Ero interjú

Egyperces, novella, snarry, severitus, Harry&Bill, továbbá bétázás, könyvek, filmek és macsó pasis sorozatok. Erről mind-mind szó lesz a következő interjúban. 

Fogadjátok szeretettel Erót! :)

Kérlek, mondj pár szót magadról. Mit érdemes tudni rólad?

Pozitív, kissé bolond, '84-es születésű csajszi vagyok, aki sok mindenbe belefog, de alig fejez be valamit.  Nagyon szeretek olvasni, filmet nézni, és munka közben énekelni. :) Ami nem gáz, amíg egyedül vagyok.

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a Harry Potter univerzummal? A merengős bemutatkozásod szerint előbb ismerted a filmeket, mint a könyveket. Kifejtenéd ezt nekünk kicsit bővebben?

Huh, lássuk csak. Az első Potter-film, amit láttam, a Főnix Rendje volt. Annyira nem fogott meg, nem is törődtem vele. Valahogy kimaradtam az őrületből, ami körbevette a sorozatot. Évekkel később önkénteskedtem a helyi könyvtárban, amikor egy kislány visszahozta a könyveket, és beleolvastam a Bölcsek Kövébe. Még aznap kivettem mind a hét kötetet, és egy hét alatt kiolvastam őket.

Melyik lett végül a kedvenc köteted? És filmed?
Kedvenc kötetem a Tűz Serlege és a Főnix Rendje holtversenyben. A filmekkel bajban vagyok. Még a Főnix Rendje nézhető, de a többi... Bevallom őszintén, ha belefutok bármelyikbe is, inkább elkapcsolom a tévét. A Halál Ereklyéi második részét nem is láttam.

Amikor írsz, hogyan élnek a karakterek a fejedben?

A saját elképzelésem szerint. Nem tudom összekötni őket a színészekkel. Minden tiszteletem az övék, amiért ennyi mindent letettek az asztalra, de nekem ők nem Harry Potter szereplők. Talán Maggie Smith az egyetlen, aki megközelíti a fejemben élő McGalagonyt.

Le tudnál esetleg írni egy általad választott karaktert, hogyan néz ki a te fejedben?

Huh, legyen mondjuk Draco. Ő él élénkebben a fejemben, pedig nem a kedvencem. Rövid, jól fésült szőke haj, kicsit tömzsi testalkat, enyhén babaarcú. Olyan csipkedni való arccal, ha érted, mire gondolok. :)

Igen, értem. :)

Ha már a karakterek szóba kerültek, kik a kedvenceid és kik azok, akik ellenszenvesek voltak számodra?

Lássuk csak. A legellenszenvesebb karakter Ginny Weasley. Nem tudom, miért, de az első pillanattól kezdve utálom szegényt. Sokszor Dumbledore-t is meg tudtam volna ütni az örökös manipulációi miatt. Ron, aki igazi érdekbarát. Képes volt Harry ellen fordulni a Tűz Serlegében.

Az abszolút kedvenc Bill. Imádom azt a menő pasit. Luna, akit nem érdekel, ki mit gondol róla. Sirius, aki a keresztapámra emlékeztet.

Jaj, az ikreket majdnem kihagytam. Rengeteg kellemes pillanatot szereztek nekem.

Érdekes, a történeteid alapján azt gondoltam volna, hogy Piton professzort mondod elsőként.

Ő abszolút semleges karakter volt. A ficeknek köszönhetően kedveltem meg igazán.

Milyen történeteket olvastál vele? Kik inspiráltak az írásra?

Severitus és Snarry mániás vagyok, igyekszem ebben a témában mindent elolvasni. Kik inspiráltak? Huh, nagyon sokan. Lilyanjudyth, Herika, Enahma, Germa, gernon. Minden írásukat, fordításukat elolvastam, tudom, a poros nyomukba sem érhetek, nem is ez a célom.

A fent említett szerzők közül ismersz valakit személyesen vagy interneten keresztül?

Személyesen sajnos nem, de Herikát és Lilyanjudythot ismerem az interneten keresztül.

Térjünk akkor át bővebben az írásaidra. Főként egyperceseid illetve néhány novellád van. Mennyire nehéz pár sorban megfogalmazni úgy a mondanivalód, hogy a cselekmény ne lógjon a levegőben?

Meglepően könnyű. A körítést nehéz hozzá kitalálni. Van, hogy egy száz szavas kis semmiség felett kotlok órákig, mert hiányzik hozzá húsz szó. Az egyetlen "regényem" hónapokig készült. Anno nekiugrottam, hogy most írok egy jó hosszú regényt, izgalmas, szerelmes, miegymás. Sikerült ezer szóval megírnom. Akkor jöttem rá, nem megy nekem a regényírás. Így maradnak a szöszök.

Korábban említetted, hogy a severitus és snarry történetek közel állnak a szívedhez, te magad is alkotsz a témában. Mit gondolsz, miért ennyire népszerű ez a két kategória? Te magad miért szereted?

Hogy miért népszerű? Talán azért, mert a két legmagányosabb karaktert hozza össze. Én legalábbis ezért szeretem annyira.

Meg rengeteg jó potenciál van benne. Sokan szeretünk ennek a két karakternek családot alkotni.

Severitus esetében szerinted visszavezethető ez a Halál Ereklyéi eseményeire? Vagy már korábbról is látsz bennük potenciált?

Szerintem már az Bölcsek Kövétől benne van a lehetőség. Ahogy Perselus figyeli Harryt a beosztási ceremónia alatt, abban nagyon sok lehetőség van.

Miután sokat olvasol mindkét témában, hogy érzed/látod, lehet még velük újat mondani? Hiszen sokan, sokféleképpen megírták már a két szereplő történetét.

Szerintem a magyar fandomban lehet még velük újat alkotni. Mondjuk angolul sajnos nem tudok, így az angol fandomot csak a fordításokon keresztül ismerem.

Talán az egyik legismertebb egyperces-sorozatod a Pillanatok, mely amellett hogy severitus, sok mindenben megváltoztatja az eredeti történetet. Hogy született meg az ötlet? Cselekményileg meddig szeretnél eljutni benne?

Elég viccesen indult. Tanfolyamra jártam akkor, és unatkoztam filmnézés alatt. A füzetemben kezdtem el írni, csak egy egypercesnek indult, de mire észbe kaptam, három lett belőle. Szépen jöttek egymás után, nem kellett rajta sokat töprengenem. A napokban megtaláltam azt a füzetet, és nagyot nevettem az akkori elképzelésemen. Egy Piton/Narcissa/Tom édeshármast akartam belőle kikerekíteni, de erről letettem. Ha minden jól megy, Drarry lesz, egy meglepetés párossal. Vannak terveim Siriusszal és Remusszal is, de ez egyelőre titok, nem akarok senkit felcsigázni, lehet, el sem jut a történet odáig.

Reméljük, eljutsz odáig, úgy láttam, sokan szeretik ezt a történetet.

Korábban említetted, hogy Dumbledore nem volt éppen a szíved csücske, ez ebben a történetben, és az egyik novelládban is megmutatkozik. Ennyire nem kedvelted?

Megértem az indítékait, de azt nem, hogy Harryt soha nem kezelte gyerekként, oda sem figyelt rá. Rá kellett volna jönnie, hogy valami nem stimmel Dursleyékkel, hiszen McGalagony próbálta figyelmeztetni, de meg sem hallgatta. Aztán végig manipulált mindenkit. Sirius érdekében is tehetett volna valamit, de csak bezárta abba a sötét házba, nehogy bekavarjon. Rettentően mérges vagyok rá.

A történeteidre általánosan jellemző az OOC karakterábrázolás. Van olyan határ, amit meghúzol ezzel kapcsolatban, vagy jobb szereted, ha a karaktereid jellemét te formálhatod?

Hát, Perselusból nem csinálok rózsaszín csillámpónit. :D De szeretem úgy alakítani, hogy kedvesebb, törődőbb legyen. Harry pedig igen formálható karakter, Billről sajnos nem sokat tudunk, így szabadon alakíthatom.

Ha már Bill szóba került, mesélnél kicsit arról, mi fogott meg annyira a karakterben? Mi a helyzet a Bill/Harry párossal?

Nem is tudom. Először talán a macsós kinézete fogott meg, imádom a hosszú hajú pasikat, meg a kék szeműeket. Ráadásul már felnőtt férfi volt a történet idején, én pedig már elmúltam húsz, amikor a könyveket először olvastam.

A Bill/Harry párossal valami újat akartam alkotni. Olyan ritka a magyar fandomban a párosuk, talán három-négy történet van a Merengőn.

Remélem, még sok szemelvényt hozol nekünk ezzel a párossal.

Honnan meríted egyébként az ihletet egy-egy történettel kapcsolatban?

Én is remélem. :) Bármi meg tud ihletni. Legyen az egy kép, egy zene, egy mondat vagy egy hétköznapi helyzet. Bár mostanában az ihlet messze elkerül.

Mit teszel ilyenkor?

Olvasok, sorozatot nézek, és várom a csodát. :) Néha beválik, mint most is. A tegnap esti beszélgetésünk után sikerült folytatnom a Pillanatokat.

A riporter zavart válasza: Nagyon örülök, hogy sikerült megihlesselek. :)

Mennyire vagy írás tekintetében kísérletező típus? Vagy inkább a megszokások híve vagy?

Köszönöm. :) Szeretek kísérletezni, de ritkán látnak belőle bármit is az olvasók.

Azért, mert nem érzed magad eléggé biztosnak vagy tartasz az olvasók reakciójától?

Nem érzem túl jónak őket. Néha előveszem őket, kicsit átalakítom, és ha tetszik, feltöltöm. Így kerültek fel az Agymenések.

Fura humorom van, és tartottam a reakcióktól, de szerencsére jól fogadták az olvasók.

A humorban pont az a jó, hogy szubjektív, így mindenki megtalálhatja a neki tetszőt. :)

Pontosan így van. És az a szerencse, hogy a környezetem elviseli a néha kissé hülye humoromat.

Amiatt hoztam fel egyébként a kísérletezés témáját, mert nálad találkoztam először a Perselus/Remus párossal. Hogy született meg az ötlet?

Delwen történetei között bolyongva felfedeztem a Szabadítás és a Farkas-szerelem című történeteket a párossal, és úgy gondoltam, én is írok velük. Az alapötletet magamtól loptam, az egyik Pillanat Remus gyógyulásáról szól, azt alakítottam át egy új történetté.

Mennyire befolyásolnak a kapott vélemények? Te magad szoktál kritikát írni?

Sokat jelentenek a kritikák, kaptam már hideget-meleget egyaránt. Az építő jellegű kritikákat igyekszem megfogadni, a "fúj, hogy lehet ilyen szart írni" hozzászólással nem foglalkozom, megköszönöm, hogy olvasta, de tovább lépek. Igyekszem minden elolvasott történetnél, fejezetnél nyomot hagyni. Nyomnak hívom, mert sem rosszat, sem jót nem írok, csak ritkán, de megköszönöm, hogy olvashattam. Sok írónak szerintem ez is jólesik. Nekem mindenképp. :)

Az írás mellett pedig jól tudom, hogy bétázással is foglalkozol?

Igen, szívesen vállalok bétázást, ha az időm engedi. Ám a legutolsó ember, akinek bétáztam, eltűnt a történettel együtt...

Mi alapján választod ki az adott történetet? Vagy a szerzők keresnek meg téged? Véleményt is mondasz, vagy csupán stilisztikailag javítasz?

Az első történetet saját magamtól kezdtem el csinálni, ez herika Cigánykaravánja volt. :D Aztán végig bétáztam az egészet. Ha egy bétakereső története megfog, akkor ráírok. Általában csak javítok, de néha véleményt is mondok.

Örülök, hogy a Cigánykaravánt szóba hoztad, mert mindig is kíváncsi voltam, mennyire másabb/nehezebb egy fordítást javítani. Ilyenkor ismerned kell az eredeti történetet is, nem? Hiszen abban is segítened kell a fordítónak, hogy például ne legyen benne magyartalanság. Bár a fenti történetnél maradva herika már tapasztaltabb fordító. :)

Herikával fantasztikus dolgozni. Nagyon keveset kellett foglalkozni a történettel, de előfordult egy-két félrefordítás. Nekem nem jelentett hátrányt, hogy nem ismertem az eredeti történetet, adtam néha ötleteket, de nem sokszor fordult elő. Elyes történeteit is szerettem bétázni.

Szóba került korábban az olvasás és a sorozatok. Milyen zsánereket kedvelsz?

Kezdjük a könyvekkel. Gyerekkorom óta nagy kedvencem Lucy M. Montgomery Anne sorozata. Az Anne otthonra talál volt az a könyv, ami megszerettette velem az olvasást. Volt egy Robin Cook korszakom, minden könyvét olvastam. Most nagy J. R. Ward FTT sorozat rajongó vagyok, már alig várom a Kiválasztott megjelenését. De bármit elolvasok, ami felkelti az érdeklődésemet. Szerencsére a neten rengeteg PDF formátumú könyvet lehet találni, ha valamelyik megtetszik, megveszem papír alapúként. Fekete István Tüskevár, Téli berek, Hú című könyveit pl. évente kiolvasom. Jodi Picoult történeteibe mindig belehalok egy kicsit, de imádom.

Sorozatokkal bajban vagyok. Nálam kedvfüggő, de nagyrészt a macsós pasis sorozatokat szeretem; SEAL Team, S.W.A.T., Utolsó remény, Hawai Five O, Gyilkos elmék, de láttam a Vészhelyzet, CSI, CSI New Yorki helyszínelők összes részét. Most a 911 LA-t nézem. A mostani menő sorozatokat nem szeretem. Elkezdtem nézni pl. a Szolgálólány meséjét, de kb. fél perc után kikapcsoltam. Nem találtam benne semmit, ami megfogott volna. Ugyan így jártam a Trónok harcával is.

Mi a helyzet a filmekkel? Ott is a "macsós pasisokat" preferálod?

Néha. A Magic Mike-on én is csorgattam a nyálam. De a filmekkel nem vagyok válogatós, szinte mindent megnézek, ami elém kerül. Legyen az romantikus komédia, horror, vígjáték.

És ezzel el is érkeztünk az interjú végéhez. Köszönöm szépen Erónak, hogy vállalkozott a beszélgetésre, és sok sikert kívánok neki a továbbiakra. :)

Cartwright