Katja interjú

Sziasztok! Ezúttal egy számomra igencsak fontos szerzővel készült beszélgetéssel jövök. Egymás történeteit kölcsönösen szeretjük, és anno, amikor ezek kapcsán levelezni kezdtünk, az is kiderült, hogy nem nagyon kell ismerkedni, mert még a neten keresztül is félszavakból értekeztünk... Na de hogy mit érdemes tudni róla? Nos, kulcsszavakban: HP, slash és nem slash, érdekes helyzetekbe "csobbant" szereplők. No meg Agymenők-fan.
Jót beszélgettünk, olvassátok csak!
Interjú Katjával

Először is: mit tudhatunk Katjáról? Kicsoda ő?

Valódi nevem Virágh Katalin. ’91-ben születtem, és jelenleg Tolna megye egy piciny városkájában tengetem mindennapjaimat cukrászként. Imádom a szakmám, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy – bár kényszer szülte a szituációt – sikerült megtalálnom azt a hivatást, ami egyben a hobbimmá és a szenvedélyemmé nőtte ki magát. Nagy vágyam, hogy egyszer egy Harry Potter-témájú, több emeletes monstrumot készítsek el. ;)

Honnan a nickneved?

Öt évig voltam kollégista, és az intézményben volt egy tanárom, aki így hívott. Egyébként is közel állt a szívemhez ez a személy, és olyan szépen tudta kiejteni így a nevem, hogy azonnal beleszerettem a megszólításba. Innen az ötlet.

Mikor, hogyan találkoztál először a Harry Potter fandommal?

Kilencéves voltam, amikor a születésnapomkor meglátogattuk a kórházban lábadozó nővéremet. Kedveskedni akart nekem, de mivel a földszinti ajándékboltnál nem jutott messzebb, megvette az egyetlen könyvet, amit oda mert adni akkor még gyerek önmagamnak. Szerelem volt első látásra, bár akkor még nem tudtam, hogy folytatásos a regény. Csak később az egyik osztálytársamnál láttam a Titkok Kamráját, aki a könyvtárból kölcsönözte ki, és akkor tudatosult bennem, hogy több kötet is létezik vagy lesz.

Hogyan ismerkedtél meg a fanfiction fogalmával? Melyik volt az első, amit olvastál?

Volt egy sorozat az RTL Klubon a Sue Thomas F.B.Eye, és az egyik rajongói oldal készített egy ’Hogyan fejeznéd be a sorozatot?’ topicot. Százával érkeztek az ötletek, bár akkor még nem tudtuk, hogy valójában fanfictiont írunk. Kicsit később egy J.A.G – Becsületbeli ügyek oldalon találkoztam először a fanfiction fogalmával, és lelkesedésemben rögtön ki is próbáltam magam. Így született meg legelső, vállalhatatlanul pocsék és kiforratlan stílusú irományom, amire a mai napig nem vagyok büszke. Harry Potter témában a legelső fanfiction, amit olvastam talán a legendás Házasság köve fordítás volt, ami rögtön meg is alapozta tartós és hosszantartó rajongásomat a snarry-k iránt.

Mikor döntöttél úgy, hogy amit írsz, azt fel is töltöd valahová?

Miután találkoztam a Merengőről merengőknek című gyűjteménnyel. Komolyan mondom, hatalmas segítség volt a nálam jóval tehetségesebbnek és tapasztaltabbnak látott írók segítségnyújtása. És miután számtalan példát olvastam arról, hogy milyen egy jó fanfiction, gondoltam megpróbálkozom valami hasonló megalkotásával. Persze, korántsem sikerült olyan jól, mint szerettem volna, de eleinte még nagyon kiforratlan volt a stílusom. Idővel ez is kialakult, kicsit folyamatosan változik, de van egy erős alapvonala, ami jellemez engem.

