Kedves Olvasók! Egy
különleges interjúalanyt hoztam nektek ezúttal is. Nem csak a HP univerzumban
mozog szívesen, hanem az animék világában is járatos. És képzeljétek, ha
elutazna egy zsubszkulccsal valahová, az valószínűleg Anglia, Oroszország vagy
Japán lenne, de Koreában is megállná a helyét. Ha tudni szeretnétek, ki az a
multifunkcionális szivárványunikornis, akiről hablatyolok itt, ahelyett, hogy
rátérnék a lényegre, akkor derítsétek ki! Íme, Ritsu Tonksszal, az elkötelezett
Drarry-fannal készült interjúnk:
Kérlek, mutatkozz be
az Olvasóknak!
Jaj, hát ebben mindig
olyan rossz vagyok. :D Ritsu Tonks vagyok, egy egyszerű, mezei felhasználója a
Merengőnek, valamint egy tokaji lakos, aki lassan húsz éve boldogítja a bolygó
népességét. Multifunkcionális szivárványunikornisnak is szoktam magam hívni.
Skorpió csillagjegy alatt születtem, és akármit írnak róla, az általában igaz
rám. Sokkal jobban szeretek a fejemben kialakított kis világban élni, mint idekint.
Szinte függök a zenétől – nem mehet el egy nap úgy, hogy nem hallgattam meg
valamit. Passzív egyetemista volnék, egy fél évet bírtam történelem szakon.
Minden vágyam, hogy egyszer külföldön éljek (Angliában, Oroszországban vagy
Japánban, ahová sikerül). Szenvedélyem az idegen nyelvek, most is hármat tolok
egyszerre, kettőt pedig már beszélek… vagyis egyet, mert a magyar nem idegen
nyelv (mondjuk néha igen). Ja, és a legfontosabb: egy két és fél dioptriás
szemüvegen keresztül nézem a világot. :)
Mit jelent, hogy multifunkcionális
szivárványunikornis vagy? Fejtsd ezt ki bővebben, kérlek!
Több dologra is képes
vagyok úgymond, lehet ezt úgy érteni, hogy sok dologhoz értek. :D És hát a
szivárvány pedig szimbolizáljon mindenkinek azt, amit szeretne. :) Az unikornis pedig szerintem egy büszke lény,
és azért nagyjából magam is az volnék. :D
Milyen nyelveket tanulsz most és miket beszélsz
még?
Japánul, koreaiul és
oroszul tanulok jelenleg, és az angol az, ami menne szerintem társalgási
szinten, ha meg mernék szólalni. xD Meg még a tíz év német után valamennyi
nyelvtudás maradt szerintem bennem, de abban már nem lennék biztos. :D
Hűha, jó pár interjún túl vagyok, de még soha
senki nem utalt arra, hogy szemüveges. És miért ez a legfontosabb számodra
egyébként?
Voltak a
környezetemben sokan, akik panaszkodtak a szemüvegre, hogy mennyire nem
szeretik, és én nagyjából az ellentétjük vagyok. Mikor nagyon fiatal voltam, én
sem szerettem, de most nem lennék képes megválni tőle, és teszem azt,
kontaktlencsét hordani. Ha esetleg lencsecsere van, és egy hétig nincs rajtam,
utána tiszta boldogan veszem megint magamra. Igazából meg nem tudnám mondani,
miért szeretem ennyire. De nagyon szeretem.
Hol és mikor ért utol
a HP-szerelem?
Tarcalon, apáéknál, két és fél éve. Úgy történt, hogy nagyon
unatkoztam, és felvettem a szemkontaktust az egyetlen HP könyvvel, ami a polcon
volt – vagyis az elsővel. Előtte már egyszer olvastam azt a könyvet (akkor is
unatkoztam), de megint levettem a polcról. Utána hazamentem, és a városi könyvtárból
sorban hoztam vagy hozattam ki a többit. :D
Elsőre nem nyűgözött
le annyira a történet?
Inkább csak nem kötött le. Akkor még fiatalabb voltam, mikor
először olvastam, és úgy voltam vele, hogy oké, jó volt, de még nem kelt fel
bennem az érdeklődés a folytatás iránt.
Itt volt kedvenced?
Van a hét (plusz kiegészítő könyvek közül) olyan, ami a leginkább kedves a
szívednek?
A harmadik könyv. Az a nagy kedvencem. Megint csak a nagyon
fiatal koromra tudok ezzel visszautalni, de ugye már akkor is mentek a HP
filmek, és csak jelenetekre emlékeztem a harmadik filmből, ráadásul tök
rosszul. A lényeg, hogy nekem Sirius Black egy őrült rabként maradt meg az
emlékeim között, akit Harry (akkor számomra ismeretlen okok miatt) megmentett.
És mikor elolvastam a könyvet, és kiderült, hogy a keresztapja Harrynek,
ráadásul nem is gyilkos… kellemes csalódás volt. :)
Olvastad az
Elátkozott Gyermeket (Cursed Childot)?
Nem sajnos, pedig érdekelne.
Mióta írsz, mi volt a
kezdet kezdete számodra?
Komolyabban a Merire való regisztrációm előtt kezdtem el
írni. Egy ilyen original dolognak indult, de akkoriban még durván béna voltam.
:D Jó, nem mondom, hogy akkora király volnék most is, de azért sokat fejlődtem,
ezt magam is megmondom. Szóval, nagyjából három éve kezdtem, és egy olyan
történet volt a kezdet, amiben egy lány démonokat lát. :D Azóta az a sztorim
elveszett valahol.
Sok ilyen történeted
van, ami egy elfelejtett doksiban, vagy a fiókban porosodik?
Azt hiszem, nem. Azok mind végleg elvesztek vagy kitöröltem
őket. Maximum olyanok vannak, amik régóta folytatásért vagy befejezésért
könyörögnek.
2014 végén
regisztráltál a Merengő Fanfiction oldalra. Oda hogy, milyen módon jutottál el?
Egyszerű volt nagyon: beírtam a google-ba, hogy Harry Potter
fanfic (vagy fanfiction, nem tudom már pontosan), és kidobta a Merit, mint
Magyarország legnagyobb fanfiction oldala, így gondoltam, megkukkantom. Először
csak néztem, hogy oh, my god, hol vagyok most. Aztán egyre inkább kiismertem az
oldalt, vagyis úgy mondanám inkább, hogy lassan megtanultam navigálni magam
ott. Először csak ficeket olvasgattam, majd regisztráltam, hiszen akkoriban
kaptam rá a HP fandomban való alkotásra, és publikálni szerettem volna. :)
Miért választottad a
Ritsu Tonks nevet, mikor regisztráltál?
Igazából inkább a
Ritsu névnek van hosszabb sztorija itt. De kicsit lerövidítem: hatalmas anime
fan volnék, és voltam talán tizennégy, mikor láttam a K-On!-t, abban hívták az
egyik lányt így. Volt egy másik (egy slash) anime, abban pedig a főszereplő
fiút hívják így. :) Kettejüktől jött a Ritsu. A Tonks pedig ugye a HP
Nymphadorájától van, nagyon csípem őt, amióta csak megjelent. ^^
Ki a példaképed?
A bestsellerek királya, Stephen King. :)
Mi a kedvenc írásod
tőle? Lehet egyáltalán választani közülük?
Lehet, de még nem olvastam olyan sok könyvét. :D A
Langolierek a nagy kedvencem, az az írása egyszerűen fantasztikus. Abban egy
kicsit kilép a horrorból, és átmegy misztikumba, a fantázia világába. Viszont
ahogy olvassa az ember, elgondolkodik, hogy lehet, egyes dolgok talán mégsem a
fantázián alapulnak.
Számodra mit jelent
az írás?
Szabadságot. Azt írok, amit akarok, úgy alakítom a sztorit,
ahogy akarom. Akármi is jusson eszembe, akármi is legyen a sztorim alapja.
Ha választhatnál egy
szuperképességet, mi lenne az? Köze lenne a szabadsághoz, pl repülnél?
Mindenképp a boszorkányságot választanám. Legyen szó fehér
vagy fekete mágia gyakorlásáról, egyszerűen valamiért szeretném gyakorolni.
Valamilyen oknál fogva vonz. Vagy a láthatatlanság jöhetne még. Sokszor, ha
sétálok, úgy érzem, az emberek néznek, és ez bosszant.
Melyik írásodra vagy
a legbüszkébb?
Szárnyaid alatt. Az első Drarrym, amit úgy hoztam össze,
hogy nem kapkodtam el, és apránként építettem fel a fiúk kapcsolatát. :) Meg
persze a Slytherins. Akik visszajeleztek, elvileg mind könnyesre nevették
magukat. :D
Miért Drarry? (Kérünk
szépen egy kampánybeszédet itt. Győzz meg, hogy canonból átnyargaljak ebbe az
irányba és ne is tágítsak onnan. ;))
Tyűűű. :D Ez egy nehéz kérdés/kérés. Ugyanis arra sem
emlékszem, mikor, hogy és miért olvastam először Drarryt. xD Csak azt tudom,
hogy beléjük vagyok zúgva, mint vak ló a szakadékba. Igazából áradozhatnék itt,
hogy hát azért, mert olyannyira cukik, meg minden, de az okán, hogy miért épp
ők, még nem gondolkodtam el. Talán azért, mert ellenségekből is lehetnek
közelebbi barátok, esetleg később szeretők, és ahogy egy youtuber egy videóban
mondta: „szép dolog, ha valaki ott is megtalálja a szerelmet, ahol egyáltalán
nincs.” És ez szerintem Dracóra és Harryre nagyon is igaz, hiszen közöttük még
csak barátság sincs. Győzzelek meg ennél is jobban? :D Ha úgy nézzük, egy
érzelmesebb, emberibb oldala mindenkinek van. Ahogy Dracónak is. Harry pedig,
tekintve az egész életét ugye a könyvek végéig, sokat tapasztalt már, kapott
jóból és rosszból egyaránt, így talán meg is értheti szőke mardekárosunkat, ha
ő kellőképp megnyílik. Egyszerűen a kettejük kapcsolatából rengeteg mindent ki
lehet hozni annak ellenére, hogy ellenségek. Számomra ők egy olyan páros,
akikről ha olvasok, vagy fanartokat keresgélek, én érzek pillangókat a
gyomromban. :) Ráadásul millióféleképpen lehet alakítani a kapcsot közöttük,
legyen szó fluffról, drámáról vagy depresszióról, legyen szó arról, hogy a
sztoriban Draco vagy Harry már eleve szerelmes a másikba, vagy épp
ellenségekként indulnak egy alternatív világban, vagy egy újabb hetedévben
Voldemort után. ^^ Ők egyszerűen egy totál egyedi non-canon páros szerintem.
Lehet rosszul
tippelek, de a Slytherins c. írásaidból és a Drarry szenvedélyedből arra
következtetek, hogy a Mardekár házat gyarapítod. Már elsőre is ők voltak a
legszimpatikusabbak, vagy időközben „szerettél” beléjük?
Jól tippelsz. Igazából menet közben jött meg a szimpátiám
irántuk, meg persze ebben nagy szerepet játszik, hogy a Pottermore oda osztott
be. :D A másik nagy szerep ebben Piton professzor.^^ Legyen akármilyen a
könyvekben, a hetedik után nem tudom nem szeretni.
Gondolom ez a
rajongásod tükröződik vissza a Perselus
Piton élete a halál után c. írásodban. Ez az ötlet hogy született? Itt ugyanis elég kellemetlen
meglepetés éri a szeretett professzort rögtön miután hősiesen feláldozta magát
Az Ügyért. Nem mindennapi felállás, az biztos! Mindez hogy pattant ki a
fejedből?
Igazából ez egy
teljesen random ötlet volt, hogy Piton talán a halála után sincs nyugton a
Tekergőktől, akik „szép” pillanatokat okoznak majd neki egy örökkévalóságon át.
:D Így viccesebbre vettem a figurát, és leírtam, hogyan is néz ki ez a
fejemben. Hát… úgy, ahogy az olvasható. :)
Ha körbenézünk a
Merengős profilodon, feltűnhet, hogy az animék/mangák világában is otthon vagy
és szeretsz írói szinten is kalandozni bennük. Ennek mi a története? Mikor
kezdted, mivel, mi a kedvenc, és miért éppen az?
Olyan tizenhárom körül lehettem, mikor elkezdtem animéket
nézni. Unokatesóm hatalmas Naruto/Naruto Shippuuden fan lévén elkezdett
fangirl-ködni nekem Face-en keresztül, hogy *spoiler* Hinata szerelmet vallott
Narutónak. Mondom, ezt már meg kell néznem. És onnantól egy ideig követtem is a
Shippuudent, majd elkezdtem elölről, és közben nekiláttam másoknak is. A
legeslegelső animés írásom is egy pont Naruto Shippuden fic volt, de azt még
anno narutokun.hura töltögettem fel. Azóta sajnos már nincs meg a fanfices
részlegük, ha jól emlékszem.
Aztán két éve volt, hogy a Sekai-ichi Hatsukoi című animét
újranéztem, és gondoltam firkálok egyperceseket, hisz nagyon benne voltam a
fandomban, csak sajnos a Merengőn nincs akkora tábora, így áttértem a
fanfiction.netre, és angolul folytattam az animés fices pályafutásom. :D
Mi a kedvencem? A Yuri!!! On Ice, a 2016-os téli szezonból.
Tudom, hype, de imádtam, korszakalkotó volt. Aztán ott a Nana, az Another és a
Higurashi no naku koro ni széria. Ezek lennének a kedvencek. Hogy melyik miért
a kedvencem? Nem tudom, hogy ki kellene, térjek-e erre. Elég hosszú lenne, ha
mind a négyet megindokolnám. Annyit írnék röviden, hogy a maguk nemében mind
zseniális darab. :)
A nemzetközi
platformon nagyobb a rajongótábora a fandomnak? Meg úgy egyáltalán… nem volt
nehéz angolul írni? Vannak a magyar rajongóid között olyanok, akik oda is
követtek? :D
Igen, a nemzetközi fandom jóval nagyobb és aktívabb. És
eleinte nagyon nehezen kezdtem neki az írásnak is és a publikálásnak is, mert
nagyon féltem, hogy talán szóvá teszik, hogy ha nem vagyok anyanyelvi, akkor
miért írok angolul. De nem így lett, vannak írásaim, amiken rengeteg a pozitív
komment, vagy épp jöttek építő kritikák, de valahogy senki sem említi, hogy hát
rossz lenne amiatt, mert épp hibás az angolom. És ez nagyon feldobta az
önbizalmam, így már nem egy írásom megtalálható az FF neten. Magyar olvasóim
(amennyire én tudom) nem követnek ott, de ki tudja. :D
Szerinted igaz az
állítás, hogy írni Bárki tud?
Igen, csak nem mindegy, hogy az, amit kiad a kezéből, miféle
dolog. Magam példáját hozva: volt, hogy anno minden nap frissítettem egy
írásom, de maga a sztori… nos, ne essen szegényről szó, nagyon rossz lett. :D
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki mással ez van, csupán azt írtam le,
velem mi volt. De egyébként igen, írni bárki tud, és minél többet csinálja,
annál jobban, többet fejlődik. ^^
Van praktikád írói
vállságra? Előfordult már veled amúgy ilyesmi?
Persze, rengeteg ilyen van nálam, és a praktikám az, hogy
percekig bámulom a word-öt, majd becsukom a ficcel együtt. :D De általában
zenét hallgatok, képeket nézegetek, próbálom fejben továbbvinni a sztorit,
hátha lendül valamerre.
Mik a terveid a
jövőre nézve, már ami az írást illeti? Tervezel hosszabb lélegzetvételű írásba
belekezdeni vagy most inkább novellázol?
Firkálok, firkálok, aztán meglátjuk, merre halad. De van már
egy hosszabb ficprojektem készülőben. A baj az, hogy angolul kezdtem el, így át
kell fordítanom a már meglévő fejezeteket magyarra.
Olvasói
kérdések:
Szerinted miben különbözik
(amennyiben igen) a Yuri!!! on Ice anime a többi yaoi animétől?
Alapjáraton
a yaoi animék egyfajta hierarchiára épülnek a két fél között: van a domináns
fél, és a szubmisszív. És a domináns többnyire nyomuló, erőszakos. A YOI-ban
azonban ez nem így van. A felek egyenlőek, senki sem erőlteti rá a saját
akaratát a másikra, és harmónia van a főszereplők között. :) Viktor nem tenne
olyat, ami Yuurinak nem tetszik, és fordítva is igaz. Ez egy teljesen új világ.
Téged mi fogott meg benne?
Egyrészről
az, amit fent leírtam, másrészről a látványvilága. Tetszett, hogy sok benne a
nemzetközi karakter, hogy alapjáraton az egész nemzetközi vizeken mozog, nem
csak Japánban. A karakterek szerethetőek, mind egytől-egyig. És persze a
szerelmi szál is gyönyörű. :’)
Szerinted miben rejlik a sikere?
A
harmóniájában, abban, hogy a melegséget úgy ábrázolja, mint egy teljesen
normális, elfogadott dolog. Abban, hogy ez nem csak egy egyszerű romantikus
sztori. Ez annál sokkal több.
Volt olyan, amit te máshogyan
képzeltél?
Azért
az utolsó részben vártam, hogy Viktor a medál helyett Yuurit csókolja meg, de
jó volt az anélkül is. :)
Amennyiben lenne folytatása, te
hogyan képzelnéd el?
Amennyire
én tudom, lesz, és ezúttal is tele lesz érdekes előadásokkal a jégen,
romantikával és persze humorral. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése