A hatodik szülinapunk!

Elérkezett a várva-várt nap! Boldog születésnapot Nekünk!🥳🥳🥳🎂🍰🎂🥂🍾🎁🎈🎉🎉 Az Írófigyelő - Tárd fel titkaid oldal a napokban ünnepli 6. születése, újjáalakulása napját és e jeles alkalomból szerveztünk egy kis játékot Nektek.

A játék lényege, hogy az eddigi interjúinkból kigyűjtöttünk pár részletet, amelyek remélhetőleg egyediek és könnyebben beazonosíthatóvá teszik az írót. A játékosoknak nem kell mást tenniük, csak tippelniük, ki lehet az. Vajon felismeritek-e majd, ha egyszer már olvastátok az interjút, de ez évekkel ezelőtt volt esetleg? Reméljük, velünk tartotok! Íme a részletek, a megfejtéseket kommentben várjuk, augusztus 23-án, éjfélig. Hajrá!

:)

1. „A harmadik, mégpedig a hangulata miatt. Emlékszem, egy éjszakás műszak alatt olvastam ki, és – most lehet gyávának tartani – szégyen, de annyira féltem rajta, hogy azt el nem tudom mondani. Van egy hatalmas kötszervágó ollónk (kb. 30 cm-es), azzal a kezemben mászkáltam a sötét folyosón, úgy be voltam rezelve.”

2. „Ez személyes vélemény. Legyen jó a szöveg. Legyenek jók a karakterek. Jobban érdekel a motiváció, mint a környezet, így például leírásokat olvasni és írni sem szeretek. Szeretem, ha ezek a motivációk reálisak és hihetőek, és nem rugaszkodik el egy történet a valóságtól (ebbe értendő a történet belső valósága, ha fantasyról vagy sci-firől van szó). De az emberek mindenütt emberek, viselkedjenek ennek megfelelően.”

3. „Szerintem nagyon szép és boldog jövőjük lenne együtt. Most, hogy végre mindketten rátaláltak a boldogságra, és született egy kisfiuk, nem beszélve arról, hogy Voldemort már halott lenne, szóval nem kellene egy sötét világban élniük, amely tele van félelemmel, szép jövő elé néznének. Együtt felnevelnék Teddyt, és talán még születne egy-két gyermekük, miközben Remus segítene újraszervezni egy olyan varázsvilágot, ahol immáron a vérfarkasokat és a mugli származású varázslókat is elfogadják.”

4. „Én meg ültem ott kukán, és nem értettem, csak visszakérdeztem, hogy „Mi?”. Persze tudtam, hogy vannak filmek, tudtam, hogy vannak könyvek, de engem akkor még Meg Cabot Neveletlen hercegnő naplója című sorozata kötött le, Harry Potterre pedig rá sem néztem, egyszerűen nem vonzott.”

5. „Néha kimondottan zavar, hogy nem vagyok már gyerek, és nem élhetem meg ezeket a dolgokat, mert nagyon jól lehet belőlük inspirálódni. Akkor még legálisan játszhattam plüssjátékokkal, „színre vihettem”, ami épp a fejemben forgott, kémkedhettem a szomszédok után… Ma már igencsak furán néznének rám. Akkor is, ha azt mondanám, számomra az igazi férfi Sandokan, és álmaim netovábbja egy tök élethű játékkard”

6. „Voldemortnak nem kellett volna meghalnia és a Dramione lehetett volna canon. Bár, lehet, hogy csak a bennem lakó Dramioneshipper és Halálfaló beszél belőlem.”

7. „Íróként a sötétebb, erőszakosabb, társadalmi-lélektani problémákkal is foglalkozó történetek állnak hozzám közelebb, valószínűleg mert alapvetően ez esik az érdeklődési körömbe. Az akciódús, illetve kicsit morbid történeteken szívesen dolgozom, a romantikát viszont kerülöm, mivel hajlamos vagyok nyáladzónak érezni az érzelemdús jeleneteket, és ezt szeretném elkerülni.”

8. „Nem vagyok nagyon termékenyen. :D Na jó, mondjuk közepesen termékeny vagyok.”

9. „Nincs is jobb ülni egy hangulatos kávézó teraszán, kortyolgatni a jeges kávét, és figyelni az embereket. Ilyenkor láthatatlannak érzem magamat.”

10. „Nem tehetek róla, szeretem megölni, de ilyenkor mindig teszek róla, hogy szép halála legyen, (…) vagy pedig egy másik szereplő által megadom neki holtában az elismerést, a végső kegyeletet, vagy az éppen esedékes megkövetését, amiért félre ismerték

11. „mindig megkapom azt, hogy sokkal többet látok bizonyos karakterekbe vagy apróságokba, mint amennyit az írónő valószínűleg beléjük passzírozott”

12. „Hajlamos vagyok tocsogni bizonyos lelki pocsolyákban, és az is rám vall, hogy a végsőkig hergelem magam megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Végül is azért írok verset, hogy ezeket feldolgozzam, és kiadhassam magamból azokat a gondolatokat, amiket valamiért nem tudok kimondani. Az írás, a publikálás leveszi rólam a terhet, hogy magam vagyok a kétségeimmel, kicsit kezelhetőbbé teszi az engem feszélyező dolgokat, és csillapít az érzés, hogy valami konstruktív tevékenységbe fektethetem a feszültségeimet.”

13. „mikor arra terelődött a szó, hogy ki mit olvasott a fanficek között, egy pillanatra megfagyott az ereimben a vér. A leányzó az én első publikált művemről kezdett áradozni, elmondta, hogy számtalanszor újraolvasta már, és odáig van érte. (…) Most komolyan, mekkora az esélye annak, hogy az ország másik felére költözve egy olyan lányba, lakótársba botlasz, aki kultuszszerűen imádja a munkásságodat?”

Illetve nagy köszönet, hogy évek óta velünk vagytok, nélkületek nem jöhetett volna el ez a mérföldkő! Legyen szép a napotok, Felix Felicis kísérje utatok. Ha pedig idáig eljutottatok az olvasásban, akkor igazi nagy kalapemelés és pukedli előttetek! Írófigyelő csapata
P.S.: ja és remélhetőleg senkit nem kell emlékeztetni a fair playre.. nyilván úgyis lehet játszani, ha mindegyiket kikeresitek az oldalról, csak hát.. szerintünk nem annyira mókás. :)