Ha írás, akkor merüljünk bele kicsit jobban: mi inspirál? Valamelyik szereplő, esetleg a hétköznapjaidban megesett dolgok? Zene?

Minden. A zene megteremti az alaphangulatot. Egy kép köré komplett történetet tudok írni. Egy véletlenül elejtett mondat komplett sztori-alapot ültet el a fejemben. Egy életkép, egy illat, egy hangulat. Bármi motiváló tud lenni. Ha erős az alap koncepció, és nem tudom kiverni a fejemből – Márpedig általában nem sikerül!  -, képes vagyok addig agyalni rajta, amíg a kész történet megszületik a fejemben, és „csak” képernyőre kell vinni.

Mely témákban írsz és olvasol szívesen? A kettő, gondolom, nem mozog ugyanazon a síkon nálad sem…

Írás: Próbálom szélesíteni a palettám és minél több karakterrel, helyszínnel, élet helyzettel dolgozom. Hajlamos vagyok a fura párosokat preferálni (Lásd Draco-Luna párosítású írásaim.), és valamiért nem tudok azonosulni a hagyományos, Rowling-alkotta párokkal. Szeretem a komor, drámai trükköket, amelyek nem egyszer megríkatják az olvasóimat, és egyfajta keserédes utóízt hagynak maguk után. Nem tudom, miért, de ez a jellemző az írásaim többségére.

Olvasás: Műfajtól és párosítástól függetlenül, mindent szeretek, ami igényes. Tudom, sokan mondják ezt, de én úgy vélem, a nagy nevek mindig hozzák az elvárásokat, és szeretek gördülékenyen olvasni, ahol nem akaszt meg egy magyartalan mondat vagy egy zavaros csavar. Csak, hogy néhány kedvencemet említsem: A már említett Házasság köve örök listás marad nálam, a mai napig zokog a szívem a befejezetlen végért. L Szeretem továbbá Germa, gernon, Elwyng, mellons, herika, Assa, Castiel és ruka munkáit. Persze, egyénileg mindenki maga dönti el, hogy mit nevez igényesnek, de én még nem csalódtam eme írók alkotásaiban és/vagy fordításaiban.

Van olyan elem/helyzet, megjelenő apróság, ami minden történetedben helyet kapott valahol, valamiért?

Szándékosan nem… Nem tudok róla. Inkább azokat kell erről megkérdezned, akik több művemet is olvasták, hátha felfedeztek valamit bennük.

Melyik szereplő az, akiről soha semmit nem alkotnál?

Peter Pettigrew. Egyszerűen képtelen vagyok a karakterével azonosulni, de még csak megérteni sem vagyok képes és hajlandó ahhoz, hogy egy történetembe belevegyem. Igazából rendszerint megfeledkezem róla, pedig nem kellene, mivel a történet alakulását tekintve elég fontos karakter.

A vélemények hogyan befolyásolnak?

Adok mások véleményére, ha azok ésszerűen megfogalmazott, használható kritikák. Landolt már alpári pocskondiázás is a postaládámban, de nem vettem magamra. Ha az illető személy képes kulturáltan, emberi méltóságáról nem megfeledkezve megfogalmazni a véleményét, szívesen veszem, és még örülök is neki. Hosszabb, még nem befejezett történet esetén pedig kifejezetten örülök az olvasóim reakcióinak, mivel előfordult már, hogy azok alapján írtam a folytatást. Illetve olyan is akadt, hogy közkívánatra átírtam egy befejezést. Szóval igen, lehet befolyásolni a vélemények kinyilvánításával.

A Harry Potteren kívül olvasol esetleg más témájú fanficeket? Vagy saját történeteket?

Igen, éppen az aktuális szenvedélyem rabja vagyok mindig. Magyarul korábban Éhezők viadala történeteket olvastam főleg, és egy-két Merlin kalandjai sztorit. Jelenleg The Big Bang Theory témában olvasgatok angolul, mivel magyarul csak alig pár történetet találtam.

Ugyanez a kérdés vonatkozik az alkotásra is, pláne, hogy te álltál elő talán elsőként magyarul The Big Bang Theory, vagyis Agymenők fickel :D Mesélj kicsit bővebben erről!

A sorozatot imádom. (És most nagyon finoman fogalmaztam.) Rengeteg humoros, érzelmekkel teli és csavaros momentum van benne, ami rengeteg lehetőséget ad egy magamfajta elvetemült rajongónak, hogy klaviatúrát ragadjon és leírja az ötleteit. A karakterek nagyon hasonlóak és mégis rettentően különbözőek, így igazi élmény számomra velük dolgozni. Igazából magyarul két történetet találtam eddig ebben a témában: szintén Merengőn Vero18: Közeli barátok címet viselő, slash tartalmú művét, illetve egy rajongói GPortálos oldalon, az eddig még befejezetlen The Bookman Boyfriend Theory-t. Angolul rengeteget olvastam már, jókat és rosszakat egyaránt, de csak nagy sokára ért meg bennem az elhatározás, hogy magam is írjak egyet a témában. Így született meg Merengőn az első, nem HP-fandomba illő művem.  Jelenleg pedig dolgozom a másodikon, ami majd a The Paranormal Theory címet viseli, és ahol kicsit horrorisztikusra veszem a formát. ;)

Térjünk rá a kedvencekre!

Író:

Külföldi: Margaret Duras, Robert Merle.

Magyar: Nagy Bandó András, Schäffer Erzsébet.

Könyv:

Margaret Duras: A szerető. ( Lenyűgöz az írónő stílusa, és a tartalom ellenére is rabja lettem a könyvnek. Ha választanom kellene Egyet, amit magammal vihetek hátralévő életemre, ez lenne az. )
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz. ( A Harry Potter óta semmi nem hozta úgy működésbe a fantáziámat, mint ez a könyv. Lenyűgözött, magával ragadott, és a befejezésekor sajnáltam, hogy nem láthatom élőben a Cirkuszt. Remélem, egyszer valaki készít egy jó minőségű filmet belőle. )
Nagy Bandó Andárs: Sosemvolt Toscana. ( Megríkat, elringat, szomorkodtat, lenyűgöz, ámulatba ejt.)

Ez a top 3 nálam már évek óta. Persze, sorolhatnám még Coelho: Veronika meg akar halni című művét, vagy Orwel: 1984-ét, esetleg Green: Csillagainkban a hibáját, a lista hosszú lenne és végtelen. :)

Ha Harry Potter, akkor melyik könyv, film, szereplő a No.1?

Könyv: Harry Potter és a bölcsek köve.

Film: Harry Potter és a bölcsek köve.

Miért? Egyszerű. Kisgyerekként magával ragadott vagy, hogy stílusosan fejezzem ki magam: elvarázsolt. Egy olyan világ tárult a szemem és a képzeletem elé, ami addig még soha nem tapasztalt élményekkel gazdagított, és bármennyire szeretem a könyveket és minden eddig olvasott mű által elém állított univerzumot, ezt semmi nem tudta felül múlni.

Szereplő: Luna Lovegood. Bolondos, álmodozó, a zizis lány, aki mindig máshol jár. Kicsit talán magamat látom benne, kicsit talán mást, de közel áll a szívemhez.

Fantiction író:

A korábban említett nagy kedvencek. Volt, akitől a líraiság fogott meg, és volt, akitől az egyszerűség. Érezni, ha egy mű szívből jön és élvezettel készült, nem pedig nyögvenyelős izzadságszag lengi körbe. Én ezt keresem egy történetben.

Fic:

 A Házasság Köve, Az áldozat (novella, Maccs fordítása), 9 (ruka írása), Levelek az árulótól (dorkuci írása), és még sorolhatnám. J A kedvenceim között megtalálhatóak Merengőn. ;)

Jövőbéli tervek?

Ahogy az életem és az esküvőtervezés mellett futja idővel, igyekszem mihamarabb befejezni Merlin/HP crossoveremet, ami az utolsó két könyvet veszi alapul. Az első kötet már majdnem kész, csak a végén elakadtam egy jelentéktelennek tűnő, de a folytatás szempontjából igen fontos momentumnál. Szívemhez nőtt ez a történet, és bár sokszor eszembe jutott, hogy feladom és ez is megy majd a befejezetlen történetek mappába, de végül mindig eszembe jut az is, hogy mennyire szeretem ezt csinálni. Minden ihlet-válsággal, minden rossz érzéssel és félelemmel együtt. Szeretem a fanfictionök világát, és azt a pluszt, amit hozzáadnak az életemhez.

Mit üzennél azoknak, akik mostanában csöppennek bele a ficek világába? Megéri belekezdeni, biztatod őket, vagy épp ellenkezőleg?

Abszolút!  Próbáljátok ki, vágjatok bele! Először nem leszel jó, senki sem az, és egyébként sem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Érnek majd csalódások, kellemetlen élmények, negatív kritikák. (És amúgy is te magad lehetsz a legnagyobb kritikusod.) De mindig ott vannak ők is, akik miatt ezt az egészet megéri csinálni. Az olvasók. Hiszen mindannyian értük vagyunk, és azért vagyunk még mindig, mert ők is vannak. Semmihez sem fogható az a gyomorszorító élmény, amikor egy új történet után leülök a gép elé. Vajon érkezett kritika? Tetszett nekik? Mi a vélemény? Kezdő íróknak ajánlanám még, ha rávilágítanak a hibáidra, ne sértődj meg. Vedd tudomásul, fogadd meg, legközelebb tégy ellene. Mert minden átvirrasztott, a billentyűzet kopogásától hangos éjszaka ellenére is megéri a pillanat, amikor tudod, hogy alkottál és felépítettél valamit, amit mások értékeltek.

Olvasói kérdések:

Mihez kezdesz, ha épp nincs ihlet?

Attól függ.

Ha a mű, amin éppen dolgozom, nagyon a szívem csücske, akkor keresek valami katalizátort, ami beindít (képek, zene, film, stb.). Ha azért nincs ihlet, mert egy másik ötlet foglalja le a fantáziám, akkor „gyorsan” kiírom magamból, és visszatérek az eredetihez. De ha nagyon nem akar összejönni a dolog, hagyom, hogy kipihenje magát a történet és az agyam is.  Ha nem agyalok rajta, előbb-utóbb beugrik a folytatás.

Milyen szinű a bögréd? Van kedvenc darabod, vagy abból iszol, ami épp a hezedbe akad? :D

Ez függ attól, mit iszom éppen. Kakaónak van egy fél literes, masszív, üveg, Arany Ászok emblémával ellátott söröskorsóm. XD Forró teának egy fehér bögrém, amin a következő felirat áll: „ Ha ezt a bögrét látod este az ágyam mellett, akkor egy forró teán kívül másra nem volt szükségem,… ÉS NEM IS LESZ AZ ÉJSZAKA FOLYAMÁN!” Egyéb italoknak, gyümölcsleveknek pedig üvegpoharat használok.

Ha természeti jelenség lehetnél, mit választanál?

Hmm… Talán szél. Mindig is imádtam a szeles időt, és az érzést, amikor nyáron a tűzforró levegőt, télen pedig a csípős hideget fújta az arcomba. Szeretem nézni, ahogy megmozgatja a növényeket, a vizet, a fákat. Megfelelő időben a szélfútta búzatábla is úgy fest, mint a tenger.

És ezennel végére is értünk a beszélgetésnek... Hálásan köszönöm a közreműködést Katjának, Nektek pedig, hogy elolvastátok!

shanon widow