Amikor megláttam a levelesládámban Vero Rosyth nevét, azt hittem valami fura spam, téves e-mail, esetleg valami vicc... Hiszen, lássuk csak, 2007 óta nem frissült a sztori, úgyhogy joggal gondoltam mindenre, csak arra nem, hogy újra előveszi Dracót meg Hermionét és ott folytatja velük, ahol abbahagyta. Pedig illett volna elhinnem elsőre is, mert igaz. És azóta is frissül a Never... Számomra nem volt kérdés, hogy megragadom-e a lehetőséget az interjúra - és nem azért, mert attól tartottam, megint elillan XD Akinek nem lenne ismerős a név, ne csüggedjen, mert egy évtizednyi hallgatás után kifaggattam őt az előzményekről, a terveiről a jelenjéről... Persze kiderült, hogy a rohanó hónapok nagyjából egy hétnek tűnnek (számomra is), és még csak meg se akadtunk a témákban, mivel ő tulajdonképp el se hagyta igazából a fic-zónát, csak pihent egy kevéskét. Én meg közben arra is rájöttem, hogy shanon is tíz éve létezik. Júj.
Na de, itt nem ez a lényeg, hanem Vero, és hogy egy régi ismerőssel mindig jó "összefutni". Olvassátok!
Kit
köszönthetünk Vero Rosyth személyében? Honnan az írói neved?
Először is
szeretném megköszönni a lehetőséget az interjúra, nagyon megtisztelő! Nem is gondoltam volna, hogy a visszatérésem
után rögtön ilyen helyzetbe csöppenek.
Nem is
tudom, mit mondhatnék magamról. Az elmúlt tíz év olyan gyorsan eltelt, hogy én
igazából még mindig húsz évesnek érzem magam, pedig most már harminc is
elmúltam. Ideje lenne felnőni, de ez nehezen megy. Szóval azt hiszem, egy örök
álmodozóval van dolgotok. Az írói álnevem egész egyszerűen született. A Veronika
mindig is az egyik kedvenc nevem volt, így mikor elkezdtem netezni, mindig a
Verot használtam. Az első fanfictionömet egy régi barátnőmmel írtam közösen,
mindketten a saját szereplőnk szemszögéből. Az ő neve lett Veronica Rosyth,
szegény lány eléggé Mary-Sue lett… Innen jött az írói álnevem is.
Hogyan és
mikor találkoztál a Harry Potter univerzummal?
A Harry
Potter univerzummal akkor találkoztam, amikor egyik karácsonyra megkaptam az
első négy könyvet. Amiket, ha jól rémlik, a téli szünetben ki is olvastam. A
Tűz Serlegét 2001-ben adták ki, úgyhogy én talán erre az évre tenném a
találkozást.
Fanfiction?
Egyértelmű volt, hogy leírod és publikálod, amit kitaláltál?
Az egész
fanfiction téma úgy kezdődött, hogy nekem akkoriban volt egy Emma Watson
honlapom, ahol kb. elsőként került fordításra Draco-Hermione fanfiction, és
tulajdonképpen azt mondhatom, hogy Magyarországon innentől vette kezdetét ennek
a párosnak a favorizálása, ami természetesen engem is magával ragadott. Az első
fanfictionöm a fent említett írás volt, amit azt hiszem, az Emmás honlapon
publikáltunk is. Nem tudom már pontosan, hogy hogy indult ez az egész, de
mindenestre nagyon örülök neki, rengeteget adott akkoriban és persze most is.
Amikor még
Rowling is a történet sűrűjében járt, sokkal könnyebb lehetett teret adni a
fantáziának, mint a mű befejezése után. Izgalom, megannyi kérdés,
szál-szövögetés… Mesélj kicsit arról, milyen volt akkoriban ficet alkotni,
amikor még semmi sem volt biztos!
Igen, azt
hiszem, hogy ezek a fanfictionök talán az ötödik könyv környékén kezdődtek,
amikor a történet igen sok irányba haladhatott. Kétség kívül ekkor még sokkal
szabadabban tudott az ember írni, a fantázia nem ismert határokat. Rengeteg jó
történet született, amiket öröm volt olvasni. Visszaolvasva egy-két írásomat én
is fogom a fejemet, hogy miket nem hordtam össze. Akkoriban rengeteg írás volt
az iskolaévekről, és megmondom őszintén, nekem is azok a kedvenceim, ahol még
fiatalabbak a szereplők. A hét könyv után már sokkal nehezebb olyan iskolai
történetet írni, amire azt mondhatjuk, hogy valóban eredeti és izgalmas, és
megéri elolvasni, annak ellenére, hogy ismerjük az eredeti sztorit.
Dramione.
Mindig is ők vonzottak, ők az abszolút kedvencek, vagy a kihívás miatt írsz
róluk?
A
Draco-Hermione továbbra is a világtörténelem (egyik) legjobb párosa szerintem,
legalábbis számomra. Az angol nyelvű fanfictionök olvasásával kezdődött az
egész. Annak ellenére, hogy teljesen klisé a történetük, engem a rossz fiú/jó
lány kapcsolattal mindig meg lehetett venni. Szerintem ez sok embernél örök,
legyen szó róluk, vagy akár másokról. Számomra kihívás ennek a párosnak a
bemutatása. Az első fanfictionöm nem is sikerült olyan jól, így a Never let the hope fly awayben nagyon igyekeztem, hogy a karakterek
hűek maradjanak magukhoz, és hogy ne essek át a ló túloldalára. Próbáltam, és
még mindig próbálom úgy bemutatni őket, hogy mindenki számára hihető legyen a
kapcsolatuk.
A párosnak
azért volt egy nagyon szép virágkora, amikor garmadával töltötték fel szinte
hetente az újabbnál újabb DHr kreációkat, és ilyenkor persze meg is jelentek a
Mary Sue Hermionék, karöltve a hősszerelmes Szőkékkel, akik vagy a vonaton,
vagy a prefektusi fürdőben, esetleg büntetőórán, Piton árnyékában estek
szerelembe. A Never let the hope fly away
azonban már akkoriban kitűnt közülük a komor, igazi, ugyanakkor nagyon is
hatásos hangvételével – ráadásul nem is a romantikus részlegbe töltötted fel,
ami akkoriban majdnem vakmerő lépés volt. Honnan jött az ötlet? Emlékszel?
Egyrészt
furcsa, másrészt nagyon-nagyon jó érzés visszaemlékezni arra a virágkorra,
nagyon szép időszaka volt az életemnek, amikor is a Harry Potter miatt sok jó
barátot szereztem, s akik közül párral azóta is tartom a kapcsolatot. Ahogy
említettem, elkezdtünk fordítani, utána pedig hirtelen megindult a tömeges
Dramione fanfiction-írás egyik pillanatról a másikra. A barátaim is róluk
írtak, az ő történeteik azóta is a kedvenceim közé tartoznak, ahogy sok
embernek is. Még mindig hihetetlen számomra, hogy akkoriban mennyien olvasták a
Nevert. Ez nagyon sokat jelent nekem. Sajnos nem emlékszem rá, hogy pontosan
honnan jött az ötlet, de azt tudtam, hogy egy komolyabb történetet szeretnék
róluk írni, emiatt is éreztem azt, hogy nem a romantikus kategóriába való a
sztori. Ennél nagyobb mélységet szántam neki.
Annyit
azért meg kell jegyeznem, hogy a Never… szerintem
sokakra hatással volt. Ebben a „kis világ” dramione kultuszában alig volt olyan
ötlet, amit ne rágtak volna meg százszor, a te történetedben viszont pont az a
más, hogy aaaaannyira lassan közelednek egymáshoz ők ketten, hogy… Nem is
tudom. Nálad szembesültem azzal, hogy valójában tényleg mennyi időt is kellene
nekik hagyni. Hiszen érniük kell, közben rájönniük, hogy nem is olyan rossz a
másik, és ezt te mind arányos adagokban tudtad elénk tenni. Aztán ott van az
ellentétek leküzdése és elhagyása is…
Na, erről órákig el tudnék csevegni, úgyhogy abba is hagyom.
:) :) Örülök, hogy így gondolod, és, hogy még mindig
szereted a történetet :)
Hogy állsz
a többi párossal? Beszippantott valamelyik?
Fu, őszintén? Nem mondanám. Persze vannak szereplők, akikről
szívesen olvasok, de nincs olyan kedvenc párosom, akit külön kiemelnék. Azt
csak halkan súgom meg, hogy én a Harry-Hermione párost is szeretem, de mivel
Dramione létezik, így a HH értelmét veszti :D
Kedvenc
írók?
JKR-hoz természetesen örökké hűséges leszek, amiért
megteremtette a HP világot. Konkrétan kedvenc íróim nincsenek, egy-egy könyv
szokott megragadni, illetve Nicholas Sparks történeteit szeretem, de azért,
hogy párat említsek: John Green, Jojo Moyes, Stephen Chbosky, Tolkien, GRR
Martin, Diana Gabaldon...
Kedvenc
fanfiction-írók és ficek akkor és most?
ABC sorrendben a barátaim: Krisy (It's not easy to be me),
Mione (Karácsonyi történet) & Nyx (Light in the darkness). Az ő történeteik
álltak a legközelebb a szívemhez, de olvastam még Jan Collie, asd, Kisera nagy
műveit is. Ők jutottak most eszembe. A mostaniakról sajnos nem tudok
nyilatkozni, mert nem kezdtem komolyabb olvasásba, csak néhány novellát érintettem,
illetve ismételten Nyxet emelném ki, akinek a régebbi műveit olvastam/olvasom
el újra, valamint az újaknak állok neki :)
Attól,
hogy nem töltöttél fel semmit az utóbbi években, olvasgattál? Vagy teljesen
leszakadtál a témáról, és egyszer csak visszataláltál?
Sajnos nem olvastam fanfictionöket, legalábbis nem HP
témában. Csak elvétve néhány történetet. Őszintén, nem is emlékszem, hogy ez a
nagy elszakadás hogy történhetett...
Nem tudom,
mennyit nézelődtél, volt-e időd rá, de észrevettél változásokat az oldalakon
vagy az alkotókon? Nem külalakra értem, persze. (shanon ezúttal is nagyon
komoly…)
Sajnos nem nagyon volt időm rá, megmondom őszintén eddig is
sokfelé szakadtam, és most, hogy ilyen mértékben bejött újból a HP az életembe
(persze mindig is jelen volt) az alvással töltött óráim száma csökkent
drasztikusan. :D A Merengőn természetesen nézegettem őket. Furcsa, hogy ilyen
sokféle történet kerül fel az oldalra, és nem csak Harry Potter témában, de
végül is jó, hogy van egy oldal, ahol mindenféle fanfictinöket lehet olvasni és
eredeti történeteket is.
Gyanítom,
hogy egyelőre a fő sztori befejezése a terv, de gondolkodtál hosszútávon?
Belevágnál még valamibe, vagy inkább azt mondod, elég lesz ennyi is? Esetleg ha
van olyasmi, amivel nem vagy teljesen elégedett, azt utólag korrigálod majd?
Igen, jól gyanítod, a fő sztori befejezése a cél, egyelőre
el sem tudom képzelni, hogy azzal sikerül végeznem, nem pedig, hogy egy újat
kezdeni. Amúgy sok történetem van, ami nincs befejezve, nem csak Harry Potter
témában. Mindenesetre törekszem a Never… befejezésére, ez az elsődleges cél. Ha
sikerül, lehet lenne folytatása... :) Ez a jövő titka. Fuh igen, ez is jó
kérdés, most többször el kellett olvasnom, hogy felelevenítsem a dolgokat, és
meg kell, hogy mondjam, sok dolog korrigálásra szorul, főleg a kúrián töltött
időszakból, de igazából az egész történet, úgyhogy ez is még egy nagy feladat
számomra.
Félretéve
a Dramione-fankodást, kik a kedvenc karaktereid a könyvekből? Akad esetleg
olyasvalaki, akivel azonosulni tudsz/tudtál? Ha igen, ki az és miért épp ő?
Rajtuk kívül még Harry a kedvencem, illetve Piton.
Még azért lehetne sorolni, de ők négyen az abszolút kedvencek, utánuk szorosan
a Weasley-ikrek. Azonosulni nem mondanám, hogy annyira megtettem volna
valakivel is. Az biztos, hogy iskolás koromban hasonló voltam, mint Hermione…
mindig kitűnő :D Legalábbis jó sokáig. De annyira mániákus azért nem voltam J
J
Az
íráson kívül más hobbi?
Nagyon szeretek külföldre utazni, koncertekre járni,
olvasni (nyilván :D) és film,- és sorozatfüggő is vagyok.
Szabad
tudni, mivel foglalkozol civilben?
Az államnak dolgozom, egyszerű irodai munka.
A
család előtt színt vallottál Veroként is? Kamaszként talán ciki az ilyesmi,
felnőttként meg általában megtartjuk magunknak ezeket a dolgainkat… Te hogy
állsz ezzel?
Tesóm tudja, hogy írogattam, olvasta is az írásaim,
igaz, nem a Harry Pottereseket. Édesanyám is tudja-tudogatja, de szerintem így
nem igazán gondolta át, hogy mit is takar pontosan ez az egész :D :D Szóval ez
így nem téma közöttünk egyáltalán.
Nem
szeretnék a „visszatérős” kérdésen lovagolni túl sokáig, mert már magamnak is
kezdek unalmas lenni, de mit üzennél azoknak a szerzőknek, akik szintén jó
időre maguk mögött hagyták a ficelést? Lincseljetek meg, de én nem tudom
elképzelni, hogy egy félbehagyott történet ne kapjon jó fogadtatást, vagyis
megkönnyebbüléstől és ujjongástól zengő kritikákat. Az olvasók elég könnyen
megbocsájtanak és felejtenek egy szaftosabb fejezet ellenében…
Ha valaki úgy érzi, hogy szívesen folytatná a
történetét, akkor mindent bele! Szerintem először olvasgassa át párszor,
javítsa, ha úgy érzi (én ezt a részt átugrottam, de mindenképp szükséges lenne
nekem is…), hogy kell, aztán mehet is az írás. Egyszerre érdemes egy történetre
koncentrálni – persze, ha valakinek van ereje, ötlete többhöz, hajrá -, de ha
olyan sok idő után tér vissza, mint én, akkor talán jobb, ha csak egyre
koncentrál. Érdemes nagy vonalakban megtervezni szerintem a történetet is, úgy
könnyebben megy. Ha nem szeretné először megosztani, akkor írjon magának, én is
csak úgy magamnak írogattam Never folytatását (igazából későbbi jeleneteket,
nem is a jelent), de aztán visszataláltam hozzá emiatt is, és most írogatom már
rendesen a folytatást. Nagyon jó érzés, amikor ennyi idő után is van, aki
visszatalál az elveszett írókhoz, úgyhogy én bíztatnék mindenkit a folytatásra
;) Sohasem késő, főleg, ha olyan dologról van szó, amit szeretünk J
Most
mosolygok. Ez annyira szép és bizatató zárómondat, hogy én innentől át is adom
a lehetőséget a kíváncsiskodóknak! Őszintén remélem és kívánom, hogy azok a
szerzők, akiktől pár éve még olvashattunk és valamiért közben mégse jött össze
a publikálás, azok legalább átgondolják a kis beszélgetésünk hatására, hogy
visszatérnek-e. Én úgy gondolom, megéri ;)
Olvasói
kérdések:
Tervezed-e,
hogy folytatod Power of Love-ot?
Sajnos nem [bocsi]. Ha valamelyik regényt még folytatni fogom,
az az Összeesküvés-elmélet lesz.
Mi
történt veled az elmúlt tíz évben, míg mi körmöt rágva vártuk a Never
folytatását? Talán legendás állatok tanulmányozásába fogtál Ausztráliában,
feltaláltál egy új bűbáj, leszerződtél egy kviddics csapathoz vagy talán
egyszerűen ravasz terveidet szövögetted? :)
Fuh, nem is tudom amúgy, hogy hova lett ez a tíz év… Ahogy
említettem, mintha még mindig húsz éves lennék! Dolgoztam, aztán elmentem
főiskolára, aztán hat évig volt egy munkahelyem, tavaly váltottam – bár nem
volt túl nagy váltás.Uutazgattam Európában mindenfelé, koncertekre jártam az
említett utazgatások alatt, sok sorozatot és filmet néztem (függőség),
olvasgattam :D Semmi világmegváltó igazából. Írogattam fanfictiont amúgy, csak
más témában – sorozatszereplő, illetve együttes -. Elmentem a Harry Potter
Studiosba Londonban! J Az nagyon nagy élmény volt két évvel ezelőtt.
Kétség kívül a felsorolt tevékenységek sokkal érdekesebbek, és
bármelyiket szívesen űzném J
Ha
találkoznál Tom Feltonnal, mi lenne az első kérdés, amit feltennél neki?
Húhaaa, nem is tudom, pedig gondolkodtam már ezen. Tuti, hogy
nem azzal hozakodnék rögtön elő, hogy a Harry Potter a legjobb dolog a világon,
és hogy fanatikus vagyok :D Valószínűleg a zenével kapcsolatosan lennének
kérdéseim. Mi inspirálja a dalszövegek megírásában, mikor jönnek ki hivatalos
verziók az új számaiból, mik a későbbi tervei a zenéléssel kapcsolatosan,
kedvenc együttesek, koncertek… persze aztán nyilván Dracót is megemlíteném… J
Ha
választanod kellene a mogyoróvaj és Draco Malfoy között, akkor melyiket
választanád?
Haha, micsoda érdekes olvasói kérdés! Van egy tippem a feltevője
személyét illetően… :D Erre csak azt válaszolnám, amit jóbarátunk, Joey is
mondott egy hasonló szituációban… tedd össze a két kezed ;) ;)
Mióta
vagy Dramione fan? Miért? Kedvenc fic?
Szerintem ezt már említettem, de azóta, amikor az Emmás
honlapomra (2004-2005?) elkezdtünk Dramione fanficeket fordítani, nagyjából
elmondhatjuk, hogy mi hoztuk be őket először a magyar köztudatba J
Kedvenc
fanfiction kérdés is volt szerintem már, de jelenleg egy kiadatlan többrészes
regénysorozat Nyxtől :D Annak is (azt hiszem) a harmadik része leginkább… ;)
A
régi kedvenceim Krisy, Mione és ugyanúgy Nyx történetei, ezek mindig közel
fognak állni a szívemhez J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése