tag:blogger.com,1999:blog-10360085821437780462024-02-22T09:21:47.979+01:00ÍrófigyelőSzeretettel köszöntünk minden kedves Olvasót!
Ezen blogoldal azért jött létre, hogy a Harry Potter fanfictiont, valamint a saját műveket írogató szerzőkkel készült beszélgetéseket egy csokorba szedjük, valamint hogy ajánljuk őket.
Nincs más hátra tehát, interjúra fel!
shanon widowhttp://www.blogger.com/profile/18229276053642547824noreply@blogger.comBlogger68125tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-92049074971485672402020-04-28T17:49:00.001+02:002020-04-28T17:49:14.703+02:00Ero interjú<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:RelyOnVML/>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="371">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:8.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:107%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri",sans-serif;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Egyperces, novella, snarry, severitus, Harry&Bill, továbbá bétázás, könyvek, filmek és macsó pasis sorozatok. Erről mind-mind szó lesz a következő interjúban. </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Fogadjátok szeretettel Erót! :)</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Kérlek, mondj pár szót
magadról. Mit érdemes tudni rólad?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Pozitív,
kissé bolond, '84-es születésű csajszi vagyok, aki sok mindenbe belefog, de
alig fejez be valamit.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Nagyon szeretek
olvasni, filmet nézni, és munka közben énekelni. </span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";">:)</span><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"> Ami nem gáz, amíg egyedül vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mikor és hogyan kerültél
kapcsolatba a Harry Potter univerzummal? A merengős bemutatkozásod szerint
előbb ismerted a filmeket, mint a könyveket. Kifejtenéd ezt nekünk kicsit
bővebben?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Huh,
lássuk csak. Az első Potter-film, amit láttam, a Főnix Rendje volt. Annyira nem
fogott meg, nem is törődtem vele. Valahogy kimaradtam az őrületből, ami
körbevette a sorozatot. Évekkel később önkénteskedtem a helyi könyvtárban,
amikor egy kislány visszahozta a könyveket, és beleolvastam a Bölcsek Kövébe.
Még aznap kivettem mind a hét kötetet, és egy hét alatt kiolvastam őket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Melyik
lett végül a kedvenc köteted? És filmed?<br />
</span></b><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Kedvenc
kötetem a Tűz Serlege és a Főnix Rendje holtversenyben. A filmekkel bajban
vagyok. Még a Főnix Rendje nézhető, de a többi... Bevallom őszintén, ha
belefutok bármelyikbe is, inkább elkapcsolom a tévét. A Halál Ereklyéi második
részét nem is láttam.</span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Amikor írsz, hogyan élnek a karakterek a fejedben?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">A saját
elképzelésem szerint. Nem tudom összekötni őket a színészekkel. Minden
tiszteletem az övék, amiért ennyi mindent letettek az asztalra, de nekem ők nem
Harry Potter szereplők. Talán Maggie Smith az egyetlen, aki megközelíti a
fejemben élő McGalagonyt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Le tudnál esetleg írni egy általad választott karaktert,
hogyan néz ki a te fejedben?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Huh, legyen
mondjuk Draco. Ő él élénkebben a fejemben, pedig nem a kedvencem. Rövid, jól
fésült szőke haj, kicsit tömzsi testalkat, enyhén babaarcú. Olyan csipkedni
való arccal, ha érted, mire gondolok. </span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">:)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span class="3oh-"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt;">Igen, értem. :)</span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span class="3oh-"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt;">Ha már a
karakterek szóba kerültek, kik a kedvenceid és kik azok, akik ellenszenvesek
voltak számodra?</span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Lássuk csak.
A legellenszenvesebb karakter Ginny Weasley. Nem tudom, miért, de az első
pillanattól kezdve utálom szegényt. Sokszor Dumbledore-t is meg tudtam volna
ütni az örökös manipulációi miatt. Ron, aki igazi érdekbarát. Képes volt Harry
ellen fordulni a Tűz Serlegében.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Az abszolút
kedvenc Bill. Imádom azt a menő pasit. Luna, akit nem érdekel, ki mit gondol
róla. Sirius, aki a keresztapámra emlékeztet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Jaj, az
ikreket majdnem kihagytam. Rengeteg kellemes pillanatot szereztek nekem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span class="3oh-"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt;">Érdekes, a
történeteid alapján azt gondoltam volna, hogy Piton professzort mondod
elsőként.</span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ő abszolút
semleges karakter volt. A ficeknek köszönhetően kedveltem meg igazán.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Milyen történeteket olvastál vele? Kik inspiráltak az
írásra?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Severitus és
Snarry mániás vagyok, igyekszem ebben a témában mindent elolvasni. Kik
inspiráltak? Huh, nagyon sokan. Lilyanjudyth, Herika, Enahma, Germa, gernon.
Minden írásukat, fordításukat elolvastam, tudom, a poros nyomukba sem érhetek,
nem is ez a célom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">A fent említett szerzők közül ismersz valakit
személyesen vagy interneten keresztül?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Személyesen
sajnos nem, de Herikát és Lilyanjudythot ismerem az interneten keresztül.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Térjünk akkor át bővebben az írásaidra. Főként
egyperceseid illetve néhány novellád van. Mennyire nehéz pár sorban
megfogalmazni úgy a mondanivalód, hogy a cselekmény ne lógjon a levegőben?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Meglepően
könnyű. A körítést nehéz hozzá kitalálni. Van, hogy egy száz szavas kis
semmiség felett kotlok órákig, mert hiányzik hozzá húsz szó. Az egyetlen
"regényem" hónapokig készült. Anno nekiugrottam, hogy most írok egy
jó hosszú regényt, izgalmas, szerelmes, miegymás. Sikerült ezer szóval
megírnom. Akkor jöttem rá, nem megy nekem a regényírás. Így maradnak a szöszök.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Korábban említetted, hogy a severitus és snarry
történetek közel állnak a szívedhez, te magad is alkotsz a témában. Mit
gondolsz, miért ennyire népszerű ez a két kategória? Te magad miért szereted?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Hogy miért
népszerű? Talán azért, mert a két legmagányosabb karaktert hozza össze. Én
legalábbis ezért szeretem annyira.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Meg rengeteg
jó potenciál van benne. Sokan szeretünk ennek a két karakternek családot
alkotni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Severitus esetében szerinted visszavezethető ez a
Halál Ereklyéi eseményeire? Vagy már korábbról is látsz bennük potenciált?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szerintem
már az Bölcsek Kövétől benne van a lehetőség. Ahogy Perselus figyeli Harryt a
beosztási ceremónia alatt, abban nagyon sok lehetőség van.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Miután sokat olvasol mindkét témában, hogy
érzed/látod, lehet még velük újat mondani? Hiszen sokan, sokféleképpen megírták
már a két szereplő történetét.</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szerintem a
magyar fandomban lehet még velük újat alkotni. Mondjuk angolul sajnos nem
tudok, így az angol fandomot csak a fordításokon keresztül ismerem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Talán az egyik legismertebb egyperces-sorozatod a
Pillanatok, mely amellett hogy severitus, sok mindenben megváltoztatja az
eredeti történetet. Hogy született meg az ötlet? Cselekményileg meddig
szeretnél eljutni benne?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Elég
viccesen indult. Tanfolyamra jártam akkor, és unatkoztam filmnézés alatt. A
füzetemben kezdtem el írni, csak egy egypercesnek indult, de mire észbe kaptam,
három lett belőle. Szépen jöttek egymás után, nem kellett rajta sokat
töprengenem. A napokban megtaláltam azt a füzetet, és nagyot nevettem az akkori
elképzelésemen. Egy Piton/Narcissa/Tom édeshármast akartam belőle kikerekíteni,
de erről letettem. Ha minden jól megy, Drarry lesz, egy meglepetés párossal.
Vannak terveim Siriusszal és Remusszal is, de ez egyelőre titok, nem akarok
senkit felcsigázni, lehet, el sem jut a történet odáig.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Reméljük, eljutsz odáig,
úgy láttam, sokan szeretik ezt a történetet. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Korábban említetted, hogy
Dumbledore nem volt éppen a szíved csücske, ez ebben a történetben, és az egyik
novelládban is megmutatkozik. Ennyire nem kedvelted?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Megértem
az indítékait, de azt nem, hogy Harryt soha nem kezelte gyerekként, oda sem
figyelt rá. Rá kellett volna jönnie, hogy valami nem stimmel Dursleyékkel,
hiszen McGalagony próbálta figyelmeztetni, de meg sem hallgatta. Aztán végig
manipulált mindenkit. Sirius érdekében is tehetett volna valamit, de csak
bezárta abba a sötét házba, nehogy bekavarjon. Rettentően mérges vagyok rá.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A történeteidre
általánosan jellemző az OOC karakterábrázolás. Van olyan határ, amit meghúzol
ezzel kapcsolatban, vagy jobb szereted, ha a karaktereid jellemét te
formálhatod?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Hát,
Perselusból nem csinálok rózsaszín csillámpónit.</span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";"> :D</span><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"> De szeretem úgy alakítani, hogy
kedvesebb, törődőbb legyen. Harry pedig igen formálható karakter, Billről
sajnos nem sokat tudunk, így szabadon alakíthatom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Ha már Bill szóba került,
mesélnél kicsit arról, mi fogott meg annyira a karakterben? Mi a helyzet a
Bill/Harry párossal?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Nem
is tudom. Először talán a macsós kinézete fogott meg, imádom a hosszú hajú
pasikat,<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"> </b>meg a kék szeműeket.
Ráadásul már felnőtt férfi volt a történet idején, én pedig már elmúltam húsz,
amikor a könyveket először olvastam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A
Bill/Harry párossal valami újat akartam alkotni. Olyan ritka a magyar fandomban
a párosuk, talán három-négy történet van a Merengőn.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Remélem, még sok
szemelvényt hozol nekünk ezzel a párossal. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Honnan meríted egyébként
az ihletet egy-egy történettel kapcsolatban?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Én
is remélem. :) Bármi meg tud ihletni. Legyen az egy kép, egy zene, egy mondat
vagy egy hétköznapi helyzet. Bár mostanában az ihlet messze elkerül.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mit teszel ilyenkor?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Olvasok,
sorozatot nézek, és várom a csodát. </span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";">:)</span><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"> Néha beválik, mint most is. A tegnap esti
beszélgetésünk után sikerült folytatnom a Pillanatokat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A riporter zavart
válasza: Nagyon örülök, hogy sikerült megihlesselek. :) </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mennyire vagy írás
tekintetében kísérletező típus? Vagy inkább a megszokások híve vagy?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Köszönöm.
</span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";">:)</span><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"> Szeretek kísérletezni,
de ritkán látnak belőle bármit is az olvasók.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Azért, mert nem érzed
magad eléggé biztosnak vagy tartasz az olvasók reakciójától?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nem érzem
túl jónak őket. Néha előveszem őket, kicsit átalakítom, és ha tetszik,
feltöltöm. Így kerültek fel az Agymenések.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Fura humorom
van, és tartottam a reakcióktól, de szerencsére jól fogadták az olvasók.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">A humorban pont az a jó, hogy szubjektív, így mindenki
megtalálhatja a neki tetszőt. </span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">:)</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Pontosan így
van. És az a szerencse, hogy a környezetem elviseli a néha kissé hülye
humoromat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Amiatt hoztam fel
egyébként a kísérletezés témáját, mert nálad találkoztam először a
Perselus/Remus párossal. Hogy született meg az ötlet?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Delwen
történetei között bolyongva felfedeztem a Szabadítás és a Farkas-szerelem című
történeteket a párossal, és úgy gondoltam, én is írok velük. Az alapötletet
magamtól loptam, az egyik Pillanat Remus gyógyulásáról szól, azt alakítottam át
egy új történetté.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mennyire befolyásolnak a
kapott vélemények? Te magad szoktál kritikát írni?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Sokat
jelentenek a kritikák, kaptam már hideget-meleget egyaránt. Az építő jellegű
kritikákat igyekszem megfogadni, a "fúj, hogy lehet ilyen szart írni"
hozzászólással nem foglalkozom, megköszönöm, hogy olvasta, de tovább lépek.
Igyekszem minden elolvasott történetnél, fejezetnél nyomot hagyni. Nyomnak
hívom, mert sem rosszat, sem jót nem írok, csak ritkán, de megköszönöm, hogy
olvashattam. Sok írónak szerintem ez is jólesik. Nekem mindenképp. </span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";">:)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Az írás mellett pedig jól
tudom, hogy bétázással is foglalkozol?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Igen,
szívesen vállalok bétázást, ha az időm engedi. Ám a legutolsó ember, akinek
bétáztam, eltűnt a történettel együtt...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mi alapján választod ki
az adott történetet? Vagy a szerzők keresnek meg téged? Véleményt is mondasz,
vagy csupán stilisztikailag javítasz?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Az
első történetet saját magamtól kezdtem el csinálni, ez herika Cigánykaravánja
volt. </span><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";">:D</span><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"> Aztán végig bétáztam az
egészet. Ha egy bétakereső története megfog, akkor ráírok. Általában csak
javítok, de néha véleményt is mondok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Örülök, hogy a
Cigánykaravánt szóba hoztad, mert mindig is kíváncsi voltam, mennyire
másabb/nehezebb egy fordítást javítani. Ilyenkor ismerned kell az eredeti
történetet is, nem? Hiszen abban is segítened kell a fordítónak, hogy például
ne legyen benne magyartalanság. Bár a fenti történetnél maradva herika már
tapasztaltabb fordító. </span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Segoe UI Symbol",sans-serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Symbol";">:)</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span class="3oh-"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Herikával fantasztikus dolgozni. Nagyon
keveset kellett foglalkozni a történettel, de előfordult egy-két félrefordítás.
Nekem nem jelentett hátrányt, hogy nem ismertem az eredeti történetet, adtam
néha ötleteket, de nem sokszor fordult elő. Elyes történeteit is szerettem
bétázni.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Szóba került korábban az
olvasás és a sorozatok. Milyen zsánereket kedvelsz?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Kezdjük
a könyvekkel. Gyerekkorom óta nagy kedvencem Lucy M. Montgomery Anne sorozata.
Az Anne otthonra talál volt az a könyv, ami megszerettette velem az olvasást.
Volt egy Robin Cook korszakom, minden könyvét olvastam. <span style="color: black; mso-themecolor: text1;">Most nagy J. R. Ward FTT sorozat rajongó vagyok,
már alig várom a Kiválasztott megjelenését. De bármit elolvasok, ami felkelti
az érdeklődésemet. Szerencsére a neten rengeteg PDF formátumú könyvet lehet
találni, ha valamelyik megtetszik, megveszem papír alapúként. Fekete István
Tüskevár, Téli berek, Hú című könyveit pl. évente kiolvasom. Jodi Picoult történeteibe
mindig belehalok egy kicsit, de imádom. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-themecolor: text1;">Sorozatokkal bajban vagyok. Nálam kedvfüggő,
de nagyrészt a macsós pasis sorozatokat szeretem; SEAL Team, S.W.A.T., Utolsó
remény, Hawai Five O, Gyilkos elmék, de láttam a Vészhelyzet, CSI, CSI New
Yorki helyszínelők összes részét. Most a 911 LA-t nézem. A mostani menő
sorozatokat nem szeretem. Elkezdtem nézni pl. a Szolgálólány meséjét, de kb.
fél perc után kikapcsoltam. Nem találtam benne semmit, ami megfogott volna.
Ugyan így jártam a Trónok harcával is.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-themecolor: text1;">Mi a helyzet a filmekkel? Ott is a "macsós pasisokat"
preferálod?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-themecolor: text1;">Néha. A Magic Mike-on én is csorgattam a
nyálam. De a filmekkel nem vagyok válogatós, szinte mindent megnézek, ami elém
kerül. Legyen az romantikus komédia, horror, vígjáték. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black; font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-themecolor: text1;">És ezzel el is érkeztünk az interjú végéhez. Köszönöm szépen Erónak,
hogy vállalkozott a beszélgetésre, és sok sikert kívánok neki a továbbiakra. :)</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black; font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-themecolor: text1;"><i>Cartwright</i></span></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black; font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-themecolor: text1;"> </span></i></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-34713522705120886432019-10-01T17:45:00.001+02:002019-10-01T17:47:10.556+02:00nakomiyu interjú<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
<w:UseFELayout/>
</w:Compatibility>
<w:DoNotOptimizeForBrowser/>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="371">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:8.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:107%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri",sans-serif;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
</style>
<![endif]--><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
következő interjúalanyommal való beszélgetés egy tökéletes példa arra, hogy
azért, mert különböző zsánereket kedvelünk és/vagy alkotunk, a való életben még
gondolkodhatunk hasonló módon bizonyos dolgokról. :)</span></b>
<br />
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szóba
kerültek többek között a regényei, a rajzolás, a kelet-ázsiai történetek,
illetve a környezetvédelem is.</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok
szeretettel nakomiyut! :)</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></b></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Először
kérlek, mondj néhány szót magadról azoknak, akik még nem ismernek!</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hűha, a legnehezebb része
:D. Egy viharsaroki kis faluban nőttem fel, sok csirke és még több könyv közt,
jelenleg Debrecen belvárosában élek egy icipici garzonlakásban a földkerekség
legédesebb pasijával – aki remélem, nem olvassa ezt, mert még elbízza magát.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mostanság a szabadidőnk nagy részét
lefoglalja, hogy miként varázsoljunk két ember számára élhető helyet egy
egyszemélyes egérlyukból, szóval akinek van lakberendezési ötlete, vagy egy jó
ütvefúrója, az ne fogja vissza magát. Unalmas embernek tartom magam, unalmas
dolgok tesznek boldoggá. Szeretek moziba járni, akár egyedül is, jó és rossz
filmeket bámulni, és mélyen beszívni a vajas popcorn illatát. Érdekel a divat,
szeretem tudatosan összerakni, hogy mit veszek fel, bár ismerve, hogy milyen
iparág a fast fashion, igyekszem kevesebb cuccot vásárolni, és kihasználni a
már meglévő ruhatáramat. A hetem fénypontja, ha sikerül összeegyeztetni egy
időpontot a barátaimmal, mikor be tudunk ülni valahová elszürcsölni egy kávét
vagy egy sört. Gyerekkorom óta imádok könyvtárba járni, imádom a hangulatát,
számomra egy zen-tevékenység, az, hogy van egy hely, ahol csak csend van és
könyvek a világ legjobb dolga számomra.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mióta
foglalkozol írással, és mit jelent számodra?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Érdekes kérdés,
elgondolkodtatott, mert sokaknál láttam, hogy „amióta az eszem tudom”, de nálam
ez egyáltalán nem így volt. Ami másnak talán az írás, az nekem a rajz volt
sokáig. Életem nagyobb részében rajzoltam, első oviskori emlékem, hogy az óvónő
a derekamnál fogva húz, én meg két kézzel kapaszkodom az asztal szélébe és visítok,
hogy nem akarok a többi gyerekkel játszani, én rajzolni akarok. (Szerintem
hasonlót mindenki átélt, akinek introvertált a személyiségtípusa, és az tölti
fel energiával, ha elmerülhet a saját kis világában, nem pedig a többi emberrel
való interakció.) A legkedvesebb gyerekkori emlékeim egyike, mikor az öcsémmel
lerajzoltuk a plüssfiguráinkat, ahogy mindenféle kalandokba keverednek
(képzelheted), később paródia képregényeket rajzoltunk a <i>Harry Potterhez</i>
vagy a <i>Gyűrűk Urához</i>. Nem voltam tehetséges, sőt, csupán szerettem
firkálgatni.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olyan tizenhárom éves
korom körül a rajzolásban már nem találtam örömöt, csak frusztrációt, és végleg
abbahagytam. Akkor volt pár év az életemben, amikor semmi kreatív hobbim nem
maradt, voltak történetek a fejemben, de nem tudtam velük mit kezdeni, azon
kívül, hogy a buszon utazva ezzel szórakoztattam magam zenehallgatás közben.
Szerettem olvasni, sokat olvastam, könyvek közt nőttem fel, amíg nem tanultam
meg olvasni, minden este felolvastak nekünk, szülők és nagyszülők egyaránt. De
maga az írás egy lehetetlen dolognak tűnt számomra, ezért sokáig meg se fordult
a fejemben, hogy próbálkozhatnék. Tizenhat vagy tizenhét éves lehettem, mikor
rátaláltam az amatőr szerzői portálokra, és először szembesültem vele, hogy ide
bárki feltöltheti, amit ír. Átfutott az agyamon, hogy végül is miért ne.
Elkezdtem a <i>Sellő a palackból</i> sztoriját feltölteni a néhai Anime
Fanfiction Style-ra, ez volt életem legelső firkája, előtte semmit nem
csináltam, se egy novellát, se egy gagyi verset, semmit. Ez látszik is rajta,
rettenetesen modoros és erőltetett. Azóta talán jobb a helyzet. Az írás fontos
része lett az életemnek, nem érzem magam különleges kis süteménynek tőle, de
boldoggá tesz, és igyekszem folyamatosan fejlődni, mert mindig van hová. Ezzel töltöttem
be azt az űrt, amit a rajz hagyott maga után, és most először gondoltam bele,
hogy talán nem véletlen, hogy a legtöbb történetem egy központi figurája olyan
valaki, aki szeret és tud is rajzolni.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mely
műfajok állnak hozzád közel, és melyek azok, amikben úgy érzed, sohasem írnál?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Műfajban inkább a
regények felé húzok. Vannak zsánerek, amiket szívesen olvasok és írok, ilyen a
thriller, az akció- és kalandregények, a real-life történetek, szeretem a
humort, olvasni és írni is. (Hogy ez jó-e a világnak, az már egy másik kérdés.)
A mágikus realizmus nagyon vonz, de még nem mertem próbálkozni vele, mert
könnyen lehet olyan hatás, mintha csak megnyaltam volna egy LSD-bélyeget. Aztán
vannak zsánerek, amiket bár olvasni nagyon szeretek, úgy érzem, nem tudnék írni,
például a hard sci-fi és fantasy, ezekbe rengeteg munka és háttértudás kell,
hogy működjön, a paródia se menne, és késztetést sem érzek rájuk. Verseket
sosem tudtam írni, kevés verset olvasok, bár vannak kedvenc költőim. Amik
teljesen, na jó, nagyrészt hidegen hagynak, a történelmi feldolgozások,
„kosztümös történetek” és a keményen erotika alapú sztorik. Kifejezetten
haragszom az olyan történetekre, amik romantizálják a bántalmazó kapcsolatokat,
például, hogy az egyik szereplő folyamatosan zaklatja, irányítja a másikat, de
megbocsátjuk neki, hiszen oly' kemény a felsőteste és szép kocsija van. És
kínos ezt bevallani a Merengőn, de nem tudok fanficitonöket írni. Volt pár
próbálkozásom, de beletört a bicskám.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem
egyáltalán nem kínos, hiszen a fanfictionök mellett egyre inkább teret
hódítanak azok a történetek, amik saját világban játszódnak. A témánál maradva
mit gondolsz, miért nem tudsz? A kötöttség miatt?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kötöttség
és a rajongói attitűd hiánya szerintem. Nehezen helyezkedem bele más történetébe
ilyen mélyen, nehezen bánok más karaktereivel, talán ezért nem is élvezem
igazán. Egy-egy novella erejéig oké, de hogy huzamosabb ideig benne maradjak
más világában, az már nem okoz örömet. Voltak anno próbálkozásaim, de egy-két
fejezet után mindig elakadtam.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Említetted,
hogy haragszol a bántalmazó kapcsolatokat ábrázoló történetekre. Mi a
véleményed, miért szeretik őket mégis olyan sokan? A téma komolyságából adódóan
mit gondolsz, hogyan lehetne ezt a fajta kapcsolatot hitelesen ábrázolni?
Gondolok itt például arra, hogy a 2012-ben megjelent <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szürke ötven árnyalata</i> című erotikus könyvet sokan azért támadják,
mert szerintük a két főszereplő közötti kapcsolat sokkal inkább illik bele a
bántalmazás kategóriába, mint a BDSM-be, és a trilógia végén egy minden jó, ha
a vége jó befejezést kapunk.</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fontos, hogy
nem magával a bántalmazó kapcsolatokat ábrázoló történetekkel van problémám,
hanem azzal, ha a bántalmazást romantizálják. Ebben a zsánerben érzelmileg
nagyon könnyű belevonódni a történetbe, néha fel sem tűnik, ha a szereplő átlép
egy határt. A hiteles ábrázoláshoz pusztán annyi kell, hogy ne romantizáljuk az
abúzust. Se az érzelmit, se a fizikait. Ennyi. Ha egy szereplő rángatja a
másikat, meg akarja csókolni, pedig a másik fél nem akarja, satöbbi és satöbbi,
az nem oké, ha lelkileg ekézi, korlátozza a másikat, az nem oké. Ez legyen
annak feltüntetve, ami, kommunikálja a történet, hogy ez nem romantikus évődés,
hanem egy probléma. Nem az a bajom, ha ezek az elemek használva vannak, hanem
az, ha ezek egy „ideális és romantikus” kapcsolat részei.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Szürkéről
nem tudok nyilatkozni, a könyvet félbehagytam, a filmet is csak félig láttam,
mert nagyon kellemetlen élmény volt. A BDSM-világában sem vagyok otthon, és nem
szeretnék olyan dolgokról véleményt alkotni, amit nem is ismerek. Ezen a
trilógián kívül is sajnos találkozni még történetekkel, amiben a főszereplő
agresszív, kontrolláló magatartása pozitív vonásként van beállítva. Ez egy
furcsa jelenség, ezért tartom fontosnak, hogy beszéljünk róla.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan
születik meg a fejedben az alapötlet? Szoktál jegyzetet készíteni? Mi az, ami
inspirációt ad?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Annyira szeretnék valami
magasztosat mondani arról, ami inspirál, de így egyszerűen csak... az élet :D.
Hallok valamit, látok valamit, ami érdekel, vagy éppen bosszant, és elindul egy
gondolatfolyam a fejemben. Csak akkor tudok írni, ha már filmszerűen látom
magam előtt az eseményeket. Gyakran építek bele már hallott
beszélgetésfoszlányokat a fejezetekbe, ha viccesnek, érdekesnek találom, ezért
is örülök, hogy a közvetlen környezetemben senkit nem érdekel különösebben,
hogy firkálok.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kifejezetten jegyzetet
nem készítettem még, pedig nem ártana, mert hajlamos vagyok elúszni a
részletekben. A fejemben határozott körvonalakban megvan a történet csontváza,
ezt töltöm meg. Annyit szoktam még segíteni magamnak, hogy ha félbehagyok egy
fejezetet, akkor a végén kis címszavakban leírom, minek kell most történnie,
hiszen még "benne vagyok" a történetben. Sokkal könnyebb lesz így
ráhangolódnom, ha legközelebb nekiülök, mert egyből tudom, mi a francot is
akartam, és lehetőleg nem hagyok ki semmit. Ó, és ami még kifejezetten inspirál
és segít, az a zene. Mindig szól valami, ha firkálok, egyszerre felpörget és
kikapcsol. Minden fejezetnél emlékszem, hogy éppen mit hallgattam közben.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Milyen
típusú zenét hallgatsz közben? Szövegeset vagy instrumentálisat?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Teljesen
változó, hangulat- és fejezetfüggő. Nem zavar a szöveg, mert az agyamat ki-be
kapcsol közben, hol hallom, hol nem. Volt időszak, amikor szinte csak Tori Amos
vagy System of a Down albumokat hallgattam firka közben, pár hónapja synthwave
ment nálam (Perturbator, Scandroid), aztán trash(?) rap, meg a Bloodsport
soundtrackjei pörögtek a lejátszási listámban. Szóval teljesen kaotikus. Nagy
segítség még a Spotify heti kaland opciója, ha háttérzaj kell, és unom a saját
listáimat.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy
regény esetében mennyire látod előre a cselekményt? Volt már olyan, hogy menet
közben módosítottál rajta? E tekintetben mennyire befolyásolnak a vélemények?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy mennyire látom előre
a cselekmény? Nagyon. Vagyis részben nagyon. Muszáj látnom a történet vázát,
tudnom kell, mi lesz a vége, és azt is, hol lesznek és mik lesznek azok a
fordulópontok vagy horgok, amik megváltoztatják az addigi eseményeket. (Például
az egyik legnagyobb inspiráció ilyen téren nekem az <i>Azkabani fogoly </i>volt
gyerekként<i>,</i> Rowling számomra zseniálisan építette fel a történetet, hogy
minden, amit hittünk és logikusnak tűnt, teljesen megfordult, és tulajdonképpen
apró, lényegtelennek tűnő utalásokból összerakható lett volna, amik megbújtak a
fősodor nagy részében. Ez nagy hatással volt rám gyerekként, és igen, a
harmadik a kedvenc részem :D.) Nagyjából tudom előre azt is, hogy a fontosabb
szereplőknek mi lesz a sorsa. Ezek nem kőbe vésett dolgok, amikhez mindenáron
ragaszkodom, ha közben látom, hogy valami butaság, vagy jobb ötletem akad,
megváltozik, de mankónak tökéletes. Összegezve, ha nem tudom előre, minek kell
később történnie, akkor elakadok, és valószínűleg úgyis maradok</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sokszor volt olyan, hogy
utólag jöttem rá, hogy logikailag billeg valami, és itt jön annak a buktatója,
ha valaki folyamatosan tölti fel a fejezeteket, mint én, nem szépen megírja
előre. Bitang nehéz utólag korrigálni rajta, ha már felkerült. Az olvasói
vélemények sokat segítenek, nagyon fontosak a visszajelzések, de a történet
lényegi cselekményét, amíg nincs kész, addig csak én látom át, így addig a
fősodorra nem engedek ráhatást. Ha kész a történet, sokkal könnyebb átlátni,
hogy hol teng túl, mik az üresjáratok, és mi felesleges, mit kéne kihúzni
belőle.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi
a helyzet a karaktereiddel? Mennyire könnyű vagy éppen nehéz velük dolgozni?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha elakadok a
történettel, nem lenne szép tőlem, ha a karakterekre fognám :). Egyszerűsíti a
dolgot, hogy mire belekezdek egy történetbe, már jól „ismerem” a szereplőket,
tudom, mit szeretnek, mit utálnak, hol a komfortzónájuk, kiről mi a véleményük,
hogyan viszonyulnak másokhoz, vagy mi volt a jelük az oviban. A gondot inkább
az szokta jelenteni, hogy általában sokan vannak, és meg kell találni köztük az
egyensúlyt, hogy mindenkinek legyen megfelelő szerepe, és senki ne lógjon
kínosan a levegőben. Igyekszem, hogy legyen saját „hangjuk”, legyen egy
beszédstílusuk, amiről felismerhetőek. Ezzel óvatosan bánok, mert könnyen lehet
idegesítő és sok, ezért nem is erőltetem minden karakternél. Ugyanakkor némi
távolságtartással kezelem őket, nincs kedvencem köztük, ez segít tisztábban
látni.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor
és hogyan találtál rá a Merengőre? Van más oldal is, ahol publikálsz? Csupán
írója vagy olvasója is vagy az oldalnak?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2009-ben regisztráltam,
már nem emlékszem pontosan, hogyan akadtam a Merengőre, vagy arra, hogy
léteznek fanfictionök. Akkoriban regisztráltam az Anime Fanfiction Style-ra is,
és sokáig ott voltam aktívabb, amíg kb. másfél éve végleg be nem dobta a
törölközőt. Volt bennem félsz, mert a Merin nagyjából mindent elölről kellett
kezdenem, újra feltölteni például a Sellő-sztorikat, nem tudtam, hogy a régi
olvasók közül egyáltalán folytatja-e így bárki, vagy hogy lesznek-e új olvasók.
Mindent összevetve szerencsém volt, most jól érzem magam a Merengőn, nem
használok más szerzői portált.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szoktál
véleményt írni? Szerinted hogyan, milyen módon lehetne ösztönözni az olvasókat
arra, hogy véleményt hagyjanak?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mostanában sajnos ritkán írok hozzászólást,
keveset olvasok az oldalon. Egy történetet követek jelenleg, oda igyekszem pár
sort írni. Azt nem állítom, hogy a szerző sok hasznomat veszi, de szeretem a
folyamatot, hasonlóan jó érzés választ kapni egy kritikára, mint magát kritikát
kapni. Ösztönzés? Jó kérdés, ha minden tizedik hozzászóló közt kisorsolnánk egy
nyeremény autót, az biztos ösztönző lenne. Viccen kívül sajnos nincs hasznos
ötletem, az, hogy valaki leírja a véleményét, az szerintem egy belső késztetés.
Látom mindkét oldalt, azt, hogy néha nehéz összeszedni a gondolatokat épkézláb
mondatokká, ugyanakkor látom azt is, hogy lehangoló, ha semmi visszajelzés
nincs arra, amin a másik órákat vagy heteket dolgozott. Az ne tartson vissza
senkit, ha úgy érzi, nincs ideje vagy nem tud konstruktív kritikát írni, egy
„köszi” is jól tud esni a belerakott időért.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Beszéljünk
az írásaidról! Első Merengőre publikált írásod a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Cseszd meg, egyetlenem</i> című romantikus regény. Mesélj róla egy
kicsit bővebben! Hogyan született meg az alapötlet? Erre egyébként egy lelkes
olvasód is kíváncsi volt, aki úgy fogalmazott: „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Cseszd meg egyetlenem nagyon jól sikerült írás, még mindig el van
mentve a gépemen, szívesen olvasom újra és újra. Nagyon egyedi.”</i></span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon köszönöm neki, ezt
jó érzés tudni :)</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kettős célom volt vele
anno, egyrészt így szerettem volna feldolgozni és lezárni egy kellemetlen
korszakot az életemben, másrészt szimpla stílusgyakorlat volt. Akkoriban sok
akció központú, a valóságtól elrugaszkodott történetet írtam külső elmesélői
szemszögből, nagy szereplőgárdával. Kellett egy kis szünet, hogy kipróbáljam
magam valami másban. Így jött a romantikus, mint zsáner, azt ritkán olvasok, és
azelőtt keveset írtam. Úgy terveztem, lesz a főszereplő részéről egy pozitív
fejlődési ív, és rövid is legyen, húsz fejezet alatt. Ennyi volt a tudatos
része. A többi egyszerűen jött magától. A mai napig nem értem, miért, de
annyira... <i>könnyű</i> volt megírni. Ha jól emlékszem, pont műtötték a
térdemet, így a lábadozás alatt ráértem mindennap pötyögni kicsit a
billentyűzeten, a szereplők adták a szavakat, és mire észbe kaptam, már kész is
lett. Ez meglepett, a mai napig nem értem, ahhoz képest, hogy például a mostani
történet, amit aktívan csinálok, a <i>Sellők hóhérja</i> mennyi energiát,
agyalást és átírást igényel. Zea és Martin története nagyon rövid ideig élt a
fejemben, a lényegi cselekményét pár szóban össze lehet foglalni: egy lány
piercingeket rakat az arcába, közben szakít egy szépfiúval, hogy összejöjjön
egy kevésbé szép, de jobb fiúval, néha jókat szexelnek, és végre kiállnak
önmagukért. Fontosnak tartottam, hogy a lány kezdeményezze benne az első
alkalmat, a vonzalom után, de még a szerelem előtt, és emiatt egyik félnek se
legyen bűntudata, és fel se merüljön, hogy ez vajon helyes-e. Nem akartam
felesleges játszmázást, ahol a kapcsolat kiteljesedése a szexualitás. Felnőtt
karaktereket szerettem volna, olyan problémákkal, amik engem is
foglalkoztattak, például, hogy honnan kezdődik a párkapcsolat, mennyi
kompromisszumot érdemes hozni a boldogságért, és vajon másik is ok nélkül
szomorúak-e néha. Foglalkoztatott az is, hogy a társadalom mennyire keményen
bánik a peremére szorult tagjaival, sok élmény és benyomás gyúrta össze Göröngy
karakterét. De nincsenek illúzióim, ez egy mese. Mese arról, hogy milyennek
szeretném látni a világot, és talán arról, hogy milyen az valójában. A fejemben
ez a határ összefolyik, mint a vízfesték. A legvégén éreztem erősen ezt a
kettősséget, nagyon sokat gondolkodtam, hogy mi legyen a lezárás.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A címéért bocsi
mindenkitől, anno semmi épkézláb nem jutott eszembe, ezért a mappát mérgemben
„cseszd meg”-nek neveztem el, aztán lustaságból csak kiegészítettem, és így
került fel. Gondoltam, majd a végére kitalálok egy elszólást, amiben
megpróbálok valami keretet adni neki, hogy ne legyen nagyon kínos :D. Ilyen
kínos műhelytitkaim vannak.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
olvasóknak mindenesetre nagyon tetszett, hiszen a 2014-es Aranypennán harmadik
helyezést ért el</span></b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Legjobb romantikus történet </i>kategóriában.
A jelenleg futó történeted, a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sellők
hóhérja </i>pedig 2018-ban két kategóriában a képzeletbeli dobogóra állhatott,
hiszen <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Legjobb original saját világ </i>kategóriában
első, <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Legjobb original nem slash történet
</i>kategóriában pedig harmadik helyet ért el. Milyen érzés, hogy már két
írásod is ilyen sikereknek örvend?</b></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyik esetben sem számítottam rá, tényleg
meglepett. Nagyon hálás vagyok, amiért gondoltak rám az olvasók, ez a
legmotiválóbb visszajelzés :). Virtuális hálaölelést küldök nekik. </span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sellők hóhérja </i>tulajdonképpen a
legelső írásodnak, a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sellő a palackból </i>című
regényednek a folytatása. Hogyan született meg a történet a fejedben? Már a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sellő a palackból </i>írásánál vagy annak
befejezésével tervezted, hogy folytatod? Az előzménytörténet hibáiból okulva
itt már tudatosan törekszel arra, hogy jobb és jobb legyél?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Húha, valójában
legelőször a <i>Sellők hóhérja</i> alapötlete volt meg a fejemben – ikerpár
emberfeletti erővel, akik külön nőnek fel, majd találkoznak. Ám akkoriban nem
mertem nekikezdeni egy ilyen történetnek, mert bonyolultnak és nehéznek tűnt
összerakni olyan sztorit, amiben sokat verekednek és ömlik a vér. Ezért
elkezdem egy generációval korábbról, a szüleiktől, amikben... nos, ugyanúgy
verekednek, és ugyanúgy ömlik a vér. (Erre annyira nem vagyok büszke.)<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Úgy döntöttem, belerakok egy apró,
lényegtelennek tűnő utalást az első történetbe, hogyha akarom, akkor később ki
tudjam bontani ezt a „szuper erős”-szálat egy folytatásban.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon örülök, hogy
gyerekként így döntöttem, mert anno nem gondoltam volna, hogy ennyire hozzám nő
ez a világ. A régi hibákból igyekszem tanulni, és újakat követek el helyettük
:D.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elgondolkodtál
már azon, hogy a mostani tudásoddal kijavítsd a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sellő a palackból</i>t, vagy egyfajta emlékeztetőül szolgál, hogy
honnan indultál?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jelenleg egy nagyon
minimális javítás alatt áll, mert bizonyos formai követelményeknek meg kell
felelnie, hogy felkerülhessen a Merengőre. (Sokkal lassabban haladok ezzel, mint
gondoltam.) Tervezem, hogy egyszer nekiülök, és szigorúan átszerkesztem és
kijavítom a történetet, mert ráférne, de ez még várat magára. Nincs bennem
rossz érzés az esetlensége miatt, mert szerettem csinálni.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
fent említett írásokon kívül belekezdtél egy slash témájú történetbe is, a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">De jó, hogy itt vagy </i>egy fiatal fiú
önmaga számára érthetetlen érzéseiről és azok felnőtt korára gyakorolt
hatásairól szól. Mióta foglalkozol ezzel a témával? Mindig is érdekelt, vagy
valaminek/valakinek a hatására kezdtél el érdeklődni?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A <i>De jó, hogy itt vagy</i>
tulajdonképpen egy Sellő-sztori spin-off. Egy barátnőm kedvelte az egyik
karaktert, említette, hogy szívesebben olvasna róla többet. Ez a történet egy
neki szánt ajándék, ami nagyon lassan készül (bocsi, Dia), de biztosan lesznek
újabb fejezetek idővel. Törekszem arra, hogy ez egy teljesen önálló és
önmagában érthető történet legyen.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A slash témánál nem emlékszem egy konkrét
motivációra, ami felkeltette volna az érdeklődésemet. Gyerekkoromban néztem a <i>Fiúk
a klubból</i> sorozatot, talán innen indult, azok közé tartozom, akiknek a naiv
szülei nem ellenőrizték, mit néz a kölyök. Az, hogy ne egy standard heteró
szereplő álljon a fókuszpontban sosem tűnt idegen ötletnek.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vannak
már ötleteid arra vonatkozóan, mit fogsz írni, amint a Sellők hóhérja és annak
spin-offja befejeződik?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hűha, rátapintottál, mostanában ez egy nagy
kérdőjel bennem, hogy mi lesz, ha (egyszer) vége lesz. Van pár ötletem, de
annyira soványkák, hogy nem tudom, mi lesz belőlük. Másrészt nem igazán
szeretném, ha vége lenne a Sellőnek, mert nagyon hozzám nőtt ez a világ, talán
ezért is húzom kicsit, de egyszer mindent le kell zárni. Még tanulom, hogy kell
elengedni ezt a történetet.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Említetted,
mennyire szeretsz olvasni. Mit olvastál legutoljára? Milyen zsánereket
kedvelsz?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Most fejeztem be<i> Murakami Rjútól</i> a <i>Castingot</i>,
és minden aktuális olvasmányt félredobva <i>Moskát Anitától</i> az <i>Irha és
bőrt</i> kezdtem el, ami az idei könyvfesztiválon jelent meg – és őszintén
fájlalom, hogy idén se tudtam eljutni, így maradt a könyvesbolt. (Most
gondoltam bele, hogy az Irha és Bőr volt az idei első könyvvásárlásom,
döbbenet.) Igyekszem sokféle zsánerbe belekóstolni – és néha kilépni a komfort
zónámból –, jöhet a fantasy, a sci-fi, a kortárs csúnya és szépirodalom.
Leggyakrabban talán a thriller az, amiért akkor nyúlok, ha „na, csak üssük el
az időt” hangulatban vagyok, de a történet maga a döntő, ezért nagyon
befolyásolható vagyok egy jó fülszöveggel. (És gyakran nyúlok mellé is emiatt.)
Kedvelem a kelet ázsiai történeteket és írókat, vonz az a világépítés és
történetmesélés, amit ott tapasztalok, amit kiemelnek és amit elhallgatnak, más
mint amit a mi kultúrkörünkben megszoktam. Régebben sokkal több képregényt
olvastam, amire igyekszem fokozatosan újra rávenni magam. </span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Tudnál
nekünk példát mondani rá, miben különbözik egy keleti történet a nyugati
társától? Mennyire van ez rád hatással írás közben?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Konkrét példát nehezen, pedig sokat
gondolkodtam, más a történetek hangulata, ami adódhat a kulturális
különbségekből is. Gyakran lassabbak, kevesebb a személyes konfliktus. Nem
hinném, hogy rám ez jelentős hatással van, ezt szerintem nem tudom, és nem is
szeretném visszaadni, erőltetett, idegen lenne.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Milyen
képregényeket olvastál? Ott is a keleti kultúra vonz?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem feltétlenül, gyerekkoromban az unokabátyám
gyűjtötte a különböző képregényeket, volt Marvel, DC, Tini nindzsa teknőcök,
meg sok más, amire sajnos már nem emlékszem. Puha papírfüzétkékben adták ki
akkoriban, a kilencvenes években, én is elolvastam az összeset, ha náluk
jártunk. (Ami minden héten megesett.) Emlékszem, nagyon szerettem Spawnt – a
filmje sajnos kiábrándult pocsék –, meg Batmant, különösen, ha benne volt
Robin. A kedvencem az volt, amiben meghal, lehet rosszul emlékszem, de egy vak,
szőke fickó ölte meg, akinek egy kobra volt a hátára tetoválva. Nagyon előttem
van az az oldal, ahol a dühös és gyászoló Batman nézi a boncasztalra kiterített
halott Robint, aki csupa vér. Úgy tűnik, gyerekként is vonzott a hatásvadászat.
Ha valaki esetleg emlékszik, ez melyik rajzoló, melyik száma, azt nagyon
megköszönném.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A mangák akkor jöttek, amikor kollégiumba
kerültem 13 évesen, ahol volt állandó internet elérhetőség. Mindent letöltöttem
és elolvastam akkoriban, ami az utamba került, nem válogattam, shojo, shonen,
mindegy volt. Őszinte leszek, a háromnegyedére nem is emlékszem. Legjobban a
Neon Genesis Evangeliont meg a Berserket szerettem, ezeket még most is, bár a
Berserket évek óta elengedtem. A barátaimtól kaptam ajándékba az Árnybíró
sorozatot, ezt manapság is szívesen újraolvasom, ajánlom azoknak is, akik amúgy
nem szeretik a mangákat, manhwákat, mert teljesen befogadható a stílusa.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a helyzet a mostani
képregény-adaptációkkal? Nyomon követed őket?</span></b><span style="color: black; mso-themecolor: text1;"></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha egy Marvel-film a mozikba kerül, akkor mi
is, függetlenül attól, hogy mennyire érdekel minket a karakter, vagy a sztori.
A barátom általában jobban szokta őket élvezni, mint én, ő az elnézőbb. Ami a
legjobban tetszett eddig az a Thor-Ragnarök, legfőképp azért, mert semmi köze
nem volt az előző két részhez, amiket eléggé untam. Waititi humora pont az a
fárasztó, idióta humor, amit én imádok, és betegre tudom röhögni magam, a
zenéje is bejött, és így nem érdekel, hogy a sztori egyszerű, mint egy vonalzó.
A sorozat adaptációkat nem követem, egyelőre nincsenek is tervben. A
DC-filmektől meg a Batman vs. Superman óta félek. </span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kik a
kedvenc szerzőid? És a kedvenc könyveid?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nehéz kérdés... Kurt Vonnegut és Chuck
Palahniuk különösen közel állnak a szívemhez, még akkor is, ha nem minden
történetük tetszett, vagy érzem őket mesterműnek. De az, amit ők általában
képviselnek a regényeikben, ahogy látják a világot, ahogy mesélnek, az olyan
„köszi, hogy létezel”-érzés. Neil Gaimant is nagyon kedvelem, de őt jobb
embernek tartom, mint írónak, néha megesik, hogy a történetiben az utó- vagy
előszó sokkal érdekesebb számomra, mint maga a történet. Tőle például az
esszéköteteket kedvelem legjobban.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amit tervezek újraolvasni, vagy nagyjából
évente szoktam őket újraolvasni az</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Natsuo Kirinótól a <i>Kín</i>, ez négy japán
nőről szól, akik teljesen más élethelyzetben vannak, de egy gyilkosság
összeköti őket.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Margaret Atwoodtól az <i>Alias Grace </i>egy
megtörtént gyilkosságon alapul. Ez egy lassan kibontakozó történet, nincs
egyértelmű tanulság benne, a vége talán túl mesés, és talán többet is megtud az
ember az ágytakarókról, mint szeretne. Nekem ez jobban tetszett, mint a
Szolgálólány meséje, Netflixen sorozat is készült belőle, érdemes belenézni
mindkettőbe.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Richard Adamstől a <i>Gesztenye a honalapító</i>
az egyik legjobb olvasmányélményem, nehezen fogtam vissza magam, hogy ne
lapozzak a végére. </span><span style="color: #1f1f1f; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A magyar cím kedvesnek tűnik, és
hát nyuszik vannak benne, gondoltam vándorolnak majd egy mesén keresztül, néha
jön a gonosz róka meg az ember, akkor egy kicsit sírunk, és ennyi. De Adams
komolyan vette a meséjét, a nyulaknak mitológiája, szavai, hittrendszere van,
úgy éreztem, jól megtalálta a történet az egyensúlyt az állati ösztönök és az
emberi vonások közt. Érdekes volt látni, miként egyeztetik össze a
tapasztalatot az ismeretlennel és fordítják hasznukra.</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Igazság
szerint lassú történet, sok tájleírással, sokan biztos vontatottnak találják,
de én nagyon szeretem :D.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az eddig
elhangzottak alapján úgy feltételezem, hogy a papír alapú könyveket részesíted
előnyben az e-bookkal szemben. Mi alapján döntesz? Mennyire befolyásol a borító
vagy akár a betűméret? Te magad is az a bekuckózós könyvolvasó vagy?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Valóban nincs e-bookom. :) Ha manapság is olyan
sokat utaznék, mint pár éve, akkor valószínűleg már beszereztem volna egyet,
mert ilyenkor több mint praktikus, és nem zárom ki, hogy egyszer aktívan
használni fogom. De jelenleg csak a nyomtatott könyveket lapozgatom, a könyvtárba
járás egy külön zen-kikapcsolódás számomra.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagy segítség a választásban például a moly.hu,
amit aktívan használok, itt tudok várólistát készíteni, látom az új
megjelenéseket, részt lehet venni különböző könyves kihívásokon. Egy kihívást
csinálok aktívan, az „1001-könyv, amit...” listáról kell kiválasztani
könyveket, és 2021-ig kell kivégezni 175-öt. Meglepően kellemes csalódások is
vannak így, olyanok, amiket valószínűleg magamtól nem vettem volna le a
polcról. Persze belefutok olyanba is, ami mehh, de nem élem meg korlátozásként,
sok az impulzusolvasásom is. Például, ha meglátok egy szép borítót :D. Ilyen
volt a <i>Horgonyhely</i> is anno, ami szerencsére jól sült el. A fülszöveg a
leglényegesebb, általában az alapján döntök, hogy érdekel-e vagy sem. A borító,
a betűméret az első olvasásnál, ami általában a könyvtárból szokott történni,
nem szokott zavarni. Kivéve, ha zavaróan apró a betűméret, szűk a sorköz, akkor
vagy keresek egy másik kiadást, vagy hanyagolom.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ám a vásárlásnál sokkal szigorúbb vagyok. Bevallom,
ha van egy könyv, aminek nagyon nem tetszik a borítója, vagy rossz minőségű a
kötése, vagy rettenetesen apró benne a betű és a sorköz, akkor inkább várok,
hátha megjelenik egy újabb kiadás, amire szívesebben adok pénzt. Lehet
felszínes, de a könyveknél nagyon fontos nálam, hogy teljesen elégedett legyek
vele, sokáig bírja a gyűrődést. Kevés könyvet vásárolok, általában azokat
szoktam beszerezni, amikről tudom, hogy újra elő fogom venni őket. Nem vagyok
gyűjtő, nem halmozom a könyveket, egyrészt kevés a lakásban a hely, másrészt
frusztrálna is az olvasatlan papírhalom. Zavar a tudat, hogy itt ez a könyv a
polcomon, drága volt, de egyszer olvastam, akkor se szívesen.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ó, igen, a bekuckózó olvasásnál nincs jobb,
viszont sajnos a mostani lakásunk sötét, és a természetes fény nagyon hiányzik
most. Érezhetően kevesebbet is olvasok azóta. Az ágyvégében alakítottunk ki egy
helyet, ide szereltünk fel egy kislámpát, van egy pici polcom, erre megy az
aktuális könyv, és van egy rakat párnám, amibe belefúrom magam, és tokáig
betakarózok. Így szeretek a legjobban olvasni. A barátom nem igazán érti, miért
kell az ötödik párna mellé egy hatodik, de hát kell kettő a hátam alá, kell egy
aminek neki döntöm a lábam, még egy a könyökömnek, és így tovább és tovább. De
kérlek, nyugtassatok meg, hogy más is szeret anyaméhet építeni maga köré az
olvasáshoz. :D<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Teázni, kávézni nem
szoktam közben, mert hajlamos vagyok leönteni, amit le lehet.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy haladsz a fent említett
molyos kihívással? Szoktad értékelni, véleményezni őket?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jelenleg 120 könyvnél járok, ha
nagyon-nagyon-nagyon belehúzok, két év múlva talán meglesz a 175 könyv,
drukkolok magamnak. Idén egész jókat sikerült választani, például <i>Sarah
Waters</i>től a <i>Szobalány</i> nagyon tetszett, meg <i>Niccoló Ammaniti Én
nem félek</i>je valami zseniális. Teljesen különböző a kettő, de ezeket például
nagyon ajánlom. Értékelésben rossz vagyok, ha végzek egy könyvvel, fejben
összerakom magamnak a benyomásaimat, meg is fogadom, hogy ha odajutok, írok
róla véleményt a molyra. Aztán persze elmarad. Érdekes módon, ha egy könyv
rossz élmény volt, sokkal könnyebben összerakom, mi nem tetszett benne, mintha
olvasás közben végig vigyorogtam az örömtől. Ez egy kellemetlen felismerés
volt.</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">OLVASÓI KÉRDÉSEK</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Nakomiyu név azt sejteti, hogy szereted Japánt. Honnan jött a név? Talán anime
rajongó vagy?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Gyerekként meg kamaszként sok mangát olvastam,
néztem animéket is, párat szerettem, néhányat most is szeretek, effektíve
rajongó sosem voltam. Igazság szerint anno semmi ötletem nem volt, mi legyen a
nicknevem, a keresztnevem az egyik leggyakoribb az országban, a legtöbb
variációja foglalt volt, ez meg viccesnek tűnt. Ha tudtam volna, hogy ezt ilyen
sokáig használom, és néha még másoknak is le kell írni, biztos nem ezt
választom :D</span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mennyi
időt töltesz írással?</span></b></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aktívan magával az írással keveset, ha
kedvezően állnak a csillagok, pár óra alatt megvan öt-tíz oldal. Maga a
javítgatás és minden más viszont hosszú idő, ha elakadok egy jelenetnél, nem
tetszik egy mondat, ötször átírom, visszaolvasom, nem tetszik, ülök felette és
dühösen nézem, és olyanokat motyogok mérgesen, hogy ezt a franc se fogja
elolvasni, ez egy rakat sz.r, etc. Ilyenkor van, hogy napokig meg se nyitom a
fájlt, inkább olvasok, filmezek. Tudom, hogy vannak, akik szerint akkor is írni
kell, ha úgy érzi az ember, hogy nem megy, meg nincs kedve, de őszinte leszek,
kínozza magát, aki akarja, én nem bántom magam ezzel. Sokkal jobb, ha
rápihenek, és tiszta fejjel, szinte külső szemmel újrakezdem. </span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Tartod a kapcsolatot az olvasóiddal? </span></b></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
egyik legközelebbi barátnőmet úgy ismertem meg évekkel ezelőtt, hogy olvasóm
volt, és elkezdtünk csacsogni. Szóval mondhatni igen, néhány emberrel igen :D.
Ha ír valaki, igyekszem válaszolni, bár ez a time-manadzsment még nem megy a
legjobban, és néha elfelejtek válaszolni, ezért előre is bocsi, ha ilyen van,
ez az egyik legnagyobb hibám.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miket tervezel még írni a
közeljövőben? </span></b></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van
egy történet ötletem, amivel még nem tudom, mit kezdjek, engedjek-e a
kísértésnek, vagy sem. Ezen kívül van még egy sztori foszlány a fejemben,
amiben fiatalok vannak, meg az ő hétköznapi problémáik, meg Magyarország, meg
napjaink. Ez is még formálódóban van, egyelőre olyannak tűnik, mintha a Cseszd
meg-et, meg a Sellők hóhérját bedobnám egy turmixgépbe, aminek nem örülök, mert
valami mást, és önállót szeretnék. </span></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">De
előtte szeretném befejezni, amiket félbehagytam. </span></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a legnagyobb félelmed?</span></b></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
halál. Meg a bohócok. Meg a lovak. </span></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Érdekel a környezetvédelem? Teszel
valamit érte? </span></b></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sokkal
jobban érdekel, mint amennyire ez látszik, mert sokkal kevesebbet teszek, mint
amennyit tehetnék. Belső nyomás és némi bűntudat van bennem, mikor például
megint elfelejtek szólni a kávézóban, hogy nem kérek szívószálat, műanyagba
csomagolt zöldséget vásárolok, nem cruelty-free a samponom meg az arctisztítóm,
vagy megveszem a harmincadik pulcsimat, meg a tizedik kabátomat egy fast
fashion boltban, mert annyira megtetszenek. Apróságokat tettem eddig, kulacsot
használok, bár ebből még keresem a tökéletest, ami nem ereszt, és nem is nehéz,
vászonszatyrokat használunk, és szeretnék majd régi anyagból kis zsákokat
varratni zöldségeknek, meg pékárúnak, hogy leváltsuk a műanyag zacsikat. Az
utóbbi időben elkezdtem tudatosabban figyelni, mennyi szemetet termelünk, és
elég elszomorító. Másrészt reálisan kell állnia az embernek önmagához is, és
tudom, hogy sohasem leszek zero waste, mert nincs az az isten, hogy magamnak
keverjem a fogkrémet, vagy textil-zsebkendőt használjak. De fontos, hogy
beszéljünk erről, és legalább azt megtegyünk, amit meg tudunk tenni.</span></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm, hogy vállalkoztál az
interjúra, és további sok sikert kívánok az élet minden területén! :)</span></i></span></div>
<div class="Alaprtelmezett" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="3oh-"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright</span></i></span><span class="3oh-"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
</span></span></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-86514962244249948972019-08-16T19:56:00.001+02:002019-08-16T19:56:29.281+02:00A hatodik szülinapunk!<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
Elérkezett a várva-várt nap! Boldog születésnapot Nekünk!<span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t6d/1/16/1f973.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🥳</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t6d/1/16/1f973.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🥳</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t6d/1/16/1f973.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🥳</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t5/1/16/1f382.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🎂</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t64/1/16/1f370.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🍰</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t5/1/16/1f382.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🎂</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tf/1/16/1f942.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🥂</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t19/1/16/1f37e.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🍾</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t84/1/16/1f381.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🎁</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tb/1/16/1f388.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🎈</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t8c/1/16/1f389.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🎉</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url(https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t8c/1/16/1f389.png); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 16px; height: 16px; text-decoration: none; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🎉</span></span> Az Írófigyelő - Tárd fel titkaid oldal a napokban ünnepli 6. születése, újjáalakulása napját és e jeles alkalomból szerveztünk egy kis játékot Nektek. </div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
A játék lényege, hogy az eddigi interjúinkból kigyűjtöttünk pár részletet, amelyek remélhetőleg egyediek és könnyebben beazonosíthatóvá teszik az írót. A játékosoknak nem kell mást tenniük, csak tippelniük, ki lehet az. Vajon felismeritek-e majd, ha egyszer már olvastátok az interjút, de ez évekkel ezelőtt volt esetleg? Reméljük, velünk tartotok! Íme a részletek, a megfejtéseket kommentben várjuk, augusztus 23-án, éjfélig. Hajrá! <span class="_47e3 _5mfr" style="clip: auto; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; height: auto; line-height: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px; overflow: visible; position: static; vertical-align: middle; white-space: normal; width: auto;" title="smile hangulatjel"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png" style="border-bottom-color: rgb(29, 33, 41); border-bottom-style: none; border-bottom-width: 0px; border-image-outset: 0; border-image-repeat: stretch; border-image-slice: 100%; border-image-source: none; border-image-width: 1; border-left-color: rgb(29, 33, 41); border-left-style: none; border-left-width: 0px; border-right-color: rgb(29, 33, 41); border-right-style: none; border-right-width: 0px; border-top-color: rgb(29, 33, 41); border-top-style: none; border-top-width: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /></span></div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<span class="_47e3 _5mfr" style="clip: auto; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; height: auto; line-height: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px; overflow: visible; position: static; vertical-align: middle; white-space: normal; width: auto;" title="smile hangulatjel"><span aria-hidden="true" class="_7oe" style="display: inline; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 0px; width: auto;"></span></span></div>
<a name='more'></a>:)<br />
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
1. „A harmadik, mégpedig a hangulata miatt. Emlékszem, egy éjszakás műszak alatt olvastam ki, és – most lehet gyávának tartani – szégyen, de annyira féltem rajta, hogy azt el nem tudom mondani. Van egy hatalmas kötszervágó ollónk (kb. 30 cm-es), azzal a kezemben mászkáltam a sötét folyosón, úgy be voltam rezelve.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
2. „Ez személyes vélemény. Legyen jó a szöveg. Legyenek jók a karakterek. Jobban érdekel a motiváció, mint a környezet, így például leírásokat olvasni és írni sem szeretek. Szeretem, ha ezek a motivációk reálisak és hihetőek, és nem rugaszkodik el egy történet a valóságtól (ebbe értendő a történet belső valósága, ha fantasyról vagy sci-firől van szó). De az emberek mindenütt emberek, viselkedjenek ennek megfelelően.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
3. „Szerintem nagyon szép és boldog jövőjük lenne együtt. Most, hogy végre mindketten rátaláltak a boldogságra, és született egy kisfiuk, nem beszélve arról, hogy Voldemort már halott lenne, szóval nem kellene egy sötét világban élniük, amely tele van félelemmel, szép jövő elé néznének. Együtt felnevelnék Teddyt, és talán még születne egy-két gyermekük, miközben Remus segítene újraszervezni egy olyan varázsvilágot, ahol immáron a vérfarkasokat és a mugli származású varázslókat is elfogadják.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
4. „Én meg ültem ott kukán, és nem értettem, csak visszakérdeztem, hogy „Mi?”. Persze tudtam, hogy vannak filmek, tudtam, hogy vannak könyvek, de engem akkor még Meg Cabot Neveletlen hercegnő naplója című sorozata kötött le, Harry Potterre pedig rá sem néztem, egyszerűen nem vonzott.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
5. „Néha kimondottan zavar, hogy nem vagyok már gyerek, és nem élhetem meg ezeket a dolgokat, mert nagyon jól lehet belőlük inspirálódni. Akkor még legálisan játszhattam plüssjátékokkal, „színre vihettem”, ami épp a fejemben forgott, kémkedhettem a szomszédok után… Ma már igencsak furán néznének rám. Akkor is, ha azt mondanám, számomra az igazi férfi Sandokan, és álmaim netovábbja egy tök élethű játékkard”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
6. „Voldemortnak nem kellett volna meghalnia és a Dramione lehetett volna canon. Bár, lehet, hogy csak a bennem lakó Dramioneshipper és Halálfaló beszél belőlem.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
7. „Íróként a sötétebb, erőszakosabb, társadalmi-lélektani problémákkal is foglalkozó történetek állnak hozzám közelebb, valószínűleg mert alapvetően ez esik az érdeklődési körömbe. Az akciódús, illetve kicsit morbid történeteken szívesen dolgozom, a romantikát viszont kerülöm, mivel hajlamos vagyok nyáladzónak érezni az érzelemdús jeleneteket, és ezt szeretném elkerülni.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
8. „Nem vagyok nagyon termékenyen. <span class="_47e3 _5mfr" style="clip: auto; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; height: auto; line-height: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px; overflow: visible; position: static; vertical-align: middle; white-space: normal; width: auto;" title="grin hangulatjel"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t51/1/16/1f603.png" style="border-bottom-color: rgb(29, 33, 41); border-bottom-style: none; border-bottom-width: 0px; border-image-outset: 0; border-image-repeat: stretch; border-image-slice: 100%; border-image-source: none; border-image-width: 1; border-left-color: rgb(29, 33, 41); border-left-style: none; border-left-width: 0px; border-right-color: rgb(29, 33, 41); border-right-style: none; border-right-width: 0px; border-top-color: rgb(29, 33, 41); border-top-style: none; border-top-width: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span aria-hidden="true" class="_7oe" style="display: inline; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 0px; width: auto;">:D</span></span> Na jó, mondjuk közepesen termékeny vagyok.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
9. „Nincs is jobb ülni egy hangulatos kávézó teraszán, kortyolgatni a jeges kávét, és figyelni az embereket. Ilyenkor láthatatlannak érzem magamat.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
10. „Nem tehetek róla, szeretem megölni, de ilyenkor mindig teszek róla, hogy szép halála legyen, (…) vagy pedig egy másik szereplő által megadom neki holtában az elismerést, a végső kegyeletet, vagy az éppen esedékes megkövetését, amiért félre ismerték</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
11. „mindig megkapom azt, hogy sokkal többet látok bizonyos karakterekbe vagy apróságokba, mint amennyit az írónő valószínűleg beléjük passzírozott”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
12. „Hajlamos vagyok tocsogni bizonyos lelki pocsolyákban, és az is rám vall, hogy a végsőkig hergelem magam megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Végül is azért írok verset, hogy ezeket feldolgozzam, és kiadhassam magamból azokat a gondolatokat, amiket valamiért nem tudok kimondani. Az írás, a publikálás leveszi rólam a terhet, hogy magam vagyok a kétségeimmel, kicsit kezelhetőbbé teszi az engem feszélyező dolgokat, és csillapít az érzés, hogy valami konstruktív tevékenységbe fektethetem a feszültségeimet.”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 6px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
13. „mikor arra terelődött a szó, hogy ki mit olvasott a fanficek között, egy pillanatra megfagyott az ereimben a vér. A leányzó az én első publikált művemről kezdett áradozni, elmondta, hogy számtalanszor újraolvasta már, és odáig van érte. (…) Most komolyan, mekkora az esélye annak, hogy az ország másik felére költözve egy olyan lányba, lakótársba botlasz, aki kultuszszerűen imádja a munkásságodat?”</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 6px; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
Illetve nagy köszönet, hogy évek óta velünk vagytok, nélkületek nem jöhetett volna el ez a mérföldkő! Legyen szép a napotok, Felix Felicis kísérje utatok. Ha pedig idáig eljutottatok az olvasásban, akkor igazi nagy kalapemelés és pukedli előttetek! Írófigyelő csapata<br style="display: inline; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px;" /> P.S.: ja és remélhetőleg senkit nem kell emlékeztetni a fair playre.. nyilván úgyis lehet játszani, ha mindegyiket kikeresitek az oldalról, csak hát.. szerintünk nem annyira mókás. <span class="_47e3 _5mfr" style="clip: auto; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; height: auto; line-height: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px; overflow: visible; position: static; vertical-align: middle; white-space: normal; width: auto;" title="smile hangulatjel"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png" style="border-bottom-color: rgb(29, 33, 41); border-bottom-style: none; border-bottom-width: 0px; border-image-outset: 0; border-image-repeat: stretch; border-image-slice: 100%; border-image-source: none; border-image-width: 1; border-left-color: rgb(29, 33, 41); border-left-style: none; border-left-width: 0px; border-right-color: rgb(29, 33, 41); border-right-style: none; border-right-width: 0px; border-top-color: rgb(29, 33, 41); border-top-style: none; border-top-width: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span aria-hidden="true" class="_7oe" style="display: inline; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 0px; width: auto;">:)</span></span> <span class="_47e3 _5mfr" style="clip: auto; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; height: auto; line-height: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 1px; margin-right: 1px; margin-top: 0px; overflow: visible; position: static; vertical-align: middle; white-space: normal; width: auto;" title="wink hangulatjel"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t57/1/16/1f609.png" style="border-bottom-color: rgb(29, 33, 41); border-bottom-style: none; border-bottom-width: 0px; border-image-outset: 0; border-image-repeat: stretch; border-image-slice: 100%; border-image-source: none; border-image-width: 1; border-left-color: rgb(29, 33, 41); border-left-style: none; border-left-width: 0px; border-right-color: rgb(29, 33, 41); border-right-style: none; border-right-width: 0px; border-top-color: rgb(29, 33, 41); border-top-style: none; border-top-width: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /></span></div>
<img alt="Nem érhető el leírás a fényképhez." aria-busy="true" class="spotlight" src="https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/68482296_1323656631122724_287939877448712192_n.png?_nc_cat=109&_nc_oc=AQms9JNrIxxWC1fz8cm6xrYRNBBHWTBi4U3Xpe3jQZSlQlo2y38XXNRES1v_OpVXlk0&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=87377af6b27bd480b777026448155924&oe=5DE02F55" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; border-bottom-color: rgb(29, 33, 41); border-bottom-style: none; border-bottom-width: 0px; border-image-outset: 0; border-image-repeat: stretch; border-image-slice: 100%; border-image-source: none; border-image-width: 1; border-left-color: rgb(29, 33, 41); border-left-style: none; border-left-width: 0px; border-right-color: rgb(29, 33, 41); border-right-style: none; border-right-width: 0px; border-top-color: rgb(29, 33, 41); border-top-style: none; border-top-width: 0px; color: #1d2129; display: inline-block; font-family: Helvetica,Arial,sans-serif; font-size: 0px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; height: 609px; letter-spacing: normal; max-height: 609px; max-width: 447px; orphans: 2; text-align: center; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: top; white-space: normal; width: 447px; word-spacing: 0px;" /><b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike>Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-23476938054354268562019-07-30T20:05:00.002+02:002019-07-30T20:21:23.659+02:00Lothlorien93 interjú<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A következő interjúalanyunkat nehéz pár szóval jellemezni, de azért megpróbálnám: maximalista, hűséges, bájitalmester, régimódi kisasszony. És hogy fény derüljön arra, mi van még mindezek mögött... az az interjúban keresendő. </b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b><br />
<a name='more'></a><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Kérlek, mesélj
magadról!</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Húszas éveimet taposó, szegedi lány vagyok, akinek valószínűleg sosem
fog teljesen benőni a feje lágya. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> Jelenleg
gyógyszerészként dolgozom, de ezen kívül nagyon sok minden érdekel. Elsősorban
minden, ami kreatív, és kiélhetem benne az alkotási vágyamat (főleg az írás, a
kertészkedés, az agyagozás, az ilyen „csináld magad” dolgok); illetve nagyon
szeretem a természetet, az állatokat, a növényeket, a kirándulásokat. Rendkívül
foglalkoztat a spiritualitás, imádom a mágiát – nem csoda, hogy a kedvenc
történeteim mind fantasztikus regények: A Gyűrűk Ura, a Harry Potter-sorozat, A
burok és egyéb varázslatos történetek. Ezeken kívül érdekel a történelem, a
néprajz, a lélektan, meg még százezer dolog, fel sem lehet mind sorolni.
Természetesen fő hobbim az írás és az olvasás. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
A legjobb barátaim a párom és a
kutyusom, velük bármennyi időt töltök el, sosem érzem elégnek. Rajtuk kívül
viszonylag kevés ember van, akit a barátomnak neveznék, de ők nagyon fontosak
nekem, és tudom, hogy számíthatunk egymásra. Inkább a minőségre helyezem a
hangsúlyt az ismeretségeknél, mint a mennyiségre, és nagyon igyekszem, hogy ha
megoldható, akkor se szakadjon meg köztünk a kapcsolat, ha valami miatt nem
tudunk már olyan sokat találkozni.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hogyan ismerkedtél meg
J.K. Rowling által teremtett varázsvilággal?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Alsó tagozatos koromban (talán
harmadikos lehettem), mikor kijött a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Harry
Potter és a bölcsek köve</i> filmváltozata, egy délelőtt elvitték az osztályt a
moziba megnézni. Izgalmas volt, de mivel akkor még elég ijesztőnek tűnt, nem
szerettem meg egyből. Ebben a tekintetben nagyon félős kislány voltam, külön
rásegítés nélkül is folyton rémálmaim voltak, időbe telt, mire megint meg
mertem közelíteni a történetet. Az sem sokat segített a dolgon, hogy azon év
végén jutalomkönyvként a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Harry Potter és
az azkabani fogolyt</i> kaptam meg az osztályfőnökömtől – és rögtön
szembetaláltam magam a dementorokkal… Mindig is szívből utáltam a horrort, és
azért valljuk be, amellett, hogy a Harry Potter tényleg lebilincselő történet,
igenis vannak benne horrorisztikus elemek. A negyedik könyvben a temetős
jelenetet évekig átugrottam (később nagy levegőt vettem, és csak megnéztem –
tényleg rémisztő, de fantasztikusan lett megírva, igazi thriller, végig a
torkomban dobogott a szívem), a hatodik rész barlangos jelenetét pedig, amint
megláttam benne azt a szót, hogy „inferus”, azóta sem olvastam el. És bevallom,
még most is becsukom a szemem, ha olyasmi részek jönnek a filmben, mint mondjuk
Mógus-Voldemort, vagy a dementorok, vagy egyéb undi dolgok. :P Aztán persze
mindig erősebb volt a kíváncsiságom, mint a félelmem, és egy idő után az utóbbi
el is kopott, és ma már csak azért nem nevetek magamon, mert azért egy
gyereknek igenis lehet félelmetes ez a történet. Viszont a mágia mindig
vonzott, mindig érdekelt, így hát cseppet sem meglepő, hogy egy idő után, mikor
már kívülről tudtam a könyveket, végső soron a fanficek birodalmában kötöttem
ki.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A gyógyszerész mesterség tulajdonképpen megfeleltethető egy
bájitalmesternek is. Mit gondolsz, J.K.R. világában is az lennél, ha RAVASZ
után lennél már?</b></div>
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Könnyen előfordulhat. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
Elég azt mondanom, hogy a munkahelyemen én vagyok a laborfelelős? Ráadásul
egyszer, még az egyetemi éveim alatt azt álmodtam, hogy Piton professzor a
gyakvezetőm a magisztrális gyógyszerkészítési laboron. :P (Így jár az, aki
zh-ra készülés <s>helyett</s> közben Harry Potter ficeket olvas…) Szóval igen,
elég valószínű, hogy az üst mellett kötnék ki a HP világában is.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Na és persze a kötelező kérdés: melyik házat gazdagítanád szerinted?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Ez már egy kicsit fogasabb
kérdés. A párom szerint egy okoskodó hollóhátas lennék, amivel, ellenérv híján,
egyet kell értsek. :D Nem vagyok túl gyakorlatias, bár ezen mostanság a
nagybetűs Élet igyekszik változtatni. Mindenesetre szerintem nemigen illek a
többi házba, úgyhogy azt hiszem, marad a Hollóhát.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Miként találtál rá a
Merengő fanfiction oldalra?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Ó, mindannyian emlékszünk, mennyit kellett várni az új kötetekre, nem?
<span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
Egyszer beírtam a keresőbe valami olyasmit, hogy „Harry Potter új rész”, mert
kíváncsi voltam, körülbelül mikorra ígérik a legújabb kötet megjelenését – és
sok egyéb más mellett a kereső fanfictionöket is kidobott. Akkor még nem
tudtam, mi az, és általános iskolásként az angoltudásom is elég kezdetleges
volt ahhoz, hogy kapásból megfejtsem a szó értelmét. Érdekes, hogy az első
történet egy Dramione volt a Merengőn – később, sokkal később találtam rá
megint az oldalra, de a pergamenes háttérből rögtön megismertem. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Gondolom, nem vagyok egyedül
azzal, hogy először teljesen megrökönyödtem, mondván, hogy JKR nem is írt
ilyesmit, ki szórakozik azzal, hogy az ő szereplőivel irkál ilyen
képtelenségeket?! Aztán tovább keresgéltem, és lassanként körvonalazódni
kezdett, hogy mi is az a fanfiction. Innentől kezdve pedig elvesztem. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
Eleinte csak faltam a történeteket, aztán egy idő után arra gondoltam, hogy
„hé, hát hiszen ilyet én is tudnék írni” – és onnantól kezdődtek az első
szárnypróbálgatások. Először a régi Lumos Továbbvilágra – a mostani Csodaidőkre
– regisztráltam, és az volt a főhadiszállásom; aztán mikor az az oldal
elkezdett kihalni (kár érte, nagyon szerettem), akkor átjárogattam a sokkal
nagyobb forgalmú Merengőre, majd végül odaköltöztem. Eleinte nehezen szoktam
meg, nem volt egyszerű kitanulni a trükkjeit, és most is vannak dolgai, amiket utálok
(különösen a keresőt), de összességében jól bekvártélyoztam magam ide, és maga
a hangulat, a közösség is tetszik. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> Persze az új Harry
Potter-történeteimet a Lumosra is mindig felrakom (bocsánat, nekem a Csodaidők
már örökké Lumos marad); és innen kalandozgatok el más vizek felé is (mint
például a sajnos nemrég megszűnt Anime Fanfiction Style, illetve a
Fanfiction.net oldalakra).</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mi a legjobb dolog,
ami a HP-val kapcsolatban történt veled?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Hát erre nehéz válaszolni. Az
őrületes mennyiségű szórakozás mellett, amit a megjelenése óta nyújtott,
megemlíthetek néhány összebújós mozis randit a párommal a kapcsolatunk
elejéről, illetve egyszer győztem egy lumosos pályázaton, és nyertem egy Harry
Potter világával foglalkozó könyvet. Ezen kívül jó néhány barátot is
köszönhetek a HP-nak, akikkel másképp biztosan nem ismerkedhettem volna meg. Egyszer
meg egy karácsonyra kaptam a páromtól egy gyönyörű, kék tollú pennát. Jó is,
hogy eszembe jut, már rég nem használtam – pedig fantasztikus hangulata van az
írásnak vele. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha nem kellene
aludnod, mihez kezdenél az extra idővel?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Ú, de jó volna! Amellett, hogy szeretek aludni, azért nagyon örülnék a
plusz időnek. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
Hogy mit csinálnék? Hm… <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> Világuralomra törnék, azt hiszem. :P</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Viccen kívül: mindent, amire egyébként
kevés lehetőségem van. Több időt töltenék a párommal, a kutyámmal, a
szeretteimmel. Jobban megszervezném az életem, terveket szövögetnék (csak vonzó
az a világuralom… ;)), új dolgokat tanulnék, többet sportolnék, elmolyolgatnék
a kertben, és persze többet írnék és olvasnék.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha világuralomra törnél, mi lenne az, amit mindenképp megváltoztatnál?
:D</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Ááá, túl sok mindent ahhoz, hogy
itt fel lehessen sorolni. :P Meg hát sajnos elsősorban az emberek gondolkodását
kellene megváltoztatni ahhoz, hogy végre jobb irányba haladjunk, szóval az az
érzésem, minimum egy össznépi Imperiusszal kellene kezdenem, ha bármit is el
akarnék érni, az meg azért mégsem lenne illendő. :D De azért hogy valami
konkrétat is válaszoljak a kérdésedre: a tömegközlekedést biztosan. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
És az átlagos településképeket is jobban megzöldíteném – amennyi fát kivágtak
mifelénk, lassan inkább érzem magam Vasudvardban, mint egy kertvárosban.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Van olyan dolog,
aminél ragaszkodsz a régimódisághoz? Teszem fel, mondjuk írásnál én az alkotás
egy pontjáig inkább a papírt preferálom és csak utána kezdem el a pötyögést a
billentyűzeten.</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Hihetetlenül régimódi vagyok. :D
De tényleg, nagyon konzervatív. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennék nyitott az
újdonságokra, de sok esetben ragaszkodom a régi, jól bevált dolgokhoz. Nincs
facebookom, jobban szeretem személyesen, telefonon vagy levélben, e-mailen
keresztül tartani a kapcsolatot rokonaimmal és barátaimmal. Ragaszkodom a
régifajta, gombos, „buta” telefonokhoz, és úgy egyáltalán, az egyszerűbb
dolgokhoz. Nekem nem kell, hogy valami öntudatra ébredt ketyere megmondja, mit
és hogyan csináljak, és tudjon rólam mindent. Szeretek papírra írni, szeretem
az előhívott, papíralapú fényképeket, a kézzel írt leveleket és képeslapokat.
Szeretem a régi és/vagy egyedi holmikat, amik nem tömeggyártásban készültek, és
történetük van. (Imádom a pennámat. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>) Szeretem a régiek
igényességét – el sem tudod képzelni, mennyire tetszik, ha választékos, szép
szöveget olvashatok (például régi tudományos könyvekben is, ahol érdekes módon még
tudtak magyarul fogalmazni, és nem idegen szakszavakkal dobálóztak
lépten-nyomon), vagy akár csak némi lovagiassággal, tartással, elvekkel
találkozom –, és kifejezetten utálom a manapság begyűrűző, divatos idegen
kultúrákat, amelyeket csak majmolunk, de távol állnak a mi gondolkodásunktól és
mentalitásunktól, ám a maguk képére próbálják formálni a társadalmunkat, és
lebutítják ezt a gyönyörű, páratlanul gazdag nyelvünket, elnyomják a saját
értékeinket. A szervesen történő változás, fejlődés nagyon jó, de ez a
mesterséges, agresszív terjeszkedés nem tetszik. Néha kicsit úgy érzem, kívül
állok az idő folyamán, és elrohan mellettem minden, mint folyóparti fa mellett
a víz…</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Néha én is úgy érzem, hogy valójában inkább másik korba kellett volna
születnem, de lehet ez a túlzásba vitt történelmi könyvek miatt van így, mindenesetre,
azt hiszem, jól ráhibáztam ezzel a kérdéssel. *büszke* :D</i></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Én is azt hiszem. ;)</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mi az, amiről azt
kívánod, bár többet tudnál róla?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Minden. Na jó, egyes dolgokra,
mint mondjuk a bulvárpletykákra meg ilyesmikre egyáltalán nem vagyok kíváncsi,
és hallani sem szeretek róluk, de egyébként szinte minden érdekel. A
tudományok, a történelem, honnan jövünk, mi az értelme az egész létezésnek.
Szeretnék többet tudni a „természetfeletti” energiákról, hogy mi van „odaát”,
mi az igazság… <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nem is értem, hogy
történhetett, hogy csak most, de a 2017-es decemberi kiemelésed kapcsán találtam rád.
Ehhez egyébként nagy szeretettel gratulálok! Téged váratlanul ért a dolog? Vagy
esetleg érezted, hogy „ez lesz a vége”?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Köszönöm szépen. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
Mostanság már nem ontom magamból a történeteket – sajnos engem is utolért a
felnőttkor és az azzal járó felelősség meg időhiány –, így jóval kevesebbet
szerepelek a főoldalon a friss-listában. A kiemelésnek nagyon örültem. Egy-két
történetem az idők folyamán már szerepelt a kiemeltek között, de azért nem
sokszor landoltam ott, és mindig nagy megtiszteltetés oda kikerülni. Mikor
először történt, el sem akartam hinni, borzasztóan büszke voltam, mert nem
számítottam rá – a történeteimre ugyan túlnyomó többségben pozitív
visszajelzéseket kaptam, de nem éreztem őket olyan nagy durranásnak. Mindig
meglepődtem, hogy az olvasóim mennyire szeretik olyan történeteimet, amelyekkel
én jóval kevésbé voltam megelégedve. Annak viszont most külön örültem, hogy
nagy kedvencemmel, Kiával együtt szerepelhettem az ajánlóban. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
És ezúton is szeretnék gratulálni Neki és a többi kiemeltnek is!</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Van pár történeted, ami a Weasley Varázsvicc Vállalat kategóriában
történt feltöltésre, a hétköznapokban is szívesen nevetteted meg az embereket?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Igen. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> De mivel eleinte kissé
gátlásos tudok lenni (kivéve, ha látom, hogy a másik fél még inkább az, mert
olyankor magamhoz ragadom a kezdeményezést), sokszor csak akkor tudom igazán
elengedni magam, ha már jól ismerem az illetőt, akivel beszélgetek.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ugyanakkor a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Der letzte Tag – Az
utolsó nap</i>, a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Regen – Eső</i> és a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Rette mich – Ments meg</i> című írásaid
nagyon is komor és komoly hangvételűek. Hogy érzed, melyiket könnyebb írni? Az
egyenlőtlen elosztás miatt (hiszen, a WVV-s kategóriás történetek száma messze
túlszárnyalja a Sötét Varázslatokét) lehet túl egyértelmű a kérdés, akkor bocsi.
</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
Természetesen a könnyed, vicces
történetek írása a legkönnyebb számomra. Talán ezért van az, hogy a sötétebb
sztorijaim vagy félpercesek, vagy pedig nagyon nem vagyok megelégedve velük
(épp ezért jó részüket fel sem töltöm), de újabban a humor és kaland mellett
lassanként a drámával is kezdek megbarátkozni. Bár egyelőre még csak óvatosan
kerülgetjük egymást (főleg, mert sok tervezést és finomhangolást igényel
részemről, hogy ne essek túlzásokba), határozottan fejlődik a kapcsolatunk. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>
De úgy érzem, végső soron nekem akkor is a poénkodás marad a fő profilom.</div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Lassan egy szép kerek
évfordulót ülhetsz merengős tagként. Számomra elképesztőnek tűnik, hogy ilyen
sokáig aktív író voltál, és még reméljük, maradsz is. Mi a titkod? Én bevallom,
nem ismerek sok olyan írót, aki ne égett volna ki vagy ne unt volna bele a
műfajba, a világba…</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Te jó ég, hogy szalad az idő! Tényleg, idén lesz tíz éve, hogy
regisztráltam… Titkom? Nincs titkom, szerintem. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> Vagy legfeljebb az,
hogy valahol mélyen mindig is gyerek maradtam, és mindig is a mesék világában
fogok élni. Túl sok ötletem van, és túl kevés lehetőségem a mindennapjaim
során, hogy kiéljem a kreativitásomat (az nem számít annak, hogy örökké meg
kell mentenem a dolgokat, amiket elszúrtam – vagy esetleg mások szúrtak el –,
és igen sűrűn kell a trutyiból aranyat csinálnom :D), így valószínűleg sosem
fogom abbahagyni az írást. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> A Harry Potter világa pedig túlságosan sokrétű
ahhoz, hogy bele lehessen unni – ilyen mennyiségű szereplővel, ennyi
helyszínnel, ilyen időtartammal (hiszen még akár a Roxfort alapítóival vagy
Merlinnel is játszhatunk, ha ahhoz támad kedvünk), és magával a mágia nyújtotta
korlátlan lehetőségekkel lehetetlennek tartom, hogy bárki megunja. Bár időnként
én is teszek kisebb-nagyobb kitérőket más fandomba, de végül mégis mindig
kedvenc varázslótanoncunk világában kötök ki. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span> Inkább az a bajom,
hogy túl sok az ötletem, és kevés az időm meg az energiám, hogy mindent
megírjak… Ráadásul most már kényesebb vagyok a műveimre, nem tartom elégnek a
jó alapötleteket, sokkal igényesebb vagyok a kivitelezést illetően. Amikor
visszaolvasom egy-két művemet, néha szeretném elásni magam… Talán egyszer, ha
sok időm lesz, átdolgozom őket, mert az ötletek igazán megérdemelnék, hogy
kihozzam belőlük a lehető legtöbbet. Habár a régi spontánságból is többet
kellett volna megőriznem, mert mostanság a Luca széke elbújhat az én
lassúságomhoz képest.</div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nem először utalsz rá, hogy
maximalista vagy a történeteiddel kapcsolatban. Mikor van az a pont, amikor már
elhiszed, hogy ez TÉNYLEG jó? </b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Amikor készen vagyok egy fejezettel vagy történettel, többnyire nem
rakom fel kapásból az oldalra. Akkor tartom igazán jónak, ha az utána következő
néhány napban többször is visszaolvastam, és nem találtam benne kivetnivalót,
sem a történetvezetés, sem a fogalmazás, sem a helyesírás szintjén. Ha máskor,
más hangulatomban is elégedett vagyok vele, és magával tud ragadni, akkor jó. (Hagyom
érni egy kicsit, ha úgy tetszik. <span style="font-family: "wingdings"; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span>) Van olyan is, hogy napokig, sőt hetekig piszkál
valami kis apróság – nem így akartam fogalmazni, nem adja át teljesen a szöveg
a gondolataimat, érzéseimet, nem egészen azt a benyomást kelti, amit el
szerettem volna érni vele –, és addig nem nyugszom, amíg végül valahogy át nem
sikerül alakítani az eredeti elképzelésemnek megfelelően. Talán ezért is van az,
hogy jó néhány félkész regény évek óta itt csücsül a gépemen, türelmesen várva
a sorára, mert addig nem akarom feltöltögetni őket, amíg be nem fejeztem – nem
akarok olyan író lenni, akiknek az olvasók éveket kénytelenek várni egy-egy új
fejezetére.</div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha valaki nem ismer téged, mit
mondanál, melyik fanfictionödet olvassa el először? (Hölgyek, Urak, az
Írófigyelő még ingyen reklámot is biztosít, bizony ;) )</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Hű, mindenképp valami humorosat. Talán az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Akiből egy is sok – a Gikszer</i> lenne, amit ajánlanék, vagy valamelyik
egyéb őrült egyperces novellám, ezekkel vagyok a legjobban megelégedve. A
regényeim nagy részét esetleg átdolgozás után javasolnám fogyasztásra… :P</div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Párod, mugli barátaid, családod
tudják rólad, hogy szabadidődben szívesen írsz? Ha igen, meg szoktad nekik
mutatni a kész műveket?</b></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
A párom, a szűk család és néhány barátom tudja rólam, de általában nem
reklámozom. (Vagy ha tudják is rólam, hogy amatőr író vagyok, nevet nem szoktam
mondani.) Régen a párom volt az első számú olvasóm és véleményezőm, ő kapta meg
még feltöltés előtt a kész fejezeteket; de aztán miután önálló történeteket is
elkezdtem írni (sajnos azóta sem fejeztem be őket, pedig szeretném), azután a
ficjeim már nem érdekelték annyira, azóta csak azt olvassa el, ami saját
iromány, és igyekszik inkább ebbe az irányba noszogatni.</div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
Olvasói kérdések:</div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Fel tudod sorolni mind a 19
megyénket?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br /></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="margin: 0px;"> </span>Fel hát! Mind a 72-t is. ;P A
nagyját megyeszékhelyestül.</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Van olyan dolog, cselekvés, ami
nagyon tud idegesíteni?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="margin: 0px;"> </span>Természetesen. A pazarlás, mások
zavarása, a természetkárosítás, az önzés, az őszintétlenség, a bunkóság...</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Szoktál vicceket mesélni? Ha
igen, mi a legjobb, amit tudsz?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;">Ha alkalom adódik rá, igen, de az az igazság, hogy a java részük inkább
csak bizalmas baráti körön belüli pufogtatásra alkalmas. :P Igazából nincs
kedvenc viccem, vagy ha igen, akkor kb. olyasmik, mint a lehűléshez kapcsolódó
vicc, amikor fokonként elmondják, hogy melyik nemzet hogy reagál. :)</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hová mennél, ha nálad lenne a
Láthatatlanná tévő köpeny?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;">Hű. Jó kérdés. Szerintem elcsatangolnék valamerre egy pár hétre, vagy pedig
meglátogatnék pár nevelésre szoruló embert, és rájuk hoznám a frászt a
berendezést piszkálva meg "lebegtetve". :P Amúgy nem tudom, ilyesmin
nemigen szoktam gondolkodni. Egy időnyerő sokkal hasznosabb volna, olyat nem
akar valaki kölcsönadni? :)</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Kit csodálsz leginkább és miért?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="margin: 0px;"> </span>Jézust, mert mindig azt tette, ami
helyes, és nem volt benne egy szikrányi gonoszság sem. A páromat, mert bár csak
kicsivel idősebb, mint én, sokkal bölcsebb, és egy szavával el tudja oszlatni
minden kétségemet. Sok hétköznapi embert, mert képesek becsülettel megállni a
helyüket ebben az egyre zordabb világban. Sok írótársamat, akik
fantasztikusabbnál fantasztikusabb történetekkel szórakoztatnak minket. A régi
idők embereit - kicsiket és nagyjainkat is - akik képesek voltak összedolgozni
és egymást segítve igazi közösségben élni, és nem csak a saját boldogulásuk
érdekelte őket. Egyszóval sok mindenkit csodálok. :)</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha csak egy filmet/sorozatot
néznél életed végéig, mi lenne az? </b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;">Tíz-tizenkét éve nem tévézek, úgyhogy ez nekem nem lenne nagy érvágás,
sorozatokat sem szoktam nézni. Azt hiszem, tévém sem lesz. Sokkal inkább
rosszul érintene, ha az olvasnivalótól fosztanának meg. (Bár akkor kénytelen
lennék írni magamnak, úgyhogy átmenetileg lehet, produktívabb lenne. :P) Ha
muszáj a filmekből választanom, akkor talán a Bud Spencer - Terence Hill
filmeket nem szívesen nélkülözném, meg a HP-t is szeretem, illetve az Irigy
Hónaljmirigy paródiákat is örökké tudnám nézni, bár a felsoroltak közül mindhez
kell egy hangulat. :)</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha Csipkerózsikaként 100 év
elteltével felébresztenének, mi lenne az első kérdésed?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;">Jókat tudtok kérdezni! :) Eleve, hogy tudnám-e, hogy száz évet aludtam?
Habár azt hiszem, az első kérdésem ígyis-úgyis az lenne, hogy hol a párom,
kutyám, családom, és mi van velük.</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mi volt legutóbb az az apró kis
dolog, ami váratlanul szebbé tette a napodat?</b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="margin: 0px;"> </span>Egy nehéz, szürke hétköznap a
műszakom végén a párom elém jött, és elvitt cukrászdába enni egy sütit. :)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px; text-align: justify;">
<br /></div>
<b>Köszönöm szépen az interjút Loth, nagyon élveztem a beszélgetést! Reméljük, Ti is!</b><br />
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><b></b><br />Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-76421631587860517662019-07-09T19:32:00.000+02:002019-07-09T19:32:37.850+02:00mort rainey interjú<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="371">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman",serif;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kegyetlen
játékok</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pechszéria
- amikor minden összejön</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor
a dáliák nyílni kezdtek</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Csak néhány cím mort
rainey legismertebb alkotásai közül, aki állítása szerint akkor ír, ha nincsen
minden rendben. Szó esett többek között könyvekről, zenéről, az ihlethiányról,
illetve hogy miért szereti annyira Erdélyt.</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok szeretettel
mort raineyt! :) </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kérlek, mondj pár szót
magadról! Kicsoda mort rainey?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nehéz
kérdés. Általában nehezemre esik magamról beszélni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Budapesti
nőszemély vagyok, túl a félelmetes harmadik x-en, de rájöttem, hogy ideát
sokkal jobb, az ember egy csomó dolgon már nem pánikol. Nem mondhatni, hogy
túlságosan pörgős lennék (az én koromban hová rohangáljon az ember...), én az
az otthonülő típus vagyok, akit elég nehéz kirobbantani a foteljából, pláne ha
akad valami jó olvasnivaló. Ráadásul leragadtam valahol a boldog békeidőkben,
amikor minden lényegesen egyszerűbb volt. Nem véletlenül játszódnak a
történeteim javarészt a ’90-es években. Szörnyen cinikus alak vagyok, a
romantika totálisan távol áll tőlem, de ezeket leszámítva ugyanúgy a magam
kissé sötét képzeletvilágában éldegélek, mint minden író lélek, és nem szeretek
onnét kimozdulni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Politikatudományt
hallgattam az egyetemen, még időszámításunk előtt, ami szerelem volt első
látásra, és a nagy fellángolást hosszú válás követte. Egyébként hobbi maradt,
sohasem foglalkoztam vele hivatásszerűen, de nem tehetek róla, a véremben van.
Érdekel a történelem, nagyon szeretek olvasni (nem meglepő módon), filmeket
nézni, régebben kirándultam is. Manapság otthon ülő feleség vagyok, és van egy
gyönyörű négy hónapos lánykám.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
mort rainey nevet pedig egy Stephen King regényből, illetve az abból készült
filmből vettem kölcsön, a Titkos ablakból, amiben Johnny Depp olyan írót
játszott, aki naphosszat a kanapéján hever, és szenved az ihlethiánytól. Ebben
eléggé magamra ismertem...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mióta foglalkozol
írással, és mit jelent a számodra? Szeretnéd egyszer viszontlátni a neved egy
könyv borítóján, vagy inkább csak hobbiként tekintesz rá?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyjából,
mint mindenki az oldalon, mióta az eszemet tudom. Az első „mesémet” öt vagy
hatévesen írtam, mikor még nagyon írni sem tudtam. Azt hiszem, Pumukliról
szólt, szóval valami kezdetleges fanfic lehetett. Aztán mindig írogattam
ezt-azt, komolyabban a gimi alatt vált a hobbimmá. Valami horror sztorit írtunk
a legjobb barátnőmmel, klasszikus tinihorror elemekkel, késelős gyilkossal,
ilyesmivel, aztán én azt tovább gondoltam, és mire észbe kaptam, nagyalakú
spirálfüzeteket írtam tele, akkor még kézzel (és a kezdő írókra jellemző összes
túlzással). Nehéz is volt megszokni a gépelést később.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
kiadás csak szép álom, én meg szeretek a realitások talaján maradni. Persze,
nagyon jó érzés lenne viszontlátni a nevemet egy könyvborítón, bár ahogy
ismerem magam, valószínűleg rettentően zavarba jönnék tőle. Meg ahhoz rá kéne
szánnom magam, hogy az original sztorijaimat megmutassam valakinek (de ahhoz
túl gyáva vagyok). Inkább csak hobbiként tekintek rá. Olyan hobbiként, ami
maximálisan része az életemnek, sőt, egy időben az adott értelmet neki. Az írás
olyasmi, ami nélkül nem hiszem, hogy tudnék élni, illetve fizikailag nyilván
tudnék, csak nem lenne benne annyi jó móka.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi az, ami megihlet? Mit
teszel olyankor, amikor előjön az alkotói válság? Van valamilyen bevált
módszered ellene?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
ihlet furcsa szerzet, rendszerint elkerül. De amúgy megihlet egy-egy dal,
filmrészlet, egy végighallgatott sztori, nagyjából akármi. Vannak témák, amik
kifejezetten érdekelnek, mint pl. a gyászfeldolgozás, a halál, jó emberek,
ahogy rossz útra tévednek, olyan alakok, akik vergődnek a helyes és helytelen
között, meg egyéb „felemelő” dolgok, és azok köré szívesen szövök történeteket.
Néha csak beugrik egy jelenet, aztán kinő belőle valami. Meg ott van, amit csak
terápiás írásnak szoktam hívni, hogyha valami szarság történik, akkor fogom, és
beleírom egy sztoriba mindazt, amit érzek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
ihlethiányról mesélhetnék, mert jellemzően mindig az van, meglepő, hogy
egyáltalán írtam valamit. Évről évre rosszabb, régebben könnyebben írtam,
részben mert kevésbé voltam igényes, leírtam akármit, ami az eszembe jutott.
Nincsen bevált módszerem, inkább csak átvészelem valahogyan. Úgymond „leülök a
sarokba, és megvárom, míg elmúlik”, miközben rettegek, hogy ez lesz az a
bizonyos ihlet-hiány, ami örökké tart majd, és soha többé semmilyen sztori nem
jut eszembe. Olyankor rendszerint olvasok, és megpróbálok nem azon görcsölni,
hogy a semmiért ülök le a gépem elé.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan kerültél
kapcsolatba a Harry Potter univerzummal? Szerelem volt első látásra?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
kifejezetten. Már nem voltam abban a korban, hogy érdekeljenek a mesék, és
legelőször, furcsa módon az apámtól hallottam róla (ő azóta megutálta, én meg
megszerettem, pedig nagyon ajánlgatta, mikor még hallani sem akartam róla). A
szüleim elváltak, és a féltesóim hét és tíz évvel fiatalabbak, mint én, és ők
olvasgatták a Harry Pottert, én meg azt sem tudtam, mi fán terem. Később az
unokahúgom is ajánlotta, beleolvastam, de nem tetszett. Szerencsére nem adta
fel (ő ismertetett meg később a fanficek világával, sőt a Merengővel is),
elcipelt magával moziba (akkor vetítették az első filmet), és az aztán
beszippantott. Egyébként én először valami paródiát olvastam, nem is a Harry
Pottert, és csak azután szántam rá magam a könyvekre, és a harmadik vagy a
negyedik kötettel kezdtem... már nem emlékszem. Aztán persze nagyon
megszerettem, és utáltam várni az ötödik-hatodik-hetedik kötetre. De annál jobb
volt behabzsolni az egészet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ki(k) a kedvenc
karaktere(i)d és ki(k) az(ok), aki(ke)t egyáltalán nem tudtál megszeretni a
történet folyamán?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
kedvenceim Piton és Lupin, néha inkább Piton, néha inkább Lupin, de szeretem
Siriust is. Nekik jó tragikus sorsuk van, és én szeretem a drámát (bár pont
Pitonnal kapcsolatban vannak fenntartásaim. Nem ismerek egyetlen olyan faszit
se, aki így megzuhant volna egy csaj miatt, mint ő. Lehet, hogy nem szorult
belém túl sok romantika, de nekem ez hátborzongató és természetellenes dolog).
A srácok közül Harryt, Hermionét és Neville-t szeretem, de Ronnal sincsen különösebb
gondom. Ezen felül McGalagony valamiért nagy kedvencem. A mardekáros brancsot
sosem éreztem közel magamhoz, Voldemortért pedig kár, mert nagyobb formátumú
gonosztevő is lehetett volna. Az egész történet alatt egyszer sem tudta rám
hozni a frászt, bár az ideológiája nyomokban emlékeztetett a XX szd.
totalitárius rendszereire.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Weasley famíliát nem kedvelem, főleg szegény Ginnyt nem. És nem szeretem a
tekergőket, ami fura, mert Remust és Siriust külön igen, de tekergőként nem,
illetve inkább csak nem érdekelnek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Említetted Voldemortot,
hogy nagyobb formátumú gonosztevő is lehetett volna. Mit gondolsz, hogyan?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Például,
ha nem kap frászt egy csecsemőtől, nem tesz elhamarkodott lépéseket, hanem
szépen kiépíti a birodalmát, és aztán, ha bebizonyosodik a gyerekről, hogy
tényleg olyan veszélyes, majd akkor választ a repertoárból, deportálja,
ellehetetleníti, kivégzi, stb. Persze, akkor nem lett volna könyv, szóval végül
is, örülök, hogy ő a szánalmasabb utat választotta :). </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyébként
ettől függetlenül, én sosem drukkoltam Voldemortnak, csak annyi volt a gondom,
hogy túlságosan nyilvánvaló volt, hogy bukásra van ítélve. És mivel az sosem
volt benne a pakliban, hogy nyertes félként fejezi be a háborút, így minden,
amit tett, értelmetlen volt. Kapargatta a felszínt, keresztbe tett itt-ott,
voltak támadások muglik ellen, eltűntek emberek, de a játékszabályokat igazán
nem szegte meg. Ennél sokkal kegyetlenebbül is felléphetett volna, tehetett
volna olyasmit, amit még Dumbledore és a minisztérium teljes apparátusa sem
tudott volna eltakarítani és letagadni. De ez egy mesekönyvből kinőtt tini
regény, igazából nem vártam Voldemorttól, hogy amolyan igazi szörnyeteggé
váljon, épp elég volt az eltorzult kígyó feje. Csak számomra így nem sok tétje
volt a dolgoknak, a kérdés csak annyi maradt, kik lesznek az áldozati bárányok.
De érdekelt volna, az írónő hogyan képzelne el egy totális rendszert, és bár
kaptunk belőle ízelítőt, de örültem volna még némi információnak, pl hogy
Voldemort embere hogy a fenébe lett miniszter? (Azóta sikerült megnéznem a
Legendás állatok második részét, és Grindelwald az a típusú gonosztevő,
amilyennek Voldemortnak is lennie kellett volna. A víziója sokkal jobb, és nem
megfélemlítéssel éri el a célját, hanem meggyőzéssel). </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Melyik a kedvenc köteted
és miért?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Régebben
a harmadik volt, Lupin miatt. Örültem, hogy bekerült a történetbe. Nekem ő az
egyik legjobban megírt karakter volt, legalábbis a végéig, ahol elveszítettem
vele a kapcsolatot, mert érthetetlen volt, miért kezdett viszonyt Tonksszal, és
aztán miért vette el, ha egyszer nincs odáig érte. Legalábbis nekem végig ilyen
érzésem volt vele kapcsolatban, és nem szeretem, ha valami nincs kellően
megalapozva (vagy én siklottam el egy részlet fölött, de nekem nem az derült ki
a könyvekből, hogy elemésztené a szerelem). De még a negyedik kötetet is
egészen szerettem, sőt, a hatodikban is voltak jó részek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már Remus karaktere
szóba került, te hogyan fejezted volna be az ő történetét? Számodra mit sugallt
a könyv cselekménye?<span style="color: red;"></span></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background: white; color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ugyanígy. A halála nem zavart, az ő története
számomra így volt kerek. Akármikor meghalhatott volna, el tudtam volna fogadni.
Érezhető volt, hogy ez lesz a sorsa, ezért is lepett meg részben a magánéleti
szála, mert azt hittem, ő is tisztában van vele, hogy jó eséllyel meghalhat a
következő háborúban. Már Sirius halálakor lehetett sejteni, hogy az összes
tekeregőnek ez lesz a sorsa. De a magánéleti részével továbbra sem voltam
kibékülve. Kicsit úgy éreztem, Remus és Tonks halála csak arra szolgált, hogy
átérezzük, hogy a háború rossz, és a háború tényleg rossz, de ha már így
kellett lennie, kaphattak volna egy kicsit nagyobb figyelmet. Cirka annyi volt
róluk, hogy Remus az egyik halálfalóval viaskodott, Tonks meg eszeveszetten
kereste őt a zűrzavarban. Mintha az lett volna a cél, hogy a történelem
ismételje önmagát, ahogyan Lily és James, úgy Remus és Tonks is hátrahagytak
egy árvát. A halállal nincsen problémám, és az is jó, hogy érzékeltette az
írónő, hogy a háború mennyi felesleges és értelmetlen áldozattal jár, de kicsit
túl direkt volt. Én pl Tonksot életben hagytam volna. </span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: red; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sokan azt vallják, hogy a
Harry Potter könyvek szerettették meg velük az olvasást. Szerinted mi lehet
ennek az oka? Te magad mennyire és miket szeretsz olvasni?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jól
megírt sztoriról van szó, és mégiscsak benne van a jó és a rossz párharca,
annak rendje s módja szerint. Van sok hiányossága, de JKR képes volt olyan
világot alkotni, ami tényleg beszippantja, és meg is ihleti az olvasóját. Ennek
része a rengeteg kiaknázatlan lehetőség és a karakterekben rejlő rengeteg plusz
potenciál, de ugyanúgy része a környezet, az atmoszféra, a Roxfort maga. Ki ne
akarna varázsló suliba járni ahelyett, ahová járni kényszerül, és ki ne akarna
hős megmentővé válni, olyan világban élni, ahol van mágia... Szerintem az is
sokat segített, hogy végül mindenki meg tudta találni benne a maga kedvencét.
Mivel az írónő pl a Malfoy családot nem abszolút gonoszként tálalta (bár
hosszasan annak tűntek), ezért Draco Malfoy ugyanolyan szerethető karakter
lehetett a végére, mint mondjuk Ron (jó, hát Voldemortot és Bellatrix Blacket
nehéz szeretni, de őket sem lehetetlen). Könnyű beleélni magunkat a történetbe.
Én már felnőttként olvastam, így nem tudom, miben különbözik a többi mesétől
vagy nagyon ifjúsági irodalomtól, de tény, hogy képes volt arra, amire a
többiek nem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
amúgy mindenevő vagyok, irodalmi disznó. Az olvasás (is) a hobbim. Jobb
időszakaimban heti két könyvet is kivégeztem, de olyan is van, hogy hetekig
semmit sem nyitok ki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
tudom, miféle zsánert olvasok, szeretem azokat a regényeket, amik emberi
kapcsolatokról vagy drámáról szólnak, amolyan „lélektani” dolgokat. Az sem baj,
ha nem szól semmiről, de érdekes a szereplője. Még egy szimpla karaktert is
szerethetővé lehet tenni, és el lehet érni, hogy az olvasót érdekelje a története,
ha az jól van megírva. Szeretem az antihősöket középpontba állító regényeket
is, főleg ha tényleg antihősök. Inkább kedvenc íróim vannak, és tőlük igyekszem
mindent elolvasni, amihez hozzájutok (Márquez, Moravia, Maugham, Nick Hornby,
Ellis, Irvine Welsh, Orwell, stb, sorolhatnám napestig). Mivel nem olvasok
e-bookot, csak papír alapú, klasszikus könyvet, így nem jutok hozzá mindig
mindenhez, amihez szeretnék. Meg szeretem a kortárs (vagy már nem is annyira
kortárs) amerikai irodalmat. Az én kedvenceim lassan nyugdíjba mennek. Amit
viszont nem szívesen veszek kézbe, az a YA, de vannak abból is jók...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba került az
olvasás szeretete, hogyan állsz/álltál a kötelező olvasmányokkal?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amennyiben volna rá
lehetőséged, mi az a mű, amit mindenképpen megismertetnél az olvasókkal?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
végigolvastam őket. Talán egyet-kettőt úsztam meg, de a kötelezők nem is azért
voltak, hogy az ember élvezze. De nem azok szerettették meg velem az olvasást,
az csak úgy jött, világéletemben olvastam, amióta csak megtanultam (bár
Dosztojevszkijt talán pont a kötelező szerettette meg velem). Mivel nem vagyok
tanár, fogalmam sincsen, hogy amiket én olvasok, azok inkább ártalmasak vagy
értékesek. Szerintem aberrált egytől egyig, így aztán nem mondanám könnyű
szívvel, hogy mindenki olvasson pl Bret Easton Ellist vagy Chuck Palahniukot,
pedig mindkettő zseniális a maga nemében. Ideje van mindennek, egy-egy regény
más élmény egy tizenévesnek, mint egy huszonévesnek. Van olyan könyv, amiért
anno odavoltam, mostanság meg alig értem, miért. Úgyhogy csak annyit tudok,
hogy huszonévesként miért szerettem egy bizonyos írót, hogy pl. mit jelentett
Moraviától Az unalom – és mit jelent manapság. Tervezem is újra olvasni a
kedvenceimet. Tízévente nem árt. Azért is nehéz bármit ajánlani, mert nem tudok
egy regényre rábökni, hogy ez az, ez a legjobb, mert mindegyikben van jó. De
talán A kis herceg lenne az Saint-Exupérytől. Ha az ember soha semmit nem
olvasott, azt akkor is el kell olvasni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Visszakanyarodva Harry
Potter világához, mi a véleményed a filmekről? Szerinted kinek sikerült
leginkább visszaadni az általa játszott karaktert és kinek legkevésbé?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
gyerekek egész jók voltak, a felnőttek közül McGalagonyt nagyon eltalálták, meg
a tanári kar nagy részét is. Siriusszal, Lupinnal és Voldemorttal nem voltam
megelégedve.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ennek semmi köze a színészi
játékhoz, de sajnos annyira másképpen képzeltem el őket, hogy azután már nem
tudtam elvonatkoztatni tőle. Bár Lupint nemcsak külsőleg, belsőleg is másképpen
képzeltem... a könyvben aranyos volt, a filmben kissé idegesítő, pláne a vége
felé. Voldemortról meg sajnálatos módon folyton az angol beteg ugrott be.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pitonon
meglepődtem először, mert a könyvben ott van feketén-fehéren, hogy egy
harmincas csávóról van szó, Alan Rickman pedig közel sem volt már akkor sem
annyi, de ő aztán vérbeli Pitonná vált (bár, ha írok Pitonnal, nem igazán őt
látom magam előtt).</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
filmek amúgy csak filmek. Nem úgy nézem őket, mintha a Harry Potter könyvből
készült filmek lennének, és úgy egész elviselhetőek. Mintha fanfiction lenne,
vagy valami random mese... egyébként az első kettő kifejezetten jól sikerült, a
többiből meg kihozták, amit nagyjából ki tudtak hozni. A könyvek túl hosszúak
és részletesek voltak ahhoz, hogy belesűrítsék egy normál filmbe, de az se tett
jót, hogy kitolták a játékidőt, szóval nem sok esélyük volt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Bár Harry története
lezárult, a J. K. Rowling által megalkotott univerzum immár nem csupán
Európára, hanem más kontinensekre és országokra is kiterjed. Ennek keretein
belül született meg a Legendás állatok előzménytörténet, aminek első része New
Yorkba, a második pedig Párizsba kalauzolja el a nézőket.</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Neked mi a véleményed,
mennyire érzed ennek szükségességét?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kellemes
filmélmény volt, aranyos sztori, úgyhogy szerintem jó, hogy megcsinálták. Kicsit
vissza is hozta a Harry Potter élményt, legalábbis nyomokban: azt a részét,
hogy mindig karácsonyra hozták ki a filmeket, és a legjobb barátommal vagy az
unokahúgommal mindig nagyon vártuk, pláne a remény miatt, hogy hátha jobbak
lesznek, mint az előző volt. A Legendás állatok második részét sajnos még nem
láttam, majd itthon, egyszer... (szerk.: azóta megnéztem, de még nem tudom
eldönteni, hogy tetszett-e). </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy
szükséges-e azt sem tudom, de mesének jó. Bár Credence megint az a típusú
karakter volt, akiért nem vagyok oda, de a többiek rendben voltak, és
előzménykönyv híján nem támasztottam akkora elvárásokat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az írónő a könyvsorozat
befejezése után újabb, más jellegű történetek írásába fogott. Olvastad
valamelyiket? Mi a helyzet az Elátkozott gyermekkel?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
olvastam más könyvet tőle. Az Elátkozott gyermek pedig nem nagyon érdekelt. Ha
már az a kérdés, hogy van-e szükség folytatásokra, inkább a Legendás állatok,
mint az Elátkozott gyermek, legalábbis szerintem. Nekem a Harry Potter egy
kerek sztori, nem igényel folytatást, bár a lezárásával nem voltam maximálisan
elégedett, de ez JKR története, nem az enyém.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez a nemtetszés főleg a
Remus-szál miatt van, vagy van más is, ami kifejezetten nem tetszett?<span style="color: red;"></span></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Keveselltem egy kicsit a háború-részét. Még az előtt vége lett,
hogy igazán kitörhetett volna. Nekem kicsit gyorsan lett vége és túl könnyen.
Értem, hogy Harry volt a főhős, az ő kezében volt a megoldás kulcsa, és persze
a barátai kezében, akik vele egykorúak, de kicsit furcsa volt, hogy jórészt
végzős diákok (és persze a Főnix Rendje) állnak szemben állítólag hétpróbás
gazemberekkel, és nem az az oldal nyer, akinek a logika szabályai szerint
kellett volna, mert eleve semmi esélyük sem volt a károkozáson kívül. (Ráadásul
a mágus lakosság jó része észre sem vette, hogy háború van, mert az egész
egyetlen éjjel alatt zajlott le a Roxfortban, és csak azok voltak ott, akik
értesültek róla, mintha valami privát buli lett volna). A horcruxos megoldás
érdekes volt, de kivette Voldemort kezéből azt a lehetőséget, hogy fordíthasson
az eseményeken. Plusz nem értettem, hogy Narcissa miért hazudta azt
Voldemortnak, hogy Harry meghalt, illetve érteni értem, mert gondolom,
időközben rájött, hogy rossz lóra tettek, és ő csak a fiát akarta kikaparni a
csata kellős közepéből, de akkor is, túlságosan nem várt helyről érkezett a
segítség. Egyébként összességében még a csatával együtt is tetszett a lezárás,
csak az utolsó fejezet csúszott el egy kicsit. Megnyugtató volt látni, hogy a
srácokkal minden rendben, de ugyanakkor én valószínűleg kihagytam volna a
történetből. Nekem anélkül is kerek volt.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">
</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Térjük rá az írásaidra!
Korábban említetted, hogy az unokatestvérednek köszönhetően találtál rá a
Merengőre. Van más oldal is, ahol fellelhetőek az írásaid? Mi a helyzet azzal
az „ősrégi oldallal”, ahová először feltöltöttétek szerzőtársaddal a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kegyetlen játékok</i>at? Mesélnél az
oldalról egy kicsit?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Már
a nevére sem emlékszem, talán invitónak hívták, és a Merengővel párhuzamosan
futott egy ideig, aztán csendesen kilehelte a lelkét.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"> </b>Akkoriban több ilyen oldal is volt, aztán jórészt csak a Meri
maradt igazán talpon.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"> </b>Nincsenek fenn
máshol írásaim, a Merengőhöz is hónapok kellettek, mire rávettem magam, hogy
fel merjek tölteni bármit is (nagyon örültem és csodálkoztam, mikor hosszú évek
kihagyása után egy virágzó közösséget találtam). Mind a mai napig rettegéssel
tölt el minden feltöltés, szóval kész csoda, hogy ennyi fejezet felment. Mindig
attól félek, a dokumentum valami módon felülírta magát az utolsó átolvasás óta,
és tele van helyesírási hibával az egész. Egyébként örülök, hogy megszűnt az az
oldal, gyalázatos állapotban volt ott fenn a Kegyetlen játékok, és hónapok
kellettek, mire úgy ahogy gatyába ráztam (akkoriban a helyesírás és én még
külön utakon jártunk), de így se lett a kedvencem, és csak kíváncsiságból
tettem fel a Merengőre is, aztán meglepődtem, hogy az olvasóknak meg tetszett.
Meglepődtem, de azért nagyon örültem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
unokatesóm meg a könyvek megjelenése közben talált rá az oldalra, mikor
alternatív folytatások után kutatott, még a hetedik kötet megjelenése előtt.
Akkoriban a falat kapartuk, mire megjelent a soron következő könyv. Mesélt
róla, én meg mondtam magamnak, hogy ez biztosan nem az én világom. Ahhoz képest
én még mindig itt vagyok, ő meg már sajnos nem. Bár mikor először láttam
életemben slash-t, attól rendesen megnyúlt a képem...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi győzött meg mégis,
hogy slash-sel is foglalkozz? Emlékszel az első történetre, amit a témával
kapcsolatban olvastál?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt
hiszem, Perselus/Sirius volt (szintén unokahúgomnak köszönhetően :)). Pechemre
valami pwp határát súroló írás volt, talán még mpreg is volt benne, és kisebb
sokkot kaptam tőle. Az én gyerekkoromban és a fiatalkorom nagy részében a
másság még tabu volt. Valahogy nem voltam felkészülve egy színtisztán pwp
írásra :). Már azon is csodálkoztam, hogy ilyet egyáltalán le lehet írni. Egy
időre el is tántorított a slash-től, de persze a kíváncsiságom azért erősebb
volt, olyasmi volt, mint a tiltott gyümölcs, szóval fontosabb az első pozitív
élményem, és az egy Perselus/Remus volt, de sajnos a történet nagy részére már
nem emlékszem. Azután egy rövid ideig csak slash-t olvastam, végül úgy alakult,
hogy évekig nem nyúltam a témához. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az,
hogy slash-t egyáltalán írni kezdtem, tiszta véletlen. Mikor az Akkor is
szeretlek-en dolgoztam pár éve, akkor úszott a képbe, hogy ezt a témát akár így
is megírhatnám (mivel másképp nem akart összeállni, én meg mindenképp meg
akartam írni). Azt eredetileg nem ficnek és nem is slash-nek szántam, ahhoz
képest ez lett belőle. Előtte már vagy tíz éve nem foglalkoztam ficekkel, csak
hébe-hóba, és nem is akartam visszatérni hozzájuk, de az ötlet aztán a bőröm
alá fúrta magát, és így kötöttem ki újra a Merengőnél. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A történeteidre
általánosságban jellemző a dráma és az OOC karakterábrázolás. Írtál valaha más
műfajban, vagy úgy érzed, azok nem fekszenek neked? Az OOC esetében van esetleg
valamiféle határ, amit nem lépsz át, vagy szereted nagyon átformálni a
karaktereket?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát,
többnyire drámát írok, aztán van néhány abszurd írásom, mint a Malfoy és
Potter... meg a Pechszéria, ami messze esik a drámától, és van a Kegyetlen
játékok, ami ilyen öszvér, de leginkább romantikus sztori, viszont ott a
romantikus részéért szerencsére nem én feleltem, legalábbis eredetileg. Sok
történetem nem drámának indul, és mégis azokból lesznek a legkeményebb
sztorijaim, mint a Múlt és jelen (amit át kéne neveznem, mert ez a munkacíme
még mindig) vagy a Dáliák. Azon magam is meglepődtem. De ez karakter-függő is.
Sajnos pont szegény Remus az, akivel sehogyan sem megy a könnyed téma, ő mindig
elég elkeserítő helyzetekbe sodródik... </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
szoktam egyébként előre eldönteni, hogy akkor én most leülök, és írok valami
szörnyen elkeserítőt, csak így szokott alakulni (bár fogalmam sincsen, az
olvasókra ténylegesen milyen hatással vannak ezek a történetek). Mondhatnám,
hogy a szereplő dönti el, de a főszereplőim rendszerint pont azok az alakok,
akiknek nem volt egyszerű az élete. Ez meg maga után vonja a többit, hogy már
mindnek van néhány jellemhibája, függősége, néhány pocsék párkapcsolata,
egyszerűen elkezdenek elhasználódni, mint a felnőttek úgy általában. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
hinném, hogy tudok mást írni. Fluffot biztosan nem, egyszerűen képtelen vagyok
arról írni, hogy minden szép, ahhoz túl cinikus vagyok. Nem is szívesen
mozdulok ki a komfortzónámból. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
OOC meg egyre rosszabb. Eleinte törekedtem, hogy ne legyen túl OOC, és talán az
első feltöltött sztorimnál nem is volt olyan vészes a helyzet, sőt, az még a
kánonba is illett fura módon, de én biztonsági okokból mindig jelölöm. A
könyvbeli szereplőkről elég keveset lehet tudni, csak azt, ami a történet
szempontjából fontos volt, és én ezeket szeretem kitágítani. Például nem
vitatom soha Piton megszállottságát Lily Potter iránt (kivéve, ha SS/HG-t írok,
akkor úgymond hivatalból muszáj), de az a véleményem, hogy mindezen évek alatt
nem élt aszkéta életet, csak az nem tartozik szervesen a könyvek történetéhez.
És Pitont sosem látjuk a szobája magányában, mert az nem lenne túl izgalmas,
épp ezért azt sem tudhatjuk, civilben milyen, amikor nem Harry Potterhez viszonyul.
És bár tudom, hogy pl a Remus/Sirius nem kánon, de nekem nehéz őket másképp
elképzelni, még olyankor is, mikor kifejezetten megpróbálok mást írni (pedig
megszállott Remus/Sirius rajongó sem vagyok, csak mindig ez jön ki, ha velük
írok). Nekem ezért OOC-k a karaktereim. Plusz a sok muglis utalás miatt, ami
már annyira a részemmé vált, hogy utólag sok mindent kell gyomlálni, hogy ne
egy ömlengés legyen könyvekről és albumokról. A mágia sohasem érdekelt igazán,
van és kész, de sok szórakoztató dolog van ideát, a mugli világban is, és miért
fosztaná meg valaki magát tőlük csak azért, mert varázsló? Egyébként az
igyekezet bennem szokott lenni, hogy a szereplő legalább minimálisan
emlékeztessen regénybeli önmagára, aztán hol sikerül, hol nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban említetted, hogy
számodra az írás egyfajta terápiás célt is szolgál. Mennyire használod
véleménykifejtésre? Előfordult már, hogy egy adott témával kapcsolatos
látásmódodat belefűzted egy történetbe?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
szoktam erre törekedni, de nyilván nem lehet kivédeni. Maga a témaválasztás is
egyfajta véleményformálás, de pont a témáimból adódóan nincs szükségem rá, hogy
tanmeséket írjak, mivel szinte csak elcseszett emberi kapcsolatokról írok.
Egyébként nem, a Merengőn különösen nem, mert oda szórakoztatás céljából töltök
fel mindent (más kérdés, hogy ez milyen minőséget képvisel, és hogy némely
témám egyáltalán nem szórakoztató). Mikor írok, igyekszem mindig teret hagyni a
másik oldalnak is, megpróbálom objektíven láttatni, mert nem az a dolgom, hogy
értékítéletet alkossak, hanem hogy elmeséljek egy történetet, és aztán az
olvasóra bízom, hogy mit kezd vele (nyilván a műfajból adódóan ezt megtehetem,
de ha olyan lenne a témám, akkor lenne benne értékítélet. Némelyikben azért van
is.). Kaptam már olyan kritikát, ahol azt írta egy kedves olvasóm, hogy
elgondolkodtatta az a fejezet, és ennek különösen örültem, mert bár sosincs
ilyen célom, de azért jó látni, hogy úgy sikerül átadnom valamit, ahogyan
szeretném. A terápiás írás is inkább olyasmi, hogy megjegyzem, hogy mit éreztem
ezzel vagy azzal az üggyel kapcsolatban, aztán mikor a könyvem szereplői olyan
helyzetbe sodródnak, akkor felhasználom, és ezáltal úgymond én is megszabadulok
tőle. Mindamellett, hogy igyekszem nem önéletrajzi ihletésű sztorikat írni.
Egyrészt rideg lenne, másfelől valószínűleg unalmas. Egyébként én jellemzően
akkor írok, ha nem vagyok túl jól. Ha minden kerek, akkor nehezebb, pont mert
elcseszett dolgokról nehéz úgy írni, ha közben az ember életében az utolsó szög
is a helyén van. Azt nem tudom, mennyire szokott sikerülni, de többnyire arra
törekszem, hogy a szereplőim hitelesek legyenek. Ez különösen akkor nehéz, ha
nekem sincs mihez visszanyúlnom, mert sohasem éltem át hasonlót, vagy ha a
szereplő gyökeres ellentétem. De a látásmódon óhatatlanul lecsapódik a
szereplőimben, gondolom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
original történeteimet meg, ahol ez inkább előfordulhat, nem szoktam megmutatni
senkinek. Egyébként kifejezetten érdekes kísérlet nem túl szimpatikus alakok
bőrébe bújni, és azzal kezdeni valamit. Meglepő dolgok tudnak így születni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Összegezve az írásaidat
jól látható, hogy a hosszabb lélegzetvételű írásaid vannak többségben. Hogy
érzed, azért mert ezekben jobb vagy, vagy mert annyi mondanivalód van egy-egy
karakterrel kapcsolatban, hogy nem tudsz rövidebbet írni?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
tudok röviden írni. A novellaírásnak megvannak a szabályai, hogy az jó legyen,
jól is nézzen ki, és én ezekben nem vagyok jó. Szeretem megalapozni a dolgokat,
és az alapokkal együtt elég hosszúra szokott nyúlni egy-egy történet, mire
mindent felvázolok, addigra kész egy fél kisregény. Egyébként nem idegenkedem a
novelláktól, ha olyan a történet, akkor akkora terjedelmet kap, amekkorát
igényel. A novelláim mindig hirtelen felindulásból születnek, általában
egyetlen éjszaka leforgása alatt, többnyire valami zene hatására (tulajdonképp
a teljes „munkásságomat” a zeneiparnak köszönhetem), és azokhoz aztán nem is
akarok hozzányúlni, vagy mást kihozni belőlük. Viszont a rétestészta sztorikat
sem szeretem, a kapacitásom kb 30 fejezet. Ha annál hosszabb, akkor könyörtelenül
meghúzom, vagy egyenesen elfelezem. Amivel biztosan nem tudnék mit kezdeni,
azok az egypercesek. Olvasni néha szeretem őket (bár mostanában pont azokhoz
nincsen semmi türelmem), de pár sorban még kevésbé tudnám kifejezni magam úgy,
hogy az érthető és minimálisan élvezhető legyen. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Emellett láthatjuk, hogy
az E/3 szemszög mellett egy-egy történet erejéig írtál már Remus, Perselus,
Tonks, illetve Harry és Draco nézőpontjából is. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Tizennégy dal</i> című novellád pedig E/2 szemszögű. Mitől függ, hogy
melyiket választod? Melyiket preferálod jobban?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
E/3 párti vagyok. Ha csak tehetem, abban írok, de vannak azok a helyzetek,
mikor az nem elég közeli, és hiába próbálkozom vele, színtelen-szagtalan marad
a történet, olyankor jól jön az E/1. És persze sokkal kényelmesebb is, mint a
többi, bár ugyanúgy megvannak a korlátai is. Azt hiszem, a leggyakrabban a
közeli E/3-at használom. Az E/1-ben jó, hogy az egész teljesen szubjektívvé
válik, és azok az igazán elborult dolgok, amiket abban a szemszögben alkottam.
Az E/3-nál talán szigorúbb vagy objektívebb vagyok. Azt hiszem, jobban
megválogatom a szavaimat. És az E/3-ban írt történeteim legtöbbje több
szemszöges, és mindegyiket meg kell mutatni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
E/2 mindig kicsit kifacsartnak tűnt. Legelőször Jay McInerney-nél láttam jó pár
éve, ezt használta a Fények, nagyváros narrációjához, és teljesen meglepő volt,
de nála tetszett. Nem akartam kipróbálni, de a 14 dal ugyanúgy, mint a többi
novellám, teljesen hirtelen felindulásból született, és cinikus, szarkasztikus
szemszögnek egész jó volt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Függ
egyébként a szereplőtől is, mert könnyebb az E/1, ha olyasvalakivel írok, aki
nem áll olyan közel hozzám. Könnyebb megismerni és a bőrébe bújni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba kerültek a
nem túl szimpatikus alakok, muszáj említést tegyek a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Másvalaki kedvese – bizarr szerelmi vallomás</i> című novelládról, ami
egy igencsak szokatlan helyzetet vázol fel és mutat be. Hogyan született meg az
ötlet a fejedben? Mennyire volt nehéz Greybackkel írni?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Furcsa
módon egyáltalán nem volt nehéz, rosszabbra számítottam. Egész élvezetes volt
egy ekkora tahó bőrébe bújni, pedig alapból nem szeretem őt :). A rossz fiúk
mindig sokkal jobban érdekeltek, mint a jók, ezért is rémséges alak majdnem
minden főszereplőm. Különben azért sem volt nehéz dolgom vele, mivel olyannyira
OOC lett, hogy csak nyomokban tartalmazza az eredeti karakterjegyeit. Végül is
egy végtelen hosszú ömlengés arról, hogy mennyire szereti Remust, akit én is
szeretek, még ha nem is így. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
ötlet már egy ideje kóválygott körülöttem, bár nem pont így terveztem megírni.
Hosszabb és drámaibb lett volna, mint ami végül lett. De érdekelt egy olyan
helyzet, ami romantikus szempontból elég kilátástalan, mert hát Remus másvalaki
kedvese volt, Grayback pedig ennek ellenére brusztolt érte, és akkor még ott volt
a háború is. És számomra izgalmasabb egy kapcsolat vége, mint az eleje, és
szeretem a szerelmi háromszögeket is. Egy ideig tervezgettem neki két
kiegészítést, a másik két résztvevő szemszögét, de aztán ez elmaradt. Mikor
írtam a Múlt és jelent, már akkor egy része a fejemben volt, azért is
gyanakodott Sirius folyton Remusra, nem is alaptalanul. De a két történetnek
semmi köze egymáshoz egyébként. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szereted nem megszokott
szituációba hozni a szereplőidet? Hiszen például a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Malfoy és Potter a világ</i> ellen kisregényed alapját az adja, hogy a
címszereplők mind a ketten, egyszerre döntenek úgy, hogy levetik magukat a
Csillagvizsgáló-toronyból.</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Általában
igen, de végül is, a legtöbb regény valamilyen módon arról szól, hogy a
szereplője számára nem megszokott helyzetbe kerül. Ilyen szempontból a Malfoy
és Potter rokona a Pechszériának, mindkettő eléggé abszurd. Szeretek ilyesmivel
kísérletezni. Nálam a szokatlan helyzetek vagy totál elborult dolgok, vagy
teljességgel elkeserítőek, ez a két végpont van. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerettem
volna egy történetet arról, hogy Harry és Draco hogyan barátkozik össze, ez meg
elég rövid útnak tűnt hozzá. És néha a szörnyű helyzetekből jön ki a legjobban
az ember, sohasem lehet előre tudni... </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Malfoy és Potter kifejezetten kísérleti terep volt, ki akartam próbálni,
tudok-e Dracóval írni. Egyébként ugyanezen okokból született a Dáliák Tonksszal
és a Másvalaki kedvese Graybackkel. Sok szempontból könnyebb is volt
olyasvalaki bőrébe bújni, akit nem érzek olyan közelinek. Több mindent lehetett
kihozni belőle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban már szóba került
a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kegyetlen játékok</i> című snanger
regényed. Miért döntöttetek úgy a barátnőddel, hogy közösen vágtok bele? Hogyan
zajlott maga a folyamat? Közösen leültetek ötletelni, aztán felosztottátok, ki
mit írjon vagy teljesen máshogy zajlott?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát
ez már nagyon régen volt, alig emlékszem rá, de nagyjából így történt. Jó
mókának tűnt együtt írni, engem meg külön érdekelt, tudok-e könnyed, romantikus
sztorit írni, mert egészen addig csak komolyabbakat írtam, ami főképp a
háborúról szólt, és kellett valami lazítás. Az ő ötlete volt, hogy ez egy
Perselus/Hermione történetet legyen, amibe szemrebbenés nélkül beleteszünk
mindent, ami egy ilyenbe kell, az se baj, ha klisé. És a tanárába belezúgó
diáklány karaktere akkoriban eléggé testhezálló volt :). Msn-en írtuk, az ő
reszortja volt Hermione, az enyém az összes többi, aztán persze a dolog
kikerült az irányításunk alól, és a nézőpontok is összemosódtak :). Annyira
megtetszett az együtt írás, hogy volt aztán néhány közös „munkánk”, amiket nagyon
szerettem írni, és rengeteget tanultam belőlük. A folyamat nagyjából úgy nézett
ki, hogy szakaszonként írtuk felváltva, átküldtük a másiknak, és ő arra
reagált, szóval nem nagyon volt előre eltervezve. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha valaki úgy dönt,
szeretné elolvasni a regényt, számítson rá, hogy rengeteg klisével és sablonnal
fog találkozni – legalábbis erre figyelmeztet a leírás. Ezek szerint a
történetet egyfajta kifigurázásnak szántátok vagy szó sincs ilyesmiről?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
az volt a cél, hogy kiparodizáljuk a műfajt (bár néhol sikerült), vagy hogy
megbántsunk vele más szerzőket. Félig vígjátéknak szántuk, félig romantikusnak,
szerettük volna megnevettetni az olvasókat. Azt tudom, hogy nem vettük komolyan
mi sem, főképp azért írtuk, mert bennünket szórakoztatott, tehát az egész elég
öncélú volt. Az eleje pont ezért tele van eltúlzott reakciókkal, csak aztán
kezdtük megszeretni a történetet, és azt szerettük volna, ha jó is lesz
esetleg. A gond a munkafolyamatból adódott, abból, hogy spontán reakciókból
született, így nem volt egységes koncepciónk, és ez nagyon látszik is rajta.
Egész más elképzeléseink voltak, de izgalmas volt ezeket valahogy összehozni.
Meg hát mindketten szerettük a Kegyetlen játékokat (mármint a filmet), úgyhogy
az alapkonfliktus volt az egyetlen, amiben megegyezés volt, hogy ennek
fogadásnak kell lennie, és kell bele egy megcsalás. Az összes többi, Parvati és
a saját szereplőm, Harry viselkedése, stb menet közben alakult. Ezért volt
nagyon nehéz átírni, mert sok jelenet (a legtöbb) szó szerint a levegőben lógott.
Ott még szó sem volt alapozásról, és utólag sok mindent meg kellett magyarázni,
amiket belesuvasztottam ide-oda, hogy érthetőbbé váljon egy-egy reakció, de így
is lyukacsos maradt. A leírásaim amúgy katasztrofálisak. Megkeresem, mi az
adott írás gyengesége, és közlöm, hogy erre lehet számítani. Rossz
reklámszakember lennék, semmit sem tudnék eladni, pláne nem magamat :).</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ettől kicsit olyan
érzésem van, mintha el akarnád tántorítani az olvasókat magadtól. Mintha nem
lennél biztos benne, hogy a történeteid elég jók-e vagy sem. Rosszul gondolom?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
vet szét az önbizalom, nincs is mire fel szétvessen, de ez nem egészen erről
szól, hogy mindenkit el akarnék tántorítani. Szerintem minden írásnak megvan a
maga közönsége, akiknek szól, akik találnak benne olyasmit, amiért azt mondják,
megérte elolvasni, és én elsősorban nekik írok, őket próbálnám megszólítani. A
témáim nem mindenkinek valók, és ebben semmi rossz nincs, van aki egyszerűen ki
akar kapcsolódni, nevetni egyet, vagy olvasni egy aranyos, romantikus történetet,
ami kimozdítja a taposómalomból, de az én történeteim általában nem ilyenek.
Azt szeretném, hogy azok, akik bevállalják, érezzék jól magukat közben. Az
olvasásnak jó élménynek kéne lennie, még akkor is, ha az ember esetleg egy
kiadósat sír tőle, és szerintem az a legkorrektebb, ha felhívom a közönség
figyelmét arra, amire számítani lehet :). Különben az igaz, hogy sohasem tudom,
hogy amit írok, az jó-e. Ha pozitív kritikát kapok, az mind a mai napig meglep.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban szó volt az
ihletforrásokról. Amikor egy adott film vagy zene megihlet, többször
megnézed/meghallgatod, vagy olyan mély benyomást tesz rád, hogy elég csupán
egyszer?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Filmek
ritkábban ihletnek meg, mint zenék. A filmek inkább adnak egy jó hangulatot,
vagy egy szép hátteret, a fő ihletforrásom a könnyűzene. Viszont amik
megihletnek, azokat totálisan kifacsarom, és addig hallgatom, míg a sztori meg
nem születik. Aztán keresek új forrást, és kezdem elölről. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már filmek, ott is
inkább a drámaibb vonalat részesíted előnyben, vagy fogyasztasz más műfajú
alkotásokat is?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Filmben
majdnem mindenevő vagyok, legalábbis voltam valaha, darabolós horror ugyanúgy
jöhet, mint agyhalott vígjáték vagy dráma. Van jó pár kedvencem, amiket folyton
újranézek, hiába tudom már kívülről az egészet, ilyen a Forrest Gump, a Lesz ez
még így se, az Elit alakulat, stb. Meg persze a Gyűrűk Ura. Manapság viszont
van egy olyan érzésem, hogy nem én vagyok a célközönség... </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mennyire befolyásolnak a
kapott vélemények? </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olyan
szempontból nagyon is, hogy ha kapok valami pozitívat, akkor egész nap
vigyorgok tőle. De amúgy igyekszem távolságot tartani a végletektől.
Befolyásolnak, különben nem töltenék fel semmit, ha nem lennék kíváncsi az
olvasók véleményére, de a pozitív véleménytől nem kell elszállni, a negatívtól
meg elásni magamat. A helyükön kell kezelni őket. Egyébként az a típusú „író”
vagyok, aki azt vallja, hogy az olvasónak mindenben igaza van, legalábbis az ő
szempontjából biztosan, és ha nem tetszett neki valami, azt ugyanúgy el kell
fogadnom és tudomásul kell vennem lehetőleg sértődés nélkül, mint a dicsérő
szavakat. Szeretem az olvasóra bízni, hogy hogyan értelmezi a dolgokat, és ha
gyökeresen másképp, mint ami az írói szándék volt, akkor én rontottam el
valamit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mivel
közel harminc éve írogatok, és tizenöt éve komolyabban is, ezért a stílusomon
és az érdeklődési körömön nem tudok faragni, és azon nem is nagyon akarok. De
ha valaki tanácsot ad, azt mindig átgondolom, és ha tudom, meg is fogadom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
fanfic írásnak nagy hátulütője az, hogy minden olvasó ismeri a karaktereket,
van róluk egy saját elképzelése, ugyanúgy élnek a szereplők az ő fejében is, és
van egy elvárás az író felé. Itt szokott a legtöbb gondom adódni a szörnyen OOC
karaktereim és AU történetek miatt, mert a legtöbbször nem azt kapják, amit
vártak. És ezért van az is, hogy a legtöbbjüket kénytelen vagyok eltántorítani,
mert egyszerűen nem élveznék, hogy ilyen OOC karakterekkel olvasnak aberrált
sztorikat, akik nyomokban sem emlékeztetnek könyvbéli önmagukra. Saját
karakterrel sokkal könnyebb. Jóval nagyobb a szabadság. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyébként
nagyon szerencsés vagyok, rengeteg kedves visszajelzést kaptam és rengeteg
támogatást, amikért folyamatosan hálás vagyok és leszek is. Nekem ez a hobbim,
és jóleső dolog volt látni, hogy akadnak, akiknek tetszik, amit művelek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
vélemények nagyon fontosak az íróknak. Szerintem ezt minden író elmondta
ilyen-olyan formában, és bár elvárni nyilván nem lehet, és nem is kell, de
mikor azt látom, hogy ismeretlenek olvassák, amiket írtam, és elmondják róla a
véleményüket, annál nincs jobb dolog (legalábbis az írással kapcsolatban). <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: red;"></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kivéve, ha az olvasóknak
annyira tetszik egy adott történet, hogy jelölik az Aranypennára. Ráadásul
épphogy csak lemaradtál a képzeletbeli dobogóról, pont egy olyan történettel,
ami a komfortzónádon kívül esett. Mit csináltál, amikor megtudtad az eredményt?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát,
szokás szerint hitetlenkedtem egy sort. De egyébként nagyon meghatódtam. Nem
számítottam rá, pláne nem a Dáliákkal kapcsolatban, elvégre az csak egy skicc
volt, egy ujjgyakorlat. Már az is hatalmas dolog volt, hogy egyáltalán kaptam
jelölést, és arra végképp nem gondoltam, hogy tovább is juthatok a második
fordulóba. A dobogós helyezést meg erős túlzásnak éreztem volna, akik nyertek,
mind megérdemelték a győzelmet. Sajnos a tavalyi nyár életem egyik leghúzósabb
korszaka volt, ezért nem igazán tudtam mindezt kiélvezni, de ettől függetlenül
nagyon jólesett. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Végül jöjjön néhány nem
íráshoz kapcsolódó kérdés:</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A bemutatkozásodban
említetted, hogy szerettél kirándulni. Melyik hely tetszett a legjobban azok
közül, ahol eddig jártál?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyértelműen
Erdély. Még a '90-es évek közepén voltam ott kétszer, meg pár éve még egyszer,
és minden alkalommal szinte fájt onnan hazajönni.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"> </b>Félig-meddig onnan származom, de nem csak emiatt. Szerintem ott
van valami varázslat. Ha tehetném, minden évben mennék... </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi szerepel a
bakancslistád első három helyén?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát,
momentán aludni, aludni, aludni, de normál üzemmódban elmenni egy Mark Knopfler
koncertre, de erre van némi esélyem, mert idén jön, elmenni Eric Clapton
koncertre, ez már húzósabb, és megnézni Rómát. Nem túl bonyolult dolgok :). </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Melyik a kedvenc
történelmi korszakod? </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
második világháború, de az egész XX szd. kb a feléig. De mivel nagyon jó
történelem tanárom volt, ezért szinte az egészet szerettem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nappal vagy éjszaka?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Éjjeli
bagoly voltam, mindent éjjel írtam, amit valaha írtam, még az egyetemi dolgokat
is, szóval éjszaka. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És
ezennel véget is ért az interjúnk. Még egyszer köszönöm, hogy elfogadtad a
felkérésünket, remélem, hamarosan újabb történettel örvendeztetsz meg
bennünket. :) </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<i><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright</span></i>Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-68681097848295879452019-03-02T15:05:00.000+01:002019-03-02T15:05:10.633+01:00Esperansa DeLavega interjú
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Ahogy a facebook-os beharangozóból megtudhattátok, a következő interjúalanyunk nem kisebb személy, mint A Liliom titka, a Két szerelmes története, a Tékozló sárkánylovas című fanficek szerzője, Esperansa DeLavega. Sok mindenről beszélgettünk, többek között arról is, miért nincs bemutatkozó szövege a Merengőn, milyen sorozatokat tudna vakulásig nézni, a Neveletlen hercegnőről, Lilykről és mesékről, álmokról és valóságról. </span></b></div>
<div style="line-height: 150%; margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></b></div>
<a name='more'></a><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br /></b><br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Bevallom
őszintén, izgatott vagyok, mert a merengős bemutatkozásodnál semmi információ
nincs rólad megadva, úgyhogy kicsit úgy érzem, most lehetőségem van felderíteni
egy „felfedezetlen földrészt”. Amúgy hogyhogy nem írtál magadról semmit?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Amikor tíz éve csatlakoztam a Merengőhöz,
írtam néhány sort, aztán ahogy múltak az évek, a személyiségem változott, félve
merem kijelenteni, hogy fejlődtem volna :), de a bemutatkozás ugyanaz maradt.
Két éve azt hiszem, úgy döntöttem, hogy már nem vagyok sem tizennégy éves, sem
középiskolás, a kedvenc bandám már nem a No Thanx, és annyira a delfinekért sem
rajongok, mint sok-sok évvel azelőtt, úgyhogy gyors elhatározásból töröltem azt
a pár mondatot, viszont nem éreztem úgy, hogy be kellene töltenem a hátramaradt
űrt :). <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Kérlek, mutatkozz be
azoknak az olvasóknak, akik esetleg még nem ismernek!</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Sziasztok,
Esperansa vagyok, huszonnégy éves, könyv- és sorozatfüggő. Tömören és röviden
ennyi.:) Utolsó félévemet töltöm az egyetemen, dolgozok mellette és már alig
várom, hogy ténylegesen kikerüljek a „nagybetűs életbe”. Teljesen átlagos
családban nőttem fel, a szüleim jó fejek, a testvéremmel meg szoros a
kapcsolatunk. Imádom az állatokat, van egy kutyám és két ékszerteknősöm.
Szabadidőm nagy részében a barátnőimmel találkozok, edzésre járok, olvasok,
vagy sorozatot/filmet nézek. Könyvek és sorozatok terén mindenevő vagyok, habár
megvannak a kedvenc kategóriák mindkettő terén. Olvasni romantikus és fantasy
könyveket szeretek, sorozatokból pedig főként a kosztümös drámákat és krimiket
nézem. Szégyenkezve vallom be, hogy sminkelni viszont nem tudok.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Ha adsz pár magas
labdát, muszáj leütnöm őket. *kuncog* Tudsz kedvenc sorozatot mondani? Vagy ha
nagyon kedvencet nem, mert azért iszonyat nehéz egy sorozat-fannak ilyet választani,
(legalábbis én így vagyok vele) akkor egy top 10-et?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Huh,
ezzel az a probléma, hogy annyi sorozatot néztem végig, vagy kezdtem bele, hogy
se szeri, se száma. Mindegyikben volt olyan, amit imádtam és mindben volt,
amitől a falra másztam. De gondolom, ezzel mindenki így van :) Nagyjából három
kategóriába tudnám sorolni a „kedvenceimet”.<u></u></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<u><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
visszatérő örök slágerek</span></u><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">. Ezek főleg húsz perces sitcomok,
amik megnézése pont annyi időre foglal le, hogy egy ebédet- vacsorát- délutáni
teát- kávét elfogyasszak közben, aztán állhatok neki bokros teendőimnek újra.
Ilyenek: <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az élet csajos oldala, Agymenők, Mike és Molly</i></b>. Aki látta
bármelyiket is, tudja, hogy ezek nem véresen komolyak, és olyan eget-rengető
cselekmény sem történik benne, hogy mindenképpen a következő részért
imádkozzak, csak leülök, megnézek egy epizódot, aztán ráveszem magam, hogy
tanuljak, főzzek, takarítsak, bármit, amit épp félbehagytam egy kis szünet
kedvéért. Oh, igen, és azért visszatérők, mert évente- kétévente belekezdek
egyikbe, aztán mikor végzek az összes évaddal, jön a következő sorozat, aztán a
harmadik, aztán kezdődik elölről a kör. Sose tudom megunni ezeket, pedig
szerintem tucatszor láttam már az összes részt.<u></u></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<u><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Az
ajánlólistám élén álló sorozatok</span></u><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">. Tekintve, hogy mennyi
sorozatot nézek (az már más kérdés, hogy beszélek is róluk a nagyvilágba :P)
sok barátom, szaktársam, kollégám kérdezte már meg: „Milyen sorozatot ajánlok
neki? Mivel töltse a hétvégéjét?” A következők azok a sorozatok, melyek annyira
megfogtak, hogy sose tudnám kiverni őket a fejemből, még ha akarnám se.
Bármikor neki kezdenék, csak mondjuk sok évadból állnak, és annyi szabadidőm
meg nincs. De bakancslistámon van, hogy maratont tartok belőlük :). Időrendi
sorrendben, ahogy életem részévé váltak, nagyjából így vannak: <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Bűbájos
boszorkák, Downton Abbey, Grimm, Witches of East End, Trónok harca</i></b>.<u></u></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<u><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Jelenlegi
kedvencek</span></u><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">. Harmadik kategóriába azok a sorozatok tartoznak,
amikért most meg vagyok esve, és tövig rágom a körmöm a következő részekért.
Például: <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Poldark, The Marvelous Mrs. Maisel, The Resident, Medici: Masters of
Florence</i></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">...
és nagyjából itt hagyom abba, mert így is kisregényt írtam ehhez a ponthoz, és
még jóval hosszabban tudnám folytatni. :) Szóval, ez a néhány sorozat az én
„kis” top 10-es listám.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Lehet, csak véletlen,
de úgy látom, a Revenge/Bosszú, illetve a The 100 kimaradt a felsorolásból,
pedig még ficet is írtál a témában. Már nem akkora a szerelem köztetek?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
Revenge nagyon jó sorozat volt, imádtam, amikor rátaláltam. A kémkedést, ahogy
Emily/Amanda kikutatja a rosszak titkait és eltángálja őket (képletesen, vagy
sem), a színészeket, a szálakat… aztán túl sok lett a szál, belekerült olyan
karakter, akit nem is értettem, mit keres ott, voltak olyan helyzetek, hogy már
én nem akartam elhinni, hogy ez a csaj mindenkit ismer, tud japánul, minden
alkalommal van alibije. Végignéztem, és nem bántam meg, de hogy újra
nekikezdenék-e valamikor… hát kérdéses.</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
The100 sorozattal azért vagyok bajban, mert nagyon megfogott az első két-három
évad. Nagyon tetszett a koncepció, ahogy a hipermodern jövőből visszatértek a
késes-akasztásos gyilkosságokhoz, az új hierarchia kialakítása, ahogy a földi
törzsekkel elkezdtek együttműködni… aztán ott is bejöttek a buktatók (SPOILER
VESZÉLY): Clarke fafejűsége, az újabb és újabb ellenségek, akiket már áldozatok
árán sem igazán lehetett legyőzni, Octavia, akinek elgurult a gyógyszere, és
teljesen belezavarodott ebbe a vér-harcos-királynő szerepbe. Azt hiszem, a
legjobban mégis az borította ki a bilit nálam, hogy az utolsó évadban behozták
ezt az új űr-törzset. Miután már nem volt földi, akit le lehetett győzni,
amikor nem volt nukleáris robbanás, amit meg kellett akadályozni, akkor jöttek
az űrből érkező csapatok. Ahelyett, hogy az újabb radioaktivitás után
felépítettek volna közösen egy társadalmat, már a föld alatt rekedtek, és
Bellamy csapata, akik meg visszatérhettek volna az égből, behoztak egy
majdhogynem természetfeletti szálat. Szerintem feleslegesen. Nagyon szerettem a
sorozatot, de nagyon elrontották az utolsó évadok forgatókönyveit. Sajnos
beleesett abba a hibába az írógárda, hogy az utolsó bőrt is le akarták húzni a
népszerűségéről, amikor pedig sokkal eredményesebb és emlékezetesebb lett
volna, ha tudják, mikor kell befejezni. De ez sajnos nem egyedi hiba, ugyanígy
vagyok a The Vampire Diaries-zel, vagy Supernaturallel. <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Rád is jellemző volt
már aprókorodban is, hogy történeteket találtál ki?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Ööööhhh...
egyáltalán nem. Azt hiszem, a későn érők közé tartoztam ezen a téren. A szüleim
nagyon sok mesét olvastak nekem gyerekkoromban, és hosszú időn keresztül csak
olvasó maradtam. Sajnos, ha a fene fenét eszik, sem tudom megmondani, hogy
pontosan mikor írtam először én magam, mikor vetettem papírra egy ötletet. Arra
emlékszem, hogy az általános iskola végén karakterneveket írogattam a füzetembe
az órák alatt, hogy várak és rétek leírásán törtem a fejem, de az is megvan,
hogy egy illat vagy ruha bemutatásán gondolkodtam a nyári szünetben. Megannyi
jegyzetfüzet hever a fiókjaim alján mindenféle kezdetleges novellával, de annyi
biztos, hogy A Liliom titka volt az első történet, amivel ki mertem lépni a
nyilvánosság elé.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Mit szeretsz az
írásban?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Hogy
el lehet veszni a részletekben. Hogy a történetben én irányítok. Hogyha megvan
az ötlet, akkor addig nem hagy békén, és motoszkál a tarkómat csikizve, amíg le
nem ülök a billentyűzet elé. Azt, hogy a semmiből fel lehet építeni egy új
világot. Annyi minden van az írásban, amit szeretek, hogy mindet felsorolni is
nehéz, de a legfontosabb talán az, amit az írás kihoz belőlem: az a személy, aki
akkor vagyok, mikor írok. <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Megint csak egy magas
labda: ki vagy akkor?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Egyik
kedvenc idézetemmel válaszolnék E.L. Doctorow-tól: „Az írás a skizofrénia
egyetlen társadalmilag elfogadott formája.” </span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Szerintem
ezzel minden író egyetért. Legtöbbünk megéli azt a karaktert, akiről éppen ír,
a bőrébe bújik, és szinte látja maga előtt a mimikáját, a mozdulatait, felveszi
a stílusát és a hanghordozását. Én legalábbis így vagyok vele. Valószínűleg
ezért írok főként akkor, ha nincs a közelemben senki. (nevet) Szóval azt
hiszem, tucatnyi személyiség vagyok, mikor írok. Addig, amíg a valóságban nem
jelentkeznek az idegosztály munkatársai az ajtóm előtt, boldog vagyok. :)<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Hogyan kerültél
kapcsolatba J. K. Rowling világával?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Akár
hiszed, akár nem, de a középiskolai felvételim alkalmával. Az a gimnázium, ami
az első helyen állt a listámon szóbeli elbeszélgetést is rendezett a diákokkal,
nekem pedig feltettek egy kérdést, már nem is emlékszem, hogy mi volt az, de a
válasz a <u>Harry Potter láthatatlanná</u> <u>tévő köpenye</u> volt. Én meg
ültem ott kukán, és nem értettem, csak visszakérdeztem, hogy „Mi?”. Persze
tudtam, hogy vannak filmek, tudtam, hogy vannak könyvek, de engem akkor még Meg
Cabot Neveletlen hercegnő naplója című sorozata kötött le, Harry Potterre pedig
rá sem néztem, egyszerűen nem vonzott. Az interjú után megnéztem az első
filmet, de azon kívül, hogy láttam a láthatatlanná tévő köpeny működését, nem
érdekelt a továbbiakban sem. Középiskolában aztán egyik napról a másikra valami
bekattant, és karácsonyra a teljes rokonságtól a könyveket kértem. Miután
átrágtam magam a hét könyvön, nem volt megállás :). <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Felvettek végül abba a
gimnáziumba, ahol ilyen „szörnyűséget” kérdeztek?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
pontjaim alapján felvettek volna, csak én az utolsó utáni pillanatban
megváltoztattam a középiskolák sorrendjét, mert mégsem akartam abba a
gimnáziumba menni. Hogy ez mennyire volt jó döntés vagy rossz, már egyáltalán
nem fontos.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Elolvastad a pár éve
megjelent Neveletlen hercegnő naplója 11. részét is, ami sok évvel a
könyvsorozat befejezése után jelent meg?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Egek, nem is hallottam
róla. De azt hiszem, megvan, hogy milyen könyvnek állok neki legközelebb, ha
befejeztem a mostanit. :)<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Mi az, ami megfogott a
Harry Potterben annyira, hogy belekezdj a fanfic írásba?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Egyszerűen
nem fért a fejembe, hogyan tudta Rowling megölni Lily és James Pottert.
Mármint, két ekkora karaktert, olyan háttérrel, amit aztán tényleg érdemes lett
volna az olvasók elé tárni... annyi potenciál volt benne, és egyszerűen
elengedte. Mielőtt elkezdtem írni A Liliom titkát, szinte az összes Lily/James
történetet végigolvastam, ami csak a Merengőn fent volt. Imádtam őket az utolsó
pontig, de gondoltam „Én most változtatok. Nem az iskolás éveikről akarok írni,
hanem a felnőtt önmagukról.” <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Miért éppen Esperansa
DeLavega néven regisztráltál a Merire? Megmondom őszintén, kicsit Zorro
hangulatom lesz tőle. *nevet* Van ennek bármi köze hozzá?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Oh,
de még mennyi. :) Abban az időben, mikor regisztráltam a Merengőre, ment a
tv-ben a Zorro című telenovella Marlene Favelaval és Christian Meierrel. Én
pedig imádtam. A szereplőket, a kosztümöket, a zenét, a díszletet, a spanyol
életérzést... konkrétan mindent. Megvettem Isabel Allende könyvét is Zorroról,
aztán ott voltak a filmek Catherine Zeta-Jonesszal meg Antonio Banderasszal.
Uram atyám, megszállottja lettem az egész világának (kacag). Szóval, amikor
„álnevet” kellett választanom a Merengőn, nem is volt kérdés, hogy mi legyen.
Habár apró titok, hogy a filmekben Elena, a sorozatban Esmeralda a női
főszereplő, a könyvben írnak Esperansát. :)<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Még most is elégedett
vagy a névválasztással, vagy ha tehetnéd, ma már más néven írnál?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Meg
sem fordult a fejemben, hogy megváltoztassam, vagy megváltoztathatnám. Nem is
tudom, hogy fogalmazzam meg a legjobban, de ha eszembe jut az, hogy „Esperansa
DeLavega”, egy korszak lebeg a szemem előtt. Minden történet, amit a Merengőn
olvastam, minden izgatott pillanat, mikor arra vártam, hogy adott író
feltöltsön egy új fejezetet. Minden könnyesre nevetett fejezet, csípős kritika
vagy boldog hozzászólás. Semmiért sem cserélném el ezeket az emlékeket.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Kik a kedvenc meris
íróid, akiknél ennyire vártad a folytatásokat? Esetleg ők példaképeid is
egyben? Tanultál-e tőlük valamit?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Most
nagyon diplomatikus leszek: Minden írótól, akitől olvastam a Merengőn, tanultam
valamit. :) Hogyan lehet a humort összeegyeztetni egy fejezetben a gyásszal.
Hogyan lehet olyan saját karaktert létrehozni, aki beleillik egy már létező
univerzumba. Hogy miként alakulhat egy párbeszéd a szereplők között, vagy
hogyan lehet lírai módon megfogalmazni egy káromkodást. Sok történetet olvastam
a Merin, originalt és fanfictiont is, annyi írót szeretnék kiemelni, akik
hatással voltak rám, de mindenkit felsorolni már konkrétan egy lexikon lenne.</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Azon
írók, kiknek a történetük alakulását végigkövettem, sajnos nincsenek túl sokan:</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Sanir
a Resinam történettel és annak folytatásaival, noraajka a Mindannyian változunk
c. regénnyel, natali_t a Hírnévvel, zarathustra jó néhány írásával, Kia a
Szívregényekkel vagy botkrisz a Lily Evans naplójával és folytatásaival. </span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Azok
az írók, akiknek az írásaihoz újra és újra visszatérek: amphetamin, Asha, Aya,
botkrisz, Calu, Casia, Drachiss, Farago, Heteira, Katja, Kia, Keliea, Luna_L,
Pindy_Lollipopp, shanon widow, Szapirtyo3000 és nem utolsó sorban zarathustra. </span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Vannak
olyan történetek, melyek folytatását a mai napig várom, hiába teltek el évek az
utolsó feltöltés óta, a remény hal meg utoljára, ahogy mondani szokás.
(kacsint)<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A Liliom titkát három
és fél évig írtad. Nehéz volt elengedni a történetet, vagy inkább örültél, hogy
végre lezártad?</span></b></div>
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Oh,
ez is az is. :) Nagy lendülettel ugrottam bele és emlékszem, milyen ideges
voltam sokáig miatta. „Az én kis írásom, tele szóismétléssel és makrancos
vesszőkkel, fent van az interneten. Normális vagyok én?” Az olvasóimtól viszont
rengeteg szeretetet és bátorítást kaptam. Csak miattuk tudtam befejezni a
történetet. Amikor eljutottam az utolsó előtti fejezetekig, már éreztem, hogy
ezt nem lesz annyira egyszerű kiadni a kezeim közül. Annak már súlya volt. Nem
szerettem volna csalódást okozni senkinek, olvasónak vagy akár magamnak.
Szerettem a karaktereimet és úgy éreztem, tudtam volna velük még mit kezdeni.
Meglepő volt számomra, hogy többen kérdezték, Selena karakterét nem akarnám-e
kifejteni egy hosszabb írásban. De eljött az ideje, hogy lezárjam azt a
korszakot. Nem mondom, hogy nem morzsoltam el egy-két könnycseppet a feltöltés
során, vagy akkor, mikor a kritikákat és hozzászólásokat olvastam. Imádtam
minden percét, amíg írtam, mégis örültem, hogy lekerült egy nagy súly a
vállamról a <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Vége</i></b> szóval. <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Magam is hatalmas
rajongója vagyok az Így neveld a sárkányodat univerzumnak, amiben te magad is
alkotsz. Ebben az esetben hogyan talált rád a történet? Olvastad esetleg a
könyveket is?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Az
első filmet egy barátnőm mutatta meg nekem azzal a felszólalással, hogy „Imádni
fogod a főszereplő szarkazmusát, pont olyan fanyar, mint te vagy.” Mondhatom,
nagy elvárásaim voltak innentől kezdve (nevet). A kellemes csalódás nem fejezi
ki azt, amit éreztem másfél órával később. Odáig voltam és egyszerűen felpörögtem.
Láttam a filmeket többször is, majd a német nyelvvizsgára való készüléskor a
sorozat akkor megjelent évadait németül néztem meg. Mondanom sem kell, annyira
magába szippantott az a világ, hogy elkezdtem külföldi fanfic oldalakon
keresgélni, mert sajnos egy kezemen meg tudtam volna számolni, hogy hány magyar
nyelvűt találtam. Aztán, amikor belefutottam néhány számomra érdekes és kerek
történetbe, gondoltam, lefordítom őket, hátha van még olyan, akit érdekelnének.
Majd egy évvel ezelőtt pedig eljött az a pillanat is, hogy <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Van egy ötletem</i>.</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
könyvek le vannak töltve a számítógépemre néhány éve már, mégsem jutottam el
odáig, hogy neki is kezdjek az elsőnek. De nem adom fel, egyszer úgyis
elolvasom őket :). <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Mi szerepel még a
„bakancslistádon”, amit ugye már emlegettél párszor az interjú alatt?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Sok
bakancslistát vesztettem el az évek alatt (vakarja a fejét zavartan). Mindig
belekezdek egybe, amin könyvek-sorozatok-filmek vannak, helyek, ahova el akarok
jutni, események, amiken részt akarok venni… Aztán ezeket elkeverem, elvesztem,
elfelejtem, és kezdek egy teljesen újat. Ami viszont mindig szerepel ezeken:</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px 48px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">-<span style="font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font: 7pt "Times New Roman"; margin: 0px;">
</span></span></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">megtanulni olaszul/spanyolul</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px 48px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">-<span style="font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font: 7pt "Times New Roman"; margin: 0px;">
</span></span></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">megnézni egy orosz balett előadást
Szentpéterváron</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px 48px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">-<span style="font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font: 7pt "Times New Roman"; margin: 0px;">
</span></span></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">kastélytúrára menni Skóciában</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px 48px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">-<span style="font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font: 7pt "Times New Roman"; margin: 0px;">
</span></span></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">elolvasni az oktatási rendszerünk szerinti
kötelező olvasmányokat (amit nem sikerült középiskolában lustaság vagy időhiány
miatt)</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 0px 48px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">-<span style="font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font: 7pt "Times New Roman"; margin: 0px;">
</span></span></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">megnézni a Szökést és a Lost-ot, a
Keresztapákat, a Gyűrűk urát (talán pont azért ezeket, mert mindegyik hidegen
hagy és a tévében, ha meglátom, elkapcsolok, és be akarom bizonyítani magamnak,
hogy igenis képes vagyok végignézni őket.</span><span style="font-family: "Segoe UI Emoji","sans-serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">)</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 0px 48px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">-<span style="font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font: 7pt "Times New Roman"; margin: 0px;">
</span></span></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">befejezni minden elkezdett történetet,
amit csak a laptopom magában rejt.</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 0px 48px; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Skóciánál
megfogtál. Menjünk együtt! *nevet* Miért pont oda? (Azért is jó ez a kérdés,
mert (funfact + storytime) képzeld, nemrégiben történt, hogy egy réges-régi
interjúnál áradoztunk valamiről a fanfic íróval és az egyik olvasó emiatt
nézett utána és szerette meg. Úgyhogy vigyázat, Kedves Olvasó, ha eddig nem
voltál Skócia-fan, lehet, velünk tartasz a Felföldre! *kacsint*)</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Én nem vagyok semmi jónak az elrontója,
felőlem mehetünk (nevet). Mint említettem, szeretem a kosztümös filmeket,
sorozatokat, és ezek egy részét a Felföldön vették fel középkori várakban,
kastélyokban, és nagyon szép díszletként szolgáltak. Aztán véletlenül
belefutottam Samantha Young könyvsorozatába (Dublin street), ami Edinburghban
játszódik a mai világunkban, és annyira szépen lefestette a várost, meg az
életet a skót fővárosban, hogy a szavam is elállt. Bárkinek ajánlom szeretettem
(kacsint).</span></div>
<br />
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A Bor és jegeskávé c.
történeted, valamint a Keserédes ajándék c. az új generációval foglalkozik,
főhőseik Lily Luna Potter és Scorpius Malfoy. A te fejedben hogyhogy ők lettek
egy pár és nem Rose-Scorpius? Sok új generációs fanfic író a HP7 epilógusban
Ron szájából elhangzó „Csak aztán nehogy túlságosan összemelegedjetek”
figyelmeztetést egyfajta jövendölésnek tekintik szerintem, mely szerint Ron
lányának és Draco fiának közös a végzete.</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Lehet,
hogy most sokan csúnyán néznek majd rám, de én alapjáraton nem értek egyet
azzal, ahogy a könyvsorozat befejeződött, már Ron/Hermione kapcsolatával. Én
azon elvetemültek táborát erősítem, akik szerint Harrynek és Hermionénak
kellett volna összejönnie, vagy ha nem is ők, mert az nagyon egyértelmű lett
volna, akkor Dracónak és Hermionénak. Olvastam két interjút Rowling anyánkkal,
aki az egyikben kifejtette, hogy Ront meg akarta ölni az egyik könyvben, csak
nagyon megszerette a karaktert, a másikban pedig bejelentette, hogy Draco
érzett valamit Hermione iránt. Bármelyik verziót szívesebben fogadtam volna,
mint ahogy végül alakult a történet. </span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Szóval,
én Ron/Hermionéval nem értek egyet, talán pont ezért nem is tudok a
gyerekeikről írni, mert számomra nem releváns karakterek.</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Albus
és Scorpius barátsága fontos mérföldkő, és én úgy okoskodok, hogy a fiúk sok
időt töltenek a Potter rezidencián, ahol ugyebár Lily él. Szerintem nagyon szép
gesztus lenne, ha a fiúk barátságát a sógorság váltaná fel, az örök
Potter-Malfoy ellentétet pedig a rokonság. Mert lehet csűrni-csavarni a
dolgokat, de a Weasley család sokkal közelebb áll rokonságban a Malfoyokhoz,
mint a Potter, ami megint nem tetszik nekem túlságosan, és habár nagyon
kisarkítva (Trónok harcán felnőve), de mindig idegenkedtem a történelemből
ismert rokoni házasságokon. Aztán csak abba gondolok bele, hogy Ron micsoda
patáliát rendezne minden alkalommal, ha egy helyiségben lenne Malfoyjal…
szerintem a fiatalok esküvőjét, gyerek születését, mindent elrontana azzal az
utálattal, amiből sosem tudna kinőni.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">De nem ezek az egyetlen
fanficek a tolladból, aminek Lily Luna a főszereplője, hiszen a Hápogós
karácsony is az ő szemszögéből íródott. Elvből a Lilykkel írsz, vagy csak
szimplán így alakult?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
2015-ös Kívánság Üstön evecke kívánságaiból választhattam, és ő külön odaírta,
hogy a karácsonyi ebédet Lily vagy Rose szemszögéből szeretné átélni. Mint
említettem, egyszerűen nem tudok Rose-zal azonosulni, szóval maradt Lily, akit
viszont nagyon megkedveltem az ajándék írása közben, és folyamatosan kattog az
agyam vele kapcsolatban.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Nem titkolod azt sem,
mennyire szereted a meséket. Beszéltünk már az Így neveld a sárkányodat témájú
írásaidról, viszont van még egy különlegesség a történeteid között. Nem túl
gyakori szerintem ugyanis, hogy az ember lánya egy Aranyhaj és a nagy gubanc
fanficbe botoljon a Merengőn. Ezt az írásodat, a Napéjegyenlőség, vagy, amit
akartok címűt mi ihlette?</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">Ha
akarnám, sem tudnám titkolni, hogy mennyire oda vagyok a mesékért. (nevet)
Szintén a Kívánság Üstön futottam bele az Aranyhaj történetbe, név szerint
Tonhalszendvics kérésébe. Hogy az ihletet mi adta…? Főleg az, hogy megnéztem a
mesét, és nagyon hamar ráhangolódtam Flynn karakterére, aki messze az egyik
legszarkasztikusabb (igen, megint, nem tudok elszakadni ezektől a pasiktól :P).
Szóval abban biztos voltam, hogy Flynn szemszögéből akartam írni. Végül is a
film főként Aranyhaj szemszögéből volt, akkor most legyen Flynn a középpontban.
</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
címet Shakespeare-től vettem kölcsön („Vízkereszt, vagy amit akartok.”)
Szerintem senkinek sem kell bemutatni, hogy miről is szól a mű, ráadásul nagyon
idevágott.</span></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
szereplőkhöz ez a kép volt a segítségemre. Ahogy megláttam, azonnal így
képzeltem el őket a továbbiakban. </span><span style="font-family: "Segoe UI Emoji","sans-serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">😊</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjadsL8lneZV4k1aaftXZNqzlxj8fPSZWWTxfx6327lBH2F0wIFMIx0ozUYXiEg3aGzD5Vt0g2I9Yhy1mIZuLLG0HzON8APGrBwJ2jiWWGKHFC5tjgvu0p7aPaF-u5K9FmPMf5QmREHvwGZ/s1600/aranyhajas.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="532" data-original-width="617" height="275" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjadsL8lneZV4k1aaftXZNqzlxj8fPSZWWTxfx6327lBH2F0wIFMIx0ozUYXiEg3aGzD5Vt0g2I9Yhy1mIZuLLG0HzON8APGrBwJ2jiWWGKHFC5tjgvu0p7aPaF-u5K9FmPMf5QmREHvwGZ/s320/aranyhajas.png" width="320" /></a></div>
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="line-height: 150%; margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;">A
történetvezetés ezek után pedig csak jött magától. :)</span><b><span style="color: black; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 150%; margin: 0px;"></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px;">
<b><span style="color: black; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Olvasók kérdezték:</span></b></div>
<div style="margin: 0px;">
<b><span style="color: black; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><br /></span></b></div>
<div style="margin: 0px;">
<b><span style="color: black; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Vannak, akik szerint az
animációs filmek inkább gyerekeknek valók. Neked mi erről a véleményed? Tudsz
esetleg ellenpéldát hozni?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Az animációs
filmek fő közönsége a gyerekek, mert aranyosan meg lehet rajzolni a
karaktereket, a hátteret és főleg, mert a szülő a gyerekének megvesz minden
vackot, amire ezek a kis minyonok vagy Jégvarázs vagy Mickey egér rá van
nyomtatva. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Mégis, ha csak
maga a történetmesélés eredetébe gondolunk bele, például, hogy a Grimm
testvérek milyen brutális és sokszor kegyetlen történeteket kerekítettek, nem
nagyon tudom elhinni, hogy a mesék csak és kizárólag gyerekeknek szóljanak.
Például Hamupipőke mostohanővérei, akik levágták a sarkukat és a lábujjaikat,
hogy beleférjen a lábuk a topánkába. Vagy maga a tény, hogy eredetileg
Csipkerózsika nem a herceg csókjától ébredt fel, hanem a szülési fájdalmaktól,
mikor a herceg ikreit hozta a világra. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">De ha nem
megyünk ennyire vissza a múltba, és könnyedebb témák felé evezünk, életem egyik
legmeghatározóbb élménye volt, mikor tizenhét éves fejjel újranéztem a
Herculest és leesett a szatír poénja „Túl szűk a bundabugyim.” Vagy amikor a
Mulant, és rájöttem, mit jelent a katonák dalának két sora: „Sok a bájos hölgy,
ki szívét nékem adta. Ilyen tisztes hölgyből egy van csak az anyja.” :) És
direkt nem említettem az olyan mélyreható meséket, mint mondjuk a Fel, aminek
hatvan százalékát egy gyerek egyáltalán nem értheti.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">A mai mesékben
is rengeteg olyan jelenet van, amit a gyerekek fel sem fognak vagy utalás a
történelemre, az emberi természetre, a mindennapokra, amiket nem tudnak
azonosítani, mert még nem élték át ezeket. Úgyhogy igen, elismerem, hogy az
animációs filmek inkább gyerekeknek valók, de nem kimondottan nekik készülnek. :)</span><span style="color: #444950; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><span style="color: black;">Mennyire vagy elérzékenyülő típus? Szoktál könyvön vagy filmen
sírni?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Relatív
könnyen törik el nálam a mécses, ha mondhatok ilyet. :) </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Ehhez képest az
egyetlen film, amit vissza tudok idézni, hogy végigbőgtem, a Hachiko – A
leghűségesebb barát. Emlékszem, azt hittem, családi film lesz, hiszen kutya meg
öregember volt a borítón, erre negyed óra elteltével úgy sírtam, mintha
átszakadt volna bennem a Hoover -gát. Hasonlóképp, amiben sérült, vagy halálán
lévő állat van, azt nem bírom ki néhány könnycsepp elejtése nélkül. De meg kell
mondanom őszintén, mikor a Halálos iramban 7-re beültem a moziba és a Paul
Walkert játszó testvére a végén elautózott a naplementébe, azért kicsit azt is
megkönnyeztem. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Könyvön sírni...
nem is tudom. Nem rémlik, hogy sírtam volna. Voltam dühös adott karakterre, oh,
de még mennyire. A borítóra kiabáltam egy-egy kiakasztó, vagy alávaló húzása
miatt. (nevet) Voltam szomorú, szinte letargiába estem egy-egy karakter
halálakor, pláne, ha befejeztem egy könyvet vagy könyvsorozatot és tudtam, hogy
vége a dalnak. De nem emlékszem, hogy sírtam volna. Mondjuk ehhez
hozzátartozik, hogy általában vidám témájú írásokat olvasok. :)</span><span style="color: #444950; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><span style="color: black;">Melyik az a szó vagy kifejezés, amit sokat használsz, és melyik,
ami az őrületbe tud kergetni, ha meghallod?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Azt hiszem, soha
nem mosom le magamról a mese-mániámat, de az eredeti Scooby-Doo sorozatban
Diána sokat használta a „Mamám” felkiáltást, ezt pedig olyan jól átvettem, hogy
ha valami nem tetszik, vagy nem tudok mit kezdeni a helyzettel, észrevétlenül
szalad ki a számon, hogy: Oh, mamám.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Ezen kívül a
baráti társaságomat sokszor hívom „Gyerekek”-nek, mikor én vagyok a csapatban a
legfiatalabb (nevet).</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13.33px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Amitől a
plafonon vagyok, azok a „-csi” végű szavak. Köszcsi, szívcsi, puszcsi... Akkor
jöttek divatba, mikor én még középiskolás voltam, és hála az égnek, kezdenek
kikopni a szótárunkból. Eszméletlen mód idegesítettek :). Illetve nem szeretem,
mikor káromkodnak a közelemben. Egy-két indulatszó persze az én számat is el
szokta hagyni, de a folyamatos „bazdmeg”-ezés, ami ugye már kötőszó a magyar
nyelvben, azért nem teszi kulturálttá a beszélgetéseket.</span></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike>Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-69771417961946424182019-02-12T18:38:00.001+01:002019-07-09T19:42:17.287+02:00Hirondelle interjú<b style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az ördög mosolya, Káoszelmélet,
Birtokolva. </span></i></b><b style="text-align: justify;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Csak pár azok
közül a történetek közül, amiket Hirondelle-nek köszönhetünk, aki saját
írásokkal és fordításokkal is megörvendeztet minket immár lassan hatodik éve.
Beszélgettünk a Harry Potter univerzumról, írásról, könyvekről, és az
interjúból azt is megtudhatjátok, mik azok a sarkalatos pontok, amikre
ügyelnünk kell, ha nem csupán hobbiként szeretnénk tekinteni az írásra.</span></b><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Fogadjátok
Hirondelle-t nagy szeretettel! :) <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Először
kérlek, mutatkozz be azoknak, akik még nem ismernek! Mit érdemes tudni rólad?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Én egy vigyori
kis alacsony padlócirkáló vagyok, aki szeret teázni, kirándulni a természetben,
kecskéket és birkákat simogatni, ruhákat tervezni és agyalni a legújabb
történetén. Ja, meg a Two Steps From Hellt fanolni; mindig, amikor írok
valamit, TSFH számok mennek a fülesemben végtelenítve, esetleg vegyítve egy kis
Ivan Torrenttel, Jo Blankenburggal, a lényeg, hogy valami nagyobb volumenű, epic
music legyen, amire jó kis drámai jeleneteket lehet írni. Mióta rájuk találtam,
teljesen függő lettem, populárisabb zenéket azóta nem is nagyon hallgatok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Végzettség
szerint angoltanár volnék, de tanítottam már földrajzot meg közgazdaságtant is
angolul, nemrég pedig elvégeztem egy szerkesztőkurzust, és az Aranymosásra meg
egyéb pályázatokra készülőknek szoktam segíteni a történeteikben. Ez is részben
tanítás, mert sokszor el kell magyaráznom írástechnikai dolgokat, de imádok
megvilágítani, rámutatni, példákkal illusztrálni. Minden egyes együttműködésből
én is sokat tanulok, és hihetetlenül boldog tudok lenni, amikor jönnek a
visszajelzések, hogy egy adott novella vagy regény nyer valamit vagy kiadásra
kerül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mikor
és hogyan kerültél kapcsolatba a Harry Potter univerzummal? Szerelem volt első
látásra, vagy csak később?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nem volt
szerelem első látásra, legelőször egy újságban találkoztam vele, egy részletet
közöltek a regényből, ami a beosztási ceremóniát írta le épp, és azt gondoltam
magamban, hogy ez mekkora hülyeség már, és különben is, amit a többség imád,
azt én automatikusan elkerülöm, úgyhogy ezt sem kell nekem elolvasnom. Aztán
már nem tudom, hogyan került mégis a kezembe a könyv. Végül megtetszett és
megvettem a többi kötetet is, de nem lett újraolvasós, ellenben anyukám most
olvassa tizenkettedszerre az egész sorozatot. Vannak részek, amiket már
kívülről tud belőle, például Aragog temetési beszédét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Kik
a kedvenc karaktereid, és kik azok, akik nem lopták be magukat a szívedbe?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Most
végiggondoltam a felhozatalt, és az a helyzet, hogy nincs kedvenc karakterem,
mert egyik szereplő eredeti személyiségét sem szeretem úgy igazán. Ez most
biztos furán hangozhat azok után, hogy mennyi ficet írtam és fordítottam már
velük, de az a helyzet, hogy a szereplők jelleméből csak bizonyos vonások
ihletnek meg, és az adott valakit mindig tovább gondolom magamban, a kedvemre
alakítom, végül pedig egy öszvér lesz belőle, az eredeti könyvbéli
tulajdonságokkal plusz az általam adományozottakkal. Persze vannak, akik
közelebb állnak hozzám, mert érdekesebbnek találom őket, például Piton és
Voldemort karakterét szerintem alaposan kidolgozta az író, és a múltjuk
izgalmas a számomra, tragikus hősnek látom őket. De a szívembe az ő könyv
szerinti személyiségük sem lopta be magát száz százalékig. Draco jelleme eléggé
irritált, ez is viccesen hangozhat a sok Drarry történetem után, de őt is csak
tovább gondolva találom érdekesnek. Igazából az általam olvasott fanficekben
sokszor szerethetőbbek számomra a szereplők, mint az eredeti könyvekben. Na jó,
akinek a jelleme számomra abszolút ellenszenves és sehogy sem tudna ficírásra
ihletni, az Ginny Weasley. A többiek kb. közömbösek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Hogyan
viszonyulsz a filmadaptációkhoz? Szerinted kiknek sikerült leginkább visszaadni
az általuk megformált karaktert, és kiknek a legkevésbé? Van olyan esemény vagy
karakter, amit/akit te másként képzeltél el? Ha igen, miért?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Szerintem szinte
mindegyik karaktert jól eltalálták, sokszor, amikor olvasok egy ficet, akkor a
színészeket látom magam előtt, ahogy eljátsszák a történetet. Ennek Tom Felton
meg Daniel Radcliffe mondjuk, biztosan nem örülne. Aki kissé csalódás volt
számomra, az Sirius, Lupin és Voldemort, leginkább azért, mert egyszerűen nem
így képzeltem el őket a lelki szemeim előtt, amikor olvastam a könyveket. Gary
Oldman és Ralph Fiennes nagyszerű színészek, és tulajdonképpen jól játszották
el a szerepeiket, csak az én privát kis fantáziámban máshogy néztek ki. Meg
valahogy ezeket a színészeket nehezebben képzelem el negatív szerepre, ők nekem
túlságosan jófiúk. De Piton is például sokkal fiatalabb volt, mint az őt játszó
Alan Rickman, ennek ellenére őt valahogy mégis elfogadtam, mert a színész kisugárzása
passzolt Pitonéhoz. Umbridge-et is teljesen máshogy képzeltem el, sokkal
gonoszabbnak és rondábbnak. Amúgy a filmek nem hagytak bennem akkora nyomot,
mint a könyvek. Az első három film aranyos volt, de az utána következők például
túl sötétek voltak, úgy értem szó szerint, alig tudtuk kivilágosítani a
monitort, hogy lássunk valamit. Akadtak jelenetek, amik inkább művészfilmbe
illettek volna, mások túlságosan eltértek a könyvektől, és szerintem nem
előnyükre; Hermione és Ron első csókján konkrétan összenéztünk a párommal, hogy
ez így most hogy jött ide, amikor a könyvben teljesen értelmesen volt
felvezetve a jelenet, itt meg csak hopp a semmiből egy csók.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Említetted,
hogy több karakter is máshogyan él a te fejedben, mint ahogyan a filmvásznon
szerepeltek. Esetleg voltak is konkrét elképzeléseid, hogy kik formálhatták
volna meg őket, vagy ennyire nem merültél bele?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Konkrét színészt
nem tudnék mondani, inkább csak megjelent a könyvbeli leírások alapján egy-egy
alak a lelki szemeim előtt. Lupint például sokkal fiatalabbnak, kissé
femininnek, halk szavúnak és hosszú hajúnak képzeltem el. Siriust is
fiatalabbnak, meg jóképűbbnek, egy kis rosszfiús sármmal. Ha a két színészt
kéne elképzelnem egy slash-ben, azt mondanám, Úristen, csak ezt ne!, de a könyvek
alapján megéledő alakok simán kompatibilisek egymással egy ficlet erejéig :D Umbridge-et
pedig alacsonyabbnak, kövérebbnek, óriási szeműnek, és mindig zöld ruhában
láttam magam előtt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az
írónő a Harry Potter széria befejezése után újabb, más jellegű könyvek
publikálásába kezdett. Olvastad esetleg valamelyiket? Mit gondolsz, egy ekkora
univerzum megteremtése után sikerül majd érvényesülnie más jellegű művekkel,
vagy egyfajta skatulyaként marad rajta a „Harry Potter írónője” szerep?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Azt hiszem,
krimit kezdett írni, de a Harry Potter sorozaton kívül nem olvastam más
könyvét, szóval nem tudom megmondani, hogy jók vagy gyengék lettek-e, így aztán
azt sem tudnám megjósolni, hogy sikeres lesz-e, de az biztos, hogy ha egy író
új zsánerben kezd alkotni, akkor szembe fogja találni magát az előítélettel,
hogy úgysem lesz majd olyan sikeres benne, mint a régiben. Már egynek is nehéz
kiismerni és kitanulni a fogásait, hogy mitől működik, mitől nem, időbe telik,
mire az írónak sikerül kinőnie a gyerekbetegségeit. Sok író először
kitapasztalja, hogy mi áll hozzá a legközelebb, azt kigyakorolja, és aztán
végig abban alkot, kevesebben írnak többféle zsánerben. De Rowling elég jó az
információadagolásban és a plot twistekben, egy krimihez meg ezek
elengedhetetlenek, úgyhogy reméljük, sikeres lesz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Térjünk
át egy kicsit Hirondelle-re és a fanfictionökre! Hogyan találtál rá a
Merengőre? Van más oldal is, ahol publikálsz? Már a HP megjelenése előtt is
foglalkoztál írással, vagy a történet hatására kezdtél el?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ehhez jó
messzire kell visszautaznunk az időben. Már az oviban is találtam ki
történeteket, elsősorban egy zöld majomról, aztán az általánosban is írtam kis
történetkezdeményeket. Nagyon jó magyartanárunk volt, állandóan fogalmazásokat
kellett írnunk neki, de elég érdekes témákat adott meg, ami beindította a
fantáziámat, és novellaíró versenyekre is íratott velünk történeteket. Persze
sosem nyertem, de ez mellékes :) Aztán később a gimiben meg az egyetem alatt
csak úgy összevissza írogattam sok kihagyással, volt, hogy évekig nem írtam
semmit időhiány miatt. Később is, amikor már dolgoztam, volt, hogy este nyolckor
estem haza, akkor a fáradtságtól nem sikerült írnom. Mostanában, hogy több időm
van, rendesen ki tudok dolgozni hosszabb történeteket is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Először az
Imagine nevű oldalra találtam rá, oda egy nagyon kezdetleges original regényt
töltöttem fel, amire egy csomó hasznos kritikát kaptam, aztán ráleltem a
Merengőre, és ide már csak fanficeket töltöttem fel. Azt az original történetet
viszont azóta teljesen átdolgoztam, és hamarosan azt is szándékomban áll
publikálni. Közben a Wattpad népét is boldogítom már egy ideje, mert amikor észrevettem,
hogy a Birtokolva című fordításom angol eredetije három helyre volt feltöltve
és abból kettő megszűnt, rájöttem, hogy nekem sem ártana egynél több helyre
feltölteni a dolgaimat, ha nem akarom, hogy egyszer csak nyom nélkül elszálljon
mindenem. Úgyhogy csináltam egy Wattpad profilt, és oda is feltöltöttem, amiket
eddig írtam. Nem hittem volna, hogy ott is rengetegen fognak olvasni, és hogy a
wattosok közül is nagyon jó ismerősöket, barátokat szerzek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Amúgy érdekes
dolog ez a fanfiction-ökkel, mert sosem gondoltam, hogy én valaha ilyeneket
fogok írni, egyenesen hülyeségnek tartottam őket, mindig is original
történeteket találtam ki, ehhez képest a profilomon más sincs, csak fanfic, ami
eléggé téves képet ad. Csak hát ami original történetem van, az még mind félkész,
százszor átírt és százszor átírandó állapotban várakozik a gépemen, míg a
ficekkel általában nem vacakolok annyit, csak megírom őket félkomolyan, és kész.
Az egész ficírás is úgy jött, hogy takarítás közben unalmamban elkezdtem
gondolkodni azon, hogy milyen lenne, ha Harry visszautazna a múltba, ha már ott
van az a nyavalyás időnyerő, és eltenné láb alól Tom Denemet még fiatal korában.
Poénból leírtam, ami eszembe jutott, aztán megindultam a lejtőn, és most itt
van a profilom tele fanficekkel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az
olvasóknak mindenesetre tetszett, hiszen <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az
ördög mosolya </i>2018-ban harmadik helyezést ért el az Aranypenna Legjobb
sötét varázslatok történet kategóriájában. Milyen érzés?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nagy meglepetés
volt egyáltalán az is, hogy jelöltek. Tavaly nem követtem figyelemmel az
Aranypennát, mondván, hogy nekem úgysincs egyetlen értékelhető irományom sem,
és most is csak rápillantottam a listára, hogy kiket jelöltek, erre ott
találtam a nevemet. Elmondhatatlanul boldoggá tettek, akárkik is szavaztak rám,
mert ez már egy régebbi írásom, és a Pennán többnyire aktuális történeteket
szoktak jelölni, szóval ez, hogy valakik még emlékeztek rá, nagyon meghatott.
Ezúton is nagyon szépen köszönöm nekik! Természetesen büszkén ki is tettem a bannert
a profilomra :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mely
műfajok állnak hozzád közel, mind írás, mind olvasás tekintetében, és melyek
azok, amik egyáltalán nem? Van olyan, amit szívesebben írsz, mint olvasol vagy
fordítva?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Olvasás terén
most elsősorban a young adult könyvek érdekelnek meg a science-fiction, főleg,
ha a kettő ötvöződik – bár ez a két műfaj kissé távol áll egymástól –, de száraz
sci-fi is jöhet, mindennemű romantikus-fiatalos szál nélkül. Azt vettem észre,
hogy lányok nem nagyon olvasnak sci-fit, de nálunk ez családi vonás lehet,
szerintem a véremben van, mert anyukám nagy sci-fi olvasó, halmokban állnak nála
az ilyen magazinok és könyvek, apukám meg amatőr csillagász volt. Ha bétázni
kell, nem vagyok válogatós, minden műfaj jöhet, amíg jól van megírva a történet,
mert azt tartom, hogy bármilyen furcsa témát meg lehet írni jól is, és
bármilyen jó alapot el lehet rontani a kivitelezéssel. Egyedül a horror az,
amitől idegenkedtem, de újabban felébredt bennem valami bizarr kíváncsiság és
rákaptam a horrorfilmekre, úgyhogy most már semmit nem dobok vissza csípőből, pusztán
a műfaja vagy a figyelmeztetések miatt. Inkább az szokott zavarni, ha a
történet unalmasan van megírva, tele van következetlenségekkel, és össze van
dobálva a cselekmény, ahogy az írónak épp az eszébe jutott valami.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Írni kb.
ugyanezeket szeretem, most is épp egy original YA regényt írok, de míg szórakozásként
szívesebben olvasok egy könnyedebb, humorosabb könyvet, addig írni drámaibb
történeteket is szeretek, lehetőleg elővéve valami tabutémát is. Ugyanakkor igyekszem
belecsempészni az írásaimba humort is, hogy a komolyabb mondanivaló ne legyen
annyira tömény.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ha
szétnézünk az adatlapodon, láthatjuk, hogy Harry Potter kategóriában a slash
témával foglalkozol, leginkább drarryvel, snarryvel, de van Harry/Tom Denem
párosítású történeted is. Miért pont ők? Mi ragadott meg bennük?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Viszonylag nem
túl rég találkoztam először ezzel a slash kategóriával, olyan öt-hat éve. Emlékszem,
hogy egy Snarry fanfic volt az a bizonyos első, és pont egy kemény
tizennyolcas, szóval egyből bele a mély vízbe, én meg csak néztem, hogy jó ég,
mik vannak, mert előtte csak heterót írtam, és eszembe sem jutott, hogy ilyet
is lehetne. Aztán megtetszett a téma és én is kipróbáltam, utána meg már elég
jól belemélyedtem :) De az adatlapom itt is nagyon félrevezető, mert életem
nagy részében hetero történeteket írtam, ez az öt év csak egy rövid kirándulás
volt, és a továbbiakban is valószínűleg már inkább heterót fogok írni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A Drarry,
Snarry, Tom/Harry dolgon még eddig nem is gondolkodtam el, hogy miért pont ezek
a párosok tetszettek meg, de most azt hiszem, azért, mert szeretek összehozni
olyan karaktereket, akik először utálják egymást, és izgalmas végigvinni a
kapcsolatuk alakulását az ellenségeskedéstől a szeretetig. Rengeteg kalandra és
jellemfejlődésre ad lehetőséget egy ilyen kvalitásokkal rendelkező páros.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Bár
az adatlapodon valóban többségében vannak fanfictionök, megtalálható rajta egy
original mese is <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Türkíz-tó titka</i>
címmel, ami saját bevallásod szerint az első próbálkozásod a mesék terén.
Hogyan született meg az ötlet a fejedben? Szeretnél még a későbbiekben hasonló
témájú történeteket írni?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Igen, ez egy
kakukktojás a profilomon. Az ötlet már nagyon régóta meg volt a fejemben, aztán
amikor csináltam a vizsgaszerkesztésemet, ami egy mese volt, az bátorságot
adott, hogy én is megírjam a sajátomat. A vizsgához elolvastam egy csomó mesét
is, hogy képben legyek, mik kerülhetnek bele egy ilyen gyerekeknek szóló
történetbe, és mik nem, és közben folyamatosan a sajátomon is agyaltam, aztán a
végére beszippantott ez a boldog kis világ. Viszonylag gyorsan kész lett, mert
már az alapok összeálltak az idők során, csak le kellett firkantanom a
fejezeteket, meg utólag csiszolni ezt-azt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Van egy másik
meseötletem is, egy elkényeztetett, kövér perzsamacskáról, aki véletlenül
kikerül az utcára a kóbor macskák kőkemény világába, és el is kezdtem írni, de
nem biztos, hogy lesz belőle valami, mert a Merengőn és a Wattpadon nem sokan
olvasnak meséket, és most amúgy is az original regényem köt le.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az
írás mellett fordítással is foglalkozol. Beszélnél erről egy kicsit bővebben?
Hogyan kell ezt a folyamatot elképzelni? Melyik részét szereted legjobban? Mi
jelenti számodra a legnagyobb kihívást benne?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ez tényleg egy
folyamat, mert több részből tevődik össze. Amikor rálelek egy jó kis
történetre, amit le akarok fordítani, az egy csodás élmény – mert elég
válogatós vagyok –, aztán amikor elküldöm az engedélykérőt, és nem érkezik
válasz, jön a világfájdalom. Egy csomó nagyszerű novellát le tudtam volna még
fordítani, csak egyiknek az írója sem válaszolt évek múlva sem. De ha válaszol
az író, hogy „Oké, csináld, nekem nyolc”, akkor jön az örömünnep, esőtánc, meg
megszólalnak a fanfárok. Ez tart három napig, utána leereszt a lufi és
szembesülök vele, hogy bevállaltam egy 106 fejezetes gigasztorit. :D Utána következik
az évekig tartó taposómalom, hullámhegyekkel és völgyekkel, kaját félrenyelve röhögős
jelenetekkel, meg sírva lefordított drámai fejezetekkel, ahol azon jár az
eszem, hogy inkább odaadom valamelyik bétámnak azt a pár oldalt, mert én már
nem bírom (de én voltam a hülye, hogy Orchestral Linkin Parkot hallgattam
közben). Azt szeretem a legjobban, amikor kész van egy rész, feltöltöm és
jönnek a visszajelzések. Persze maga a folyamat is izgalmas, pláne, amikor
egy-egy jeleneten szétröhögjük magunkat a bétáimmal, vagy amikor hárman ülünk
fejvakarva egy-egy kifejezés felett. És akkor meg is érkeztünk a legnagyobb
kihíváshoz, hogy mi van akkor, ha valamit az istennek sem bírunk lefordítani.
Olyankor ellátogatok a Merengő Fórumára, hátha egy független szakértőnek több
ötlete lesz, aztán ha mégsem, akkor alszom rá párat, átállítom a betűtípust, hogy
idegennek hasson a szöveg, visszaolvasom az egész fejezetet, és megpróbálom a
leginkább odapasszoló szavakkal, a lehető legmagyarosabban kitölteni az üres
helyet. Ez szerencsére nem sokszor fordult még elő. De az a rémálmok egy külön
típusa, ha egy kifejezést rengeteg fejezeten keresztül az egyik jelentésével
fordítok, és aztán a sztori közepén derül ki, hogy a másik kellett volna oda.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Viccet félretéve
a fentiek a Birtokolva című fordításomra vonatkoztak, ami azóta kész lett :) Voltak
rövidebb fordításaim is, pár fejezetesek, novellák. Igazából maga a folyamat
eléggé monoton: lefordítom a fejezetet, elküldöm az egyik bétámnak, szorongok,
hogy miket rontottam el, aztán ha visszajön, megkönnyebbülök vagy a hajamat
tépem, kijavítom, elküldöm a másiknak, szorongok, hazajön, megint kijavítom,
átnézem még egyszer, aztán feltöltöm a Merire és a Wattpadra. Két bétám van:
Elyes és Herika, mindketten hosszú évek óta segítenek már nekem, felbecsülhetetlenek
és fantasztikusak. Rengeteget tettek hozzá, hogy a fordításaim emberi olvasásra
alkalmas állapotba kerüljenek, úgyhogy hálám a sírig fogja üldözni őket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mi
alapján választod ki, hogy melyik történetet szeretnéd megosztani a magyar
közönséggel?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az az első
szempont, hogy felkeltse az érdeklődésemet, és olyan párosok legyenek benne,
akiket kedvelek. Először megnézem az adatlapot, a figyelmeztetéseket, meg a
leírást. Kell, hogy legyen benne valami extra, amivel még nem nagyon
találkoztam. Igyekszem elkerülni, hogy olyan sztorit fordítsak, amit már
százszor láttak a magyar olvasók csak pepitában. Másik szempont, hogy mennyi
olvasója van, sokszor ez alapján figyelek fel egy-egy történetre; ha kiugróan
sok kritikát kapott, az jelent valamit. Persze beleolvasok a kritikákba is,
nehogy az legyen, hogy a sok komment mind szentségelés. Aztán ha többségében
dicsérik, akkor elolvasom magát a történetet. Fontos, hogy fordulatos legyen,
ne unjam, mert elolvasni egy fejezetet pár perc, de lefordítani napok vagy
hetek, így a lassú cselekményből számomra extra lassú lesz. Az is elsődleges,
hogy igényes mű legyen, jól kidolgozott és felépített, lehetőleg
kiszámíthatatlan csavarokkal, megfelelő érzelmi ívvel, és szép legyen a
nyelvezete is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Jelenleg
futó fordításod a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Birtokolva</i> című
drarry regény, ami olyan tabutémákkal foglalkozik, mint a BDSM, illetve a
rabszolgaság. Mind az eredeti regény, mind pedig a fordítás igen nagy népszerűségnek
örvend az olvasók körében. Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A polkorrekt
válaszom az, hogy valószínűleg a regény kidolgozottsága az, ami vonzó benne,
ahogy a szereplők hosszú utat járnak be, míg egymásra találnak, sokat változnak
közben, fejlődik a jellemük, érzelmileg is közel kerülnek egymáshoz, és emberinek
vannak ábrázolva jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt. A párbeszédek pörgősek
és humorosak, ugyanakkor kegyetlenül fájdalmas dráma is van benne, meg rengeteg
rejtély, olyan függővégekkel, hogy az ember a falat kaparja. Minden összefügg
mindennel, ha például a történet elején említésre kerül egy vakondtúrás, akkor
annak biztos, hogy később még fontos szerepe lesz. Valószínűleg abba is
izgalmas belegondolni, hogy az elkényeztetett, orrát magasan hordó Draco mester
hogyan reagál, amikor hirtelen rabszolgasorba kerül, ráadásul ahhoz a
személyhez, akit a legkevésbé kedvel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A nem annyira polkorrekt
válaszom pedig az, hogy talán a gazdagon mért erotikus tartalom is
közrejátszhat a dologban, hogy szívesen olvasgatják.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Korábban
említetted, hogy a jövőben inkább heteró történeteket írsz. Ez azt jelenti,
hogy amint befejeződik ez a fordításod, nem is foglalkozol többet ilyesmivel?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Igazából már
befejeztem a Birtokolva fordítását, hála a jó égnek végére értem a százhat
fejezetnek, úgyhogy már egy pár hónapja teljes gőzzel ráálltam az új regényemre,
de nincs kizárva, hogy majd egyszer még valaha írok slash-t. Mert a rajongás
nem múlt el, és lapul is a gépemen egy-két elkezdett slash történet, csak azok
is originalok, nem fanficek, és csak novellák vagy pár fejezetesek, de addig
nem valószínű, hogy hozzájuk nyúlok, míg kész nem lesz a mostani regényem. Bár
ha beleunok félúton, elképzelhető, hogy kikapcsolódásként azokat fogom írni,
sose lehet tudni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
munkád és az írás mellett mennyire jut időd az olvasásra, legyen az online vagy
könyvformátum? Könyv esetében a fülszövegen kívül mennyire befolyásol téged a
borító vagy a szerkesztettség? Szoktál esetleg értékeléseket olvasni egy adott
könyvről, mielőtt te magad elolvasod?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nincs annyi időm
és energiám, mint amennyit szeretnék, de próbálom beiktatni az olvasást is a
teendőim közé, és ha tehetem, inkább könyv formában olvasok, mint online, mert
a szemem nehezen bírja a monitort. Valamennyire befolyásol a borító, mert
sugall egy hangulatot, üzenetet, hogy mire lehet számítani, például egy
igényesebb borító igényesebb belsőt is ígér, könnyű elcsábulni egy szép külső
láttán, épp ezért inkább a fülszövegre koncentrálok. Ha kiszemelek egy könyvet,
szinte mindig felmegyek a Molyra, hogy tájékozódjak egy kicsit a visszajelzések
alapján, érdemes-e megvenni. Volt már, hogy eltántorítottak egyes könyvektől.
Érdekes olvasni az ottani értékeléseket, néha már a puszta szórakozás kedvéért
is szoktam ott böngészgetni, mert nem fogják vissza magukat az értékelők; ha
valami nem tetszett nekik, azt keményen megaszondják.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mi
volt a legutolsó könyv, amit olvastál? Volt már olyan, hogy félbehagytál egy
könyvet a jó értékelések ellenére is?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Te
mennyire tartod magad megmondó embernek?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A Zápor utcát
olvastam utoljára Csendes Nórától, és meglepően jónak találtam ahhoz képest,
hogy hány éves az író, habár voltak benne dolgok, amik annyira nem nyerték el a
tetszésemet, de olyan könyvet szerintem még nem írtak és nem is fognak írni, ami
tökéletesen tetszene.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Több olyan könyv
is akadt, amit a Molyon 80-90%-ra értékeltek és eléggé népszerűek is a piacon, én
mégsem jutottam túl a harmincadik oldalán, többszöri nekifutásra sem. Ezeknél a
könyveknél vagy volt egy jó alapötlet, ami miatt elkezdtem olvasni őket, vagy
mások ajánlották nekem, de az egyiknél akadt valami, ami annyira irritált, hogy
nem bírtam tovább olvasni, egy másiknál meg egyszerűen halálra untam magam,
mert irgalmatlanul hosszan volt leírva minden.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Én kéretlenül
semennyire sem vagyok megmondó ember, nem vagyok fent Molyon sem, kritikákat is
inkább csak rajongó jellegűeket írok az általam fanolt amatőr írásokra. Viszont
ha valaki megkeres, hogy van egy regénye, pályázatra készül és tudni akarja,
hogy mik a hibái, hogy kijavíthassa őket, akkor oldalakat írok neki.
Természetesen véleményként tálalva, és az író belátására bízva, hogy mennyit
fogad meg a felsoroltak közül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Korábban
említetted, hogy írói pályázatokra készülőknek segítesz a történeteik
szerkesztésében. Ennek kapcsán került szóba az Aranymosás Irodalmi Válogató,
amely a 2000-ben induló Könyvmolyképző Kiadó írói pályázata. El tudnád nekünk
magyarázni röviden a pályázat folyamatát? Milyen utat járnak be a benyújtott
művek?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Inkább csak
bétázok és tanácsokat adok, nem szerkesztek regényeket, mert ebben a szakaszban
még nagy valószínűséggel átírják őket az írók.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Jelenleg úgy
megy a pályázat, hogy január 15. a határidő, eddig kell beküldeni a kéziratot,
az adatlapot és a konfliktusvázlatot a megadott e-mailcímre. Ezeket egy-két
hónap alatt feldolgozzák az előszűrők. Előszűrésen a regények első tíz-húsz
oldalát olvassák el, és belenéznek a közepébe meg a végébe is, hogy eldöntsék,
megfelelő-e a nyelvi szint. A tovább jutott művek első fejezetei folyamatosan
kerülnek ki az Aranymosás oldalára. Ezután a lektorok felosztják maguk között a
regényeket, és végigolvassák, amelyiket kiválasztották, majd írnak róla egy
lektori véleményt, jelezve, hogy javasolják-e kiadásra vagy sem. Ha igen, akkor
megkapja a regényt a második lektor, ő is végigolvassa, és ha ő is rábólint,
akkor a kiadóvezető elé kerül, aki meghozza a végleges döntést. Menet közben
előfordulhat, hogy egy-egy történet átmegy az előszűrőn, de kiesik az első
lektorin, ám a pályázat végén mindig összeülnek a lektorok és az ilyen kiesőket
újra megvitatják. Ha valamelyikben látnak lehetőséget annak ellenére, hogy nem
üti meg a kiadhatóság mércéjét, akkor felajánlják az írónak, hogy tanácsokat
adnak neki az átdolgozásra, és ha sikerül az átírás, akkor a lektorok újra
elolvassák. Nagyon sok regény így került végül a boltok polcaira.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mi
történik a pályázat elnyerése után? Mennyire van úgymond megkötve az író keze
ezután? Van esetleg például határidő arra vonatkozóan, hogy mikorra készüljön
el az újabb történet?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ha valaki
megnyeri a pályázatot, a szerkesztést követően kiadják a könyvét, és
lehetőséget kap arra, hogy a további könyveit is kiadják, ha megütik a kiadó
színvonalát, mert előbb még azoknak is át kell mennie majd a lektoron, csak az
már a háttérben történik. Előfordulhat, hogy az író felkérést kap egy-egy novella
megírására, vagy akár regényére is, és ha egy többkötetes regényt kezd el
valaki, akkor azt ugyanazon kiadón belül érdemes végigvinni, mert megkezdett
sorozatot nem sűrűn vesznek át a kiadók. Vannak író-olvasó találkozók,
könyvbemutatók, könyvhetek, felolvasóestek, dedikálások, egyéb események, amik
népszerűsítik a regényeket. Általában évente egy regény, ami elvárható, mert az
írók többnyire munka mellett szoktak írni, nem főállásban, és van határidő is,
de sok minden függ az adott könyvtől, sorozattól, írótól, és hogy mit tud
konkrétan neki ajánlani a kiadó. Ugyanakkor a kiadó is rugalmas, mert tisztában
vannak vele, hogy az ihlet nem jön csettintésre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Milyen
tanácsokkal látnád el azokat a feltörekvő írópalántákat, akik könyvkiadáson
gondolkodnak? Mik azok az írástechnikai és egyéb fortélyok, amiknek meg kell
felelni egy pályázat során?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nincs olyan
fortély vagy szabály, aminek meg kell felelni, mert szinte minden szabályt meg
lehet szegni, fel lehet rúgni, átvariálni, amíg az író ésszel teszi, amit tesz.
Azok az írók, akik valami formabontóan újat alkottak, előtte már tisztában
voltak az alapokkal, és tudták, hogyan lehet úgy megoldani az elképzelésüket,
hogy az működőképes legyen, vagyis lekösse az olvasót, és megadja azt az
élményt, amit az ember egy regénytől vár. Sokan azt hiszik, hogy az
írástechnikai könyvek meg akarják mondani, mit és hogyan írjunk, gúzsba kötnek
és kiherélik a kreativitást, holott aki már olvasott ilyen jellegű cikket, az
tudja, hogy ezek a tanácsok éppen azt segítik elő, hogy a történet
kibontakozhasson és átjöjjön az üzenete, bármilyen témában vagy zsánerben is
íródik. Ezekről a fortélyokról egyébként ma már rengeteg cikket és könyvet
lehet találni. Amik szerintem az legjobbak, az a Kezdő írók kézikönyve
Alexander Steele szerkesztésében, az Irodalmi Boncasztal 2.0 és az Így neveld a
regényedet című blogok, meg az Aranymosás oldalán lévő Szerkesztői
Látványpékség, ahol a kiadó munkatársai szerkesztettek meg egy-egy amatőr író
által beküldött fejezetet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Érdemes
tisztában lenni a zsánerrel, amiben alkotunk, a jellemzőivel, kliséivel,
trükkjeivel, az abban írt kiemelkedőbb művekkel. Azt tudom tanácsolni, hogy az
írópalánta rengeteget olvasson, de ne csak abban a zsánerben, amiben írni
szeretne, hanem minden másban is, például szépirodalmat és verseket is. A
szépirodalomtól nő a szókincs és finomodik az önkifejezés, a stílus, és ez
akkor is hasznos, ha az ember mondjuk csövesekről ír regényt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A zsáner mellett
meg kell határozni a célközönséget is. Az nagyon jól hangzik, hogy 9-99 éves
korig nőknek és férfiaknak egyaránt szól a mű, csak éppen a gyakorlatban nem
működik, mert a kiadóknál korosztálybesorolás és korosztályvédelem van, és ami
az egyik célközönségnek megfelel, az a másiknak például kizáró tényező vagy
éppen teljességgel érdektelen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nem jó
elhamarkodottan beadni a művet a pályázatra, és úgy kicentizni az időt, hogy
épp a határidő előtt egy perccel fejezzük be a regényt. Az írás jó esetben két
szakaszból áll, az első a kreatív szakasz, amikor az ember ötletel, és megírja
az első verziót, a második szakasz pedig a javításé, bétáztatásé, átírásé.
Sokan kihagyják a második szakaszt, de meglátszik a művön a gondosság, és az
is, ha az utolsó percben lett befejezve. Ezt még én is kiszúrom, nemhogy a
tíz-húsz éve szakmában dolgozó lektorok. Érdemes addig csiszolni a szöveget,
amíg már nem tudjuk tovább tökéletesíteni, mert a legtöbb helyen egy regénnyel
csak egyszer lehet pályázni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Vannak
módszerek, amikkel az író saját maga is ki tud szúrni hibákat. Az egyik az,
hogy át kell állítani a betűtípust és a betűméretet, mert így átvariálódik a
szöveg és idegennek hat. A másik, hogy félre kell tenni a regényt egy időre,
aztán újra elővenni – ennek megint csak az a célja, hogy eltávolodjon tőle az
ember. Azt is szokták tanácsolni, hogy olvassuk fel hangosan. Én néha azt
csinálom, hogy kimásolom a problémás szakaszt vagy mondatot egy új dokumentumba
és ott állítom át a betűtípust, aztán hatalmasra nagyítom. Így lemeztelenítve
elég jól kiugrik a hiba.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Erősen ajánlott,
hogy az író bétáztasson, lehetőleg különféle korú és nemű bétákkal, és ne csak
a potenciális célközönséggel. A profi írók is átolvastatják a regényeiket
kiadás előtt írókörökkel, előolvasókkal, béták garmadával. Egy külső szemlélő
olyat is meglát a szövegben, amire mi álmunkban sem gondoltunk volna, hiszen
nekünk minden magától értetődő, benne élünk már hónapok óta, és nem biztos,
hogy magunktól rájövünk, ha például a háttérvilág fele a fejünkben maradt. Vagy
amiről azt gondoljuk, hogy pont megfelelő információadagolás, és ennél több már
szájbarágás lenne, az az olvasónak lehet, hogy információhiány, és kapkodja a
fejét, mert nem ért semmit. Az ellenkezőjét is nehéz felismerni, hogy
rétestészta a művünk, és mindent, amit egy mondatban is leírhattunk volna, tíz
mondatban írtunk le. Nem kell persze a béták minden egyes javaslatát
megfogadni, de ha már többen is ugyanazt említik meg, akkor érdemes megfontolni
a változtatást. Ha fontos számunkra az a regény, akkor megérdemli, hogy megadjuk
neki a kellő odafigyelést és a lehető legigényesebb formában adjuk be egy
kiadóhoz. Saját magát is jellemzi az író a keze alól kiadott munkával. A kiadók
egyébként sem szívesen fogadnak bétázatlan kéziratot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Azt is érdemes
végiggondolni, hogy ha a beadott regény nyer a pályázaton, az lesz majd az író
debütáló regénye, ezzel fogják megismerni a nevét az olvasók, és ez alapján
döntik majd el, hogy akarnak-e még olvasni tőle. Ugyanakkor a kiadó sem keveset
áldoz egy-egy új könyvre, mérlegelnie kell, hogy az adott regény megér-e
számára egy milliós összegű befektetést.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A végére hagytam
a szerintem legfontosabbat. Sok kezdő írón, amikor elhatározza, hogy fejlődni
szeretne, elhatalmasodik a megfelelési kényszer, és ez néha fojtogatóan hat a
kreativitására. Azt javasolom, hogy mindenki a saját útját járja, a saját
stílusát keresse meg, a saját témáját írja meg, azt, ami szívből jön, és amiben
megtalálja önmagát, ne a béták és a kiadók elvárásainak próbáljon megfelelni,
még ha ez most furcsának is hat a fent leírtak után. Az igazán mélyről jövő
témák és ihletett állapotban írt könyvek előbb-utóbb megtalálják a maguk
kiadóját és közönségét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Vannak
esetleg olyan általános hibák, amiket az írók gyakran elkövetnek?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Erről a
végtelenségig tudnék regélni :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Kezdjük a nyelvezettel.
Több olyan regényt láttam, ami régebbi korokban játszódott, ezért a nyelvezetét
is igyekezett az író régiesre megírni, de tele rakta archaikus kifejezésekkel
és többszörösen összetett, kilométeres körmondatokkal. Egy ilyen szöveg első
ránézésre nagyon szépnek és profinak tűnik, de hosszú távon fárasztóvá válhat.
Van egy másik típus, amivel sűrűn találkozok: a purple prose, ahol az író rengeteg
jelzőt és határozót használ, mindennek leírja a színét, szagát, formáját, akkor
is, ha semmi fontossága nincs a történet szempontjából, a leírások öncélúak és túldíszítettek.
Egyes írók annyira igyekeznek választékosan írni, hogy kínosan kerülik a
szóismétléseket, és olyan kifejezéseket gyártanak, amik erőltetetten hatnak,
mint például kávé helyett éjfekete színű folyadékot írnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Prológus: Találkoztam
olyannal, ami a kitalált világ háttértörténetét írta le tömör blokkokban. Ez
azért nem jó, mert az olvasó hamar elfelejti a semmihez sem kapcsolódó
adatokat, és mire oda ér a történetben, ahol fontosak lennének, akkor csak
káosz lesz a fejében. Volt olyan is, ami csak közhelyek gyűjteménye volt, mások
fülszöveget írtak prológus gyanánt. Nehéz jó prológust írni, ezért is van az,
hogy a kiadó a nagy többségüket kihúzza. A prológus célja leginkább a figyelem
felkeltése, tehát ha egy első fejezet lassúbb folyású, olyankor jól jön elé egy
olyan prológus, amiben például egy későbbről kiragadott jelenetben valami
izgalmas dolog történik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Regénykezdés: Gondot
jelent, ha a regény nem ott kezdődik el, ahol a cselekmény indokolná, hanem
hamarabb, így tele van felesleges körökkel, történésekkel, vagy éppen később, ami
pedig azt az érzetet kelti az olvasóban, hogy lemaradt lényegi infókról. Az
első pár fejezetnek általában kiemelt jelentősége van, sok mindent megalapoz,
előre jelez, a hangulatot, a zsánert, az írói ígéretet is tartalmazza, tehát
érdemes alaposan meggyúrni. Nem utolsó sorban ez alapján döntenek a kiadók és
az olvasók, hogy kell-e nekik a könyv. Nem érdemes azzal mentegetőzni, hogy
majd később beindul a cselekmény vagy jobb lesz a stílus, mert csak később jött
bele az író az írásba, és adjuk meg neki az esélyt. Mire ez kiderülne, a kiadó
és az átlag mezei olvasó rég letette a könyvet, mert mindenkinek drága az
ideje. Ha az író a végére belejött az írásba és felfejlődött, akkor átírhatja a
könyvelejét, hogy az is jó legyen :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Írói ígéret:
Sokszor jelent problémát, hogy maga az író sem tudja, miről szól a regénye, így
aztán összevissza csapong, és menet közben többször is megváltozik az írói
ígéret. Az első egy-két fejezetben körvonalazódik ez az ígéret az olvasó
számára, hogy mi lesz a regény fő csapása, például a felnőtté válás nehézségei,
egy családi dráma, egy bolygó sorsa, egy természetfeletti rejtély
felgöngyölítése. Több olyannal is találkoztam, hogy elkezd a regény egy
problémakörrel foglalkozni, aztán az ikszedik fejezetben áttér valami teljesen
másra, amire addig egy morzsányi utalás sem volt, és onnantól csak ez lesz a téma.
Sokszor ez zsánerváltást is hoz magával meg célközönség váltást is, amik
szintén problémák.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Zsáner: Gond
szokott lenni a zsánerkeveredés és zsánerváltás. A zsánerek keveredése nagyon
jól is elsülhet, például izgalmas lehet egy science-fantasy vagy krimi sci-fi,
de a kezdő írók sokszor olyan zsánereket vegyítenek össze, amik nem elegyednek,
mint például a realista fikciót a fantasyval. Több olyat láttam már, hogy egy
nagyon jól induló realista ifjúsági regényből, ahol a való élet problémái
voltak középpontban, a sokadik fejezetben minden előjel nélkül átváltott az író
egy akciódúsabb, fantázialényekkel benépesített történetbe. Egy fantasyban is
szerepelhetnek valós problémák, például a főszereplő családi konfliktusai, de
nem mindegy a hangsúly, és a kezdésnél már ajánlatos utalni rá, hogy ez egy
fantasy regény lesz, nem realista. Amúgy nem ciki utánanézni, hogy mi is az a
realista fikció, vagy hogy mi a különbség a hard és a soft sci-fi között, ha
nem vagyunk biztosak benne.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Leírások és
párbeszédek: A jó leírás nem csak adatot közöl valamiről, hanem egyéb funkciója
is van az író céljaitól függően, például atmoszférát teremt, előre jelez, a
külső megjelenéssel együtt belső tulajdonságokat is sejtet. Volt, ahol szinte
egy mondatnyi leírást sem találtam, olyankor vaknak éreztem magam, nem láttam magam
előtt, hogy hol vagyunk, mi hogyan néz ki, mert érződött, hogy az író csak a
cselekményre koncentrált és nagyon sietett elmondani mindent. Az ellenkezője is
előfordult, hogy olyankor is leírásban közölte az író az eseményeket, ahol
jelenetben, párbeszédes formában jobb lett volna. Jó párbeszédet írni is nehéz,
mert könnyű belefutni felesleges körökbe vagy átsiklani valami fölött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Karakterek:
Amivel rengetegszer találkozok, hogy minden szereplő egyforma jellemű, még a
szóhasználatuk is azonos, fiú és lány szereplőknek egyaránt. Női írók sűrűn
kreálnak véletlenül teljesen nőies jellemű férfi karaktereket, még akkor is, ha
az heteroszexuális. Erre jó megoldás lehet egy férfi béta. Sokszor akadnak
felesleges szereplők, amikor az író nem tud bánni a túl sok karakterével, és
van, amelyik nem kap semmiféle szerepet, csak létezik. Nagyon sűrűn van olyan,
hogy a szereplő sokkal fiatalabbnak hat a gondolkodása és cselekedetei alapján,
mint amennyi éves a történet szerint. Találkoztam olyan főszereplővel, aki gyenge
volt, csak sodródott az eseményekkel, a történet végére sem ment át semmiféle
jellemfejlődésen, és alig csinált valamit. Nem kell mindig erős főhős, de
valamiért őt választotta ki az író a története középpontjának, az olvasó pedig
kíváncsi lesz ennek az okára.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Információadagolás:
Gond szokott lenni, hogy az író akaratlanul is előre lelövi a nagy csavart
egy-egy meggondolatlanul elejtett információval, így az nem tud nagyot ütni.
Vagy túl sokáig ködösít, és az olvasó hülyének érzi magát. Előfordulnak információismétlések,
még cselekményelemekben is, hogy ugyanaz történik meg, csak pepitában, például
egyik csata, buli, romantikus jelenet jön a másik után, ugyanolyan
végkimenetellel, minimális előrelépés nélkül a cselekményben. Többek között
ezért is jó bétáztatni, mert ha egy bátrabb béta el meri mondani, hogy ez itt
unalmas, zavaros, vagy háromszor le van írva, abból sokat lehet profitálni.
Ahol különösen fontos az információadagolás, az a krimi, ott minden
információmorzsa tudatosan van elszórva, ezért ha valaki erre a problémára szeretne
gyúrni, olvasson el párat, még akkor is, ha misztikus romantikusat ír, mert a
rendes infóadagolás mindenhová kell.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Dramaturgia:
Elérkeztünk ahhoz a problémakörhöz, ami miatt a regények nagy többsége kiesik a
lektorin. A dramaturgia sok mindent foglal magába az információadagolástól az
érzelmi ívig, de az a lényege, hogy hogyan oldjuk meg, hogy a regény végig
lekösse az olvasót. Láttam olyan regényeket, ahol nem volt érzelmi ív, az
események csak csordogáltak, nem tartottak semmiféle végcél felé, nem volt
csúcsjelenet vagy katarzis vagy nagyobb esemény a végén, hanem a történet
egyszer csak véget ért, mintha egy fejezet közepén elvágták volna. Olyannal is
találkoztam, hogy a nagyobb érzelmi vagy egyéb jelentőségű jeleneteket az író ellőtte
a regény első felében, és a végére kifáradt az egész, nemhogy felfelé ívelt
volna az izgalom. Vagy például egy sorozat kezdő kötetének nem volt saját
cselekménye és drámai íve, hanem szinte kizárólag háttérismertetésből állt. Az
egy nagyon sűrűn előforduló probléma, ha a regény leül a közepén, ez még
kiadott könyveknél is megesik. Olyankor jó megnézni, hogy az ominózus fejezet
előrébb viszi-e a cselekményt, mert ha nem, akkor azzal csinálni kell valamit.
De az a jobbik eset, ha a könyv csak a közepén ül le, mert sokszor látom, hogy
rengeteg fejezet nem lendít előre semmit, csak tölteléknek hat, toporog egy
helyben a cselekmény. Jó, ha van az írónak cselekményvázlata, lehetőleg minden
fejezetről külön leírva pár mondat, mert így átlátható, hogy milyen cél felé
halad a történet, és hogy az egyes fejezetek tartalmaznak-e lényegi
információkat, vagy csak öncélúan lézengenek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Visszatérve
az írásaidra, említetted, hogy jelenleg egy original young adult történeten
dolgozol. Elárulnál esetleg kicsit többet róla ízelítőként, vagy inkább nem?
Szeretnéd az ilyen típusú írásaidat is publikálni Merengőn vagy Wattpadon, vagy
oda inkább a fanfictionöket szánod?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Szívesen mesélek
róla. Az alapötlet már régóta meg volt, meg jó sok fejezet is, de csak
mostanában jutottam el odáig, hogy rendes formát tudjak adni neki. Most már nem
tekergőznek céltalanul az események, több fejezetet fájó szívvel ki is dobtam,
de kezd összeállni a nagy egész. A történet cselekménye két szálon fut, azaz két
idősíkon, az egyiknek mai középiskolások a főszereplői, a másik pedig egy tizenhetedik
században játszódó történelmi fikció, aztán a szálak később összetalálkoznak. Amúgy
nem tudom, miért pont a tizenhetedik századot választottam, de mindig is
tetszettek a kosztümös filmek. Nálam is lesznek fűzött derekú ruhák, bálok,
lovaglások, meg zongoraórák a jóképű és sötét titkokat rejtegető szomszéd
földbirtokos kastélyában, ugyanakkor a fényűzés ellentétét is be szeretném mutatni,
mint például a tüdővészt, koldulást, korbácsolást. Lesznek még szerelmi sokszögek,
paranormális rejtélyek, váratlan csavarok, művészet, bulik, drámák, bunyó, keresztény
kultúrkörből vett dolgok kicsit kifordítva – remélem, nem leszek nagyon
felrúgva emiatt –, meg sok humor és sok sírás. Majd fel fogom tölteni a
Merengőre és a Wattpadra is, csak előbb szeretem befejezni a történeteimet,
mert mindig úgy járok, hogy a vége felé még eszembe jutnak dolgok, amiket bele
kellett volna írni az elejébe, és ha az már fel van töltve, akkor megszívattam
magamat. Pár hónap múlva várható a publikálás.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ezzel
az interjú végére is értünk. Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésünket,
és további sok sikert kívánok neked a továbbiakra is.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Én köszönöm a
megkeresést, nagyon boldoggá tettetek vele! :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Cartwright<o:p></o:p></span></i></div>
<br />Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-32322744330160706422018-12-04T15:11:00.000+01:002019-07-09T19:42:41.539+02:00NymphaTonks interjú<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aki
egy kicsit is ismer, vagy olvasott már tőlem, tudhatja, hogy Remus és Tonks
párosa mennyire közel áll a szívemhez. Emiatt is érdekes, hogy az Írófigyelőnél
töltött éveim alatt eddig mégsem volt alkalmam olyan íróval beszélgetni, aki
ugyanannyira, ha nem jobban szereti őket, mint én. Ez valószínűleg abból is
adódik, hogy azok a Remus/Tonks írók, akiken én felnőttem, velük már mind-mind
készült interjú. Közben az idő haladt előre, a Harry Potter könyvek és filmek
lecsengésével velük is egyre kevesebb történet született, mígnem megjelentek az
úgynevezett új generációs írók, kiknek köszönhetően ma is találhatunk kedvünkre
való Remus/Tonks központú történeteket. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Közülük
szeretném bemutatni nektek NymphaTonksot, aki Harry Potter és original témában
is ír, és akinek többek között olyan írások kapcsolódnak a nevéhez, mint a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szerelmeslevél csokoládéfolttal, </i>a<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Fehér billentyűk </i>vagy éppen <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A sírból üdvözöl.<o:p></o:p></i></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok
őt sok szeretettel! :)</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Először
kérlek, mondj magadról néhány szót! Mit érdemes tudni rólad? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Örök álmodozó, tizenévei közepét-végét
taposó, erdélyi lány volnék, aki párhuzamosan él a valóságban és a képzelet
világában, ahonnan aztán senki sem képes kiszakítani, és jajj annak, aki
megpróbálja. Nagyon életvidám és nyitott személyiség vagyok, mindig igyekszem
eloszlatni a szürke hétköznapok monoton és borús felhőit, amik minduntalan a
fejem fölé próbálnak gyülekezni, de eközben próbálok jókedvet is csempészni a
körülöttem levők életébe. Mindenem az írás, az olvasás, a Merengő, a tanulás, a
zene, a barátaim, a szüleim, a könyvvásárlás és a történelem. Főként ezek azok,
amik leginkább meghatároznak engem, és amiket egyszerűen nem tudok nélkülözni. :)
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nemrég sikerült megtalálnom a
bennem megbúvó metamorfmágust, így pár hónapja vörösre változott a hajam egy
része, ami az ügyetlenkedéseimmel kombinálva egyes embereket nagyon emlékeztet
egy bizonyos Tonks nevű szereplőre. :D <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vonzanak a sötét, megrázó és
ijesztő dolgok, ezért is olvasok nagy előszeretettel (és most már írok is)
horrort és krimit. Valamint azt is jó tudni, hogy világéletemben hadilábon
álltam a zárómondatokkal kapcsolatban. :P<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan
kerültél kapcsolatba a Harry Potter univerzummal, és hogyan viszonyultál hozzá?
Szerelem volt első látásra? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Legelőször az egyik osztálytársam
ajánlotta. Azt mondta, látott pár részt, és nekem is meg kellene néznem, mert
hátha nekem is tetszene. Én egyből a fejemet ráztam, mondván, hogy neeem, én
aztán meg nem nézek egy bugyuta filmet, amiben seprűkön repülnek és pálcával
varázsolnak. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(<i style="mso-bidi-font-style: normal;">riporter megjegyzése: ez annyira ismerős :D) </i>Ugyanis egyetlen kis
mozzanatot láttam kisebb koromban az ötödik részből, és elkönyveltem, hogy ez
mekkora hülyeség. Aztán végül mégis elhatároztam, hála az örökös
kíváncsiságomnak, hogy megnézem az első részt, aztán lesz, ami lesz. A film
végére meg az állam a padlón volt, olyannyira meglepődtem, hogy hű, hát én
ennél valami sokkal rosszabbra számítottam! Kellemes meglepetés volt. :) Ezután
lett nekem nagy szerelmem ez az univerzum, minden apró dolgával együtt. A
filmek után a könyveket is úgy faltam, hogy nem lehetett leütni mellőle. Ahogy
befejeztem a hetedik részt, kezdtem elölről, többször is egymás után,
egyszerűen nem tudtam letenni, annyira magába szippantott ez a világ. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kik
a kedvenc karaktereid és miért? Kik azok, akik nem lopták be magukat a
szívedbe? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Legelőször Pitont szerettem nagyon,
aztán amikor a könyveket kezdtem el olvasni, az ötödik rész után már nem igazán
rajongtam érte. Ezt így, utólag, már nem tudnám megfogalmazni, miért. Lehet
azért, mert már kirajongtam magam vele kapcsolatban, de persze, még most is
kedvelem őt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Csak ezután lett nagy kedvencem
Tonks a maga szeleburdiságával és ügyetlenkedéseivel. (Főként azért, mert ilyen
téren én is magamra ismerhettem benne. :D) Gyakran előre lapozgattam, hogy
vajon mikor bukkan fel ő, vagy Remus, ugyanis Tonks által lassan őt is
megszerettem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az ő történetük ragadott meg a
legjobban, és sajnálom, amiért úgy ért véget, ahogy. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hm, úgy összességében minden
szereplőt szeretek a maga módján. :) De ha már választanom kellene, ki lopta be
magát kevésbé a szívembe, akkor Bellatrixot és Dracót mondanám. Őket sajnos nem
sikerült annyira megkedvelnem, mint szerettem volna, habár most már lassan
haladok afelé, hogy kibéküljek velük. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van
olyan HP kötet, ami különösen kedves a számodra, vagy mindegyiket egyformán
szereted közülük? Elégedett voltál a történet végével kapcsolatban? Ha nem, te
miként zártad volna le? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kedvenc könyvemmé az ötödik rész,
vagyis a Főnix Rendje vált. Ennek a könyvnek sikerült a legjobban megfognia,
egyszerre elbűvölt, megrázott, elvarázsolt és sok mindent megértetett velem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Összességében én nagyon is
elégedett voltam a történet lezárásával, egyszerre volt megrázó, de mégis
gyönyörű, szerintem, ennél jobb befejezéssel nem is érhetett volna véget az egész.
Habár azért azt az aprócska részt, amikor leírja Remust és Tonksot, amint
holtan egymás mellett fekszenek a földön, azért kiradíroztam volna, és élni
hagytam volna őket, hiszen olyan kevés boldogság jutott nekik! (A saját kötetem
is megspórolt volna egy földhöz csapást így.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
már szóba került a könnyekre fakasztás, volt még olyan momentum, könyvbeli vagy
filmbeli, ami megsiratott? Érzelmes típusnak vallod magad egyébként?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyáltalán nem vagyok érzelmes
típus, nem szoktam sírni sem a filmeken, sem a könyveken. Van, hogy faarccal végignézek
egy megható drámát, vagy elolvasok egy szívszorító könyvet, amely sok embert
könnyekre fakasztott. Ám a hatodik film vége azért rendesen megsiratott, főleg
az a momentum, amikor mindenki pálcát emelt Dumbledore emlékére. Az a rész
nagyon meghatóra sikeredett, akárcsak a végső csata, amikor Harry bement a nagyterembe,
és végignézett az elhunytak hosszú sorára. Ott sem tudtam visszafojtani a
könnyeimet. A könyvbeli résznél pedig Piton halálakor morzsoltam el néhány
könnycseppet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan
viszonyulsz a filmadaptációkhoz? Szerinted ki(k) az(ok) a színész(ek),
aki(k)nek leginkább sikerült visszaadni az általuk játszott karaktert, és ki(k)
az(ok), aki(k)nek a legkevésbé? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mivel nekem a filmek voltak az
elsők, amik bevezettek ebbe az univerzumba, így egyszerűen imádom őket!
Csodálatos, ahogy filmvászonra vetítették, és ilyen fantasztikus filmsorozatot
hoztak létre, ami egyszerűen kihagyhatatlan. Ám ennek ellenére néhol mégis
azért nehezteltem pár dologra, mint például a kivágott részek miatt, amiket
ugyan meg lehet találni az interneten, de szerintemazokkal kicsivel kerekebb
lett volna a történet a filmben is. Mert, ugye, vannak emberek, akik nem
szánnak időt a könyvekre, számukra meg pláne nem tiszta egy-egy rész… Én
legalábbis pontosan így voltam, mikor megnéztem az utolsó részt, hiszen
összeállt valahogy a történet a fejemben, de helyenként voltak lyukak azért,
amiket később a könyv szépen betömött. :) (Meg Tonks és Remus kapcsolatának
kihagyása miatt is ferde szemmel néztem egyszer-egyszer a rendezőre.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A színészekkel kapcsolatban pedig
szerintem mindenki egyaránt hozta a saját maga karakterét, ezért pedig emelem
kalapom előttük. Mindenkinek egyaránt sikerült nagyon jól megalakítania a rá
szabott szereplőt. Ralph Fiennest és Alan Rickmant külön kiemelném, mert ők
aztán rendesen vitték a prímet. Nélkülük szerintemVoldemort és Piton nem is
lettek volna olyan igaziak. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Harry Potter univerzum világszerte rengeteg olvasóra talált szinte minden
korosztályban. Mit gondolsz, miben rejlik a csodája? Te magad miért szereted
annyira? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én legfőképpen azért szeretem,
mivel egy olyan világba kalauzolt el, ami eddig csak a képzeletem legmélyében
élt. Elvezetett egy teljesen más helyre, más emberek közé, megismerhettem egy
csomó új szereplőt, tanulhattam tőlük, beleképzelhettem magam a helyzetükbe,
eljátszadozhattam a gondolataikkal, és ezáltal rengeteg élménnyel gazdagodtam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem pedig, azért is talált
ilyen sok olvasóra világszerte, mert egy kicsit mindenki megtalálhatta önmagát
benne, vagy magára ismerhetett egy-egy karakter által. Nem beszélve arról, hogy
mindenkit egyaránt elvezetett egy hihetetlenül fantasztikus világba, ahova, ha
egyszer belecsöppen az ember, képtelen kiszakadni (legalábbis én eddig így
tapasztaltam). Ráadásul megszámlálhatatlanul sok üzenet rejlik a sorai között,
amikre érdemes figyelni, hiszen egy-egy kilátástalan helyzetben akár még erőt
adhatnak, elég csak rájuk gondolni. :) Én azóta is hálás vagyok az írónőnek,
amiért megalkotta ezt a világot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Te
magad mit tanultál a történetből?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Rengeteg mindent. Egy időben még
jegyzeteltem is, hogy mi volt az, amit ténylegesen ebből a történetből
tanultam. Először is, ez a sorozat ismertette meg velem azt, hogy a célokért
igenis harcolni kell, és ha kapunk egy megbízatást, azt nem dobhatjuk el csak
úgy, mert nem tetszik, vagy mert nem akarjuk megcsinálni. Gondolom, ha Harry
tudta volna, hogy ez mennyi fájdalommal, veszteséggel és megpróbáltatással jár,
és ha lett volna választási lehetősége, nem döntött volna amellett, hogy ő legyen
a kiválasztott, legalábbis szerintem nem élt volna a lehetőséggel. De mégis ezt
a sorsot kapta, és megcsinálta, kibírta azt a rengeteg fájdalmat, és igaz, hogy
elvesztett egy csomó embert, aki fontos volt számára, mégis megérte
véghezvinnie mindezt, mert elérte a célját és kitartott. Nekem ez akkor
hatalmas löketet adott, mert alapvetően nem voltam annyira kitartó ember, és
képes voltam feladni bármit, ha nem ment, még úgy is, hogy meg sem próbáltam.
Ezután ez valamennyire megváltozott bennem. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Emellett pedig megtanultam azt is,
hogy minden, amit teszünk, fájdalommal jár, és bármennyire akarjuk, ezt nem
tudjuk kikerülni, mert a rossz mindenhol ott van, és mindenkit éppannyira
érint, legyen az bármilyen formátumban. És persze a barátságról is sokat okultam,
hiszen Ron, Hermione és Harry kapcsolata hatalmas példakép lehet bárki számára.
:) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
lehetőséged nyílna rá, hogy bármit áthozz a HP világából a miénkbe, mi lenne
az, és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hm, ez elég nehéz kérdés, ugyanis
az ilyenre egyből rávágnám, hogy mindent! No, de ha egy dolgot kellene
mondanom, akkor az a mágia lenne. Kíváncsi lennék, hogyan viszonyulnának az
emberek ahhoz, hogy a varázslás felfoghatatlansága immár nemcsak a képzelet
berkeiben, hanem a valóságban is létezik. És érdekelne az is, mit kezdenének
ezzel a lehetetlennek tűnő helyzetben (meg varázspálcákkal a kezükben
egyáltalán mi lenne az első dolog, amit varázsolnának, ha már képesek lennének
rá.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted
melyik házba osztana be a Teszlek Süveg, illetve te melyikbe járnál szívesen?
Szoktál ezzel kapcsolatos teszteket kitölteni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elég sok tesztet töltöttem ki az
elmúlt időkben ezzel kapcsolatban, és eddig mindegyik a Griffendélbe osztott
be, habár szerintem a Hugrabugba is ugyanannyira találnék. :) De ha választanom
kellene, akkor inkább maradok a Griffendélben, az valahogy sokkal
szimpatikusabb.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Melyik
karakter(ek) bőrébe bújnál szívesen és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hm, hát erre csakis azt mondhatom,
hogy Tonkséba. Szívesen kipróbálnám, milyen lenne az ő bőrébe bújni,
megtapasztalni az érzelmeit, és megérteni őket. Na, meg persze kíváncsi vagyok,
milyen az, mikor az ember kényére-kedvére alakítja a saját külsejét úgy, ahogy
neki a legjobban tetszik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ráadásul szerintem Tonks egy nagyon
összetett és egyben zavaros karakter is. Rengeteg érzelem kavarog benne,
amikkel néha nem tud mit kezdeni. És ott van neki Remus is… Egy szegény, nála
sokkal idősebb, beteg férfi, aki iránt ő elengedhetetlen vonzalmat kezd érezni,
és mikor megtudja, hogy ez kölcsönös, foggal-körömmel harcol, hogy végre együtt
lehessen vele, és nem érdeklik az akadályok sem, amiket át kell vészelnie.
Elképesztő a karaktere, hiszen mindvégig kitartott az elképzelései, tervei
mellett, és a legvégén végre sikerült elérnie, amit akart, és amiért küzdött.
Érdekes lenne megtapasztalni mindazt, ami benne játszódott le rövid idő alatt…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezt
én magam sem fogalmazhattam volna meg szebben… :) <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
már Remus és Tonks kapcsolata szóba került, róluk kérdezgetnélek egy kicsit
bővebben. Én úgy vettem észre, de javíts ki, ha te máshogyan látod, hogy az ő
párosuk annyira nem népszerű a fanficek körében – és akkor a filmbéli
szerepükről még nem is esett szó. Szerinted miért van ez? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sajnos igen, ez így van; ők nem
igazán kapnak olyan nagy figyelmet, mint más párosok, legyen szó akár
non-canonról is. Valamiért nélkülözve vannak a fanficek világában, ezt pedig
nem igazán tudom én se megérteni. Lehet azért, mert olyan kevés figyelmet kapnak
mind a könyvben, mind pedig a filmben – hogy az utóbbit ne is említsük. Amolyan
mellékszálként működött mindig a kapcsolatuk, a filmből is jól kihagyták őket,
szóval ez is oka lehet annak, hogy nem kaptak szárnyra, annak ellenére, hogy
gyönyörű a történetük, utat ad a fantáziának és rengeteg lehetősége van az
írónak-olvasónak egyaránt, hogy úgy képzelje el őket együtt, ahogy szeretné. Ez
viszont engem csakis arra tud késztetni, hogy egyre jobban szeressem őket, és
minél több történetet írni velük, hogy jelezzem, ők még igenis vannak. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Játsszunk
el a gondolattal, hogy Remus és/vagy Tonks nem halt meg a háborúban. Te hogyan
képzelnéd el így a jövőjüket? Illetve szerinted hogyan alakult volna az életük,
ha Remus végül nem megy vissza a boszorkányhoz?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem nagyon szép és boldog
jövőjük lenne együtt. Most, hogy végre mindketten rátaláltak a boldogságra, és
született egy kisfiuk, nem beszélve arról, hogy Voldemort már halott lenne,
szóval nem kellene egy sötét világban élniük, amely tele van félelemmel, szép
jövő elé néznének. Együtt felnevelnék Teddyt, és talán még születne egy-két
gyermekük, miközben Remus segítene újraszervezni egy olyan varázsvilágot, ahol
immáron a vérfarkasokat és a mugli származású varázslókat is elfogadják.
Legalábbis én abszolút így tudom elképzelni azt, ha nem haltak volna meg, és ez
a kis idill éldegél a fejemben már elég régóta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hmm, sosem fordult meg bennem az a
gondolat, hogy mi történt volna, ha Remus nem megy vissza Tonkshoz. De nagy
valószínűséggel a boszorkány egy idő után felkerekedett volna, hogy megkeresse
őt, és szépen hazarángatta volna, kerüljön ez neki bármibe. Most, hogy végre
együtt voltak, gondolom, nem hagyta volna annyiban a dolgot, és megtalálta volna
a módját arra, hogy megnyugtassa és hazavigye a férjét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">J.
K. Rowling a Harry Potter kötetek után újabb, más jellegű történetek írásába
fogott. Olvastad esetleg valamelyiket? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Őszintén szólva, a Harry Potteren kívül
más történetet nem olvastam Rowlingtól, de tervben van már, hogy más könyveit
is kézbe vegyem. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2016-ban
pedig mozivászonra került a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Legendás
állatok és megfigyelésük </i>c. kiegészítő történet filmadaptációjának első
része, mely Göthe Salmander kalandozásait mutatja be, egyfajta
előzménytörténetként. Láttad a filmet? Ha igen, mi a véleményed róla?Mit
gondolsz, a filmnek sikerül bevonzania a már meglévő Harry Potter tábort? Te
magad kiknek az előzmény-történetét vagy továbbgondolását látnád szívesen
megfilmesítve?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igen, láttam a filmet, és
elképesztő volt! Nagyon tetszett, és örültem, hogy betekintést nyerhettem az
akkori varázslóvilág életébe, világába. Hitelesen hozták a varázsvilágot, nekem
pedig már ez éppen elég volt ahhoz, hogy Harry története mellett még ezt is a
szívembe zárjam. És amint elnézem, ez elég sok embernek sikerült még rajtam
kívül. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hmm, ez érdekes kérdés. :) Most
elég sok név forog a fejemben, de ha választanom kellene, akkor szívesen
megismerném Dumbledore előzménytörténetét. Számomra ő egy rettenetesen
titokzatos karakter, aki mindig is hordozott valamit magában, amit sosem tudott
letenni, és ami mindig teherként nehezedett nemcsak a vállára, hanem a szívére
is. Nem beszélve arról, hogy szerintem nagyon keveset adott belőle Rowling,
hiába szerepel olyan sokszor, és foglal el egy jelentős állást a történetben.
Ó, meg ha itt tartunk, Remus előzménytörténetét is megnézném; azt, hogy hogyan
vészelte át a barátai halálakor ért traumát, hogyan küzdött az élettel teljesen
egyedül...<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Térjünk
át az írásaidra! Mióta foglalkozol írással, és mit jelent számodra? Szeretnéd
egyszer viszontlátni a neved egy könyv borítóján vagy hobbiként tekintesz rá?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mondhatni, amióta megtanultam írni,
azóta gyártom a történeteket. Folyton tele voltak a füzeteim ötletekkel,
elkezdett novellákkal vagy éppen regényekkel, amik azóta is megvannak, és
amiket emlékként őrzök egy dobozban. Mindig is élveztem írni, új történeteket
szőni, gondolkodni a cselekményen, karaktereket formálni, csűrni-csavarni a
szálakat, éppen ezért számomra egyszerre jelent feledhetetlen élményt és
kikapcsolódást. Egyelőre még csak hobbiként tekintek rá, de aztán ki tudja,
lehet, hogy lesz belőle valami, egy könyv, vagy talán valami más. :) De ha
alkalmam és lehetőségem lenne, hogy egy könyv borítóján lássam viszont a nevemet,
nem utasítanám vissza, hanem örömmel fogadnám.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban
említetted, hogy horrort és krimit is írsz. Milyen más műfaj áll hozzád közel
és miért? Melyek azok, amikben úgy érzed, sohasem írnál?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mondhatni minden műfajt egyaránt
szeretek, legyen az romantikus, horror, dráma, akármi, én szívesen olvasom és
írom is. Mindegyik műfajnak megvan a maga varázsa, és mindegyiket éppen ezért
szeretem. A horrort azért, meg megborzongat, a krimit, mert izgalmas, és úgy csűrhetem-csavarhatom
a szálakat, ahogy jónak látom, a drámát, mert eléggé mély nyomot tud hagyni
bennem… Azonban, mindezek mellett, van egy dolog, amire inkább azt mondom, hogy
tartózkodok, ez pedig a humor. Persze, szívesen olvasok humoros írásokat, tetszenek
az ilyenek, jól esik néha mosolyogni vagy nevetni egy adott történeten,de az
írásával hadilábon állok… Alapvetően mindenkinek más a humora, és nem tudom,
hogy egy olvasó egyáltalán viccesnek találná-e azt, amit én, vagy inkább csak
húzná a szemöldökét, és a végén azt tartaná viccesnek, mennyire nem értek az
ilyen műfajú történetek írásához. Igaz, született egy enyhén humorosnak
nevezhető történetem, amit Kívánság Üstre szántam, ott viszont adta magát a
kívánság és az ötletek is záporoztak. Emellett még voltak kisebb-nagyobb
próbálkozásaim, de azokat már vissza se merem olvasni… Ennek ellenére mégsem
tudom magaménak nevezni ezt a műfajt, így inkább nem próbálkozom többször, mert
már előre érzem, hogy csúfos kudarcot vallanék ebben, és ilyen téren inkább maradok
olvasó. (Mondjuk, ez nem zárja ki azt, hogy a sors útjai kifürkészhetetlenek,
és egyszer csak belém csaphat a villámon kívül az ihlet is, így megtörténhet,
hogy majd nekifogok egy humoros történetnek…)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Terjedelmüket
tekintve vannak rövidebb, egyperces történeteid, mint például a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szerelmeslevél csokoládéfolttal </i>vagy a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mindenízű drazsé</i>, illetve regényeid is,
mint a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Fehér billentyűk, </i>a<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Fekete billentyűk, </i>vagy <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A sírból üdvözöl. </i>Melyiket egyszerűbb
írni?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Erre egyértelműen rávágnám, hogy a
rövidebbet mindig könnyebb írni, mint a hosszabbat, de most már úgy vagyok
vele, hogy mindkettőt egyformán szeretem. A rövidebbet részben azért, mert
hamarabb kész vagyok vele, a hosszabbat meg azért, mert alaposan bele tudom
ásni magam a történetbe, el tudok merengeni a legapróbb részletein és a
szereplők is közelebb kerülhetnek hozzám, ezáltal pedig könnyebb írni velük. Az
egyperceseket néhány perc, esetleg óra alatt megírom, nem bíbelődök velük olyan
sokat, mint egy hosszabb történettel, ami sokkal több időt megkövetel magának,
hiszen egy regénynél már több mindenre kell egyszerre figyelni. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A sírból üdvözöl</i>höz például már tervrajzot
is kellett csináljak, olyannyira hosszú és bonyolult a cselekmény, és hiába van
meg a fejemben az egész történet, néha én magam is összekavarodom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Harry
Potter fandomban főként Remus/Tonks központú írásaid vannak. Mi(k) vagy ki(k)
inspirál(nak) velük kapcsolatban? Inkább ragaszkodsz a könyvbeli eseményekhez,
vagy fordulsz az AU irányába? Van esetleg kedvenced közülük, vagy olyan, amit
utólag olvasva már nem tartasz olyan jónak?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mivel az írás számomra egy hatalmas
élmény, ami immár teljesen hozzám nőtt, és amit egyszerűen imádok, így rengeteg
minden képes inspirálni, még akár a legkisebb dolgok is.Legyen szó bármilyen
apróságról, mint például egy gyorsan elsuhanó gondolat, egy röpke másodperc,
egy kedves, rövidke szó, egy mosoly… Nekem már pusztán ezekről ezer és ezer
ötlet jut eszembe, amit nem győzök leírni, hiszen akármi megihlethet. De persze
ösztönöznek az olvasóim is, a véleményezőim, akiknek minden egyes szava nagyon
sokat számít, és arra késztet, hogy ne hagyjam abba, és még többet írjak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 18.0pt; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hmm.
Hogy ha választani kell, akkor inkább a könyvbeli eseményekhez ragaszkodok
leginkább, de mivel róluk még ott sincs túl sok dolog, így nem vetem meg az
AU-t sem, hiszen néha-néha becsúszik egy ilyen is a történeteim közé, ráadásul
úgy gondolom, jól jön néha egy kis változatosság. De persze ilyenkor figyelek,
hogy túlzottan ne térjek el a valódi történettől, és hogy a karakterek se
változzanak meg annyira, hogy ne legyenek önmaguk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 18.0pt; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igen,
van pár kedvencem, ezek főként a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szerelmeslevél
csokoládéfolttal </i>című gyűjteményemben találhatóak: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kabát és sál, Ölelés, Sötétben és Sors. </i>A régi, különálló
történeteimet már nem is merem újraolvasni, mert eléggé félek tőlük. :D Azokat
már így, utólag nem igazán tartom olyan jóknak, mint akkor, amikor feltöltöttem
őket, és gondolkodtam is egy időben, hogy letörlöm, aztán majd újraírom
(néhánnyal megcsináltam), és ismét felteszem. Egyelőre még nem jött össze
mindegyik tervem, valahogy nem visz rá a lélek, de lehet, hogy majd egyszer
megcsinálom. :)<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezen
kívül újabb egyperces-sorozatba kezdtél, ahol viszont már más HP szereplők,
párosítások is megjelennek. Honnan jött az ötlet? Mi alapján születik meg az
újabb történet a fejedben? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kicsit egyoldalúnak tartottam azt,
hogy az original és a Remus/Tonks történetek mellett nem írok semmi mást, éppen
ezért arra gondoltam, nem ártana egy kis változatosság, hiszen az mindig jól
jön. Már tervezgettem egy ideje, hogy belevágok valami újba és kipróbálom,
milyen más szereplőkkel írni. Így született meg az ötlet, hogy nyissak egy
újabb egyperces-gyűjteményt. Egyelőre még apró szárnypróbálgatások születtek,
próbálok vegyesen írni, de sajnos még nem érzem annyira magaménak a
karaktereket, ezért is lehet, hogy néha kicsit elferdül a jellemük, és nem
lesznek teljesen önmaguk. De próbálkozom, és fejlődni is igyekszek, ráadásul
remélem, hogy előbb-utóbb sikerül közelebb kerülnöm hozzájuk, ugyanis akad a
tarsolyomban néhány regényötlet. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
HP univerzumhoz kapcsolódva született meg <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az
ígéret-emlék</i> című Remus/Tonks írásod, mely a 2017-es Kívánság Üstre
készült, amelyen, ha jól tudom, először vettél részt. Hogy tetszett? Mennyire
volt nehéz más valaki kívánságát megvalósítani? Mennyire érezted ezt
kihívásnak, vagy inkább egyfajta játékként fogtad fel?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem sok fandomban mozgok, és a HP-n
belül is eddig csak Remusszal és Tonksszal írtam sokat, éppen ezért kicsit
féltem, hogy netalán olyan kívánságok kerülnek hozzám, amiknek a
megvalósításával rendesen meg fogok szenvedni. Ezért is gondoltam meg kétszer a
dolgot, mielőtt elküldtem volna a jelentkezésemet, de a végére úgy voltam vele,
hogy ezt is ki kell próbálni egyszer. Lyany kívánságait már a fórumon
kiszemeltem, főként azért, mert az egyik pont a kedvenc szereplőimmel volt, és
már akkor derengett előttem a történet váza. És hopp, tényleg azokat a
kívánságokat kaptam, aminek elképesztően örültem, és így már egyáltalán nem
éreztem kihívásnak a dolgot, sőt, jó érzés volt megírni és utána látni, hogy
sikerült örömet szereznem vele az ajándékozottamnak. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Térjünk
át a saját univerzumú történeteidre. Mennyire könnyű vagy éppen nehéz egy
teljesen saját világot megalkotni, szereplőket „létrehozni”? Megvallom
őszintén, én korábban úgy tartottam, hogy sokkal nehezebb, mint egy már létező
fandomban alkotni, hiszen ott eleve adott minden, itt viszont minden az írón
múlik. Később aztán átfordult a mérleg nyelve, amikor rájöttem, hogy mekkora
szabadsága van az embernek egy saját világban. Te hogy látod ezt?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha jobban belegondolok, szerintem
mindkettő elég nehéz. Egyrészt, ha egy kész univerzumot kapok a kezembe, lehet,
könnyűnek tűnik, hiszen nem kell hozzá olyan sok fantázia, elvégre megvannak a
karakterek, azok természete, a hely, az idő, a cselekmény. Viszont azokat a
karaktereket nagyon nehéz hitelesen hozni, pont úgy, hogy ne térjenek el sokban
önmaguktól, és olyanok maradjanak, mint amilyennek megteremtették őket. Másrészt
viszont egy saját világban tényleg nagy szabadsága van az írónak. Engedheti,
hogy szabadon szárnyaljon a fantáziája, olyan karaktereket alkosson meg,
amilyet csak ő akar, olyan hátteret vagy helyet elképzelhet, amilyet csak
szeretne, viszont mindezt létrehozni, és úgy megírni, hogy az olvasó is
hitelesnek találja szintén nem egy könnyű dolog. Szóval, ha nem is egy szinten
áll a kettő, én azért ugyanolyan nehéznek találom az írást fandomban is, mint
saját világban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mennyire
„élnek” a karaktereid? Értem ez alatt, hogy volt már olyan, amikor beleszóltak
az adott történet cselekményébe, és megváltoztattad<a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a> az
eredeti elképzeléseidet? Illetve történt már meg veled, hogy egy történet
és/vagy karakter olyan erős volt, hogy háttérbe szorított minden mást? </span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor elkezdek írni egy történetet
és megalkotom a karaktereimet, szeretném azt hinni, hogy márpedig én irányítom
őket, és nem fordítva. Viszont sokszor tapasztaltam, hogy ez nem így van, és a
kocka mindig fordul – természetesen a karakterek javára. Mintha egy-egy
karakterem életre kelne, és a betűtengerből rázná felém az öklét azt kiabálva:„Nem
érdekel, mit akarsz, most végre azt csinálom, amit jónak látok, és te ezt
figyelembe fogod venni, ha nem akarod, hogy lesétáljak a lapról!” Nem egyszer
megesett már az, hogy a cselekmény teljesen más irányt vett, mint amilyet
terveztem, mindezt a karakterek miatt. Néha azt érzem, hogy nem is én írom a
történetet, hanem teljes mértékben ők diktálják a cselekmény fonalát, én csak
az eszköz vagyok ahhoz, hogy megvalósítsam az elképzeléseiket, és beleszólásom
sincs, mi hogyan alakuljon. Van, amikor kifejezetten élvezem ezt, viszont néha
elég bosszantó tud lenni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Emellett
kritikaíróként is tevékenyen részt veszel, és tagja vagy a Merengő Kritika Klub
kezdeményezésének, mely a tartalmas, kulturált véleménykifejtést tűzte ki
célul. Téged mennyire motiválnak, befolyásolnak a vélemények? Például a
Remus/Tonks történetek - sajnos – sosem tartoztak a véleményezettebb írások
közé. Ez mennyire van rád hatással?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igyekszem aktív tagja lenni a
Kritika Klubnak, ugyanis szerintem sokat dobhat egy író kedvén az, ha látja,
hogy valaki jelen van a történeténél, olvassa és még véleményezi is néhány
sorban, ez pedig tényleg jól tud esni. Engem például nagyon motiválnak a
történeteimre érkező kritikák, mindig örülök, ha fel-felbukkan egy új olvasó,
vagy egy régi tér vissza, hogy elmondja a véleményét a történeteimről. Valamint
igyekszem betartani a tanácsokat és megfontolni az észrevételeket is. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sajnos ez a páros valóban nem
tartozik a legvéleményezettebb írások közé, ami az elején egy kissé frusztrált,
de aztán megbékéltem a dologgal, és azt gondoltam, hogy egye fene, aki akar, az
majd ír, és én tárt karokkal várok minden véleményt és olvasót, szóval egy
ideje nem szomorkodom emiatt. Jól esik már csupán az, hogy feltölthetem az
oldalra, és láthatom, ha valaki elolvassa azt a néhány sort, amit lepötyögtem.
:)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Végezetül
van olyan téma, amire nem tértünk ki az interjú során, és szeretnél róla
beszélni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hmm, így elgondolva azt hiszem,
sikerült mindenről kiöntenem szívemet-lelkemet, szóval jelen pillanatban csak
egy hatalmas vigyorral tudok szolgálni az interjú végére, és persze egy jókora <i style="mso-bidi-font-style: normal;">köszönöm</i>mel is.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>^^<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És
ezennel elérkeztünk a beszélgetésünk végére. Nagyon szépen köszönöm neked, Nym,
hogy vállalkoztál az interjúra. További sok sikert kívánok neked a továbbiakban
az élet minden területén. :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright<o:p></o:p></span></i></div>
<br />Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-83800118782242706572017-11-10T08:55:00.001+01:002018-09-26T19:17:55.372+02:00DaRi interjú<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Ismét egy izgalmas beszélgetést hoztam a kedves Olvasónak
egy olyan Merengős író főszereplésével, aki elsősorban original történeteket ír
és – nehogy megkövezzétek, de – J.K. Rowling varázsvilágához egyelőre hozzá sem
nyúlt. Helyette viszont megörvendeztetett bennünket egy Pál utcai fiúk
fanfictionnel, a Sunset Valley krónikákkal és nem egy Slash történettel. Nem is
pazarlom tovább a karaktereket, következzen DaRival készült interjúnk.</span></strong><br />
<strong><span style="color: black; margin: 0px;"></span></strong><br />
<a name='more'></a><strong><span style="color: black; margin: 0px;"><br /></span></strong></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Kérlek, mutatkozz be nekünk pár szóban!</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Budapesten, egy panellakásban élek, és pironkodva bevallom,
közelebb vagyok a negyvenhez, mint a harminchoz. Bár mostanság sokan
hangoztatják, hogy mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát – ha ezt veszem
alapul, akkor valamivel jobb a helyzet. :)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">A szűk családom jelen pillanatban a páromból, a lányomból
és az öreg cicánkból áll. Egészségügyi területen dolgozom (kényszerem van rá,
hogy mindig gondoskodjak valakiről), naphosszat a legkülönbözőbb emberekkel
foglalkozom. (Ez nagy segítség, amikor a karaktereimet alakítgatom, ugyanis
sok-sok jellemvonásukat kapják a klienseimtől.)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; margin: 0px;"><br />
<strong>Milyen könyveket olvasol szívesen? Olvasóként mi az, ami leginkább meg
tud fogni egy történetben?</strong></span></b><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">A legfontosabb számomra egy könyvben, hogy a karaktereket
jól kidolgozza az író. Lehetnek akár taszítóak is (azért ne mindenki), de
éljenek, legyen egyéniségük, tudjam őket szívből szeretni, vagy éppen elszántan
gyűlölni. Ha ez a része rendben van, akkor maga a történet lehet unalmasabb is,
végig fogom olvasni. Bár ahol jók a karakterek, ott már nem lehet lapos a
cselekmény sem. :)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">De ha már cselekmény: a lendületes, fordulatos, itt-ott
titokzatos történetek a kedvenceim, némi romantikus szállal. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">A könyvek pedig, amelyek legtöbbször elolvastam: Gárdonyi
Géza: A láthatatlan ember, Émile Zola: Tisztes úriház, Emily Brontë: Üvöltő
szelek, és Richard Laymon: Vidámpark. Aki ismeri őket, az tudja, hogy
valamennyiben feledhetetlen a karakterábrázolás. Jelenleg épp Ken Follett ejt
rabul a középkorban játszódó regényeivel, két éve ugyanis szerelmese vagyok ennek
a kornak.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Van író példaképed? Ha igen, kik és miért?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Émile Zola és Gárdonyi. Egy időben faltam Zola könyveit,
ott is a karakterábrázolás fogott meg leginkább. Megunhatatlan, ahogy az olvasó
elé festi a hőseit. Kicsit eltúlzottak, nem ritkán parodisztikusak, éppen ezért
nagyon szórakoztatóak. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Gárdonyiról pedig mit is mondhatnék? Számomra ő az írók
írója, a number one. Újra és újra ámulatba ejt a fogalmazásmódja, az, hogy
mennyire egyszerű és mesteri. A másik pedig, amiért odáig vagyok, a
szóhasználata.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Ugyanis nagyon szeretem, ha valaki szépen beszél, szépen
ír. Nem szlenget, hanem normális kifejezéseket használ. Nem a rövidítéseket, az
angolból átvettet, hanem az eredetit, a magyart. Szeretem a régi szavakat,
amelyeket nagyanyáink még naponta használtak, ma azonban sokan már nem ismerik
a jelentésüket. Úgy gondolom, őrizni kellene a nyelvünket, nem pedig
szétcincálni és megváltoztatni. Bár elismerem, itt talán már belejátszik a
véleményembe a korom is, ha tizenéves volnék, nem biztos, hogy ugyanígy gondolnám.
:)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Az első írásod, amit feltöltöttél a Merengőre, <i>Sem
veled, sem nélküled</i> címet kapta. Miért ő volt az első? És honnan tudtad,
hogy eljött a „te időd”?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Kezdem azzal, hogy miután kikerültem az iskolapadból, és
már nem kellett fogalmazásokat írni, hosszú éveken át eszembe sem jutott, hogy
bármit is írjak, néhány levélen kívül. Tehát nem mondhatom el magamról, amit a
legtöbb szerző a Merengőn, hogy „amióta az eszemet tudom, mindig is írtam”,
mert ez nem igaz.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Hetedik éve írok, és a kislányom kedvéért kezdtem el. Van
egy PC játék, a Sims – aki nem ismeri, annak mondom, hogy a játékban emberkéket
lehet létrehozni, házat építeni nekik, aztán ők szépen élik a kis életüket,
felnőnek, dolgoznak, házasodnak, gyereket szülnek. Persze a lányom imádta, én pedig
sokat ültem mellette, hogy segítsek neki, ha kell – óvodásként kezdett játszani
vele. A Sem veled, sem nélküled szereplői ott születtek, a játékban, és magát a
várost is a játék alapján mutattam be. A lányomnak írtam az első történeteket,
hogy olvashasson is kedvenceiről. Tetszett neki, kérte a folytatást. Így
született meg az a regénysorozat, amely Sunset Valley krónikák néven egy
rendkívül lökött família cseppet sem unalmas életét mutatja be.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Persze a feltöltött változat már nem éppen óvodásoknak való,
de azóta a lányom is kinőtte az ovit. :) Ő talált rá a Merengőre is, és ő
biztatott, hogy töltsem fel a sztorit. Hát így kerültem ide.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Aztán – evés közben jön meg az étvágy – vérszemet kaptam,
és egyre jobban belevetettem magam az írásba. Mostanra létfontosságúvá vált,
hogy a napi taposómalomból át tudjak lépni valamelyik, általam megkreált
világba, és ott élhessek egy másik életet, amely kikapcsol és feltölt.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Mikor tudsz időt szakítani az írásra? Hiszen vezetned kell
egy háztartást, nevelned kell a lányodat és még pötyögni az üresjáratban… hogy
megy ez a gyakorlatban nálad?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Éppen az elmúlt időszak mutatta meg, hogy ebben bizony
nemigen tudnék tanácsokat adni a kedves családos szerzőtársaknak. Mostanában
szinte maga alá temet a munka, és esténként már arra sincs erőm, hogy
gondolkodjak, nemhogy még le is írjak valamit.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">De amikor kevésbé voltam fáradt, általában a hajnali kelés
volt az, amit meg tudtam valósítani, és reggelente írtam egy-egy órát, munkába
indulás előtt. Olyankor még tiszta az ember agya, villámsebességgel jönnek a
gondolatok, és később alig kell javítani bennük. Tehát, aki képes korán kelni,
annak nagyon ajánlom, hogy a reggeli kávé, vagy tea után üljön a géphez, és
írjon. A történeteim legjobb jelenetei a korai órákban születnek.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Sajnos, mostanában ez kevésbé működik, mert a fáradtság
miatt nem tudok hajnalban kelni, így marad a hétvége, amikor az összes
házimunka elvégzése után ülök a géphez. Így persze nem lehet hétről-hétre új
fejezetet feltölteni, marad a folytonos mentegetőzés az olvasóim felé. Remélem,
előbb-utóbb lesz valami pozitív változás az időbeosztásomban.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Volt már írói válságod? És ha igen, hogyan tudtál
túllendülni rajta?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Ezen a nyáron éltem át az első írói válságomat.
Valószínűleg belejátszott a hőség és a sok munka is. Végigdolgoztam a nyarat,
és ez már sok volt. Éppen a Sodorj magaddal! című írásom utolsó harmadában ért
utol a válság, amikor már minden olvasóm a végkifejlet miatt izgult. Sajnáltam
nagyon, hogy várakoztatnom kell őket, de kénytelen voltam becsületesen
bevallani, hogy nem megy az írás. Szerencsére a legtöbben megértőek voltak,
ezúton is köszönet nekik. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Hogyan lendültem túl a válságon? Néhányan tanácsolták, hogy
ne erőlködjek, majd megtalál az ihlet, amikor akar. Engedjem el a történetet,
ne görcsöljek rajta. Szót fogadtam, és másfél hónapig rá se gondoltam a
sztorira. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Nem tudom, általánosságban elmondható-e ez, de ihlethiány
esetén számomra egy jó könyv elolvasása, vagy egy jó film megnézése sokat
segít, mert forognak bennem az olvasottak, látottak, és ötleteket kapok
belőlük. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Ezúttal egy régi musical, a Rómeó és Júlia ragadott magával,
abban is a nagyszerű karakterábrázolás, és persze a felejthetetlen dalok.
Annyira fellelkesedtem, hogy kedvem támadt egy fanfic megírásához, sőt bele is
kezdtem. Nem jutottam tovább három oldalnál, de azon kaptam magam, hogy az írói
válságom odalett, és sikerült befejeznem a függőben lévő sztorimat.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Vannak olyan írók, akik inkább a novellákat részesítik
előnyben, de te egyértelműen nem tartozol közéjük. Többségében nem egy már
megépített világba helyezed a már kitalált főhősöket, mint ahogy a fanfic-írók
teszik. Ez nem egy könnyű feladat és leírtad, hogy ugyan az alapötlet a Sims
játékból származik, a város kinézete is, tulajdonságokat meg néha az általad
ismert emberekről kapják a karaktereid, de érdekelne, hogy jelenetet
kölcsönöztél-e már a való életedből a sztorikhoz? </span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Csak a Sunset Valley-i krónikák ötlete származik a Sims
játékból, de a többinek is megvan a maga története, amely megihletett. Így
valamelyest a világ is adott hozzá. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Például az ötlet, hogy visszamenjek a középkorba, az egyik
Merengős író történetének köszönhető, aki egy fantasztikus regényt írt
királyokkal, hercegekkel és birodalmakkal. Sőt, volt olyan kedves, és
véleményezte az első ilyen történetem első fejezetét. Azaz keményen megmondta,
hogy iszonyú rossz. :) </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Azóta is hálás vagyok neki ezért, mert ez késztetett rá,
hogy átgondoljam és átírjam, és végül négy középkorban játszódó történet
született belőle, amelyeket azt hiszem, szerettek az olvasóim.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Vissza a kérdésedhez, azt hiszem, minden történetemben
vannak olyan jelenetek, amelyeket a való életből kölcsönöztem. Főleg a Sunset
Valley-i krónikákban, hiszen az mostani korban játszódik. De ezek ritkán
szándékosak, inkább tudat alatt jönnek elő, és általában később veszem csak
észre, hogy ez a valóságban is megtörtént. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Sokszor azonban könyvekben olvasott vagy filmekben látott
jelenetek jönnek elő a tudatalattimból, és utólag szembesülök vele, hogy jaj,
ezt már valaki kitalálta előttem. Ezt elég cikinek érzem olyankor, de lássuk
be, a való életben sokkal kevesebb érdekes dolog történik, mint egy regényben,
így az utóbbi többször előfordul velem. Ám az évszázadok során olyan irdatlan
mennyiségű történet született a világban, hogy nehéz is lenne valami újjal
előrukkolni.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Említetted azt is, hogy a lányod vett rá a regisztrálásra
és a feltöltésre. Gondolom, ő a legnagyobb rajongód is. Megbeszéled vele még
mindig, miről szövöd a történetet, vagy esetleg ő is csak akkor olvashatja el
az írásaidat, ha már az adminok engedélyezték, ahogy a többi olvasód?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Igen, a Sunset Valley-i krónikákat még átbeszélgettük.
Sajnos a középkort ő nem szereti, így az elmúlt két évben írott történeteimet
már nem olvasta. De olykor kérek tanácsot tőle, utána meg fogom a fejemet, mert
elég bizarr ötletei vannak. Így aztán csak részben fogadom meg a javaslatait, például
a Sodorj magaddal! című sztoriba így került bele egy sárkány. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Megfordult-e már a fejedben egy saját írásod kiadásának
terve?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">A Merengős bemutatkozásomnál leszögeztem, hogy nem vágyom
írói babérokra. Ennek egyszerű oka van: tudom, hogy nincs elég tehetségem
ahhoz, hogy elbűvöljem a kiadókat. Persze, szoktam álmodozni, hogy majd egyszer
írok egy olyan fantasztikus sztorit, amelyet esetleg elküldhetnék valahová, de
annak, hogy ez megtörténjen, igen kicsi a valószínűsége. :)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Az eddigi írásaim közül a Sodorj magaddal! az első, amelyet
egy alapos javítás, kibővítés és átdolgozás után alkalmasnak tartanék rá, hogy
nyomtatásban is megjelenjen. De ez is csak feltételes mód, nem tervezem a
megvalósítását.</span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Korábbi interjúalanyaim mindig gonosznak tartották a
kérdést, hogy van-e saját maguktól kedvenc írásuk, hiszen nehéz a „gyerekek”
közül választani, de úgy gondolom, biztos van olyan műved, amire valamilyen
okból különösképp büszke vagy. Mi lenne az és miért?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Valóban nehéz választani, hiszen az ember a gyerekei közül
sem választhat ki egyet, hogy na, ő az igazi. Mindig az a kedvenc, amelyiket
éppen írom. Az ember az évek során fejlődik, tehát a mostani történeteim
bizonyára jobbak, mint az előzőek. A következő, amelyet számításaim szerint a
jövő év elején fogok elkezdeni, még jobb lesz. Talán arra már büszke lehetek
majd. :D</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Főleg original történeteket olvashatunk tőled, és a
Merengős bemutatkozásodban le is írod, hogy nem a HP miatt keveredtél az
oldalra, de nemrégiben mégis előálltál egy fanfic-kel, nem is akármilyen
fandomban: A Pál utcai fiúkéban. Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom,
téged is elért az országot lázban tartó Pál utcai fiúk musical imádat. Milyen
volt a történeted fogadtatása? Hiszen nem mindennapi helyzetbe keverted a mi
Bokánkat. Ez hogy pattant ki a fejedből?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Azt hittem, mire teljesen elkészül az interjú, már
elmondhatom, hogy láttam a musicalt, de épp az ágyat nyomtam influenzaszerű
tünetekkel, és az előadás, amire jegyem volt, nélkülem zajlott le. Rettentő
mérges voltam, de talán így akarta a sors, hogy a darab ne tudjon befolyásolni
a történet írásában. A könyv amúgy az egyik nagy kedvencem, nagyon sokszor
elolvastam, és a sztorimban is sok-sok visszautalás van Molnár Ferenc nagyszerű
művére.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Bár tudnám, milyen a fogadtatás, de én csak annyit látok
belőle, amennyit a visszajelzések látni engednek. :) Azt pedig minden Merengős
tudja, hogy a kritikák túlnyomó többsége pozitív, mert a kedves olvasók
általában udvariasak. Vagyis ezekből a hozzászólásokból nemigen tudom
megítélni, milyen is lett. Remélem, hogy akik olvassák, azoknak tetszik.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Olyan történetet szerettem volna írni, amelyben a fiúkat
már nem az iskolapadban látjuk viszont, talán, mert én magam már kinőttem az
iskolapadból. Bevallom, a Merengőn található összes Pál utcai történetet
elolvastam, és talán egy kivétellel valamennyi AU, mai korban játszódó, én
pedig éppen ezt akartam elkerülni. Szerettem volna ott maradni az 1800-as évek
végén, a boldog békeidőkben, és afféle „így is folytatódhatott volna”
történetet írni. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Törtem a fejem, hogyan is hozzam össze Bokát és Áts Ferit,
hiszen nem jártak egy iskolába, a könyv alapján nem tudtam elképzelni azt sem,
hogy csak úgy összehaverkodjanak, tehát választottam egy klisés megoldást, egy
kényszerhelyzetet. Emiatt aztán aggódtam is egy kicsit, hogy aki rákattint, és
átfutja az ismertetőt, gyorsan becsukja inkább olvasás helyett. Szerencsére nem
mindenki futamodott meg, és mostanra már én is megbékéltem az alapötlettel,
miszerint Boka és Áts testvérek lettek. :)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Persze, a sztorinak messze nincs még vége, és a két srácnak
nem lesz sima az útja, a boldogságot nem adják ingyen. Remélem, hogy a slash
szál mellett tetszeni fog az olvasóknak maga a cselekmény is, és a végén jó
érzést hagy bennük a történet. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 115%; margin-bottom: 9.9pt;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Olvasói kérdések</span></strong><span style="color: black; margin: 0px;">:</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Iskolás korodban hogyan viszonyultál a kötelező
olvasmányokhoz? Ha lenne rá lehetőséged, melyik az a könyv vagy könyvek,
amelyeket beletennéd a tananyagba?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">A legtöbb kötelezőt utáltam, de volt olyan, amelyet később
megszerettem. Például az Egri csillagokat, vagy A kőszívű ember fiait.
Középiskolában már volt olyan, amit el sem olvastam, csak igyekeztem megúszni a
számonkérést. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Őszintén, ezekből a régi könyvekből már nem sokat tennék a
tananyagba. Talán A Pál utcai fiúk maradhatnának. :) </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Amit viszont mindenképpen beletennék, az Sheila Hocken:
Emma meg én, és Emma meg én II. című könyvei. Csodálatos történet egy nehéz
helyzetből induló lány mindennapos küzdelmeiről, alkalmazkodásról és
elfogadásról, egyáltalán, az életről.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Mivel a mai fiatalok nagy része kissé el van kapatva
(kocsival viszik a suliba, a számítógép, okostelefon szinte alap, és
anyuci-apuci minden problémát megold helyettük), nem tudják, nem értik, milyen
az, amikor mindenért meg kell küzdeni, és nem számíthat az ember másra, csak
saját magára. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Holott ez később azt hozza magával, hogy a felnőtt életben
sem lesznek képesek a nehézségeiket kezelni. Nem véletlen, hogy annyi a válás
manapság, hiszen az emberi kapcsolatokhoz is kitartás, alkalmazkodás és türelem
kell. Az alázatról nem is szólva, ez ma már szinte kiveszett a felnövekvő
generációból. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Megjegyzem, tisztában vagyok vele, hogy sok nehéz sorsú
gyerek is van az országban, nem akarok általánosítani, de ez pont az a könyv,
amelyről úgy érzem, mindenkihez szól, mindenkit tanítani tud. Gyerekként és
felnőttként is elolvastam, és megállta a helyét.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Mi szerepel a bakancslistád első három helyén? </span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Haha, ez jó kérdés, és néhányszor eltöprengtem már rajta.
Aztán mindig arra jutottam, hogy az ember próbáljon meg úgy élni, hogy ha
hirtelen mennie kell, ne hagyjon hátra el nem végzett tennivalókat. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Na persze, ez általában nem így van, nálam sem. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Amit feltétlenül meg szeretnék tenni – akár most rögtön
hozzá is foghatnék –, hogy egy kis könyvet írjak a lányomnak, afféle anyai
intelmeket. Tanácsokat az életre, mindazt, amit megtapasztaltam, és fontos
lehet számára. A szó ugyanis elszáll, egyik fülén be, a másikon ki, de talán
írott formában megmaradna benne pár gondolat.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Ha pedig szabadjára engedhetném a vágyaimat, és lenne
anyagi keret is rájuk, akkor szeretnék repülőgépet vezetni egyszer. Nem
feltétlenül utasszállítót, beérném egy mezőgazdasági permetezőgéppel is. :)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Ja, és elugranék a Holdra. Irtó kíváncsi lennék rá, mi van
a másik oldalán!</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Kering a neten néhány bakancslista, de ezeket elolvasgatva
leginkább csak hümmögök, és a fejemet csóválom. Úgy látszik, kiöregedtem már a
bevállalós dolgokból. :D</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Ha bárhová elutazhatnál, hová mennél és miért? </span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Írországba utaznék, és végigjárnám elejétől a végéig.
Csodaszép helyek vannak ott, varázslatos vidékek. Különösen is érdekel <em><span style="font-style: normal; margin: 0px;">Clonmacnoise kolostora, azaz ami megmaradt belőle, a
temetőkerttel. Állítólag varázsereje van a helynek, és ha egy éjszaka a
temetőkertben alszol, reggel más emberként ébredsz fel. Ezt szívesen
ellenőrizném személyesen. :)</span></em> </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<strong><span style="color: black; margin: 0px;">Ha most találkozhatnál a fiatalkori önmagaddal, mit
mondanál neki?</span></strong><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Egyszerűen csak elmondanám, hogy milyen lett az életem
2017-re. Aztán hagynám, hogy gondolkodjon rajta, és néhány dolgot másképp
csináljon.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">De mivel a kamaszok szeretnek a maguk feje után menni,
gyanítom, hogy a fiatalkori önmagam ugyanúgy semmibe venné a tanácsaim nagy
részét, mint most a kislányom. :) </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Hiszek egyébként abban, hogy az ember személyisége magával
hozza, hogy milyen lesz később az élete. Tehát hiába mennék vissza a múltba,
hogy osszam az észt, nem hiszem, hogy gyökeres változások történnének. De talán
nem is kell: ahogy telnek az évek, egyre inkább rájövök, hogy fölösleges azon
rágódni, mi lett volna, ha… </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">(Egyébként a Sunset Valley-i krónikák egyik története, a
Megbolygatott múlt pont erről szól. A főszereplők visszamennek, hogy
megváltoztassák a múltat, de a végére mindenki rájön, hogy mégsem kellett volna
belepiszkálni.)</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Egy kedves szerettem halálos ágyánál ébredtem rá, hogy az
elmúlás kapujában nem számít már semmi, amid van, vagy amit elértél ebben az
életben. Két dolog a fontos csupán: rendben légy a lelkiismereteddel, és
valaki, akit szeretsz, melletted álljon. </span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="background: white; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; margin: 0px;">Persze ez nemcsak a halál előtt fontos, hanem életünk
minden percében. Ha megvan a békesség és a szeretet, akkor minden egyéb
probléma legyőzhető.</span><span style="color: #333333; margin: 0px;"></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ezt gyönörűen írtad
DaRi! Ebben a szellemben búcsúznék tőled, még egyszer megköszönve,</i> <i style="mso-bidi-font-style: normal;">hogy vállaltad az interjút! Az Írófigyelő
nevében ölel: Tdora</i></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike></div>
Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-10518493460950072742017-10-11T19:24:00.000+02:002019-07-09T19:43:07.082+02:00Fancsaly interjú<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aki régebb óta van
jelen HP fanfices berkekben, és szereti a severitus, snarry vagy drarry
történeteket, biztosan találkozott már Fancsaly nevével, akinek többek között
olyan történeteket köszönhetünk, mint <i>A
feloldozás ára, Múlttalan utakon </i>vagy a <i>Mindaz,
ami jár.</i></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Email-váltásaink során
egy kedves, szimpatikus lányt ismerhettem meg, akit most örömmel prezentálok
nektek is. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok őt
szeretettel! :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az első kérésem hozzád
sem lesz más: kérlek, mondj pár szót magadról! Kicsoda Fancsaly?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
csak a tényekre hagyatkozunk, akkor egy 27 éves fiatal nő vagyok, a fővárosban
élek a vőlegényemmel egy apró albérletben, ami híven tükrözi, milyen lehet egy
lépcső alatti gardróbban élni. Na, nem is a mérete, mint inkább a sötét
sarkokra jutó pókok száma miatt. Épp abban az életkorban vagyok, amikor már
nagyon illene felnőttként tekinteni saját magamra, de ez az esetek többségében
nem igazán sikerül. Rendelkezem némi bölcsész és könyvesbolti múlttal. Azóta
viszont már felültem a mókuskerékre, és most éppen egy kisebb nemzetközi cégnél
adminisztrátorkodom. Nem túl nagy karrier, de ez is csak egy lépcsőfok. Ami a
hátteremet illeti, a szigorúan vett gyermekkoromat egy apró kis zsákfaluban
töltöttem, ahol a házunk mögött emelkedő domb tetején húzódott az erdő, és
kedvenc nyári elfoglaltságaim közé tartozott, hogy kijártunk a mezőre szamócát
legelészni. A könyvek szeretete akkor vált igazi menedékké számomra, mikor egy
költözés, és más tragédiák kiragadtak ebből az idillből. A olvasás olyan volt
számomra, mint az ajtó egy ruhásszekrény mélyén, amin keresztül bárhová
elszökhettem. Ez az élmény nagyrészt azóta is megmaradt. Sőt, valahol az írás
is ezt a célt szolgálja nálam. Manapság viszont még elsurranni is alig van
időm, annyira tele van az életem változással és tervekkel. Most éppen minden
mozzanata átmeneti, és egyetlen szilárd pontom a szerelmem, akivel most
próbáljuk majd megalapozni a közös jövőnket, ha úgy tetszik, épp a
fészekrakással vagyunk elfoglalva. Egyébiránt csak egy teljesen átlagos lány
vagyok, aki szereti a hegedű hangját, a frissen kinyílt levelek zöldjét, a régi
könyvek illatát, az étcsokoládé keserűségét, és a drámai végszavakat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan kerültél
kapcsolatba a Harry Potter univerzummal? Szerelem volt első látásra? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy
kicsit késve már akkor kapcsolódtam be a történetbe, amikor megjelent az első
film, és anyukám egyik munkatársa elvitt engem is a gyerekeivel a Bölcsek
kövére. Ez egyébként is kedves emlékem, mert életemben akkor voltam először
moziban. Aztán pár hónapra rá a nagynénéméknél töltöttünk egy hosszú hétvégét,
és akkor akadt a kezembe a Titkok kamrája, amit unokatesóm kért valahonnan
kölcsön. Az alatt a három nap alatt, míg ott voltunk, eljutottam az utolsó
előtti fejezetig. Sírva szálltam fel a buszra, mert a könyvet nem hozhattam haza
magammal. De persze aztán megszereztem a könyvtárból az elsővel együtt, és
onnan nem volt megállás. Mondhatni szerelem volt második látásra. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kik a kedvenc
szereplőid, illetve kik azok, akik ellenszenvesek voltak, és miért?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hű!
Természetesen nagyon szeretem az ikreket, Lunát, Molly Weasleyt, Tonksot és
Lupint (annyira igazságtalan volt velük Rowling!). Velük kapcsolatban nem kell
magyarázkodnom. Ők egyszerűen szeretni valóak. Az abszolút szerelem persze
Perselus Piton volt. Mindig is tudtam, hogy ő is a jófiúkkal van. Még az Halál
ereklyéinek megjelenése előtt a szobatársaimmal fél éjszakákon át vitatkoztunk
arról, hogy Piton jó vagy gonosz, és hogy vajon mi a fenéért bízik meg benne
Dumbledore. Erre persze én sem tudtam a választ, csak annyit, hogy ha gonosz
is, nagyon stílusosan csinálja. :) Viszont egyetlen olyan karakter van, akit
Rowling nem szánt ellenszenvesnek, én mégsem tudtam igazán megkedvelni, az
pedig Hagrid. Kövezzetek meg, de engem ő kifejezetten idegesít.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a véleményed a
filmadaptációkról? Szerinted kinek sikerült leginkább hoznia az általa
megformált karaktert?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Akármennyire
próbálom is, képtelen vagyok függetleníteni a filmeket a könyvektől, épp ezért
nem is vagyok kibékülve velük. Az első kettő még talán egész jól is sikerült,
de a harmadik részt teljesen kiherélték azzal, hogy a Tekergőkről
elfeledkeztek. Pont azt vették ki belőle, ami miatt az a kötet a kedvencem. A
többi meg… Nos, abszolút könyvpárti vagyok. Ha mondanom kellene valakit, Rupert
Grint szerintem nagyon jó volt Ronként. Ha más nem, rajta jókat lehetett
nevetni a filmek alatt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van(nak) olyan
karakter(ek), aki(ke)t te másként képzeltél el, mint a filmbéli énjük?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Itt
jön az én szívfájdalmam. A szereplők többségével egész jól megbékültem a
filmekben, na de Piton! Minden tiszteletem és elismerésem Alan Rickmannek,
csodás színész volt, és nagyon sok filmben szerettem, de az én fejembe élő
Perselus Pitonhoz semmi köze sem volt. Persze ez nem is az ő hibája. Egyszerűen
a filmekben szerintem nem jól nyúltak hozzá a karakteréhez. Bár elismerem, hogy
én kicsit talán túlidealizáltam őt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mit értesz pontosan az
alatt, hogy túlidealizáltad őt? Volt esetleg a fejedben másvalaki, akit jobban
el tudtál volna képzelni Piton karakterére?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
pont erre gondoltam. Nem is a színészen múlt a dolog, hanem azon, ahogy
megformálta Pitont. Nekem helyenként inkább nevetségesnek és szánalmasnak tűnt,
mint fenyegetőnek és titokzatosnak, amilyennek bennem él. Az utolsó részekben
próbálták őt kicsit összekapni, de valahogy nem sikerült, és a Szellem
Szállásos haldoklós jelenetet végképp sikerült elrontaniuk. Valahogy nekem az a
filmben nem volt hiteles. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Volt valami, amit
esetleg tanultál a történet folyamán? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Persze!
Az első és a legfontosabb, hogy a Bogoly Berti féle mindenízű drazséból
kerüljem a feketét és a karamell színűt, ja és a sárga színű süteményeket, mag
a turbános embereket. Viccet félretéve, a könyv rengeteg tanulságot hordoz, és
erről órákat lehetne beszélgetni, de ami talán számomra a legfontosabb volt, az,
amit a barátságról tanított, az egymás iránti elkötelezettségről, a
megbocsátásról és az elfogadásról. Valamint hogy nem kell fantasztikusan
szépnek vagy okosnak lenned ahhoz, hogy különleges légy, és megmentsd az egész
varázslóvilágot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Harry Potter
univerzum méltán nagy népszerűségnek örvend nem csupán fiatalok, de sok felnőtt
körében is. Mit gondolsz, miben rejlik a csodája?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy
másoknak miért olyan fontos, nem tudhatom. De én abban látom a csodáját, hogy
Rowling egy olyan világot mesél nekünk, ahová mindenki szívesen elmenekülne,
ahogyan Harry is tette. Egy hely, ahol a csodák körülvesznek, és ahol
lehetőséged van megküzdeni a gonosszal, és győzni. Nálam az is nagy szerepet
játszott, hogy gyakorlatilag együtt nőttem fel a szereplőkkel, így még közelebb
éreztem magamhoz őket. Tavaly pedig az egész sorozatot egyben újraolvasva
rájöttem, hogy ez a mese mindig nekem és hozzám fog szólni, akárhány éves is
leszek, mert Roxfort az én otthonom is, ahová a hétköznapok apró-cseprő
problémái elől bármikor elmenekülhetek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted van/lesz még
egy olyan fandom, legyen szó akár könyvről, sorozatról, bármiről, amit ennyien
szeretnek/fognak szeretni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Előbb-utóbb
jön majd egy új történet, ami megdönti a Harry Potter egyeduralmát, és már most
is sok olyan fandom van, ami méltán népszerű, csak hogy a legismertebbeket
említsem, ott A tűz és jég dala ciklus vagy Tolkien világa. Igazából a Harry
Potter erőssége abban van, hogy kortalan. Legyél 9 vagy 99 éves, akkor is
megtalálod benne azt a hangot, ami hozzád szól. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">J.K Rowling a
könyvsorozat befejezése után publikált más jellegű könyveket is. Olvastad
valamelyiket?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
olvastam őket, bár nem azért, mert elzárkózom tőlük, csak nem jutottam még el
hozzájuk. Sok más történet van, ami jobban érdekel. Ha azokkal végeztem, akkor
talán jöhetnek Rowling könyvei is.<b> <o:p></o:p></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Tavalyi évben pedig
színházi darabként jelent meg egy Harry Potter továbbgondolás, ami a következő
generációra fókuszál, azon belül is Albusra és Scorpiusra, ez az <i>Elátkozott gyermek. </i>Ennek kiadták a
forgatókönyvi változatát nyomtatott formában is. Olvastad? Ha igen, hogy
tetszett, ha nem, szeretnéd?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Már
a megjelenés napján (éjszakáján) megvettem a könyvet. Leginkább a nosztalgia
miatt mentem el, és mert olyan gyönyörű a borítója. :) A filmmel ellentétben
ezt teljes mértékben tudtam függetleníteni a Rowling-féle Harry Pottertől.
Egyszerűen csak érdekelt, hogy mások hogyan képzelik el a folytatást, és igazán
nem vártam tőle semmit. Így nem is tudtam csalódni. Az Elátkozott gyermek
tényleg csak egy szövegkönyv, arra viszont jó volt, hogy felkeltse az
érdeklődésem a <b>darab</b> iránt. Most már
csak egy kis felix felicis kell, és itthon is színpadra viszik a történetet. Akkor
majd bátrabban merek nyilatkozni az egész történetről. Mindenesetre olvastam
már jobb fanfictionöket a Merengőn. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Említenél ezek közül
párat?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mennyi
időd van? :) Ha maradunk az Elátkozott gyermek vonalánál, akkor Heteira
Albus/Scorpius párosítása az egyik kedvencem. A Hatalom-játékot nagyon
szerettem. De ott vannak gernon fordításai. Ezeket még a kezdet kezdetén
olvastam, és gyanítom, hogy nagy szerepük volt abban, hogy a slash felé
forduljak. Ha Severitus, akkor ami először eszembe jut, az a Boldog napok a
pokolban és folytatásai (enahma/Enelen), és az Egy páratlan év (ez is fordítás).
Bár ezeket azt hiszem, nem Merin olvastam.
Snarryből pedig ani Passzívja az etalon, bár a mai napig sem tudom
pontosan, mit szeretek benne annyira. Talán azt a rengeteg feszültséget,
érzelmet és drámát, meg ani zsigeri stílusát úgy általában. Na meg ott van a
legendás Házasság köve, aminek a folytatását azóta tervezem megírni, mióta
először elolvastam (nem túl sok látható eredménnyel).És ez tényleg még csak a
jéghegy csúcsa. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba került ez
a továbbgondolás, tavalyi évben került moziba a <i>Legendás állatok és megfigyelésük </i>c. kiegészítő történet
filmadaptációjának első része, mely Göthe Salmander kalandozásait mutatja be,
egyfajta előzménytörténetként. Láttad a filmet? Ha igen, mit gondolsz róla? Mit
gondolsz, a filmnek sikerül bevonzania a már meglévő Harry Potter tábort? Te
magad kiknek az előzménytörténetét vagy továbbgondolását látnád szívesen
megfilmesítve? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Láttam
a filmet, és én nagyon jól szórakoztam rajta. Szerintem szerethető volt, minden
egyes utalásával együtt, ami ugyan előhívta az előző hét film világát, de nem
akart hozzá tartozni. Ez egy másik történet, csak az univerzum egyezik. A
karakterek aranyosak, a sztori egyszerű, a filmvilág pedig nagyon hangulatos
lett. De ez az én saját véleményem. Lesznek, akik már csak azért is elmennek,
és akik csak azért sem. Kell hozzá egy kis nyitottság, és tudni kell
függetleníteni a filmet. Szerintem nem rossz dolog, hogy egy olyan nagy hatású
történetet, mint Harry Potter históriája, nem hagynak csak úgy eltűnni, hanem
itt-ott visszanyúlnak hozzá, hiszen a szemüveges kis nyomi világa még mindig
hatással van az olvasókra. És amit én szeretnék látni: Dumbledore és
Grindelwald fiatalkori barátságáról nem lenne rossz látni egy filmet, vagy a
Tekergőkről, de jó lenne egy olyan történet is, ami bepillantást enged a többi
mágus iskola életébe. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Dumbledore-Grindelwald szálra én is kíváncsi lennék, de szerintem lesz róla szó
a film folytatásában, mert már lehet tudni, hogy ki fogja játszani a fiatalkori
igazgatót. Ami engem nagyon meglepett, de lehet, ezzel csak én vagyok így, hogy
Johnny Depp tűnt fel mint fiatalkori Grindelwald. Te hogy vagy ezzel? Szerinted
miért pont őt választották? Mit gondolsz, mennyire hitelesen tudja majd
visszaadni a sötét mágust.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nekem
eltartott pár percig, mire leesett, hogy ő az. :D Johnny Deppről mindenki
tudja, hogy nagy átváltozó művész, és már ez a tulajdonsága is illik a
karakterhez. Eddig többnyire nem okozott csalódást a művészúr, szerintem nem
most fogja elkezdeni. </span>:)<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 14.2pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Térjünk át az írásra!
Mióta írsz, és mit jelent számodra? Mi az, ami inspirálóan hat rád?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elég
banális módon Lucy M. Montgomery Emilyje inspirált először az írásra. Tizenegynehány
évesen ő lett a példaképem, és szinte természetes volt, hogy én is kipróbáltam
a regényírást. Csíkos spirálfüzetbe, tollal, a fiókba elrejtve. Semmi komoly. A
gimiben nem is foglalkoztam vele a különböző fogalmazásokon és esszéken túl.
Aztán jött a Merengő, ahol eleinte csak olvastam, aztán elkapott az alkotás
mámora, és muszáj volt a saját ötleteimet papírra vetni. Egy idő után az írás
helyettesítette azt, amit korábban az olvasástól reméltem. Kicsit segített
kiszakadni a mindennapokból, kicsit elmenekülni, közben pedig hihetetlenül jó
érzés volt létrehozni valamit. Ez a fajta teremtés hiányzik mostanában a
legjobban. A Merengő légköre egyébként nagyon sokat adott a dologhoz. Az
olvasók, a bétáim, az a rengeteg elismerés és bátorítás, amire egyáltalán nem
számítottam, amikor először töltöttem fel történetet. Jó volt részese lenni
ennek a közösségnek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szoktál zenét hallgatni
írás közben?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez
nagyon változó. A hangulatomtól függ, de ha hallgatok is, akkor csak szöveg
nélkül, mert az könnyen elviszi a gondolataimat. Egyébként Lindsey Stirling az
egyik nagy kedvencem, de van, hogy csak elindítok egy kelta vagy ír népzenei
válogatást, esetleg valami klasszikus zenét, aztán hadd szóljon!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Milyen műfajokban írsz
szívesen, és melyek azok, amik távol állnak tőled? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
forma egyértelműen regény, vagy kis regény. Még nem jöttem rá, hogyan lehet úgy
megírni egy novellát, hogy ne akarjak mindent elmesélni az elejétől kezdve. A
műfaj pedig dráma, dráma, dráma. Nevetségesen sok fejezetem ér véget valamilyen
drámai végszóval, és több pohár tört már össze a történeteim során, mint egy
vadabb szilveszteri buliban. Valahogy a szomorúságról, magányról, fájdalomról
sokkal könnyebben írok, és sokkal könnyebben is átérzem ezeket az érzéseket. A
humor például nem igazán megy nekem, pedig állítólag van humorérzékem. Ami
pedig végkép távol áll tőlem, az a paródia. Nem is szeretem, és nem is tudom
csinálni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Füzetbe írsz először
vagy azonnal monitorra veted a gondolataidat? Általában mennyi idő alatt
készülsz el egy adott történettel?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Eleinte
füzetbe írtam, mert úgy éreztem, hogy a pötyögés megöli a gondolataimat, de
aztán belefáradtam az utólagos gépelésbe, és átszoktam a laptopomra a spirál
helyett. Ezt is meg lehet szokni, és biztos, hogy később is tudni fogom, hogy
mit akartam oda írni. :) Fénykoromban hetente gyártottam a 8-10 oldalas
fejezeteimet, mostanra ez évi öt oldalra csökkent. De nagyon változó. Attól
függ, fejben mennyire sikerül kidolgoznom a jeleneteket, és mennyit kell a gép
felett ülve görcsölnöm azon, hogy mit is írjak. Leggyorsabban akkor született
meg egy történet, ha előtte az egész napom azzal telt, hogy fejben megformáltam
a párbeszédeket, a belső monológokat, aztán másnap hajnalban – még mielőtt túl
sok inger ért volna el a valóságból – megírtam az egészet egyben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2009 óta vagy a Merengő
tagja, 2010-től pedig írója is. Hogyan találtál rá az oldalra, illetve van
másik online felület, ahol publikálsz? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mint
utólag rájöttem, jártam én korábban is a Merengőn, de akkor csak egy futó
pillantást vetettem rá. Aztán az egyetemi gólyatáborban az egyik leendő
csoporttársam bedobta a kérdést, hogy akkor Harry Potter, és hogy ismerem-e a
Merit. Hát igen, és nem. Rábeszélt, hogy nézzek föl, mert érdemes. Mint
kiderült ő volt a Merengő egyik harcos amazonja, Lilyana. Abban az első vizsgaidőszakban
nem voltam túl hálás neki. XD Egyébként volt egy kis próbálkozásom az IEPP-n,
de oda is csak a meglévő történeteket raktam fel, és nem is igazán voltam
aktív. Szóval mondhatni a Merengő volt az egyetlen fórumom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van olyan
ismerősöd/barátod, akit az oldalnak köszönhetsz?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Borzasztóan
antiszociális vagyok, szóval nem igazán. Ismerek pár embert akik merengőznek,
de ez vagy a puszta véletlen műve, vagy azért merengőznek, mert én mutattam
nekik az oldalt. Bár ha jobban belegondolok, pár éve majdnem lakótársak lettünk
mellonsszal, akivel viszont csak és kizárólag az oldal létezése miatt találkozhattam.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Legfőképpen HP
fandomban alkotsz, többségében severitus, snarry és drarry írásaid vannak. Mindegyik
igen kedvelt téma mind az írók, mind az olvasók körében. Szerinted mi lehet
ennek az oka? Véleményed szerint Draco illetve Piton miért illik Harryhez? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Valószínűleg
azért olyan népszerűek, mert ők egyszerűen királyak együtt. :D Ez a három
karakter olyan sok ellentmondást és feszültséget hordoz magában, közben pedig
annyira passzolnak és kiegészítik egymást, hogy egyszerűen sírnak azért, hogy
valaki megírja a történetüket. Draco mellett Harry azért jó, mert mindketten
erős személyiségek, és képesek egymásból kihozni a mélységeket, ugyanakkor
kicsit egymás inverzei is. Már csak a színeikben is. Harry a világos oldal, míg
Draco a sötét oldal terméke. Mindkettejüket meghatározza a környezet, amiben felnőttek,
amiben hisznek, de enélkül elég képlékeny karakterek, akiket könnyű kedvünkre
át- meg átgyúrni. És máris sikerült ellentmondásba keverednem. Piton karaktere
viszont eleve hozzá van rendelve Harryéhez. Az már az írótól függ, hogy hogyan
nyúl hozzá ehhez a kapcsolathoz. Piton egész lényét meghatározza a tudat, hogy
amihez csak hozzáér, az elpusztul. Szüksége van valakire, akinek végre tényleg
a támasza lehet, csak hogy érezze, még mindig elég erős és emberi. Harrynek meg
pont az kell, hogy valaki mögé álljon. Mindenki akar belőle egy darabot, de
igazán senkinek nem számít, hogy vele, simán-Harryvel mi van. Pitonban ott a
potenciál, hogy megadja neki, amit akar. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A severitus történetek
esetében pedig Piton és Harry között apa-fia kapcsolat áll fenn, mely lehet
akár vérszerinti is. Talán mondhatom, hogy a legismertebb írásod, mely ezzel a
témával foglakozik, <i>A feloldozás ára.</i>
A regényt 2014-ben a legeredetibb történetnek szavazták meg az III.
Aranypennán, melyhez először is hadd gratuláljak. <i> </i>Mesélj a regényről egy
kicsit? Hogyan született meg az ötlet?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm
szépen! Ezen még most is meghatódok, ha eszembe jut, bár furcsa egy olyan
történetet a legeredetibbnek megválasztani, ami nem tesz mást, mint hogy az
eredetit kifordítja a sarkaiból. A feloldozás árára a mai napig a legkedvesebb
gyermekemként gondolok, főleg, hogy ennek kapcsán kaptam a legtöbb és
legkevésbé várt elismerést, és egy pár évre ez vált a mindennapjaim
mozgatórugójává. Egyébként az egész ötlet egy baráti vitából indult ki, hogy
vajon Harry jobban járt-e volna, ha a Mardekárba kerül, hiszen a Teszlek Süveg
mégis csak tudja, hogy mit beszél. Innen jött a mardekáros-Harry ötlete, ami a
mai napig szívügyem, és az, hogy megírok egy mi-lett-volna-ha regényt. Az
eredeti terv az volt, hogy a jelenetek között ugrálva nagyobb léptekben mesélem
el a történetet – emiatt lett olyan kurtán furcsa az első fejezet, és Harry
első évei a Fonó soron - , csak aztán valahogy a Roxfort Expresszen ragadtam,
és egyszerre mindent el akartam mesélni, és mire észbe kaptam, elkezdtem újraírni
Rowling művét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A regény eddig 54
fejezetet élt meg, és az olvasóid bizonyosan kíváncsiak arra, hogy mikor fogod
folytatni. Erről esetleg tudsz már nyilatkozni?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ettől
a kérdéstől szokott sírhatnékom támadni, főként a bűntudat és a hiány miatt,
amiért már jó ideje nem nyúltam hozzá a folytatáshoz. Pedig nem temettem el a dolgot.
De semmi bíztatót nem tudok mondani. A negyedik kötet koncepciója kész van,
csak le kellene írni, de közben már olyan sok idő telt el, hogy teljesen
berozsdásodtam. Ráadásul így pár év távlatából van pár dolog, amit már nem így
írnék meg. Szeretném például az egész gyerekkori részt átírni, kibővíteni, hogy
kellő alapot adjon a történetnek. És lenne egy fontosabb változtatás még az
első év történetében, ami megbolygatná a már megírt részeket is, ehhez pedig
kicsit át kell gyúrnom mind az 54 fejezetet. Közben pedig a hétköznapok
sodrában képtelen vagyok kiszállni a mókuskerékből, hogy egy kicsit
visszatérjek a saját fejembe, a saját világomba.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kitartást és sok sikert
kívánok hozzá mindenképpen. :) A másik severitus témájú történeted, mely drarry
is egyben, és ami a VII. HWSC kihívásra íródott, az <i>Elemi erők. </i>Mennyire nehéz vagy éppen könnyű bizonyos korlátok
között írni? Elégedett vagy a történettel, vagy így utólag máshogyan írtad
volna meg? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
HWSC-ben az volt a jó, hogy bár voltak megkötések, de ezek inkább tereltek, és
ötletet adtak, és nem igazán korlátoztak. És végül sikerült úgy értelmeznem a
szabályokat, hogy azok nekem jók legyenek. Egyébként szerintem az a történetem
kifejezetten rossz lett. Vannak jó részei, de összességében összecsapott lett,
és nem sikerült megírnom a lezárást úgy, ahogy szerettem volna. SPOILER!
Például egy az egyben kifelejtettem belőle, hogy végül is Harry hogy úszta meg
az egészet. XD A második HWSC-s történetem már sokkal jobban sikerült, ott nem
úsztam el annyira az idővel és storyval.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már kihívás, részt
vettél a Kívánság Üst játékban is, ahol másvalaki kívánságát kell megvalósítani.
Mennyire tekintetted ezt kihívásnak? Melyiket tartod nehezebbnek, ezt vagy a
HWSC-t? Miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyértelműen
a Kívánság Üst a nagyobb kihívás számomra, mert a HWSC-n megadott szempontok
alapján írsz egy történetet, ami legfeljebb kevesebb pontot ér majd, de a
Kívánság Üst a nevéből adódóan arról szól, hogy egy valakinek írod a
történetet, aki kíváncsi rá, és várja, mit hozol ki belőle. Szerintem éppen
ezért nagyobb is a felelősség. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A standard HP slash
párosokon kívül foglalkozol Harry/Bill, illetve Piton/Draco szállal is egy-egy
történet erejéig. Miért pont ők? Mi fogott meg bennük? Rajtuk kívül van még
olyan nem (feltétlenül) megszokott pár, akik megmozgatják a fantáziádat? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezek
a kilengések általában egyszeri esetek. Harry és Bill egy kósza ötletből nőtte
ki magát egy konkrét történetté, mikor a „Múlttalan utakon”-ban Harry elejt egy
megjegyzést arról, hogy volt egy futó kalandja a legidősebb Weasley fiúval.
Pitont és Dracót pedig kifejezett kérésre hoztam össze egy kósza flörtre, de én
személy szerint nem tartom őket összeillő párosnak. Ha pedig nem megszokott
páros, akkor egy másik történetem kapcsán eljátszottam a gondolattal, hogy
Ollivander Dumbledore tanítványaként talán mást is látott a professzorában a
mentoron kívül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Végül pedig jöjjön
néhány általánosabb HP kérdés: <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted melyik házba
osztana be a Teszlek Süveg, illetve te magad melyiket választanád és miért? </span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem
én a Hugrabug jeles képviselője lennék. Szorgalmas, lojális és kétbalkezes. De
ha én választhatnék, akkor biztos a Mardekárra esne a választásom, csak hogy
közelebb kerülhessek csodálatom tárgyához. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha egy napra
belebújhatnál az egyik HP karakter bőrébe, ki lennél?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Luna
Lovegood. Az ő karaktere nem okozna nehézséget nekem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha választhatnál egy
varázstárgyat (merengő, időnyerő, láthatatlanná tévő köpeny stb.), melyiket
tudnád hasznosítani a mindennapi életedben? </span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Már
alapból egy varázspálcának is örülnék. De ki ne akarna egy időnyerőt? Gondolj
csak a lottószámokra! :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olvasói kérdések:<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi az az étel, amit
pukkadásig tudnál enni?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
bolognai spagetti. Bárhol, bármikor, bármennyit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hova mennél
szívesebben: északi ország vagy tengerpart?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aurora
borealis. Bármelyik ország szóba jöhet, ahonnan láthatom. Mellesleg
tengerparton már voltam. Nem olyan nagy szám, és téli kabátban sokkal jobban
mutatok, mint bikiniben. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szoktál emlékezni az
álmaidra? Mesélj el egy furát!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Valószínűleg
nem mindegyikre, de a legfurábbakra emlékezni szoktam. A legutóbbiban, amire
emlékszem, disney szereplők leptek el egy várost zombiként. Nekem csak annyi
dolgom volt, hogy valahogy elvegyüljek közülük. Izgi volt. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Életben tudod tartani a
szobanövényeket, vagy inkább nem kísérletezel és messzire elkerülöd őket?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
utóbbi három évben egy sötét lyukban laktam, ami még nekem sem biztosított
elegendő fényt, nemhogy egy növénynek, így nem is kísérleteztem vele. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm szépen, hogy
vállalkoztál az interjúra, és sok sikert kívánok neked a továbbiakban is. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
köszönöm a megkeresést és a kérdéseket! Kicsit előhozta a nárcisztikus énemet,
amiről mindig is tudtam, hogy ott rejtőzik valahol. Élmény volt kicsit újra
felidézni a Harry Pottert, a Merengőt, és ezt az egész univerzumot. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright<o:p></o:p></span></i></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-83052858458582146922017-07-13T19:52:00.000+02:002017-07-13T20:06:18.297+02:00Vero Rosyth interjú<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b>Amikor megláttam a levelesládámban Vero Rosyth nevét, azt hittem valami fura spam, téves e-mail, esetleg valami vicc... Hiszen, lássuk csak, 2007 óta nem frissült a sztori, úgyhogy joggal gondoltam mindenre, csak arra nem, hogy újra előveszi Dracót meg Hermionét és ott folytatja velük, ahol abbahagyta. Pedig illett volna elhinnem elsőre is, mert igaz. És azóta is frissül a <i>Never... </i>Számomra nem volt kérdés, hogy megragadom-e a lehetőséget az interjúra - és nem azért, mert attól tartottam, megint elillan XD Akinek nem lenne ismerős a név, ne csüggedjen, mert egy évtizednyi hallgatás után kifaggattam őt az előzményekről, a terveiről a jelenjéről... Persze kiderült, hogy a rohanó hónapok nagyjából egy hétnek tűnnek (számomra is), és még csak meg se akadtunk a témákban, mivel ő tulajdonképp el se hagyta igazából a fic-zónát, csak pihent egy kevéskét. Én meg közben arra is rájöttem, hogy shanon is t</b></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16px;"><b>íz</b></span><span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b> éve létezik. Júj.</b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b><br /></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b>Na de, itt nem ez a lényeg, hanem Vero, és hogy egy régi ismerőssel mindig jó "összefutni". Olvassátok!</b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b></b></span></div>
<a name='more'></a><span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b><br /></b></span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kit
köszönthetünk Vero Rosyth személyében? Honnan az írói neved?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Először is
szeretném megköszönni a lehetőséget az interjúra, nagyon megtisztelő! Nem is gondoltam volna, hogy a visszatérésem
után rögtön ilyen helyzetbe csöppenek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nem is
tudom, mit mondhatnék magamról. Az elmúlt tíz év olyan gyorsan eltelt, hogy én
igazából még mindig húsz évesnek érzem magam, pedig most már harminc is
elmúltam. Ideje lenne felnőni, de ez nehezen megy. Szóval azt hiszem, egy örök
álmodozóval van dolgotok. Az írói álnevem egész egyszerűen született. A Veronika
mindig is az egyik kedvenc nevem volt, így mikor elkezdtem netezni, mindig a
Verot használtam. Az első fanfictionömet egy régi barátnőmmel írtam közösen,
mindketten a saját szereplőnk szemszögéből. Az ő neve lett Veronica Rosyth,
szegény lány eléggé Mary-Sue lett… Innen jött az írói álnevem is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan és
mikor találkoztál a Harry Potter univerzummal? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A Harry
Potter univerzummal akkor találkoztam, amikor egyik karácsonyra megkaptam az
első négy könyvet. Amiket, ha jól rémlik, a téli szünetben ki is olvastam. A
Tűz Serlegét 2001-ben adták ki, úgyhogy én talán erre az évre tenném a
találkozást.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fanfiction?
Egyértelmű volt, hogy leírod és publikálod, amit kitaláltál?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az egész
fanfiction téma úgy kezdődött, hogy nekem akkoriban volt egy Emma Watson
honlapom, ahol kb. elsőként került fordításra Draco-Hermione fanfiction, és
tulajdonképpen azt mondhatom, hogy Magyarországon innentől vette kezdetét ennek
a párosnak a favorizálása, ami természetesen engem is magával ragadott. Az első
fanfictionöm a fent említett írás volt, amit azt hiszem, az Emmás honlapon
publikáltunk is. Nem tudom már pontosan, hogy hogy indult ez az egész, de
mindenestre nagyon örülök neki, rengeteget adott akkoriban és persze most is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amikor még
Rowling is a történet sűrűjében járt, sokkal könnyebb lehetett teret adni a
fantáziának, mint a mű befejezése után. Izgalom, megannyi kérdés,
szál-szövögetés… Mesélj kicsit arról, milyen volt akkoriban ficet alkotni,
amikor még semmi sem volt biztos!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Igen, azt
hiszem, hogy ezek a fanfictionök talán az ötödik könyv környékén kezdődtek,
amikor a történet igen sok irányba haladhatott. Kétség kívül ekkor még sokkal
szabadabban tudott az ember írni, a fantázia nem ismert határokat. Rengeteg jó
történet született, amiket öröm volt olvasni. Visszaolvasva egy-két írásomat én
is fogom a fejemet, hogy miket nem hordtam össze. Akkoriban rengeteg írás volt
az iskolaévekről, és megmondom őszintén, nekem is azok a kedvenceim, ahol még
fiatalabbak a szereplők. A hét könyv után már sokkal nehezebb olyan iskolai
történetet írni, amire azt mondhatjuk, hogy valóban eredeti és izgalmas, és
megéri elolvasni, annak ellenére, hogy ismerjük az eredeti sztorit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Dramione.
Mindig is ők vonzottak, ők az abszolút kedvencek, vagy a kihívás miatt írsz
róluk? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
Draco-Hermione továbbra is a világtörténelem (egyik) legjobb párosa szerintem,
legalábbis számomra. Az angol nyelvű fanfictionök olvasásával kezdődött az
egész. Annak ellenére, hogy teljesen klisé a történetük, engem a rossz fiú/jó
lány kapcsolattal mindig meg lehetett venni. Szerintem ez sok embernél örök,
legyen szó róluk, vagy akár másokról. Számomra kihívás ennek a párosnak a
bemutatása. Az első fanfictionöm nem is sikerült olyan jól, így a <i>Never let the hope fly away</i>ben<i> </i>nagyon igyekeztem, hogy a karakterek
hűek maradjanak magukhoz, és hogy ne essek át a ló túloldalára. Próbáltam, és
még mindig próbálom úgy bemutatni őket, hogy mindenki számára hihető legyen a
kapcsolatuk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A párosnak
azért volt egy nagyon szép virágkora, amikor garmadával töltötték fel szinte
hetente az újabbnál újabb DHr kreációkat, és ilyenkor persze meg is jelentek a
Mary Sue Hermionék, karöltve a hősszerelmes Szőkékkel, akik vagy a vonaton,
vagy a prefektusi fürdőben, esetleg büntetőórán, Piton árnyékában estek
szerelembe. A <i>Never let the hope fly away
</i>azonban már akkoriban kitűnt közülük a komor, igazi, ugyanakkor nagyon is
hatásos hangvételével – ráadásul nem is a romantikus részlegbe töltötted fel,
ami akkoriban majdnem vakmerő lépés volt. Honnan jött az ötlet? Emlékszel?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Egyrészt
furcsa, másrészt nagyon-nagyon jó érzés visszaemlékezni arra a virágkorra,
nagyon szép időszaka volt az életemnek, amikor is a Harry Potter miatt sok jó
barátot szereztem, s akik közül párral azóta is tartom a kapcsolatot. Ahogy
említettem, elkezdtünk fordítani, utána pedig hirtelen megindult a tömeges
Dramione fanfiction-írás egyik pillanatról a másikra. A barátaim is róluk
írtak, az ő történeteik azóta is a kedvenceim közé tartoznak, ahogy sok
embernek is. Még mindig hihetetlen számomra, hogy akkoriban mennyien olvasták a
Nevert. Ez nagyon sokat jelent nekem. Sajnos nem emlékszem rá, hogy pontosan
honnan jött az ötlet, de azt tudtam, hogy egy komolyabb történetet szeretnék
róluk írni, emiatt is éreztem azt, hogy nem a romantikus kategóriába való a
sztori. Ennél nagyobb mélységet szántam neki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Annyit
azért meg kell jegyeznem, hogy a <i>Never… </i>szerintem
sokakra hatással volt. Ebben a „kis világ” dramione kultuszában alig volt olyan
ötlet, amit ne rágtak volna meg százszor, a te történetedben viszont pont az a
más, hogy aaaaannyira lassan közelednek egymáshoz ők ketten, hogy… Nem is
tudom. Nálad szembesültem azzal, hogy valójában tényleg mennyi időt is kellene
nekik hagyni. Hiszen érniük kell, közben rájönniük, hogy nem is olyan rossz a
másik, és ezt te mind arányos adagokban tudtad elénk tenni. Aztán ott van az
ellentétek leküzdése és elhagyása is…
Na, erről órákig el tudnék csevegni, úgyhogy abba is hagyom.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:) :) Örülök, hogy így gondolod, és, hogy még mindig
szereted a történetet :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy állsz
a többi párossal? Beszippantott valamelyik?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fu, őszintén? Nem mondanám. Persze vannak szereplők, akikről
szívesen olvasok, de nincs olyan kedvenc párosom, akit külön kiemelnék. Azt
csak halkan súgom meg, hogy én a Harry-Hermione párost is szeretem, de mivel
Dramione létezik, így a HH értelmét veszti :D <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kedvenc
írók?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">JKR-hoz természetesen örökké hűséges leszek, amiért
megteremtette a HP világot. Konkrétan kedvenc íróim nincsenek, egy-egy könyv
szokott megragadni, illetve Nicholas Sparks történeteit szeretem, de azért,
hogy párat említsek: John Green, Jojo Moyes, Stephen Chbosky, Tolkien, GRR
Martin, Diana Gabaldon...<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kedvenc
fanfiction-írók és ficek akkor és most?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ABC sorrendben a barátaim: Krisy (It's not easy to be me),
Mione (Karácsonyi történet) & Nyx (Light in the darkness). Az ő történeteik
álltak a legközelebb a szívemhez, de olvastam még Jan Collie, asd, Kisera nagy
műveit is. Ők jutottak most eszembe. A mostaniakról sajnos nem tudok
nyilatkozni, mert nem kezdtem komolyabb olvasásba, csak néhány novellát érintettem,
illetve ismételten Nyxet emelném ki, akinek a régebbi műveit olvastam/olvasom
el újra, valamint az újaknak állok neki :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Attól,
hogy nem töltöttél fel semmit az utóbbi években, olvasgattál? Vagy teljesen
leszakadtál a témáról, és egyszer csak visszataláltál?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sajnos nem olvastam fanfictionöket, legalábbis nem HP
témában. Csak elvétve néhány történetet. Őszintén, nem is emlékszem, hogy ez a
nagy elszakadás hogy történhetett...<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem tudom,
mennyit nézelődtél, volt-e időd rá, de észrevettél változásokat az oldalakon
vagy az alkotókon? Nem külalakra értem, persze. (shanon ezúttal is nagyon
komoly…)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sajnos nem nagyon volt időm rá, megmondom őszintén eddig is
sokfelé szakadtam, és most, hogy ilyen mértékben bejött újból a HP az életembe
(persze mindig is jelen volt) az alvással töltött óráim száma csökkent
drasztikusan. :D A Merengőn természetesen nézegettem őket. Furcsa, hogy ilyen
sokféle történet kerül fel az oldalra, és nem csak Harry Potter témában, de
végül is jó, hogy van egy oldal, ahol mindenféle fanfictinöket lehet olvasni és
eredeti történeteket is.<b><o:p></o:p></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Gyanítom,
hogy egyelőre a fő sztori befejezése a terv, de gondolkodtál hosszútávon?
Belevágnál még valamibe, vagy inkább azt mondod, elég lesz ennyi is? Esetleg ha
van olyasmi, amivel nem vagy teljesen elégedett, azt utólag korrigálod majd?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igen, jól gyanítod, a fő sztori befejezése a cél, egyelőre
el sem tudom képzelni, hogy azzal sikerül végeznem, nem pedig, hogy egy újat
kezdeni. Amúgy sok történetem van, ami nincs befejezve, nem csak Harry Potter
témában. Mindenesetre törekszem a Never… befejezésére, ez az elsődleges cél. Ha
sikerül, lehet lenne folytatása... :) Ez a jövő titka. Fuh igen, ez is jó
kérdés, most többször el kellett olvasnom, hogy felelevenítsem a dolgokat, és
meg kell, hogy mondjam, sok dolog korrigálásra szorul, főleg a kúrián töltött
időszakból, de igazából az egész történet, úgyhogy ez is még egy nagy feladat
számomra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Félretéve
a Dramione-fankodást, kik a kedvenc karaktereid a könyvekből? Akad esetleg
olyasvalaki, akivel azonosulni tudsz/tudtál? Ha igen, ki az és miért épp ő?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Rajtuk kívül még Harry a kedvencem, illetve Piton.
Még azért lehetne sorolni, de ők négyen az abszolút kedvencek, utánuk szorosan
a Weasley-ikrek. Azonosulni nem mondanám, hogy annyira megtettem volna
valakivel is. Az biztos, hogy iskolás koromban hasonló voltam, mint Hermione…
mindig kitűnő :D Legalábbis jó sokáig. De annyira mániákus azért nem voltam </span><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">J</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
</span><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">J</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
íráson kívül más hobbi? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon szeretek külföldre utazni, koncertekre járni,
olvasni (nyilván :D) és film,- és sorozatfüggő is vagyok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szabad
tudni, mivel foglalkozol civilben?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az államnak dolgozom, egyszerű irodai munka.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
család előtt színt vallottál Veroként is? Kamaszként talán ciki az ilyesmi,
felnőttként meg általában megtartjuk magunknak ezeket a dolgainkat… Te hogy
állsz ezzel?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Tesóm tudja, hogy írogattam, olvasta is az írásaim,
igaz, nem a Harry Pottereseket. Édesanyám is tudja-tudogatja, de szerintem így
nem igazán gondolta át, hogy mit is takar pontosan ez az egész :D :D Szóval ez
így nem téma közöttünk egyáltalán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
szeretnék a „visszatérős” kérdésen lovagolni túl sokáig, mert már magamnak is
kezdek unalmas lenni, de mit üzennél azoknak a szerzőknek, akik szintén jó
időre maguk mögött hagyták a ficelést? Lincseljetek meg, de én nem tudom
elképzelni, hogy egy félbehagyott történet ne kapjon jó fogadtatást, vagyis
megkönnyebbüléstől és ujjongástól zengő kritikákat. Az olvasók elég könnyen
megbocsájtanak és felejtenek egy szaftosabb fejezet ellenében… <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha valaki úgy érzi, hogy szívesen folytatná a
történetét, akkor mindent bele! Szerintem először olvasgassa át párszor,
javítsa, ha úgy érzi (én ezt a részt átugrottam, de mindenképp szükséges lenne
nekem is…), hogy kell, aztán mehet is az írás. Egyszerre érdemes egy történetre
koncentrálni – persze, ha valakinek van ereje, ötlete többhöz, hajrá -, de ha
olyan sok idő után tér vissza, mint én, akkor talán jobb, ha csak egyre
koncentrál. Érdemes nagy vonalakban megtervezni szerintem a történetet is, úgy
könnyebben megy. Ha nem szeretné először megosztani, akkor írjon magának, én is
csak úgy magamnak írogattam Never folytatását (igazából későbbi jeleneteket,
nem is a jelent), de aztán visszataláltam hozzá emiatt is, és most írogatom már
rendesen a folytatást. Nagyon jó érzés, amikor ennyi idő után is van, aki
visszatalál az elveszett írókhoz, úgyhogy én bíztatnék mindenkit a folytatásra
;) Sohasem késő, főleg, ha olyan dologról van szó, amit szeretünk </span><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">J</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Most
mosolygok. Ez annyira szép és bizatató zárómondat, hogy én innentől át is adom
a lehetőséget a kíváncsiskodóknak! Őszintén remélem és kívánom, hogy azok a
szerzők, akiktől pár éve még olvashattunk és valamiért közben mégse jött össze
a publikálás, azok legalább átgondolják a kis beszélgetésünk hatására, hogy
visszatérnek-e. Én úgy gondolom, megéri ;)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Olvasói
kérdések:<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Tervezed-e,
hogy folytatod Power of Love-ot?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Sajnos nem [bocsi]. Ha valamelyik regényt még folytatni fogom,
az az Összeesküvés-elmélet lesz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mi
történt veled az elmúlt tíz évben, míg mi körmöt rágva vártuk a Never
folytatását? Talán legendás állatok tanulmányozásába fogtál Ausztráliában,
feltaláltál egy új bűbáj, leszerződtél egy kviddics csapathoz vagy talán
egyszerűen ravasz terveidet szövögetted? :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Fuh, nem is tudom amúgy, hogy hova lett ez a tíz év… Ahogy
említettem, mintha még mindig húsz éves lennék! Dolgoztam, aztán elmentem
főiskolára, aztán hat évig volt egy munkahelyem, tavaly váltottam – bár nem
volt túl nagy váltás.Uutazgattam Európában mindenfelé, koncertekre jártam az
említett utazgatások alatt, sok sorozatot és filmet néztem (függőség),
olvasgattam :D Semmi világmegváltó igazából. Írogattam fanfictiont amúgy, csak
más témában – sorozatszereplő, illetve együttes -. Elmentem a Harry Potter
Studiosba Londonban! </span><span style="color: #222222; font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt;">J</span><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"> Az nagyon nagy élmény volt két évvel ezelőtt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Kétség kívül a felsorolt tevékenységek sokkal érdekesebbek, és
bármelyiket szívesen űzném </span><span style="color: #222222; font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt;">J</span><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ha
találkoznál Tom Feltonnal, mi lenne az első kérdés, amit feltennél neki?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Húhaaa, nem is tudom, pedig gondolkodtam már ezen. Tuti, hogy
nem azzal hozakodnék rögtön elő, hogy a Harry Potter a legjobb dolog a világon,
és hogy fanatikus vagyok :D Valószínűleg a zenével kapcsolatosan lennének
kérdéseim. Mi inspirálja a dalszövegek megírásában, mikor jönnek ki hivatalos
verziók az új számaiból, mik a későbbi tervei a zenéléssel kapcsolatosan,
kedvenc együttesek, koncertek… persze aztán nyilván Dracót is megemlíteném… </span><span style="color: #222222; font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt;">J</span><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Ha
választanod kellene a mogyoróvaj és Draco Malfoy között, akkor melyiket
választanád?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Haha, micsoda érdekes olvasói kérdés! Van egy tippem a feltevője
személyét illetően… :D Erre csak azt válaszolnám, amit jóbarátunk, Joey is
mondott egy hasonló szituációban… tedd össze a két kezed ;) ;)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mióta
vagy Dramione fan? Miért? Kedvenc fic?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Szerintem ezt már említettem, de azóta, amikor az Emmás
honlapomra (2004-2005?) elkezdtünk Dramione fanficeket fordítani, nagyjából
elmondhatjuk, hogy mi hoztuk be őket először a magyar köztudatba </span><span style="color: #222222; font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt;">J</span><span style="color: #222222; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Kedvenc
fanfiction kérdés is volt szerintem már, de jelenleg egy kiadatlan többrészes
regénysorozat Nyxtől :D Annak is (azt hiszem) a harmadik része leginkább… ;)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
régi kedvenceim Krisy, Mione és ugyanúgy Nyx történetei, ezek mindig közel
fognak állni a szívemhez </span><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt;">J</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</div>
shanon widowhttp://www.blogger.com/profile/18229276053642547824noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-28826143788796419832017-06-08T17:26:00.002+02:002019-07-09T19:43:36.139+02:00Cathy111 interjú<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Következő interjúalanyom saját
bevallása szerint furcsa, érzékeny, álmos, szomorú és vidám. Az interjú során olyan
témák is szóba kerültek, mint a különböző HP teóriák, a Marvel univerzum,
Trónok harca, az Időutazó pályázat, nyári tábor, illetve az Antarktisz. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok
sok szeretettel cathy111-et! :) <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></b></div>
<a name='more'></a><b><br /></b>
<br />
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Először is, kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Mit érdemes
rólad tudni?<o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Hú, nem is tudom, ez mindig olyan
nehéz kérdés. Leginkább azt, hogy fura vagyok, és kétségbeesetten igyekszem
beleölni a gondolataimat az írásaimba, ezért sokszor azok is… furák. Általában
sötétek, és a komor búskomolyságot humorral igyekszem oldani, de a humorom is
elég… fura. Szóval fura vagyok, és ez kihat az írással való kapcsolatomra is.
Általában akkor írok, ha rám tör a felületes depresszió, mert egyrészt az írás
amolyan terápia nekem (de gondolom, sokan vagyunk így ezzel). Másrészt akkor
tudok "jól" írni (nekem tetszően), ha szomorú vagyok, de az is igaz,
hogy időm nagy részében, a lelkem mélyén szomorú vagyok. Azt hiszem. De miközben
írok, mindig boldog vagyok, mert otthon érzem magam. Ekkor kerülök a
legközelebb a saját, igazi világomhoz. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy
"az igazi világ benned van", és én ezzel annyira, de annyira egyet
tudok érteni, rögtön szerelmes is lettem ebbe a mondatba, meg magába az
illetőbe is. Na, ez a másik, félelmetesen gyorsan leszek szerelmes, de nem a
szerelem hétköznapi módján, inkább az apró részletekbe, hibákba szeretek bele,
ugyanúgy a Holdba minden éjszaka, mint az emberek kis töredékeibe. Amit
megszeretek, azt pedig viszem magammal. "Ha beléd szeret egy költő,
halhatatlan leszel." Ezt meg valahol olvastam, és gyönyörű módon igaz, ha
a leírt szót halhatatlannak tekintjük. És miért ne tekinthetnénk annak?
Szeretem beleszőni az életemet az írásaimba, és elkerülhetetlen is, mert miről
írhatnék, ha nem arról, amit már tapasztaltam?<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Ennyi vagyok én, úgy tűnik, főleg
mások szavaival tudom körülírni önmagam. <o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Mióta foglalkozol írással, és mit jelent számodra?
Emlékszel a legelső történetedre? <o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Egészen régóta foglalkozom már
vele, nem mondom, hogy mióta tudok írni, mert klisé, és valószínűleg nem igaz,
de valahogy már nem emlékszem hány éves voltam, mikor leírtam kissé átköltve
nagyapám egyik meséjét. Hat vagy tizenegy, hát ezek az évek egybefolynak. Az
első "eredeti" művem (ez nagy jóindulat, mert minden mozzanatát más
könyvekből szedtem össze), egy fantasy történet volt, de kinek nem volt
kiskorában fantasy története? Az első fanfictionöm meg egy rakás agyament
twilight fanfiction volt, amit idióta barátaimmal hoztunk össze. De jók,
komolyan nagyszerűek, még most is felnevetek rajtuk, ha elém kerülnek.<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Az írás mindig valami <i>más</i> volt, nem menekülésnek mondanám, meg
nem is búvóhelynek, csak valami másnak. Mindig sokkal izgalmasabb, és
otthonosabb érzés volt írni és a kitalált szereplőimmel foglalkozni, a kitalált
történetemmel, mint a valóságos ismerőseimmel, az életemmel. Ez most egy béna
példa lesz, de az írás egy lyuk a szobám falán, amin átbújva megszűnök létezni
egy kicsit ebben a világban.<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Mikor találtál rá a Merengőre? Van más írói oldal is, ahol
megtalálható vagy?<o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Azt hiszem, a nővérem ajánlotta.
Ő meg talán a moly.hu-ról akadt rá. A twilightos történetek vonzottak
elsősorban. Szerencsére, vagy sajnos nem használok más oldalt, pedig már
egyszer felregisztráltam a <i>Továbbvilág</i>ra,
de elfelejtettem a felhasználónevem, meg a jelszavamat. Néhány kétségbeesett
hétig próbálkoztam egy bloggal, de csúfos és jogos kudarcba fulladt. Meg fent
van a <i>Nincsen rá szó</i> versem valami
oldalon, és már megpróbáltam leszedni, de nem ment, szóval örökre az interneten
marad, gondolom ez is számít:D De már nem is emlékszem az oldal nevére. </div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>A legelső publikált műved a <i>Nincsen rá szó </i>című
original vers. Ez az egyetlen versed, vagy a többit inkább meghagytad a
fióknak?<o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
A többi versemre nehéz lenne
rámondani, hogy vers, inkább csak szorgalmasan tördelem a sorokat. És egyik
sincs kész, nem vagyok igazán tehetséges versek terén. Érdekes, de szerintem
prózában sokkal könnyebb megkapót alkotni. Szerintem egy tumblr poszt is lehet
olyan szöveg, hogy aztán a sorai napokig zakatolnak a fejemben, meg "hat
rám" az egész. De a vers az valahogy más, szerintem nehéz igazán megragadó
verset alkotni, igazán "hatásosat", olyat, hogy érezzük, hogy uh, na
ez <i>jó</i>. <o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
A másik ok, amiért nem írok
verset, hogy nem tudok vele "lazítani". A fanfictionök, amik fent
vannak a Merengőn, azok amolyan "feszültség levezető" írások, kikapcsolódás
írnom őket, általában mindig úgy vagyok, hogy oké, ma egész nap tanultam, akkor
megérdemlem, hogy írhassak. A versírásban pedig nem látom ezt a kikapcsolódást,
és ez valószínűleg oda vezethető vissza, hogy nem tudok verset írni.:D<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Mellesleg, tudom, ezt senki sem
fogja elhinni, de szegény, árva kis versem is egy fanfictionhöz készült, az
egyik szereplő "írta" volna. Hogy leszedtem a történetről, és
önmagában állítottam ki, csak a borzalmas elbizakodottságomnak köszönhető. De
kaptam rá kritikákat, úgyhogy nem szedem le.:D<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Főként Harry Potter kategóriában alkotsz. Mikor szippantott
magába J. K. Rowling világa? Szerelem volt első látásra, vagy…?<o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; tab-stops: 241.0pt; text-align: justify;">
Nővérem
szerette, szóval nekem is kellett, meg az egész családom szolid rajongója
igazából. Csak úgy mellettem volt mindig is, nem tudom, mikor olvastam el az
első könyvet, lehet, hogy még felolvasták. A filmeket előbb láttam, azt tudom,
de nem volt nagy jelentősége, mert olyan kicsi voltam, hogy nem fogtam fel sok
mindent belőle. Meg éppen "aktuális" volt a Harry Potter, mikor
általános iskolás voltam. Nem volt hirtelen rácsodálkozós szerelem, de hát
imádtam, őrülten és kitartóan. Emlékszem, hogy az <i>Erdőmélye, A Szirt krónikái</i>t sokáig azért nem voltam hajlandó elolvasni,
mert az ajánlásában azt mondták, hogy "jobb, mint a Harry Potter",
ezen pedig jól felháborodtam, és bele sem kezdtem a könyvbe.:D<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Ki(k) a kedvenc karaktere(i)d és miért? Ki(k) az(ok),
aki(ke)t nem kedvelsz?<o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Á, ezt képtelenség felsorolni (Harry,
Piton, Neville, Ron, Luna, Hagrid…, nem, tényleg nem lehet). Mindenkit szeretek
(amennyiben a hét kötetről van szó. A nyolcadikról ne is beszéljünk.) Mindegyik
karakter jól átgondolt, és van benne valami igazán megragadó, csodás, és
egyedi. Lockharttól kezdve, Krumon át, Winkytől Hóborcig és Hisztis Myrtillig
én mindenkit szeretek. Tényleg. Még Umbridge-ot is. Nyilván nem mély
szerelemmel, de kedvelem a karakterét, nagyon jó. Talán Agyart nem kedvelem
annyira, mert mindent összenyálaz.</div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Elégedett vagy a történet lezárásával? Amennyiben nem, te
hogyan képzelted el a befejezést?<o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Teljesen-tökéletesen-csodálatosan
elégedett. </div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Olvastad az Elátkozott Gyermeket? <o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Jaj. Aha. Nem tetszett. De nem a
könyv hibája, hanem az enyém. De ezzel együtt nem tetszett. Vannak egészen
kézzel fogható hibái: Rose Weasley karaktere, aki inkább Malfoy, mint Weasley,
mert simán lekoppintja Albust, és aztán évekig nem szól hozzá, mert ő menő akar
lenni, és ez annyira nem vág a karakterbe. Én nem hiszem el, hogy Hermione és
Ron egy ilyen kis izét neveltek. A család a legfontosabb eleme a
Weasley-famíliának, Rose meg a népszerűséget választja helyette. Ejj. Scorpius
se tetszett, meg Albus sem, de ez már egyéni problémám, mert azokat, akik a
fejemben vannak, sokkal jobban szeretem, és sokkal valódibbnak érzem őket, mint
ezeket a kissé papírmasé figurákra hajazó karaktereket. Scorpius szerintem elég
egysíkú lett, persze ez egy dráma, de akkor is. Albus meg… szerintem nem
mutatták be jól a problémáját. Jobban kellett volna árnyékolni, nem az arcunkba
tolni a problémáját, hanem csak… sejtetni. Talán jobban átéreztem volna. Mert
egyébként szerintem ez a megfelelési kényszer teljesen valós, az én
Albus-karakteremben is jelen van, de itt valahogy nem tudtam komolyan venni a
probléma nagyságát. <o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Draco karaktere kacagnivaló lett,
szerintem kissé eltúlzott karikatúrája a régi önmagának. Szóval főleg a
karakterekkel van bajom. Meg a sztorival. Te jó ég, a sztori! Az még teljesen
okés, és dicsérnivaló, és nagyon tetszik, hogy az időutazással variálnak,
visszahozzák-e Cedricet, volt-e értelme meghalnia. Mert szerintem ez egyszerre
tök érdekes, másrészt pedig kedves figyelmeztető a fanoknak, akik arról beszéltek,
hogy egy időnyerővel simán meg lehetett volna akadályozni az egész kalamajkát.
Piton visszamehetett volna Tom Denem gyerekkorába, és megölhette volna még az
árvaházban, az aurorok visszamehettek volna a Potter-házba, és elfoghatták
volna Voldemortot, satöbbi. Ez a dráma meg rámutat, hogy nem-nem. Szóval ez
tetszik. De a Voldemortos szálat tagadom, nem, azt én nem fogadom el. Nekem az
az elméletem, hogy Rodolphus, és mindenki más csak azt <i>mondta</i> Delphinek, hogy ő Voldemort lánya. Talán ők is ezt hitték,
de ez csak kamu, mert Delphi nem lehet Voldemort lánya. Voldemortnak nem lehet
utódja. Neki nincs szüksége utódra. Ő élni akart örökké, akkor meg minek akart
volna utódot? Nekem ez tönkreteszi Voldemortot, és ilyen tekintetben én nem
tartom relevánsnak az Elátkozott Gyermeket. Csak egy fanfictionnek, mert nekem
lezárult a Harry Potter ott, hogy Harryék állnak a peronon, és nézik, ahogy a
lurkók elhúznak. Minden más csak fanfiction.<o:p></o:p></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Mi a véleményed a filmadaptációkról? <o:p></o:p></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Á, imádom őket. Ahogy Piton
beszél, ahogy McGalagony néz, amikor Harryék még kicsik, amikor már nagyok, a
zene, a képek, a minden, az áh. Kicsit összemosódik a film és a könyv számomra,
sohasem volt lehetőségem saját szakállra elképzelni Harryéket, meg a Roxfortot,
de nem zavar. És abban is biztos vagyok, hogy a felhőtlen kapcsolatomat a
filmekkel nagyban segíti, hogy én nem várom el, hogy a film egy az egyben
visszaadja a Harry Potter minden mozzanatát. Ez egy feldolgozás, egy
"kiegészítés" amivel még csodásabb, és varázslatosabb lesz az egész.
(Azért van egy icipici, apró részlet, amivel nem vagyok kibékülve, szóval, hogy
a legeslegvégén, a filmben Voldemort köddé válik. Az nem tetszett. A könyvben
emlékszem, hogy nagyon szíven ütött, hogy a holttestét elvitték egy tanterembe.
Szóval, hogy volt holtteste, végülis nem állt felül a halálon, és az elmúláson.
Azzal, hogy köddé válik, meg olyan… nem is tudom, milyen érzést hagy bennem. De
azért imádom a filmeket.)</div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<b>Ha már szóba kerültek a filmek, nemrégen került mozikba a
Legendás állatok és megfigyelésük, mely a Rowling által írt azonos című
tankönyv filmadaptációja. Láttad a filmet vagy szeretnéd megnézni? Mit
gondolsz, a filmnek sikerül bevonzania a már meglévő Harry Potter tábort? Te
magad kiknek az előzménytörténetét vagy továbbgondolását látnád szívesen
megfilmesítve? </b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
Hm,
hát nem láttam. Előbb olvastam az Elátkozott Gyermeket, és úgy megviselt, hogy
nem akartam már még egy újdonságot Harry Potter világából. Nem is szeretném
megnézni, a kézikönyv megvan, és szeretem is, mert nagyon jópofa, de a film nem
vonz.</div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
De
szerintem azért elég sokan belelkesedtek, hogy új Harry Potter film van, és
biztos tetszett az embereknek. Én személy szerint azt tapasztaltam (haha,
szóval azt szűrtem le abból a három ember reakciójából, akiket ismerek, és akik
rajtam kívül szeretik a Harry Pottert:D), hogy nem sikerült egy olyan igazi
"visszatérés". De ez jól is van így. Egy idő után, miután
kiverekedtem magam az Elátkozott utáni sokkból, rájöttem, hogy ez a könyv nekem
valószínűleg sehogysem tetszett volna, mert én nem a történet folytatását, és
kibővítését akarom, hanem ugyanazt az élményt, amit már átéltem tizenegy
évesen. Újra meg akarom ismerni a Harry Potter csodáit, újra idétlenül akarok
vihogni a barátnőimmel, meg napköziben kitárgyalni a filmeket, meg itthon
kivenni a DVD-ket, és nővéremmel megnézni az extrákat, első alkalommal
könnyezni meg Pitont<a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a> a hetedik részben, meg először
olvasni Harry Potter fanfictiont, meg ilyenek. De ehhez egy időnyerő kéne.
Éppen ezért nem is kívánok több Harry Potter feldolgozást. (Azért egy Tekergős
jöhetne, de légyszi, mindenki nézzen ki benne nagyon-nagyon jól, és legyen egy
musical, köszi.)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Térjünk
rá ismét az írásaidra. Korábban említettem, hogy főként Harry Potter fandomban
alkotsz, ezek közül is talán a legismertebb írásod a <i>Mi rossz időbe születtünk </i>és annak folytatása, mely a Lily/James és
Sirius/saját szereplő párosokkal foglalkozik. Mesélnél róla egy kicsit? Hogyan
és mikor született meg a történet a fejedben? Miben más ez a történet a többi
hasonló témájú fanfictionhöz képest?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Emlékszem, hogy barátnőmmel iskola után
hazafelé sétáltunk és arról panaszkodott, hogy a kedvenc James/Lily fanficírói
nem frissítenek, amúgy meg már minden ilyen párosítású sztorit elolvasott a Merin,
és szerinte a legtöbb ugyanolyan. Erre én fellelkesedtem, hogy írok neki egy
olyan történetet, ami folyton frissíteni fog (aha), és teljesen más lesz, mint
minden addigi Jily történet (haha). Vagy öt kínosan rossz első fejezet után,
amik közül olyan gyalázatosan OOC és egysíkú Lily-szemszögű monológok kerültek
ki, hogy azóta is pirulva gondolok rájuk vissza, végre elkészült az egyetlen,
az igazi, az első fejezet, amin barátnőm nevetett (néhol), és amit aztán nagy
hejehujával feltöltöttem Merengőre. Mint kiderült, nem kellett volna annyira
sietnem, mert most visszaolvasva áthúznék pár sort. De akkoriban az volt a
módszerem, hogy egy csapásra leírtam a fejezetet, aztán kidolgozás nélkül
javítottam a helyesírási hibákat és töltöttem fel az elkészült
"művet". Na, mindegy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A koncepcióm (helyesebben koncepciónk,
mert az egész agyament Celine-históriát együtt ötlöttük ki barátnőmmel) egy
francia lány köré fonódott, és így visszagondolva egyszerűbb lett volna
Celine/minden-létező-és-halványan-sablonos-fordulat párosítással feltölteni.
Valójában nagyon jól esett, mikor azt írták, hogy ez nem szokványos Lily/James,
illetve OC/Sirius, pedig ez nem teljesen igaz. Megvan minden
"kulcsfontosságú mozzanat", a Saját Szereplő és Sirius se veled-se
nélküled kapcsolata, Lily és James humoros-romantikus-kiabálós egymásra
találása, Remus és a vigasz-barátnői, Lily két tulajdonsággal rendelkező
szobatársai, az elhanyagolt Peter, jó pillanatokban felbukkanó iskolai bálok,
meg egy rakat versengés. Celine szenvedélybetegsége kölcsönöz neki egyfajta
borús hangulatot, és az, hogy főleg kezdetekben egyáltalán nem úgy írtam, mint
egy szokványos Lily/James sztorit, vagyis a hangsúly nem rajtuk volt, és nem is
a másik pároson, inkább Celine-en. Nyilvánvaló, hogy Celine viszi hátán a
történetet – meg is szenvedtem a karakterével, mert egy helyen elcsúszott a sztoriban,
és olyan unalmassá vált, hogy hónapokig nem is írtam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">De minden hibájával együtt nagyon
szeretem a történetet, sokat köszönhetek neki, megdöbbentett az a pozitív
visszajelzés, amivel fogadták, és boldog voltam, meg vagyok is, ha rá gondolok
vagy vele foglalkozom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van
kedvenc Lily/James és/vagy Sirius/saját szereplős történeted? Mit gondolsz,
miért (volt) olyan népszerű ez a két párosítás a fanficírók körében? Te miért
szereted őket?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Á, az a helyzet, hogy nincs. Igyekeztem
nem is sokat olvasni, mert nem szerettem volna tudat alatt is lenyúlni pár
ötletet. Miután befejeztem a saját sztorimat bele-beleolvasgattam párba, de nem
hiszem, hogy valamelyiknek is a végére jutottam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem a Tekergők és társaik
nagyszerűsége abban rejlik, hogy ők a legalakíthatóbb szereplők a Harry Potter
univerzumban. Egyszerűen tökéletes alanyok, mert eleget tudunk róluk ahhoz,
hogy meglegyen egyfajta közös előismeret, és a poénok ütősek, meg ismerősek
legyenek. Siriust és Jameset egy mondattal fel lehet vezetni, és máris mindenki
<i>tudja</i> milyenek, nem feltétlenül
azért, mert olyan zseniális a karakterrajzuk az adott ficben, hanem már ott él
mindenki fejében a kép a laza és rebellis James-Sirius duóról. Ugyanígy szinte
mindenkivel. Ez Harryék csapatával nehezebb, mert róluk már mindent tudunk,
könnyű OOC-vé írni őket. Jamesékkel ez azért elég nehéz. Csak címszavakban
ismerjük őket, de James azontúl, hogy menő és jóképű és beképzelt, lehet
érzékeny, vagy perverz, vagy lehet szar a humora, és mondjuk, kiderülhet, hogy
kezdetben csak azért tartja maga mellett Petert, hogy az nevessen a faviccein.
Szóval ezernyi lehetőséget hordanak magukban. Míg egy perverz Harry, vagy egy
érzékeny Ron már nem menne el OOC jelző nélkül. A következő generáció, Albusék
pedig szinte ismeretlenek, eszméletlen nehéz megteremteni a megfelelő légkört
ahhoz, hogy menjen a sztori, mert könnyen azt veszi észre az ember, hogy egy
original történetet ír, csak éppen HP-es nevekkel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én azért szerettem beléjük, mert nem
lehet nem beléjük szeretni. Ők azt a Roxfortot képviselik, ahova minden rajongó
járni szeretne, a "normális" Roxfortot, csupa móka, kacagás, seprűn
száguldás. Könnyen lehet velük dolgozni, ezért se kedvetlenedtem el írás
közben, jól áll nekik szinte minden, a hülyülés, a komolyság, a szerelem, a
szemétkedés, ők azok, akik nem szükségből, hanem heccből hágják át a
szabályokat. Sirius szájába rakhatsz cigarettát, de mondjuk Dracóéba ez nem
illik. Szóval ezért szerethetőek, mert főleg a saját kedved szerint alakíthatod
őket, rengeteg lehetőséget rejtenek, és mert legendásak. Ha Harryék
generációjáról szeretnék írni, sokkal több "szabályt" kéne
betartanom. Ha Albusékról, akkor meg túl keveset.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
HP univerzumhoz kapcsolódóan vannak nextgen írásaid is (<i>Karácsony Potteréknél, A nyári tábor, L’appel du vide)</i>. Te
milyennek látod őket? Szerinted miben hasonlít(h)a(t)nak, illetve különböz(het)nek
a szüleiktől? Könnyebb vagy nehezebb róluk írni, mint például Lilyékről? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én imádom őket. Talán jobban szeretek
írni róluk, mint Jamesékről, pont az előző kérdésben kifejtettek miatt, ami így
egy kicsit furán hangozhat, mert ott azt írtam, hogy Jamesék alakíthatóak és "ismerősebb
terepet" jelentenek, ellenben Albusékkal, de nekem pont ez az idegenség (talán
kihívás?) tetszik bennük. És sikerült olyanná formálnom őket, amilyennek szerettem
volna, és szerintem sikerült jól kialakítanom a karakterüket, lehet, hogy néha
beleesek abba a hibába, hogy túlságosan eltávolodom a HP világától, de nekem
még a <i>Mi rossz időbe születtünk</i>nél<i> </i>is ez volt a legnehezebb: nem
elfelejteni, hogy Roxfortban vagyunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A nextgenes gyerekek csodálatosak. Albus
egyszerűen izgalmas, ott van a Harryhez való viszonya, a Potter-név hozta
elvárás. A hetedik rész végén megemlített téma is rém érdekes szerintem,
eljátszani azzal, hogy Albus melyik házba kerül, és ez hogyan hat rá. Én a Mardekárt
szabtam rá, de élvezem az olyan fanficeket, ahol a Griffendélbe kerül, és
szerintem jó ötlet lenne egy hugrabugos Albus is. Scorpius ugyanez. Szeretem
azt az elképzelést, hogy ő nem a Mardekárban van, ezzel megtörve a Malfoyok ősi
rendjét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aztán az is izgalmas játék, hogy a
szüleik hogyan jelennek meg a karaktereikben, Harry visszahúzódó természete
Albusban, Draco gőgje Scorpiusban, Hermione érettsége Rose-ban, vagy Ginny
vadsága Lilyben. Szóval az egész egy nagy játék nekem, fogalmazhatunk úgy, hogy
kísérlet. Velük kialakíthatom a Harry Potter világának, és a sajátomnak a
metszetét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Továbbá
két alkalommal vettél részt a Kívánság Üstön. Mennyire tekinted ezt kihívásnak,
vagy inkább játékként fogod fel? Mennyire nehéz megvalósítani más valaki
ötletét? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Kívánság Üst nekem olyan szinten megtetszett,
hogy néha év közben előveszek néhány régebbi üstös kívánságot és próbaként, meg
unaloműzésből nekikezdek megírni őket. Aztán hihetetlenül érdekes elolvasni az
eredeti megvalósítást, és hogy mennyiben csavartuk másként a szálakat, vagy
fogtuk fel a kívánságot. Főleg játékként állok hozzá, és szerintem nagyszerű agytorna,
vagy, hogy is mondjam, <i>gyakorlat</i>,
hogy nem a saját ötletünket írjuk le. Általában az, hogy valami megragad a
fejemben, és aztán kibomlik lassan, és ötletté formálódik, aztán alaptörténetté,
az írásom magjává, nagyon egybefüggő folyamat, de szerintem ez mindenkinél így
van. Valaki más ötletét megvalósítani arra kényszerít minket, hogy nyitottak
legyünk, kreatívak, azt a kívánságot a sajátunkévá tegyük. Az ötlet ugyanolyan
fontos, mint a megvalósítás, és a legjobb azt olvasni, mikor két eltérő stílusú
játékos jellemző jegyei keverednek egy történetben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És
most beszéljünk kicsit Csámpásról. Egészen pontosan a <i>Csámpásról </i>című Kívánság Üst novelládról, mely Hermione macskája
szemszögén keresztül mutatja be az eseményeket. Mennyire volt nehéz állati
karakter bőrébe bújni? Írnál még ilyen szemszögből?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kezdetben elég nagy problémát okozott,
de mindenképp ezt a kívánságot akartam megírni. Nincs, meg nem is volt
háziállatom, annyira nem is rajongok értük, igazából semmi közöm a macskákhoz,
és el sem tudtam képzelni, hogyan fogok majd pont én egy állat szemszögébe
helyezkedni. Elkezdtem gondolkozni, hogy milyen történeteket, meséket ismerek,
amik így vannak megírva, meg tartottam egy lájtos kutatómunkát is, mert a
macskákról annyit tudtam, hogy kilenc életük van:D Aztán meg úgy éreztem, hogy
hagyom az egészet, megírom úgy, ahogy én gondolom, mégiscsak egy játék az
egész. És így született meg a novella. Csámpás karakterét nem ismertem, de jó
volt belemélyedni, szóval abszolút élveztem végül a kihívást. De ez a szemszög
akkor is nagyon idegen tőlem, és nem hiszem, hogy önszántamból megpróbálkozom
vele bármikor is. Az állatok meg az emberek gondolatai merőben más felépítésűek
kellenének, hogy legyenek, és ennek érzékeltetésére tettem próbákat a
novellában, hogy mennyire sikeresen, azt mindenki megítélheti maga:D<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
történet alapja az a tudomásom szerint pusztán feltételezés, miszerint Csámpás
egyenlő a Potter-család elveszett macskájával, akiről a hetedik kötetben kapunk
némi utalást. És emellett is számos teória látott napvilágot a HP-univerzummal
kapcsolatban, melyek között vannak elgondolkodtatóak, illetve teljesen
képtelenek is. Én Csámpással kapcsolatban például olvastam olyat is, hogy ő
igazából Regulus Black animágus alakban. Te hogyan viszonyulsz a teóriákhoz? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem nagyon olvasgatok ilyeneket, mert
számomra a Harry Pottert egy olyan "burok" veszi körbe, tekintve,
hogy a gyermekkorom fontos alkotóeleme, hogy rosszul érint bármiféle változtatás
is azt illetően. Például J. K. Rowlingot néha nagyon tudom utálni, mikor olyanokat
posztol, hogy szerinte Hermione és Ron szakítottak később.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Csámpásos kis teória viszont tetszett,
és bár nem tartom elképzelhetőnek, de jó eljátszadozni vele. Kábé így vagyok
minden más elmélettel is, amit elém sodor az internet. A "Harry horcrux
volt, és Dursleyék ezért utálták" és "Dumbledore maga a halál"
felvetésen jó elgondolkozni, de alapvetően nem befolyásolják azt, ahogyan a
Harry Potterre tekintek, és még nem történt meg az, hogy az asztalra csaptam,
hogy <i>Aha! Minden világos!</i> Szóval nem
vagyok ilyen összeesküvős típus:D<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez a Regulusos is érdekes, meg mondjuk,
szívesen olvasnék egy ficet belőle, de nem tartom valószínűnek. Leginkább erre
gondolok, mikor teóriákba ütközöm nagy ritkán, hogy hú, ebből jó lenne egy
fanfic.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jaj várj, most jutott eszembe mégis egy,
amiben körömszakadtáig hiszek, és így semmissé tesz mindent, amit fent írtam,
szóval az a lényege, hogy Draco igazából vérfarkas, és én ebbe úgy beleéltem
magam, mert például Harryék látják, hogy felhúzza a talárja ujját az eladónak a
Zsebpiszok közben, és az megretten attól, amit lát. Na, de nem látják, hogy
tényleg a Jegy van-e rajta, lehet, hogy "csak" egy harapás. Hm…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szóval ellentmondásos a viszonyom velük,
egyszerre hagyom őket figyelmen kívül, és töprengek rajtuk titokban napokig. </span><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">J</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Harry Potter univerzumon kívül van még más fandom, amelyben otthon vagy?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Twilight:D Bár nem vagyok biztos
benne, hogy még mindig annyira tudok minden kis háttérinfót, ahogy régen,
például már Jasper előzménysztorijára sem emlékszem, úgyhogy ez annyira talán
nem aktuális. A Bosszúállók fandomot mondanám, amiből bátran olvasok, és amiben
magabiztosan írni tudok, mert képben vagyok a különböző szereplőkkel,
hátterükkel, múltjukkal, és kedvenc színükkel, és megkockáztatom, hogy hűen
vissza tudom adni jobb napjaimon a karaktereket. A Trónok Harcának (sorozat)
például rajongója vagyok, de képtelen lennék írni vele, ugyanígy vagyok még pár
fandommal: BBC Sherlock, Good Omens, Hobbit, Gotham, Welcome to Night Vale.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
már szóba került a Bosszúállók fandom, beszéljünk egy kicsit a
képregény-adaptációkról. Nagyon sokan szeretik őket, fanficek íródnak róluk, a
filmek pedig csak készülnek továbbra is. Szerinted mitől olyan népszerűek?
Hogyan tudnál meggyőzni például engem, mint teljesen kívülállót, hogy érdemes
megnézzem valamelyiket? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kicsit nehéz ez a kérdés, mert én nem
javasolnám senkinek, hogy nézze meg ezeket a filmeket, mivel önmagukban ezek a
filmek nem nagy számok, és teljesen megértem, ha valaki szétunja magát az
Amerika Kapitány kitudjahányon. Az egésznek a varázsát számomra pont a köré
fonódó fandom adja, a fanficek mindenre szétterjedő világa, a vad spekulálások,
a shipek, fanartok, AUk. És így olyan az egész, mintha a gyereked rajzát
néznéd, ami nyilvánvalóan nem műalkotás, de annyira ismerős és kedves és
személyes. Vannak olyan dolgok, amikért egyedül is lehet rajongani, de
szerintem a Bosszúállók pont nem olyan. Számomra itt mindennek az alapját a
közösség adja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Például a filmek nekem önmagukban nem
érnének sokat, ha utána nem vethetném rá magam a tumblr-re, vagy a blogokra,
vagy a facebook csoportokra, hogy kibeszélhessem Steve és Bucky kapcsolatát,
meg Black Widow karakterét, meg hogy mit kellett volna másképp, és mi hogyan
van a képregényekben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És az is nagyon szimpatikus, hogy a
színészek sokszor összekacsintanak a rajongókkal, sőt, kicsit olyan, mintha ők
maguk is rajongók lennének. Szóval a közösségi élményt mondanám vonzónak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Meg azért elég léleksimogató, hogy azzal
a tudattal ülsz le megnézni egy filmet, hogy egy javarészt kiszámítható
történet keretein belül jóképű férfiak és csinos nők verekednek, és laza
vicceket sütnek el, és megmentik a világot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ugyanez
a kérdésem vonatkozik a Trónok harca világára is. :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Trónok harca… húúú. Nem tudok
elfogulatlanul nyilatkozni. Lényegében a sokat ismételt sablonokat tudom
hangoztatni én is, miszerint izgalmas a történet, lenyűgöző a képi világa, a
karakterek utolérhetetlenek, és az egész sorozat megkerülhetetlen, mindenhol
idézik, imádják, beszélnek róla. A legjobb benne, hogy kicsit megosztja a
rajongókat, nem egyértelmű, hogy ki a főhős, hogy kinek kell nyernie. Sokan
mondják, hogy ellaposodott már, de szerintem ez nem igaz. Igazából nem tudok
meggyőző érvet mondani, miért kezdjen bele valaki, meg ajánlani sem tudom, mert
ismét teljesen megértem, ha valakinek nem ilyen az ízlése. De mondjuk egy
esélyt érdemes adni neki, még úgy is, hogy az utolsó évad következik, nekem
mániám, hogy spoilereket olvasgatok, szóval tanúsítom, hogy úgy is élvezhető
sorozat, ha már tudsz minden "poént".<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És személy szerint azt is szeretem a
sorozatban, hogy nemre és korra fittyet hányva mindenkit meg tud bolondítani, fogalmam
sincs, hogy miért van ez, de ez van, szóval egyértelműen van benne <i>valami</i>.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Merengő 2016-os évben megrendezte az Időutazó original pályázatot, melynek
témája az időutazással egybekötött bérgyilkosság volt. A <i>Halni soha </i>című novellád első helyezést ért el, amihez először is
hadd gratuláljak. Mesélj a történetről egy kicsit! Mennyire volt nehéz
megvalósítani? Mennyire áll hozzád a közel a téma? Végeredményben (függetlenül
az eredménytől) te elégedett vagy vele? Írnál még hasonló témában? <i> </i> <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Először is köszönöm. :) Nos, a történet
egy ex-bérgyilkosról szól, akivel nem történik semmi, és a végén kiderül, hogy
ez tényleg így van. Kicsit zavaros, meg szerintem néhol toldhattam-foldhattam
volna egy kicsit, de szerencsére így is sokaknak tetszett, ami ismételten
nagyon jól esett. Furcsa, hogy általában ha megírok valamit, az tetszik,
nyilván ezért töltöm fel, meg küldöm el mindenhová, de ez pont nem tetszett, és
emlékszem, hogy ott ültem, már határidő vége volt, de nem tudtam, mi a rossz
benne, és úgy voltam vele, hogy beküldöm, és legalább megmondják, mit lehetne
másképp. Szóval kicsit meglepődtem, mikor nem ezt írták, hanem hogy tetszik
nekik. A pozitív visszajelzések után meg már nekem is egyre jobban tetszett, és
aztán mikor nyertem, hát akkor valami hihetetlenül boldog voltam, mert rólam
tudni kell, hogy nem szoktam nyerni, főleg azért, mert versenyezni sem szoktam,
mert attól tartok, hogy nem nyernék. Szóval. Örültem neki, és hú, azóta is
örülök, mindig vigyorgok, ha rá gondolok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A téma amúgy nem áll közel hozzám. Nem
is szeretem az időutazós sztorikat. Most jól lebuktatom magam, de ez van,
valahogy olyan zavarba ejtő ez az egész időutazás-téma. Valaki attól van ki, ha
belegondol, hogy a világűr folyamatosan tágul, én meg attól, ha erre az időutazásra
gondolok. Na, igen. Azért egészen izgalmas volt megírnom a történetet, semmi
ötletem nem volt, mit kéne írnom, elkezdtem írni három tinédzserről, akik
felgyújtják a városukat, és aztán valahogy ez lett belőle. Egyébként ez a fajta
következetesség jellemző rám, ha originalt írok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Összességében elégedett vagyok, de én
mindennel elégedett vagyok, amit sikerül befejeznem. Az időutazásról újra
magamtól sosem írnék, de ha arcon csap egy hasonló pályázat, miért ne. A
novellámban egyébként legjobban a címe tetszik, eléggé szeretem a jó címeket,
de én eléggé nem tudok jó címeket adni. Szóval erre mondhatni büszke vagyok,
egész találó, meg jó, tetszik a dallama.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És
végül nézzünk néhány villámkérdést: <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kedvenc
író? Kedvenc könyv? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kegyetlen kérdés:D
Nagyon szeretem Neil Gaimant, Hunter S. Thompsont, Esterházyt, Palahniukot,
régebben sokat olvastam Tóth Krisztinát, meg talán kedvenc írónak sorolnám be
Janne Tellert, mert a <i>Semmi</i> elég nagy
hatással volt rám, szerintem kicsit látszik is az írásaimon, főleg a régieken,
mennyire úgy akartam írni, mint ő. De igazából nincsenek kedvenceim, nincs egy
író sem, akiért bolondulnék, vagy ha van (Tolsztoj, Nabokov), akkor tőle nem
olvastam (még) annyit, hogy nyíltan kimondhassam, hogy a kedvencem. Nem olvasok
eleget, az a helyzet. De kedvenc könyvet könnyebb választani, a <i>Félelem és reszketés Las Vegasban</i>, a <i>Lolita</i>, az <i>Amerikai psycho</i>, <i>A 22-es
csapdája</i>, a <i>Láthatatlan szörnyek</i>,
<i>Harcosok klubja</i>, <i>A ragyogás</i>, az <i>Óceán az út
végén</i>, <i>Esti</i>, meg még valószínűleg
egy tucat, ami nem jut most az eszembe, szóval ezek mind hatással voltak rám,
különböző módokon, de valamiféleképpen. (Meg nyilván a Harry Potter is kedvenc
könyvem, de ezt szerintem nem kell hangsúlyoznom :))<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kedvenc
fanfic író? Kedvenc történet? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kedvenc fanfic íróm Raistlin. Régebben
többet olvastam tőle, egy blogot vezetett, csak az már bezárt (de egyébként
szerintem alkot még), lényeg a lényeg, amit Raistlin kiadott a kezei közül
azokért én odáig voltam. Rohadt sokszor újraolvastam már az írásait, miatta
szerettem meg a legtöbb fandomot, meg ilyenek. Kicsit sajnálom, hogy már nem
olvasom olyan sokszor a friss írásait, de azt hiszem Star Wars fandomban alkot,
én meg abban el vagyok veszve. De Raistlinről csak költői túlzásokba bonyolódva
tudnék áradozni, úgyhogy mielőtt elragadtatom magam, csak diplomatikusan
elmondom, hogy igen, na ő, ő aztán, na igen, nagyon jó. 10/10. 10/gyerekesen
azt mondom, nincs is ilyen nagy szám.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aztán…:D Vannak még, persze a Kedvenc
fül alattiakat a profilomon mindet szeretem, de akkor most kiemelek párat,
amikre még mindig emlékszem, és ez jelent valamit. <i>Átkozott Verona, maradok örökre tiéd</i>, ezt nagyon szerettem, Chris
írta, szuper. Örök kedvencem a <i>Freudian
Slip</i> Jennavere-től, először a Merin olvastam Evannah fordításában, de aztán
belegabalyodtam Jennavere más írásaiba is, és azokat is szeretem. Woolfe-tól
kettő fanfiction van, ami annyira szuper, és amúgy tök sokszor eszembe jutnak,
teljesen random, pedig már régen olvastam őket. <i>Egy őrült lélek máglyákat keres</i>, és a <i>Viszlek magamban</i>. A <i>Harry Potter
és a romlott almalé</i> (sizoo89 írja) még befejezetlen, de nagy szerelmem,
szerintem zseniális, mindig jól szórakozom rajta. Ja, és bónusznak minden
említettnél ott olvashatjátok a cringe kritikáimat – hát, nem tudok normálisan
véleményt írni, sajnos, de próbálkozom mindig:D Most majd a <i>20 gramm szerelem</i> nextgenes fanficet
szeretném elkezdeni, úgyhogy amiket a Kedvencekbe rakok a Merengőn, az lehet,
hogy még csak váróslistásak egyébként.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted
melyik házba osztana be téged a Teszlek Süveg? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hugrabug :) Oda szeretnék kerülni
legalábbis. De szerintem én már akkor is boldog lennék, ha csak a gondnoki
állást sikerülne megcsípnem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
lehetőséged nyílna rá, hogy bárhová elutazz, ahová csak szeretnél, hová mennél
és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az Antarktiszre, mert gyönyörű és csendes,
és nincs ott egy lélek sem. Vagy Szibériába, mert hideg és kihalt. Vagy
Skóciába. De ha egy helyet lehet választani, akkor az az Antarktisz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
szavakkal kellene jellemezned magad, hogyan tennéd? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Halkan, hogy senki se hallja:D Nem
igazán szeretem ezt, már az első kérdésben sem sikerült korrektül körülírnom
magam, kicsit olyan érzésem van, ha magamról beszélek, hogy muszáj dobozokba
pakolnom, beskatulyáznom a személyiségemet. Hát most mit mondjak? Furcsa,
érzékeny, álmos, szomorú és vidám vagyok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Legjobb
és legrosszabb tulajdonságod? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A legrosszabb, hogy túlgondolom a
dolgokat. Folyamatosan kattogok felesleges részleteken. A legjobban pedig azt
szeretem magamban, hogy minden felé képes vagyok érdeklődéssel fordulni, és a
legtöbb dologban megtalálom azt, ami izgalmassá vagy nagyszerűvé teszi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
visszamehetnél az időben, hogy valamit megváltoztass a múltadban, megtennéd-e! </span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ehm,
szerintem igen. Igen, mindenképp, de egyszerűen csak ilyen az ember, hogy
mindig érdekli, mi lenne, ha. Bár abban is tudok hinni, hogy bárhogy csavarnám
a dolgokat, mindig csak úgy alakulna minden, ahogy most van, ahogy lennie kell,
szóval hogy létezik valami „előre elrendeltség”. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Üzennél
valamit az olvasóidnak? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát persze, például nagyon remélem, hogy
valami kis részlete az írásaimnak nyomot fog hagyni, mondjuk, néha eszetekbe
jut egy sor, még ha az nem is, hogy ki írta:D Meg köszönöm, hogy az általatok
részese lehettem ennek az élménynek és közösségnek, amit a merengő nyújtott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olvasói
kérdések:</span></b><b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Te
voltál már nyári táborban? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem vagyok biztos benne, hogy ez a
kérdés a merengő nyári táborra, vagy úgy általánosságban a nyári táborokra
vonatkozik-e, úgyhogy ne haragudj, ha teljesen félremegy a válaszom egyik fele.
Merengő táborban még nem voltam, pedig szeretnék menni, csak egyedül nem merek,
és úgy gondoltam előbb elég, ha egy találkozót vállalok be, de mikor a
legutóbbit szervezték, pont osztálykiránduláson voltam. Egyébként pedig voltam
már nyári táborban, elég sokban, ami azt illeti, de szerintem ez a gyermekkor
elkerülhetetlen velejárója. De egyébként nem vagyok nagy rajongója a nyári
táboroknak, annak ellenére, hogy volt már „nem akarok hazamenni” érzésem, meg a
tábortüzet körülülős jó estém. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Honnan
jött ez a roxforti táboros ötlet? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igazából nem tudom, nagyon szerettem
ilyen komolytalanabb, táboros történeteket olvasni, és talán akkor nyáron
voltam egy kivételesen jó táborban is, és valamiért úgy gondoltam, hogy jó
ötlet lenne, - először csak a magam szórakoztatására - írni Lilyékről, meg hogy
táborba mennek. Először csak ilyen részleteket írtam, aztán valahogy összefűztem
az egészet. Volt egy csomó ötletem, főleg Albus és Scorpius kapcsolatát
illetően, de arra mondjuk emlékszem, hogy a bevezető „Albusnak nincsenek
barátai” szöveg egy másik történet elején szerepelt eredetileg, ami ilyen
szilveszteri akármi lett volna, és Albus és Scorpius ott találkozott volna, egy
bulin, amire James magával rángatja Albust, némi szülői nyomásra. Meg azt
hiszem, az egész nyári táboros ötlet mögött szorosan ott állt, hogy a
karácsonyi Potteres történet után akartam még ilyen „tematikus”, Potter-Weasley
családos történeteket írni, és miután a már említett szilveszteri fluff ötletem
elkallódott, előszedtem a nyarat. És a nyár egyenlő nyári táborokkal és
fesztiválokkal (legalábbis az én fejemben ez a képlet) és mivel Albusék elég
fiatalok a történet ideje alatt, inkább a tábor mellett döntöttem, és nem
dobtam be őket, meg magamat is a mélyvízbe egy Varázsfesztes fanficcel. Bár
tervezem megírni a Varázsfesztet, nagyon szuper fesztivál lehet. :D<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
akarod meggondolni magad azzal kapcsolatban, hogy írsz még állat-főszereplős
történetet? :) <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát nem tudom, ha adódik a lehetőség, és
fejbe kólint egy jó ötlet, akkor nyilván bevállalnám, de úgy általában semmi
közöm az állatokhoz, ezért nem tartom valószínűnek, hogy teljesen random
előrukkolok egy hasonlóval. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van
háziállatod? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nincs. Ez talán megmagyarázza, miért
nincs semmi közöm az állatokhoz. Soha nem is volt háziállatom, meg, ahogy
magamat ismerem nem is lesz, bár nemrég elkezdtem gondolkozni azon, milyen jó
lenne egy olyan nagyobb kutya, de ez inkább csak álmodozás marad még jó ideig. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Top
5 dal, amit most hallgatsz jelenleg?</span></b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hurrá, köszönöm a kérdést, nagyon jó
zenéket hallgatok jelenleg, ha szerettek szomorúak lenni, csekkoljátok le őket
ti is:D Na, nem feltétlenül számít a sorrend, de az első az mindenképp 30Y,
tőlük most éppen az <i>Elsőre</i> amit újra
meg újra hallgatok. Aaaaztán. Amúgy nem vagyok nagy Maroon 5 rajongó, de a <i>Pure Imagination</i> coverjüket nagyon
szeretem. Peter Bjorn and John 10/10-es banda, a <i>Nostalgic Intellect</i> az egyik kedvenc számom tőlük. Francoise Hardy
hangjába szerelmes vagyok, mindent szeretek tőle, ha a telefonkönyvet olvasná
fel, azt is, de mondjuk, akkor legyen a <i>L’amitié</i>.
Nem tudom, miről énekel, de nagyon szépen szomorú. Ötödik helyre meg jöjjön a
Peach Pittől a <i>Peach Pit</i>. Igazából
nem is tudom, milyen stílusú zenéket szeretek, mert mondhatjuk, hogy indie, meg
alternatív, de ez valahogy mégsem fedi le az ízlésem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Milyen
időutazós történeteket olvastál eddig? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát úgy igazából… Stephen Kingtől a
11/22/63 című könyvet elolvastam, azt nyertem az időutazós pályázaton, és
nagyon tetszett, mert Stephen King az Stephen King, de a valóság az, hogy ha
ezt nem számítjuk, a legutóbbi időutazós könyv, amit olvastam az egy Geronimo
Stilton könyv volt, mikor Geronimo Stilton visszarepült az őskorba, meg a
középkorba egy időgép segítségével. Az nagyon tetszett mondjuk :) Nem nagyon
kedvelem az ilyen témájú történeteket, de akkor minek neveztem be egy ilyen
témájú pályázatra? Hát jó kérdés, én sem értem magamat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm
szépen, hogy vállalkoztál az interjúra, további sok sikert kívánok!<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én köszönöm a felkérést, nagyon élveztem
válaszolgatni, szóval sajnálom, hogy vége van:)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i>Cartwright</i></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-18018675402215870932017-05-29T15:09:00.000+02:002017-05-29T15:15:55.821+02:00Ritsu Tonks interjú<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Kedves Olvasók! Egy
különleges interjúalanyt hoztam nektek ezúttal is. Nem csak a HP univerzumban
mozog szívesen, hanem az animék világában is járatos. És képzeljétek, ha
elutazna egy zsubszkulccsal valahová, az valószínűleg Anglia, Oroszország vagy
Japán lenne, de Koreában is megállná a helyét. Ha tudni szeretnétek, ki az a
multifunkcionális szivárványunikornis, akiről hablatyolok itt, ahelyett, hogy
rátérnék a lényegre, akkor derítsétek ki! Íme, Ritsu Tonksszal, az elkötelezett
Drarry-fannal készült interjúnk:</span></b></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b><span style="font-family: "calibri";"></span></b></div>
<a name='more'></a><br />
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Kérlek, mutatkozz be
az Olvasóknak!</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Jaj, hát ebben mindig
olyan rossz vagyok. :D Ritsu Tonks vagyok, egy egyszerű, mezei felhasználója a
Merengőnek, valamint egy tokaji lakos, aki lassan húsz éve boldogítja a bolygó
népességét. Multifunkcionális szivárványunikornisnak is szoktam magam hívni.
Skorpió csillagjegy alatt születtem, és akármit írnak róla, az általában igaz
rám. Sokkal jobban szeretek a fejemben kialakított kis világban élni, mint idekint.
Szinte függök a zenétől – nem mehet el egy nap úgy, hogy nem hallgattam meg
valamit. Passzív egyetemista volnék, egy fél évet bírtam történelem szakon.
Minden vágyam, hogy egyszer külföldön éljek (Angliában, Oroszországban vagy
Japánban, ahová sikerül). Szenvedélyem az idegen nyelvek, most is hármat tolok
egyszerre, kettőt pedig már beszélek… vagyis egyet, mert a magyar nem idegen
nyelv (mondjuk néha igen). Ja, és a legfontosabb: egy két és fél dioptriás
szemüvegen keresztül nézem a világot. :)</span></span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Mit jelent, hogy multifunkcionális
szivárványunikornis vagy? Fejtsd ezt ki bővebben, kérlek!</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Több dologra is képes
vagyok úgymond, lehet ezt úgy érteni, hogy sok dologhoz értek. :D És hát a
szivárvány pedig szimbolizáljon mindenkinek azt, amit szeretne. :)</span><span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span><span style="font-family: "calibri";">Az unikornis pedig szerintem egy büszke lény,
és azért nagyjából magam is az volnék. :D </span></span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Milyen nyelveket tanulsz most és miket beszélsz
még?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Japánul, koreaiul és
oroszul tanulok jelenleg, és az angol az, ami menne szerintem társalgási
szinten, ha meg mernék szólalni. xD Meg még a tíz év német után valamennyi
nyelvtudás maradt szerintem bennem, de abban már nem lennék biztos. :D</span></span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Hűha, jó pár interjún túl vagyok, de még soha
senki nem utalt arra, hogy szemüveges. És miért ez a legfontosabb számodra
egyébként? </span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Voltak a
környezetemben sokan, akik panaszkodtak a szemüvegre, hogy mennyire nem
szeretik, és én nagyjából az ellentétjük vagyok. Mikor nagyon fiatal voltam, én
sem szerettem, de most nem lennék képes megválni tőle, és teszem azt,
kontaktlencsét hordani. Ha esetleg lencsecsere van, és egy hétig nincs rajtam,
utána tiszta boldogan veszem megint magamra. Igazából meg nem tudnám mondani,
miért szeretem ennyire. De nagyon szeretem.</span></span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Hol és mikor ért utol
a HP-szerelem?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Tarcalon, apáéknál, két és fél éve. Úgy történt, hogy nagyon
unatkoztam, és felvettem a szemkontaktust az egyetlen HP könyvvel, ami a polcon
volt – vagyis az elsővel. Előtte már egyszer olvastam azt a könyvet (akkor is
unatkoztam), de megint levettem a polcról. Utána hazamentem, és a városi könyvtárból
sorban hoztam vagy hozattam ki a többit. :D </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Elsőre nem nyűgözött
le annyira a történet? </span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Inkább csak nem kötött le. Akkor még fiatalabb voltam, mikor
először olvastam, és úgy voltam vele, hogy oké, jó volt, de még nem kelt fel
bennem az érdeklődés a folytatás iránt.</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Itt volt kedvenced?
Van a hét (plusz kiegészítő könyvek közül) olyan, ami a leginkább kedves a
szívednek?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">A harmadik könyv. Az a nagy kedvencem. Megint csak a nagyon
fiatal koromra tudok ezzel visszautalni, de ugye már akkor is mentek a HP
filmek, és csak jelenetekre emlékeztem a harmadik filmből, ráadásul tök
rosszul. A lényeg, hogy nekem Sirius Black egy őrült rabként maradt meg az
emlékeim között, akit Harry (akkor számomra ismeretlen okok miatt) megmentett.
És mikor elolvastam a könyvet, és kiderült, hogy a keresztapja Harrynek,
ráadásul nem is gyilkos… kellemes csalódás volt. :) </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Olvastad az
Elátkozott Gyermeket (Cursed Childot)?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Nem sajnos, pedig érdekelne. </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Mióta írsz, mi volt a
kezdet kezdete számodra?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Komolyabban a Merire való regisztrációm előtt kezdtem el
írni. Egy ilyen original dolognak indult, de akkoriban még durván béna voltam.
:D Jó, nem mondom, hogy akkora király volnék most is, de azért sokat fejlődtem,
ezt magam is megmondom. Szóval, nagyjából három éve kezdtem, és egy olyan
történet volt a kezdet, amiben egy lány démonokat lát. :D Azóta az a sztorim
elveszett valahol. </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Sok ilyen történeted
van, ami egy elfelejtett doksiban, vagy a fiókban porosodik?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Azt hiszem, nem. Azok mind végleg elvesztek vagy kitöröltem
őket. Maximum olyanok vannak, amik régóta folytatásért vagy befejezésért
könyörögnek.</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">2014 végén
regisztráltál a Merengő Fanfiction oldalra. Oda hogy, milyen módon jutottál el?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Egyszerű volt nagyon: beírtam a google-ba, hogy Harry Potter
fanfic (vagy fanfiction, nem tudom már pontosan), és kidobta a Merit, mint
Magyarország legnagyobb fanfiction oldala, így gondoltam, megkukkantom. Először
csak néztem, hogy oh, my god, hol vagyok most. Aztán egyre inkább kiismertem az
oldalt, vagyis úgy mondanám inkább, hogy lassan megtanultam navigálni magam
ott. Először csak ficeket olvasgattam, majd regisztráltam, hiszen akkoriban
kaptam rá a HP fandomban való alkotásra, és publikálni szerettem volna. :) </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Miért választottad a
Ritsu Tonks nevet, mikor regisztráltál?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Igazából inkább a
Ritsu névnek van hosszabb sztorija itt. De kicsit lerövidítem: hatalmas anime
fan volnék, és voltam talán tizennégy, mikor láttam a K-On!-t, abban hívták az
egyik lányt így. Volt egy másik (egy slash) anime, abban pedig a főszereplő
fiút hívják így. :) Kettejüktől jött a Ritsu. A Tonks pedig ugye a HP
Nymphadorájától van, nagyon csípem őt, amióta csak megjelent. ^^</span></span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Ki a példaképed?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">A bestsellerek királya, Stephen King. :)</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Mi a kedvenc írásod
tőle? Lehet egyáltalán választani közülük?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Lehet, de még nem olvastam olyan sok könyvét. :D A
Langolierek a nagy kedvencem, az az írása egyszerűen fantasztikus. Abban egy
kicsit kilép a horrorból, és átmegy misztikumba, a fantázia világába. Viszont
ahogy olvassa az ember, elgondolkodik, hogy lehet, egyes dolgok talán mégsem a
fantázián alapulnak.</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Számodra mit jelent
az írás?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Szabadságot. Azt írok, amit akarok, úgy alakítom a sztorit,
ahogy akarom. Akármi is jusson eszembe, akármi is legyen a sztorim alapja. </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Ha választhatnál egy
szuperképességet, mi lenne az? Köze lenne a szabadsághoz, pl repülnél?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Mindenképp a boszorkányságot választanám. Legyen szó fehér
vagy fekete mágia gyakorlásáról, egyszerűen valamiért szeretném gyakorolni.
Valamilyen oknál fogva vonz. Vagy a láthatatlanság jöhetne még. Sokszor, ha
sétálok, úgy érzem, az emberek néznek, és ez bosszant.</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Melyik írásodra vagy
a legbüszkébb?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Szárnyaid alatt. Az első Drarrym, amit úgy hoztam össze,
hogy nem kapkodtam el, és apránként építettem fel a fiúk kapcsolatát. :) Meg
persze a Slytherins. Akik visszajeleztek, elvileg mind könnyesre nevették
magukat. :D </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Miért Drarry? (Kérünk
szépen egy kampánybeszédet itt. Győzz meg, hogy canonból átnyargaljak ebbe az
irányba és ne is tágítsak onnan. ;))</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Tyűűű. :D Ez egy nehéz kérdés/kérés. Ugyanis arra sem
emlékszem, mikor, hogy és miért olvastam először Drarryt. xD Csak azt tudom,
hogy beléjük vagyok zúgva, mint vak ló a szakadékba. Igazából áradozhatnék itt,
hogy hát azért, mert olyannyira cukik, meg minden, de az okán, hogy miért épp
ők, még nem gondolkodtam el. Talán azért, mert ellenségekből is lehetnek
közelebbi barátok, esetleg később szeretők, és ahogy egy youtuber egy videóban
mondta: „szép dolog, ha valaki ott is megtalálja a szerelmet, ahol egyáltalán
nincs.” És ez szerintem Dracóra és Harryre nagyon is igaz, hiszen közöttük még
csak barátság sincs. Győzzelek meg ennél is jobban? :D Ha úgy nézzük, egy
érzelmesebb, emberibb oldala mindenkinek van. Ahogy Dracónak is. Harry pedig,
tekintve az egész életét ugye a könyvek végéig, sokat tapasztalt már, kapott
jóból és rosszból egyaránt, így talán meg is értheti szőke mardekárosunkat, ha
ő kellőképp megnyílik. Egyszerűen a kettejük kapcsolatából rengeteg mindent ki
lehet hozni annak ellenére, hogy ellenségek. Számomra ők egy olyan páros,
akikről ha olvasok, vagy fanartokat keresgélek, én érzek pillangókat a
gyomromban. :) Ráadásul millióféleképpen lehet alakítani a kapcsot közöttük,
legyen szó fluffról, drámáról vagy depresszióról, legyen szó arról, hogy a
sztoriban Draco vagy Harry már eleve szerelmes a másikba, vagy épp
ellenségekként indulnak egy alternatív világban, vagy egy újabb hetedévben
Voldemort után. ^^ Ők egyszerűen egy totál egyedi non-canon páros szerintem. </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Lehet rosszul
tippelek, de a Slytherins c. írásaidból és a Drarry szenvedélyedből arra
következtetek, hogy a Mardekár házat gyarapítod. Már elsőre is ők voltak a
legszimpatikusabbak, vagy időközben „szerettél” beléjük?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Jól tippelsz. Igazából menet közben jött meg a szimpátiám
irántuk, meg persze ebben nagy szerepet játszik, hogy a Pottermore oda osztott
be. :D A másik nagy szerep ebben Piton professzor.^^ Legyen akármilyen a
könyvekben, a hetedik után nem tudom nem szeretni. </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Gondolom ez a
rajongásod tükröződik vissza a </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Perselus
Piton élete a halál után </span></i><span style="font-family: "calibri";">c. írásodban. Ez az ötlet hogy született? </span><span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span><span style="font-family: "calibri";">Itt ugyanis elég kellemetlen
meglepetés éri a szeretett professzort rögtön miután hősiesen feláldozta magát
Az Ügyért. Nem mindennapi felállás, az biztos! Mindez hogy pattant ki a
fejedből?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";">Igazából ez egy
teljesen random ötlet volt, hogy Piton talán a halála után sincs nyugton a
Tekergőktől, akik „szép” pillanatokat okoznak majd neki egy örökkévalóságon át.
:D Így viccesebbre vettem a figurát, és leírtam, hogyan is néz ki ez a
fejemben. Hát… úgy, ahogy az olvasható. :)</span></span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="margin: 0px;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Ha körbenézünk a
Merengős profilodon, feltűnhet, hogy az animék/mangák világában is otthon vagy
és szeretsz írói szinten is kalandozni bennük. Ennek mi a története? Mikor
kezdted, mivel, mi a kedvenc, és miért éppen az?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Olyan tizenhárom körül lehettem, mikor elkezdtem animéket
nézni. Unokatesóm hatalmas Naruto/Naruto Shippuuden fan lévén elkezdett
fangirl-ködni nekem Face-en keresztül, hogy *spoiler* Hinata szerelmet vallott
Narutónak. Mondom, ezt már meg kell néznem. És onnantól egy ideig követtem is a
Shippuudent, majd elkezdtem elölről, és közben nekiláttam másoknak is. A
legeslegelső animés írásom is egy pont Naruto Shippuden fic volt, de azt még
anno narutokun.hura töltögettem fel. Azóta sajnos már nincs meg a fanfices
részlegük, ha jól emlékszem. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Aztán két éve volt, hogy a Sekai-ichi Hatsukoi című animét
újranéztem, és gondoltam firkálok egyperceseket, hisz nagyon benne voltam a
fandomban, csak sajnos a Merengőn nincs akkora tábora, így áttértem a
fanfiction.netre, és angolul folytattam az animés fices pályafutásom. :D </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Mi a kedvencem? A Yuri!!! On Ice, a 2016-os téli szezonból.
Tudom, hype, de imádtam, korszakalkotó volt. Aztán ott a Nana, az Another és a
Higurashi no naku koro ni széria. Ezek lennének a kedvencek. Hogy melyik miért
a kedvencem? Nem tudom, hogy ki kellene, térjek-e erre. Elég hosszú lenne, ha
mind a négyet megindokolnám. Annyit írnék röviden, hogy a maguk nemében mind
zseniális darab. :)</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">A nemzetközi
platformon nagyobb a rajongótábora a fandomnak? Meg úgy egyáltalán… nem volt
nehéz angolul írni? Vannak a magyar rajongóid között olyanok, akik oda is
követtek? :D</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Igen, a nemzetközi fandom jóval nagyobb és aktívabb. És
eleinte nagyon nehezen kezdtem neki az írásnak is és a publikálásnak is, mert
nagyon féltem, hogy talán szóvá teszik, hogy ha nem vagyok anyanyelvi, akkor
miért írok angolul. De nem így lett, vannak írásaim, amiken rengeteg a pozitív
komment, vagy épp jöttek építő kritikák, de valahogy senki sem említi, hogy hát
rossz lenne amiatt, mert épp hibás az angolom. És ez nagyon feldobta az
önbizalmam, így már nem egy írásom megtalálható az FF neten. Magyar olvasóim
(amennyire én tudom) nem követnek ott, de ki tudja. :D</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Szerinted igaz az
állítás, hogy írni Bárki tud?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Igen, csak nem mindegy, hogy az, amit kiad a kezéből, miféle
dolog. Magam példáját hozva: volt, hogy anno minden nap frissítettem egy
írásom, de maga a sztori… nos, ne essen szegényről szó, nagyon rossz lett. :D
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki mással ez van, csupán azt írtam le,
velem mi volt. De egyébként igen, írni bárki tud, és minél többet csinálja,
annál jobban, többet fejlődik. ^^</span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Van praktikád írói
vállságra? Előfordult már veled amúgy ilyesmi?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Persze, rengeteg ilyen van nálam, és a praktikám az, hogy
percekig bámulom a word-öt, majd becsukom a ficcel együtt. :D De általában
zenét hallgatok, képeket nézegetek, próbálom fejben továbbvinni a sztorit,
hátha lendül valamerre. </span></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "calibri";">Mik a terveid a
jövőre nézve, már ami az írást illeti? Tervezel hosszabb lélegzetvételű írásba
belekezdeni vagy most inkább novellázol?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-family: "calibri";">Firkálok, firkálok, aztán meglátjuk, merre halad. De van már
egy hosszabb ficprojektem készülőben. A baj az, hogy angolul kezdtem el, így át
kell fordítanom a már meglévő fejezeteket magyarra. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; margin: 0px;">Olvasói
kérdések:</span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Szerinted miben különbözik
(amennyiben igen) a Yuri!!! on Ice anime a többi yaoi animétől? </span></b></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Alapjáraton
a yaoi animék egyfajta hierarchiára épülnek a két fél között: van a domináns
fél, és a szubmisszív. És a domináns többnyire nyomuló, erőszakos. A YOI-ban
azonban ez nem így van. A felek egyenlőek, senki sem erőlteti rá a saját
akaratát a másikra, és harmónia van a főszereplők között. :) Viktor nem tenne
olyat, ami Yuurinak nem tetszik, és fordítva is igaz. Ez egy teljesen új világ.
</span></div>
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><br /></span>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Téged mi fogott meg benne?</span></b></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Egyrészről
az, amit fent leírtam, másrészről a látványvilága. Tetszett, hogy sok benne a
nemzetközi karakter, hogy alapjáraton az egész nemzetközi vizeken mozog, nem
csak Japánban. A karakterek szerethetőek, mind egytől-egyig. És persze a
szerelmi szál is gyönyörű. :’) </span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Szerinted miben rejlik a sikere? </span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">A
harmóniájában, abban, hogy a melegséget úgy ábrázolja, mint egy teljesen
normális, elfogadott dolog. Abban, hogy ez nem csak egy egyszerű romantikus
sztori. Ez annál sokkal több.</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Volt olyan, amit te máshogyan
képzeltél? </span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"> </span></b><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Azért
az utolsó részben vártam, hogy Viktor a medál helyett Yuurit csókolja meg, de
jó volt az anélkül is. :)</span></div>
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;"><br /></span></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Amennyiben lenne folytatása, te
hogyan képzelnéd el?</span></b></div>
<br />
<div style="line-height: normal; margin: 0px 0px 10px;">
<span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; margin: 0px;">Amennyire
én tudom, lesz, és ezúttal is tele lesz érdekes előadásokkal a jégen,
romantikával és persze humorral. :D </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike>Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-11243258308992902132017-01-31T19:18:00.000+01:002017-01-31T19:18:59.665+01:00Merilwen interjú
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Még nem ismered Merilwent?! Akkor éppen itt lenne az
ideje, kedves erre járó, ugyanis a fiatal hölgy elbűvölő személyiség, a világ,
amibe kalauzol bennünket írásaival az meg egész egyszerűen fantasztikus.
Beszélgetésünk a Gyűrűk uráról, Merilwen csodálatos családjáról, az írásról, a
kihívásokról, amiken eddig részt vett és nem utolsó sorban a Kívánság Üstről
szól. Jó szórakozást kívánunk hozzá!</span></span></b></div>
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;"></span></span></b></div>
<a name='more'></a><br />
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Kérlek, mutatkozz be annak, aki esetleg még nem ismer!</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Kor szerint már felnőtt, de még
eléggé gyermeki lény vagyok; örökös álmodozó, együtt- és beleérző szívű, a
számára tökéletes utat már-már kétségbeesve kereső, csetlő-botló végzős
gimnazista leányzó, kábé kilenc életre elegendő tervvel, amiknek képtelen
vagyok megállapítani a fontossági sorrendjét. A szó teljes értelmében mindent,
amit eddig elértem, a családom támogatásának köszönhetek: testvéreimnek és
főként szüleimnek. Rajongok a természet és a klasszikus zene sokszínűségéért,
csodáiért. Az íráson kívül szenvedélyeim az éneklés – kórusban és egyénileg
egyaránt –, magától értetődően az olvasás, időnként a rajzolás, a főzés,
gyöngyékszerek készítése, valamint apum fülének rágása, részint azért, hogy
lektorálja a legutóbbi fejezetet, részint azért, hogy megtanítson végre
táncolni. Gyengeségem időnként a lustaság, a meggondolatlanság, és az, hogy
képtelen vagyok normális zárómondatot írni.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Apukád ezek szerint szintén Tolkien fan? Vagy csak nagyon
jó a helyesírása?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Fannek azért nem nevezném.
Szereti a Gyűrűk Urát, de nem őrült bele, mint (kezdetben) én. Helyesírás
tekintetében is nagyon igényesek a szüleim, de ebben pont nem szorulok
segítségre; amikor még volt időm tanulmányi versenyekre, Kárpát-medencei
második helyezésig jutottam. Apukám tanácsaira a minden szinten logikus és
értelmes történetvezetéshez van szükségem, hiszen az én tudásom – gyakorlatilag
bármit illetően – meg sem közelíti az övét. Ha információt kérek tőle
valamiről, általában tart róla egy másfél órás, érdekes előadást, aztán
útbaigazít, hol tudhatnék meg többet az adott témáról. Nem volt eddig olyan dolog,
amivel kapcsolatban ne tudott volna segítséget nyújtani. Végzettsége szerint
okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök, de olvasottsága
elképesztő és a hivatása szakterületein kívül ért a technikához, a
pszichológiához, a művészet minden területéhez, a történeti hadviseléshez, a
közigazgatáshoz, a természettudományokhoz, a nyelvekhez, a történelemhez… mit
hagytam ki, apa? (A néprajzot.) Szóval, a szó teljes értelmében egy
polihisztor. Időnként hivatkozik a </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: Calibri;">Gyalog-galopp</span></i><span style="font-family: Calibri;">ból
Artúr királyra: „Egy építésznek értenie kell mindenhez.” Ráadásul édesanyám is
többdiplomás, csak az ő szakterületei nem az írásban jelentenek segítséget,
hanem szinte minden másban.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Azt írod, mindent a családod támogatásának köszönhetsz.
Ezt hogy érted pontosan? Mesélnél erről?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Elég gyakran előfordul, hogy
elbizonytalanodom valamivel kapcsolatban; félek, hogy rossz döntést hozok, vagy
épp túl óvatos vagy lusta vagyok belevágni valamibe. Elsősorban a
tanulmányaimmal kapcsolatban. Ilyenkor leülök valahová a szüleimmel hármasban,
és szép nyugodtan elbeszélgetünk a dologról. Illetve eleinte ők nyugodtak, én
meg általában kétségbeesett vagyok, de az ő segítségükkel végül sikerül
visszanyernem az önbizalmamat. Nem döntenek helyettem (és nem is várható el,
hogy ezt tegyék), „csupán” támpontokat adnak, amik segíthetnek meghozni a
helyes döntést. Teljes mértékben bízhatok a véleményükben, ők ugyanis sokmindent
tapasztalatból tanultak meg, és igyekeznek engem és testvéreimet megóvni a
kellemetlen élményekről. Mindig megmagyarázzák, mit miért és hogyan a
legcélszerűbb csinálni, és azt is, mi történhetne, ha nem úgy tennénk. Vavyan
Fable-től idézve „nekik köszönhetem, hogy sok más, hasonló korú társammal
ellentétben én szeretem magamat”, valamint azt is, hogy tudom: nem vagyok
tökéletes, de tudom, miben kell változtatnom, hogyan közelítsek hozzá.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Tipikus interjús kérdés szokott lenni, hogy család és
barátok tudják-e rólad, hogy írsz, de azt hiszem, felesleges a fentiek
ismeretében ezt megkérdezni. Inkább áruld el kérlek, hogy vallottál színt pl. a
szüleidnek!</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Eleinte titokban írtam. Egy idő
után persze feltűnt nekik, hogy túl sokszor zárkózom be a szobámba. Én pedig
nem akartam hazudni, és bevallottam a fanfiction-ügyet, de nem akartam, hogy
elolvassák. Tiszteletben tartották a kérésemet, bár kissé aggódtak, hogy
esetleg valami apróbb lelki problémám lehet, ha nem akarom megmutatni, amit
írtam, hiszen azelőtt mindent megosztottam velük. A valódi ok egyébként az
volt, hogy az akkori írásaimnak volt egy rakás „gyermekbetegsége”, és úgy
véltem, nem tetszene nekik. Később már fejlődtem, és kezdtem én is elégedett
lenni a történeteimmel, de ha nincs az öcsém (aki hozzám hasonlóan Gyűrűk
Ura-megszállott), talán soha nem jutok el a nyilvánosságra hozásig. Neki
megengedtem, hogy elolvassa az első komolyabb történetkezdeményemet. Ő
biztatott, hogy mutassam meg édesapánknak is. Végül engedtem, és félve-pironkodva
apa elé tettem az irományt. Húsz perc múlva odajött hozzám, megfogta a kezem és
ennyit mondott: „gratulálok.” Én meg majd’ kiugrottam a bőrömből örömömben… Onnantól
fogva nem volt megállás: pár nap múlva regisztráltam a Merengőre, és apu bétává
lépett elő. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindig magasra értékelték a
fogalmazásaimat, biztattak, hogy írogassak, de sokáig nem vettem ezt komolyan.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Emlékszel még, mi volt az első, amit papírra vetettél?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Nem. Már kisiskolás koromban
elkezdtem verseket, mondókákat írogatni, ezek közül egyesek kissé idétlenek
lettek, mások jobbak. Azután az iskolai fogalmazási feladatoknak köszönhetően
áttértem a tágabb keretű prózára, és itt végre megtaláltam a saját hangomat.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Hogyan találtál rá a Merengő Fanfiction oldalra?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Lehet, hogy szégyen, de már nem
emlékszem pontosan. A fanfiction műfajjal egy barátnőm ismertetett meg öt évvel
ezelőtt; azt hiszem, ő ajánlotta. De rémlik valami olyasmi is, hogy Halenka,
akivel akkoriban egy énekkarba jártunk talán, nekem is ajánlotta az írásait.
Arra biztosan emlékszem, hogy első látogatásra megtetszett a név, a meseszerű
dizájn. Amikor pedig eljutottam odáig, hogy teszek egy próbát, és elkezdem
feltölteni első komolyabb írásomat, eszembe sem jutott másik fanfiction-oldalt
keresni.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Mit szeretsz legjobban az írásban?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Számomra az írás tényleg olyan,
mint egy merengő: segít lecsapolni a gondolataimat. Ha már nagyon felgyülemlett
bennem a feszültség, és tudom, hogy nem lennék képes tiszta fejjel gondolkodni,
ha nem tudok valamit magamban tartani, vagy ha el akarok felejteni valamit,
egész egyszerűen kiírom magamból. Nyugalmat ad, eltereli a figyelmemet. Akár
egyfajta meditációként is felfogható. És az sem utolsó szempont, hogy a
karaktereimen keresztül olyan dolgokat élhetek át, amikre a való életben
egyébként nem lenne lehetőségem; korlátlanul szabadjára engedhetem a
fantáziámat. És eközben akár még tapasztalatot is gyűjthetek. Félreértés ne
essék: az írással nem a valóságtól való menekülés a célom, hanem annak
kiegészítése. Játék bármiféle kockázat nélkül.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Van tipikusan olyan hely, ahol alkotni szeretsz?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Nem igazán. Többnyire az
íróasztalomnál „dolgozom”, ahol egyedül lehetek, de van úgy, hogy inspirációra
van szükségem: a családom jelenlétére, az általuk nézett/hallgatott filmre vagy
zenére. Ilyenkor leköltözöm a nappaliba a tablettel. Néha a suliban, ha nagyon
unatkozom, vagy ha nem hagy nyugton az ihlet, az órák közti szünetekben (vagy
épp néha óra alatt is) írok néhány sort a füzetem hátuljába. De ez tényleg
ritkán fordul elő: általában rögtön gépelem a történeteimet, hogy ha eszembe
jut valami jobb ötlet, azonnal javíthassak. Eléggé maximalista vagyok, addig
nem nyugszom, míg meg nem találtam a tökéletes megoldást; az előző mondatot is
kábé ötször írtam újra.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Miért döntöttél úgy, hogy két külön név alatt jegyzed a
történeteidet a Merengőn?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">A Merilwen a valódi nevem tünde
fordítása. Úgy éreztem, egy kizárólag Tolkien világában értelmezhető név alatt
nem igazán tudnám beleképzelni magam más fandomok világába. A Masquina
úgyszólván univerzális: egy nemzetközileg is azonos (vagy legalábbis ismert)
szóból képzett fantasy-szerű szótorzítás.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Régebben elmondhattuk, hogy a Merengő a „potterheadek”
birodalma volt, de ma már sok fandom talált otthonra az oldalon. Merilwenként
te csak Tolkien világából merítettél eddig. Vajon olvashatunk tőled egyszer HP
ficet?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Igen. Van a fejemben egy
többé-kevésbé kidolgozott, de még igencsak gyerekcipőben járó HP NextGen
történetkezdemény. Amint megérett, elkezdem papírra, illetve képernyőre vetni.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Mikor ért el a Gyűrűk ura láz?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Tizenkét éves koromban olvastam
először a könyveket, amikor a szüleim úgy vélték, már nem lesznek tőle
rémálmaim. Utána az egyetlen osztálytársnőmmel, aki szintén ismerte a
történetet, őrületbe kergettük baráti körünk többi tagját… Egy év múlva,
kisgimnazistaként néztem meg a filmet. Illetve néztem volna, mert csak a Fekete
Lovasok támadásáig bírtam. Akkor édesapám, akinek a mai napig hálás vagyok
ezért, ajánlotta, hogy nézzem meg először a werkfilmeket, hátha akkor már nem
ijedek meg a gonosz lényektől, ha láttam, milyen filmes trükkökkel hozták létre
őket. Bejött. Lenyűgözött, hogy milyen profin, milyen apró részletekig dolgozta
ki a stáb a történet minden egyes helyszínét, karakterét; szinte magánál a
filmnél is izgalmasabb volt. Szóval, azóta vagyok kulisszatitok- és Középfölde-rajongó,
és él bennem az igény, hogy a lehető legprecízebben felépítsem a történeteimet,
még ha végül nem is írok le minden alkotóelemet.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Olvastál más, Tolkien nevével fémjelzett könyveket is?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Igen. A hobbit volt az első, azt
követte a „folytatása”, a Gyűrűk Ura. Később megpróbáltam megbirkózni a
Szilmarilokkal, de csak egyszer sikerült átrágnom magam rajta; túl tömény volt,
de ugyanakkor lenyűgözött az aprólékossága, az összetettsége. Olvastam még a Woottoni
kovácsmestert is, az viszont már egyáltalán nem tetszett, talán azért, mert nem
Középföldén játszódik.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Akad még olyan író, akiért hasonlóképp rajongsz? Vagy ő
a tényleges „One and Only”?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Talán furcsa, de Tolkient
valójában nem sorolom a kedvenc íróim közé. Nem szoktam gyakran olvasni a
könyveit, mert az írói stílusa nem ragadja igazán magával az embert. Azért
szeretem és tisztelem a munkásságát, mert olyan szinten kidolgozta a Gyűrűk Ura
világának mitológiai és történelmi hátterét, hogy arra nincs szó. Ha
regényíróként is ugyanilyen kiváló lett volna, szerintem irodalom érettségi
tétel lenne a munkássága. (Megjegyzem, nem bánnám, ha tényleg az lenne…)</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Szóval, kedvenc íróim. Vavyan
Fable (bár neki csak a könnyedebb regényeit és a fantasy-történeteit kedvelem nagyon,
az újabbak és a kommandós sztorik már nem passzolnak az ízlésemhez): izgalmas
és fordulatos történeteken keresztül mutatja be az emberi élet értékeit,
megfűszerezve humorral és nyelvi játékokkal. És ami szintén nagyon fontos a
számomra: a könyveiben szinte soha nincsenek helyesírási hibák! Dan Brown: néha
túlzásba viszi az akciójeleneteket, de a történelemről felállított alternatív
elméletei lenyűgözők, hihetetlenek és mégis igen elgondolkodtatók. Gerald
Durrell és Fekete István: sok mai „természetfilmmel” ellentétben ők az élővilág
varázslatosságáról (és nem veszélyeiről) írtak; Durrell főként humorosan,
Fekete Istvántól pedig emberséget lehet tanulni. Jókai Mór: számomra a magyar
szépirodalom legnagyobb alakja; magam sem tudom kiemelni, miért szeretem
leginkább a regényeit, de szerintem kiválóak. Végül, de nem utolsósorban pedig
Rejtő Jenő: történeteinek cselekménye komoly, figurái többnyire komolytalanok,
és utánozhatatlan virtuozitással kezeli a magyar nyelvet. Persze sok más olyan
író van még, akinek szívesen olvasom a műveit, de az eddig felsoroltak a
legkiemelkedőbbek számomra.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Nemrégiben részt vettél két A gyűrűk urához kapcsolódó
kihíváson is…(amin nagyon szép helyezéseket értél el, mind egyénileg, mind
csapatban, ezekhez szívből gratulálok!) Könnyebb volt úgy történetet írni, hogy
voltak bizonyos kapaszkodók? Vagy éppen ellenkezőleg, a kulcsok nehezítették a
dolgodat?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Köszönöm a gratulációt!</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">A kihívásoknak mindkét esetben
úgy fogtam neki, hogy volt egy használható alapötletem; nem vagyok az a típus,
aki három random kép vagy szó alapján képes egy hónap alatt jó történetet írni
a semmiből. Az első alkalommal utolsó pillanatos becsúszó voltam, már nem
válogathattam a kulcsok között. Emiatt teljesen más irányba kellett vinnem a
cselekményt, mint ahogy korábban akartam. Nem volt idő teljes egészében
magamévá tenni az új történetet, nem tudtam belsőleg megélni minden egyes mozzanatát,
nem tudtam igazán jól kidolgozni, így soha nem voltam vele elégedett. Másodjára
nagyobb szerencsém volt, akkor minden kulcs alátámasztotta a korábban kigondolt
alaptörténetet. Azzal az írással nagyjából elégedett vagyok (hiszen mindig
mindenen lehet javítani).</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Ha már kihívás: Indulsz idén a Kívánság Üstön? </span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Akartam, mert a tavalyi igazán
izgalmas, csodálatos és életre szóló élmény volt, de nem lehetett. Féltem, hogy
a rengeteg egyéb, tényleg halaszthatatlanul fontos teendőm (amik többsége
ráadásul még élvezetes is) miatt nem lennék kész időben a történettel, és ezzel
kizárnám magam a további játékokból. Nagyon remélem, hogy ez volt az egyetlen
ilyen szerencsétlen alkalom.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">A bemutatkozásodban írtad, hogy végzős gimnazista vagy.
Lehetséges, hogy a májussal kezdődő érettségi időszak rányomja a bélyegét a
függőben lévő történeteidre… Gondolkodtál már azon, hogy arra a pár hónapra
félreteszed ezt a hobbit, vagy inkább úgy gondolod, az írás pont jó stressz
levezető lesz majd?</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Vérzik a szívem, hogy ezt kell
mondanom, de valószínűleg kénytelen leszek félretenni. Igazából most is többet
foglalkozom az írással, mint amennyire ténylegesen időm lenne. Furcsa módon
kettős lelkifurdalásom van; egyrészt mert egy ilyen, csupán hobbi szinten
fontos dologgal törődöm, és ez akár nyomot hagyhat a tanulmányi eredményeimen
(bár eddig nem hagyott, mégis tartok tőle), másrészt mert rengeteg
rövidebb-hosszabb történet áll már készen a fejemben, és még nem írtam le őket.
Utálok időbeosztást készíteni, de lehet, hogy végül mégiscsak kénytelen leszek
valamiféle napirendet felállítani, és szigorúan tartani magam hozzá, különben
azzal megy el az egész napom, hogy nem tudom eldönteni, mit csináljak.</span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Nos, nem maradt más hátra, minthogy megköszönjem a többi Írófigyelős
nevében, hogy vállaltad az interjút és átadjalak az Olvasóknak, had faggassanak ők most egy kicsit!</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="color: #4b4f56; margin: 0px;"><span style="font-family: Calibri;">Olvasók kérdezték:</span></span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Milyen
könyveket kaptál karácsonyra?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Jane Austen: Büszkeség és
balítélet, Berkes Péter: Az öreg bánya titka, Bulgakov: A Mester és Margarita,
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy. És majdnem mindegyiket végig is olvastam már :)</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Voltak
újévi fogadalmaid 2017-re?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Konkrét fogadalmam igazából
nincs, de készítettem magamnak egy időbeosztást, és feltett szándékom tartani
magam hozzá. Eddig nem sikerült.</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Andrew
Lloyd Webber musicaljei közül melyik a favorit?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Az Operaház Fantomja.
Rengetegszer láttam a 2004-es filmfeldolgozást; Gerard Butler és
Emmy Rossum teljesítménye elképesztő, nem is értem, miért nem
musicalszínészként váltak híressé. A zene csodálatos, magával ragadó; mindegyik
dalát imádom, többet közülük fel is dolgoztam kórusra.</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Gonosz
kérdés, de Gyűrűk ura vagy Hobbit?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Számomra nem az: egyértelműen a
Gyűrűk Ura, könyvet és filmet illetően egyaránt. A Hobbitban több az infantilis
viselkedés és szerepkiesés (mármint a könyvben; a filmben ezeket kiküszöbölték)
és a logikai-fizikai baki (ez viszont a film hibája). A Gyűrűk Ura története
jobb, és többféle, jobban kidolgozott karaktert vonultat fel, akik közül sokan
szerethetőbbek is. (Addigra belejött a szerző.)</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;">Jó kérdések voltak, mind a tieid,
mind az olvasóké, élveztem a válaszadást :) Köszönöm az élményt!</span></div>
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;"><br /></span></div>
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; margin: 0px;"><b>Mi köszönjük, (még egyszer is) hogy vállalkoztál az interjúra! Sok-sok ihletet és sikert neked a továbbiakban!</b></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike>Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-26632708207702819432016-12-20T10:34:00.000+01:002017-01-10T22:31:46.129+01:00interjú Kadmával<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><u><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">K</span></u></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">ívánság Üstös résztvevő.</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><u><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">A</span></u></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"> Weasley ikrek megszállotja,</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><u><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">D</span></u></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">e már gyerekkora óta!</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><u><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">M</span></u></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">indenízű Drazsét nyert a csapata.</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px; text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><u><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">A</span></u></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">z interjúból még többet megtudhatsz róla.</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Először is kérlek, hogy mutatkozz be
az Olvasóknak!</span></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"><br /></span></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"></span></b><br />
<a name='more'></a><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"><br /></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Kedves
Olvasók! Kadma vagyok, a valódi nevem pedig Dóri, koromat tekintve fiatal,
„civilben” fennisztika (finn nyelv és kultúra) szakos hallgató. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Nem
mondanám, hogy régi motoros vagyok a Merengőn vagy akár a fanfiction világában;
nagyon sokáig csak olvasó voltam, és azt hittem, örökre meg is maradok ebben az
áldott állapotban. De nem így lett. A HP könyvek befejezte után elég sokáig
pörgettem tovább fejben a sztorit, és akkor még fogalmam sem volt, hogy amit
csinálok, az amolyan pre-fanfictionírás. Annál inkább bele voltam zúgva
kislánykoromban a Weasley ikrekbe, és úgy leltem életem első ficeire, hogy
utánuk kutakodtam a neten. Szent meggyőződésem volt, hogy ilyet csak
holdkórosok csinálnak (és én is az vagyok). Évekig hagytam ezt a témát, aztán
egyszer unalomból megint megkerestem ezeket az írásokat, akkor találtam rá
először a Továbbvilágra, majd a Merire. 2014-ben regisztráltam, januárban, és
szeptemberben töltöttem fel először, mégpedig originalt. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Az írás
régebb óta jelen van az életemben, mint a fanficek. Mondanám, hogy írok, amióta
megtanultam nagy nyomtatott betűkkel írni, de… az első „sztorijaim” asszem
beszélő cicákról szóltak, pár mondatban, ahogy az utána következők, és az
azután következők is. Szeretek írni, függetlenül attól, mennyire csinálom jól.
Leginkább magamat szerettem volna szórakoztatni ezzel, aztán jött a Meri, és
gondoltam, ha már meg lehet osztani, miért ne tenném.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Még annyit,
hogy fura lény vagyok. Egyetlen mondatommal képes vagyok kivívni mások
utálatát, ezenkívül beképzelek magamnak dolgokat; akut hipochonder és szorongó
és metalhead vagyok, introvertáltból lassan extrovertálttá evolváló entitás.
Szóf*sásom van és markáns véleményem, amit üvöltve közlök. (Most is. :D) Az
égvilágon minden érdekel, a főzéstől a gyertyaöntésen át az okkultizmusig, csak
az nem, amit éppen muszáj lenne csinálni. Van macskám, és szeretem a fánkot.
Egyik titkos vágyam, hogy alapíthassak egy kocsmát.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Na, ez a legutolsó egészen érdekes.
Van névötleted is ahhoz a kocsmához?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Igen, már
mindent aprólékosan megterveztem. :D Cilinder lenne a neve, és szép fekete
csészéink lennének, meg zongoránk, sőt még cilinderes fószert is tudok
szerezni, aki támasztja a pultot, mint reklámarc.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Nos, be kell valljam, nem minden nap
adódik lehetőségem finn nyelv és kultúra szakossal</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;">beszélgetni,
úgyhogy pár kérdés ehhez kapcsolódóan: Miért választottad ezt a pályát?</b></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Mondhatnám,
hogy ez mélyről jövő és összetett dolog, pedig a valóság nagyon is kiábrándító.
:D Svéd szakra akartam eredetileg menni, de akkor még nem rendelkeztem emelt
nyelvi érettségivel vagy nyelvvizsgával, így minorként tudtam a finnt felvenni,
mint egy másik csodás északi nyelvet, és végül maradtam ennél. És nagyon
szerettem/szeretem a finn zenekarokat, a Nightwish mai napig az egyik
kedvencem. Szóval ha zenéről vagy kultúráról van szó, mindenképp a finnek, és
az írek, a magyarok mellett.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Voltál már Finnországban?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Nem, sajnos,
bár a tanulmányaim befejezéséhez igencsak ki kéne menni… Ami rémisztően közeli,
főleg, hogy suli mellett én nem tudok dolgozni, pedig Finnországot azért
finanszírozni kell valamiből, mert árak tekintetében a főváros igencsak prémium
kategória.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Kóstoltad a finn palacsintát? Én pont
ma csináltam és nagyon fin(n)csi lett! </span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"><span style="margin: 0px;">J</span></span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Finn
palacsinta?! Én így kimondottan ilyenről még nem hallottam, de a tanszéki
bulikon csináltunk már karjalai pirogot például, ami nagyon kiadós cucc; és
mikor a hallgatók vagy tanárok visszatérnek kintről, mindig hoznak haza jó nagy
tábla Fazer csokikat, medvecukrot, meg ilyen furcsaságokat. Én magam nem vagyok
egy sütimester, de talán az ökörszemsüti még egy ilyen hasonlóan finn dolog,
azt nem bonyolult csinálni, kicsit olyan, mint a briós.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Na és akkor evezzünk át azokra a
vizekre, ami a beszélgetésünk fő-fő célja lenne: a munkásságod. Miért pont a HP
fandomban alkotsz? Elképzelhető, hogy egyszer majd olvashatunk tőled valami más
témájú ficet? Vagy ilyen szempontból semmi sem ütheti ki Rowling néni világát a
nyeregből?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Őszintén
szólva a real person hamarabb jutott el hozzám, mint a fanfic, és azzal már
próbálkoztam is. De hogy másik fandomban… Hmm. Abszolút rajongó típus vagyok,
de a rajongásom igen kevés dologra koncentrálódik egyszerre. :D Szeretem a Star
Warst és a Trónok Harcát mint fandomokat, de egyelőre nem tudom elképzelni,
hogy ezekhez írok. Lehet, hogy nálam ennek a „fejben továbbírás” képességnek
csak gyerekkorban volt jelentősége, és a HP az egyetlen, aminél ez a vágy
megmaradt. Hetalián gondolkoztam még sokat, de hogy odáig mikor jutok el…
passz.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Ezen kívül találhatunk még Original írásokat
is, ha benézünk hozzád…</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Igen,
említettem, hogy az első írás original volt, amit feltöltöttem, ez volt a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Lány a házból. </i>Akkor azt már egy ideje
írtam, egy jó vastag és őskori füzetbe, és a mai napig ez a kedvencem minden
feltöltött írásom közül a hiányosságai ellenére, amiket mindenképpen szeretnék
javítani, mert ezzel még terveim vannak. Másrészt akadnak még nálam egyperces
furaságok, néhány vers a jobban sikerültek közül (bár már nagyon régen nem írok
verset), és slash is. Azért meg kell mondjam, olvasok/olvastam nagyon jó
slasheket, én magam nem ennek a műfajnak vagyok kiemelkedő alkotója; inkább
meghagyom azoknak, akik ezt teljes mellszélességgel írják, művelik. Egyébként
közelebb áll hozzám az original világa, mint a ficeké, csak valahogy a ficekre
jut több idő most…</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">…aminek mi roppant módon örülünk!
Biztos, nem csak én egyedül vagyok arra kíváncsi,</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;">milyen
terveid vannak a jövőre vonatkozólag?</b></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Most
egyelőre annyi, hogy tisztességesen befejezzem minden jelenleg futó írásom.
Van, amit szeretnék átírni, pontosabban kibővíteni, aztán majd egyszer, ha
tényleg úgy érzem, kihoztam magamból a maximumot, egy original regényemet
elküldöm valamelyik pályázatra. Hogy melyikre, még fogalmam sincs, de a legtöbb
nem az én szájízem. Nem vagyok nagy rajongója a kortárs magyar irodalomnak, és
ezt a tini disztópia-vonalat meg urban fantasyt sem csípem. Ötleteim mindig
vannak, de ha mindet nekiállnék most megvalósítani, soha egyiket sem fejezném
be, nem mindig jönnek a szavak, van, hogy tényleg csak ötletek, mondat- és
párbeszédtöredékek gyűlnek, és a legtöbbet sajnos elfelejtem. Van egy meris
füzetem, amibe nagyjából vázlatolok, de oda közel sem kerül be minden.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Azt olvastam, hogy a gyerekkor a
kedvenc témád. Szabad tudni, miért?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Az egyik
kedvenc témám, a kalandorélet és a tanár-diák viszony mellett… Viccet
félretéve, úgy gondolom, mozgalmas és talán irigylésre méltó gyerekkorom volt,
annak minden nyűgjével együtt; internet nélkül, utcán rohangálással, rengeteg
macskával és iszonyatmód elszabadult fantáziával. Szerintem nem volt még egy
gyerek az univerzumban, akinek ennyi képtelenség fordult volna meg a fejében,
és ennyi mindent meg is valósított volna belőle… Itt olyan dolgokra gondoljunk,
mint egy egész szappanopera eljátszása egyedül, a világ legnagyobb plüssállat-gyűjteménye,
vagy egy „autó” legyártása háztartási hulladékból. Jó, lehet, hogy mások is
ilyen lököttek voltak hatévesen. Néha kimondottan zavar, hogy nem vagyok már
gyerek, és nem élhetem meg ezeket a dolgokat, mert nagyon jól lehet belőlük
inspirálódni. Akkor még legálisan játszhattam plüssjátékokkal, „színre
vihettem”, ami épp a fejemben forgott, kémkedhettem a szomszédok után… Ma már
igencsak furán néznének rám. Akkor is, ha azt mondanám, számomra az igazi férfi
Sandokan, és álmaim netovábbja egy tök élethű játékkard.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Mi az, amire eddigi pályád során a
legbüszkébb vagy?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Mikor
elkezdtem feltöltögetni az írásaimat, nem gondoltam, hogy különösebb
visszhangot fognak kelteni, elvégre több száz másik író is van a Merengőn, akik
régebb óta itt vannak, tapasztaltabbak, talán jobban is írnak, én csak egy
vagyok ebből a rengetegből… Aztán jól meg voltam lepve egy idő után, mikor
láttam, hogy jönnek a kritikák, és pár embert igenis érdekel, amit írok,
csinálok. És hogy egész jó kritikákat kapok, többek közt építő jellegűeket is,
és elmondják, mi az, ami tényleg jó, és mire kéne jobban figyelni. Különösen az
első fanficeknél volt ez jellemző. De az is óriási dolog, ha valaki ilyen
kritikát hagy az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">én </i>sztorimnál, hogy
„szuper, imádom, ez a kedvenc párosom, mikor jön a következő?”</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Az igazán
nagy sikerek még váratnak magukra (ez főleg az én saram), kisebb sikerekből
kijutott. Például mikor az egyik versem megjelent Czene Mariann blogján is,
vagy mikor egy originalom kapcsán szép hosszú emailt kaptam DaRitól, és
elindult egy párbeszéd. Siker volt az első igazi kihíváson részt venni és
végigcsinálni, illetve, hogy az idei MD-n nyert a csapatunk. Azt is ilyen
sikerként éltem meg, mikor a második KÜ-s sztorim az én érzéseim szerint is
jobban sikerült, mint az előző, és az olvasók reakcióiból is ezt láttam; jó
érzés volt, hogy megnevettettem az embereket. Ez George Weasley naplója volt.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">De büszke
vagyok minden olyan írásomra, amit befejeztem, mert egy ilyen lusta embernél,
mint én, az is nagy szó, hogy valami befejeződik. :D Nálam a fejlődés = siker. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Íróként hová szeretnél fejlődni?
Nagyot tévedek, ha azt írom, szeretnéd, ha nyomtatásban megjelenne az egyik
történeted?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Persze, hogy
szeretném, és igazából azon vagyok, hogy egyszer eljussak odáig. Annak
ellenére, hogy még nem küzdöttem le magamban azt a fura, kényelmetlen érzést,
hogy mi van, ha majd anyukám/a barátom/egy ismerősöm elolvassa, és… Jujj. Mit
fognak akkor gondolni. Akkor is zavarban vagyok néha, mikor merire töltögetek
fel a jórészt (számomra) arctalan, vadidegen olvasóknak, mert közöttük is
vannak azért, akikkel ismerjük egymást. Mondhatni, vadidegeneknek sokkal
könnyebben mutatok meg magamból bármit, ami az írást illeti. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Mit jelent számodra a Kívánság Üst?
Láttam, hogy tavaly részt vettél a kihíváson, idén is neveztél?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Idén is
neveztem, és olyan kívánságot kaptam, hogy alig várom, hogy nekikezdjek… Jó,
persze, miért ne kezdhetnék neki, de én feketeöves halogató vagyok, nem csapott
még meg az ihlet, meg a határidő sem közeleg (annyira), ami ugye a legjobb múzsa.
Nálam. Tavaly humoros történetet írtam, és annyit talán mondhatok, hogy idén is
ez a tervem. Ami azért vicces, mert az eddigi kü-s sztoriknál mindig a humor
dominált, az összes többi kihívásos írásomnál meg az angst. Ez tök véletlenül
alakul így. Végtére is, a KÜ egy játék, és én élvezni szeretném. A tavalyit
imádtam, még ha idegbeteg is voltam a vége felé, és remélem, idén is így lesz.
Mínusz idegbetegség. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Azonban nem ez volt az egyetlen
kihívás, ahol jeleskedtél. A Mindenízű Drazsét például megnyertétek idén!
Nagyon gratulálunk hozzá! Mesélj erről egy kicsit, kérlek!</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Az Üst nekem
ugye inkább játék, a többi kihívást viszont, ha lehet, komolyabban veszem. De
szerintem minden kihívás legizgalmasabb része maga az alkotói szakasz, nem is a
várva várt összesítés a végén. Ez különösen igaz a MD-re, bár eddig csak
egyszer vettem részt. Mikor ötleteltünk a fórumon, mindenki szinte napról-napra
dokumentálja, hogyan szenved (vagy nem szenved), jól kibeszéljük a szereplőket
meg a párosokat, meg esetleg magánéleti dolgokat is – ki mivel trükközik, hogy
jobban menjen az írás, mennyi kávét ittunk ma, milyen zenével ösztökéljük
magunkat éppen. Én néha hajlamos vagyok eltűnni, de aztán észbe kapok, és
megint bekapcsolódok az ötletelésbe. A MD azért is volt nekem fontos, mert
nálam túlsúlyban vannak az elhanyagolt(abb) karakterek, a szokatlan (de akár
canonba is illeszthető) párosok. Volt ötletem heteróra meg slashre is, végül
maradt a Harry/George, mert gondoltam, miért ne? Annyi furábbnál furább páros
volt már, Hermione/McGalagony akár meg ilyenek, épp csak Harry/George nem, ki
érti ezt?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Végül aztán
egy napos késéssel küldtem be a sztorit, röstellem, de jól álltunk akkor, és
összességében sikerült is nyerni, ez abszolút pozitív, és köszönöm a
gratulációt, a csapat nevében is. :) <span style="margin: 0px;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Van olyan párosítás, amit nem tudsz
elképzelni? Ami azért már tényleg túlzás szerinted?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Alapvetően
igyekszem könyvhű maradni, és nem is az AU, inkább a kibővített univerzum
érdekel. Tehát az adottakon kívül főleg az olyan karaktereket szeretem
összehozni vagy olvasni róluk, akik ugyan a könyvekben nem melegedtek össze,
„de akár együtt is lehettek volna”. Ilyen mondjuk egy Pansy/Draco, vagy
Lavender/Seamus, de akár egy rövid affér erejéig James/Sirius stb. Meg aztán a
saját szereplősök: Charlie/saját, ikrek/saját és így tovább. És általában a
könyveket veszem alapul, és nem amit Rowling utólag hozzámagyarázott (azt
viszont ő maga mondta egyszer, hogy eredetileg Fred lett volna Hermione párja,
így hát na,ez tényleg kihagyhatatlan). Viszont a nyilvánvaló párosok
(Harry/Ginny, Ron/Hermione) jórészt hidegen hagynak, a mainstreamek (Drarry,
Snarry, Snanger) meg néha egyenesen irritálnak; bár ebben benne van, hogy
akármikor fel is kelthetik az érdeklődésem. Lehet, hogy ez az én hibám, de azt
azért semmilyen univerzumban nem tudom elképzelni, hogy Pitonnak bármi olyan
köze lehet Hermionéhoz.:D</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Amit nem
tudok elképzelni… Háát, a Drarryt meg a Dramionét még tökre megértem, tűz és
víz, a fiatal Dumbi/fiatal Grindelwald meg kimondottan izgalmas, de… mondjuk a
már említett Snanger, meg esetleg Lupin/Piton, Sirius/Piton még meredek.
Tényleg nem nagyon tudok konkrétumokat mondani, mert a nagyon extrém párosokat
én poénnak fogom fel, és gondolom, az íróik is hasonlóan gondolkodnak róluk. A
saját párosaimat nyilván kedvelem, ha meg valami nagyon nem tetszik, nem
olvasok bele, maximum értetlenkedek, valakinek ez hogy csúszik. A vérfertőzés
meg külön lapra tartozik.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Na de említetted a zenét, mint
segítséget. Írás közben ezek szerint számodra a zene nagy ihlető erő?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Sokszor
igen, és a régi, Meri előtti időkből még konkrét számokat is meg tudnék
nevezni, amik műveket ihlettek. :D Ezeknek a korai írásoknak a színvonala
azonban szerintem nem érte el a Meriét, így többségében nem is kerültek fel.
Ténylegesen írás közben ritkán hallgatok zenét, mert azon kapom magam, hogy
csak arra figyelek, és dúdolom/hörgöm a szöveget, miközben nem írtam egy sort
sem. Írás közben így marad a filmzene vagy a klasszikus, ez a nagyon maximum.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Top 3 dolog a Weasley családban?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Hú, ez nehéz
kérdés, attól függ, elvontabb vagy anyagibb oldaláról közelítjük-e. :D De azt
hiszem, a vörös haj, a kötött pulcsik és az egymásért és a barátokért való
kiállás. (Ha pedig máshonnan közelítjük, Bill Weasley van az első helyen. :D) A
kötött pulcsi király.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Nem titok, hogy az Egy Átoktörő
kalandjai főszereplője Bill Weasley. Iránta való rajongásod</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;"> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;">már
a kezdetektől megvolt?</b> </span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Nem,
gyerekkoromban inkább az ikrekért voltam oda meg vissza, főleg Fredért, tehát
helyes a meglátás. :D (Mondanom sem kell, kettétört a lelkem, miután elolvastam
a hetedik kötetet.) Csak ahogy kezdtem felnőni, és kisfiúk helyett lassan
inkább a férfiakra néztem fel, úgy kezdett el érdekelni a két legidősebb
Weasley fiú is. Meg aztán Bill élete… a rocksztár külső, Egyiptom és az
átoktörők, Fleur… Ja, egyébként nekem is akkor „tűnt föl” ténylegesen Bill,
mikor Fleur meglátja és végigméri a Trimágus Tusa utolsó próbája előtt. Fura
módon Bill az a fajta férfikarakter, akihez a valóságban is vonzódom, így aztán
kicsit elfogult vagyok vele szemben.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Egy kis aktualitás: Olvastad a
CursedChildot? Ha igen, mit gondolsz róla?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Nem, nem
olvastam, és azt hiszem, meggyőződésből nem is fogom. Nekem a HP (a nem fices
része) befejeződött a hetedik könyvvel. Az, hogy ficírók mit tesznek ezután
hozzá, egyrészről néha izgalmas, néha hidegen hagy, de egy újabb könyvet már
soknak érzek. Bőven elegendőek voltak szerintem a JKR által elcsöpögtetett
plusz infók, és a Pottermore.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Egy tízes skálán mennyire várod a
Legendás állatok és megfigyelésük filmet? Ugyanis hallottam már olyan
véleményeket HP fanoktól, hogy ez az öt részes filmsorozat csupán azért van,
hogy még több pénzt sajtoljanak ki az emberekből, ami azért szomorú egy
hozzáállás (szerintem).</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Sajnos teljes
mértékben egyetértek ezekkel a HP fanokkal, így azt mondom, tízes skálán
kettes. Nem hinném, hogy megnézem moziban, de ha valaki egyszer az orrom alá
dugja a dvd-t, hogy „na gyere, nézzük meg ezt az izét”, akkor esetleg lehet
róla szó. Bár inkább az idősebb Weasley fiúk kalandos életét filmesítenék meg…
De azt hiszem, ez az álmom még egy darabig nem fog valóra válni. És valahogy
tényleg nem hoz lázba az olyan, HP-univerzumhoz kapcsolódó sztoridarab, ami
jóval az első könyv ideje előtt játszódik. Talán Grindelwaldot kivéve.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Persze
lehet, hogy JKR tényleg annyira megszerette a saját maga alkotta univerzumot,
hogy nem tud kilépni belőle, és szeretném hinni, hogy így van. És talán kevésbé
lesz megosztó, ha nem egy könyvsorozat-beli, általunk már jól ismert
karakterhez nyúl hozzá és csűri-csavarja még jobban, hanem… Várjunk csak, a
Cursed Childban tulajdonképpen pont ez történt. Bár annak, gondolom, sokan
örülnek, hogy Dracóból pozitívabb karaktert kreált.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">A te szívedhez egyébként mennyire
került közel a mardekáros szépfiú?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Ha a
könyveket nézzük, azt mondanám: semennyire. Dracót inkább a ficek hozták
valamelyest közelebb hozzám (pl. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A kód, </i>hogy
reklámozzam egy kicsit :D), mégpedig azok a ficek, ahol a karaktere tényleg úgy
van kidolgozva, hogy fenntartás nélkül elhiszem, hogy ő lehetne akár ilyen is.
És ebben az „állapotában” kimondottan szexi. Bár hogy én hogyan tenném bele egy
ficbe, az megint kérdéses…</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Olvasóik:</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Melyik a kedvenc Milka csokid?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Inkább kindercsoki
párti vagyok, a Milka nekem kicsit túl édes, de ha választani kell, akkor azt a
bubisat meg a fehér-barna foltosat szeretem.</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Milyen színű a szobád fala?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">A feléig bézs
burkolat, onnantól fehér. Furán hangzik, az is.</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Ha bárhol élhetnél a földön, hol élnél?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Hát… Jó nekem itt,
Magyarországon vannak a legjobb emberek és a legjobb bulik, de ha
kitoloncolnának, talán Írországban próbálnék szerencsét, és élnék egy darabig
Finnországban vagy Ausztriában is. Európán kívül… talán Mexikó, vagy Texas.</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Kutya vagy macska párti vagy?</span></b></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Macskás vagyok, de
a nagytestű kutyákat is szeretem. Szeretem az állatokat.</span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<br /></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: normal; margin: 0px;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="EN" style="color: #333333; font-size: 12pt; margin: 0px;">Kerestél fel valaha/ felkeresnél egy jósdát? Ha igen,
mit remélsz megtudni a jövőddel kapcsolatban?</span></b></div>
<br />
<div style="margin: 0px 0px 13px;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; margin: 0px;">Én máshoz nem megyek. :D Régóta
érdekel a tarot, van is itthon egy gyönyörű paklim meg egy kézikönyvem, ezenkívül
hiszek abban, hogy az ilyen „jóslás” nem a jövőt jósolja meg, hanem lehetséges
utakat kínál. Így ingyen megúszom, plusz nem kell hallanom olyasmiket, mint
hogy öt év múlva meghalok. :D</span></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike></div>
Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-26065543576905636852016-06-17T17:23:00.005+02:002017-01-10T22:32:03.577+01:00Hiriajuu interjú<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Kedves Olvasók! Egy nem mindennapi
veszprémi lányt szeretnék Önöknek bemutatni, akivel nemrég alkalmam nyílt
animékről, magáról az írás mivoltáról, Sachiról beszélgetni. Ismerjék meg tehát
a Bolondok közt legnagyobb íróját, a Meritábor kiejthetetlen nevű lányát,
Hiriajuut!</b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Kérlek, mutatkozz be nekünk pár
szóban!</b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br /></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b><br />
<a name='more'></a><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br /></b>
<br />
Nos hát, én volnék Hiriajuu, vagy egyszerűbben Zita. Kilencvenkettes évjáratú,
hobbitméretű veszprémi nőszemély, civilben idegenforgalmi ügyintéző és örök
hiperaktív mindenlébenkanál. Én vagyok az az ember, akinek ezer meg egy hobbija
van, és rengeteg dologhoz ért egy kicsit. Sokat olvasok (természetesen), nagy
szerelmem a film és a színház is. Az előbbit periodikusan űzöm, párommal néha
nekiesünk a megnéznivalók listájának és pár nap alatt hat-hét filmen is
átrágjuk magunkat, a színház pedig visszatérő szenvedélyem, konkrétan akkor
újult ki, amikor párom világosító lett a helyi színházban. Ezek mellett
visszafogott animefan és figuragyűjtő vagyok, meg mondjuk sminktermékeket is gyűjtök
és turkálós ruhákat. Imádom a természetet, és apámmal meg a kutyámmal
eljárogatunk túrázni. Apropó kutya: lelkes állatszerető és állatvédő is volnék,
egyebek mellett, állatkertben is sokat dolgoztam. És ez még csak a jéghegy
csúcsa amúgy, tényleg rengeteg érdeklődési köröm van, egy életen át el tudnék
beszélgetni róluk, de nincs annyi időnk ugyebár.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha ilyen sokszínű vagy, elárulnád, mi
akartál lenni gyerekkorodban? Minden hétre mást találtál ki?</b> Nem igazán,
bár tény, hogy sok minden megfordult a fejemben, de alapvetően mindig is az
író-tanár-színész szentháromságban mozogtam, mint afféle könyv-mániákus csitri.
Bár egy ideig állatgondozó is akartam lenni például. (Na jó, az még mindig
szívesen lennék.) Most úgy vagyok vele, hogy nagyon élvezem az idegenvezetést,
mert egyrészt ez is a tanításról szól részben, másrészt változatos, a vendégek
változatossága miatt, és szeretek emberekkel foglalkozni, adni nekik valamit,
élményt, emléket, tudást.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nos, a színházhoz még visszatérünk,
de most inkább az írásról és a Harry Potter rajongásodról szeretnélek faggatni
egy darabig. Honnan ered a neved?</b><br />
Ó, ez még az animés korszakomból származik. Régebben rengeteg különféle nickem
volt, Laila, Ziwa meg Csajszibarack például, és ezeket akartam egységesíteni
meg egyedibbé tenni, akkor lettem Hiriajuu. Ezt egy japán témájú magazinnak egy
ilyen lexikon-jellegű cikkében találtam, a jelentése valami olyasmi volt, hogy
'a virtuális világ nélkül élni képtelen ember'. Tetszett a szó maga, meg a
jelentés is, bár nem vagyok benne biztos azóta sem, hogy nem csak valami
kitaláció az egész. Mindenesetre fölvettem névnek, és azóta is magyarázom
állandóan mindenkinek a feltételezett jelentését meg a kiejtését is.
(Meritáborban így lettem végül A kiejthetetlen nevű lány.)<br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha már szóba hoztad
a Meritábort, kérlek, mesélj róla egy kicsit. Hányszor voltál, milyen élmény
volt, mi tetszett a legjobban?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Igazából egyetlen egyszer voltam, és elég régen ráadásul,
még 2010-ben, azt hiszem, és természetesen Sachival. De rettenetesen élveztem
minden percét, annyi emlékem van, amik azóta is nagyon kedvesek a szívemnek.
Ami nagyon tetszett, az egyértelműen a közösség volt. Ez egy olyan dolog, hogy
a kockákra, az olvasás-írás megszállottakra, vagy az anime-sorozat függőkre
mindig azt mondják, hogy milyen introvertáltak, pedig pont nem azok, csak kell
hozzá a megfelelő társaság, hogy feloldódjanak. Ezért járok AnimeConra, meg
ilyen táborokba, találkozókra is, mert itt olyan közegbe kerül az ember,
ahonnan nem lóg ki a hobbijai meg az érdeklődési körei miatt, ahol mindenki más
is ugyanúgy furcsa, ahogy te, és ez tök jó dolog. Egyébként akartam menni
tavaly is táborba, csak lecsúsztam róla pont, de idén az elsők között
jelentkeztem, biztos ami biztos, és nagyon várom már. (Borzasztóan társasági
ember vagyok, szóval ez nem meglepő.)</span><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Meritábor előtt viszont rá kellett
találnod magára a Merengőre is, kérlek, meséld el, hogyan bukkantál rá a
Fanficek Birodalmára!</b><br />
Egy nagyon unalmas és rettentő forró nyáron történt a dolog, még valamikor a
gimis éveim kezdetén. Bár én azon magyar ficesek táborát gyarapítom, akik a
Lumosszal találkoztak először - azt nem tudom, hogy keveredtem el odáig, de azt
tudom, hogy ott olvastam el életem első ficét, a szaunává avanzsált odú méretű
szobámban, az íróasztal előtt görnyedve éjjel-nappal. Ez az első fanfiction
pedig <i style="mso-bidi-font-style: normal;">enahma Boldog napok a pokolban</i>
című története volt, azóta is nagy kedvencem a trilógia, meg az írónő
munkássága úgy általában. Innen aztán nem volt megállás, hamar publikálni is
kezdtem ott, rövidebb slasheket főleg, egy évre rá pedig már Merengőn is
regisztrált tag voltam.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Legelőször mi vezetett el az írás
rögös útjához? Már a Meri előtt is írtál talán?</b><br />
Igen, pontosan így történt. Már zsenge ifjonc (értsd: általános iskolás fruska)
koromban is firkáltam remekebbnél remekebb történeteket, emlékszem, az egyik
egy lányról szólt, aki vidékre költözött Pestről a szüleivel és kapott egy
szamarat. No meg évekig a Tokio Hotel rabja voltam, nekik köszönhetem életem
első konkrét fanficjének a megírását - természetesen én és az akkori legjobb
barátnőm ismerkedtünk meg és estünk szerelembe a bandatagokkal benne. Aztán
jött az animés korszakom, és akkor lett igazán komoly a dolog, szerintem egy jó
ötven oldalnyi még mindig megvan valahol abból a saját szereplős, nagyon
szövevényes és mériszús sztoriból, ami életem első komolyan kidolgozott
háttérvilágú és átgondolt történetéhez tartozott. És mindezek után történt
csak, hogy rátaláltam az internetes fanfiction világára, és rájöttem, hogy
valójában mivel is foglalatoskodtam már évek óta. A mánia viszont azóta sem
múlt el, kényszeresen ötlök ki történeteket, és ha ügyes vagyok, néha még arra
is ráveszem magam, hogy megírjam őket. (Ez ritkább.)<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Na igen, az nálam is visszatérő
probléma, hogy a történetek a fejemben léteznek, leírni pedig... nem mindig
sikerül. Egy darabig talán sikerül bepötyögni, aztán huss és pöcc, lemaradok
sebesen száguldó gondolataim mögött. Amire ki akarok lyukadni: te ugyebár
hosszabb lélegzetű műveken is dolgoztál/dolgozol. Mesélj arról, hogyan fogsz
hozzá egy ilyen fanficregény megírásához? Mennyi időt szánsz a tervezésre,
kutatásra? </b><br />
Az az igazság, hogy én az az író vagyok, aki jobb esetben is évekig szöszmötöl
egy-egy sztorija eltervezésével, és nem is áll neki addig, amíg a legalább a
fontosabb szereplők és történetszálak nincsenek meg a fejében. Ez egy ilyen
rossz szokásom, hogy elpepecselek a teljes háttérvilág kialakításával, ezért
van az, hogy évekig is eltart, mire nekiülök egy történetnek. Amivel most éppen
aktívan büntetem a népet, a Bolondok közt a legnagyobb, az meg külön egy durva
mutatvány amúgy, mert én írom ugyan, de a drága feleségemnek, Sachinak is nagy
munkája van benne, a tervezés mindig kettőnk közös munkája. Sok-sok érdekes
szereplőmet, meg aztán a hozzájuk fűződő történetszálakat is neki köszönhetem,
és sokszor ő gyártja nekem a karakterleírásokat mindenféle mellékszereplőről,
amikkel aztán dolgozok. Igazából olyan szinten közös az univerzum, hogy vannak
olyan karaktereink, akikről ő többet tud, mint én, ezek főleg a saját, egyelőre
tervezés alatt álló történetének a szereplői, akik nálam csak elvétve bukkannak
föl, mert majd nála fognak nagyon. De hogy visszakanyarodjunk az eredeti
kérdéshez kicsit, ezt a történetet például valamikor nyolc éve ötlöttem ki és
osztottam meg Sachival, és tavaly álltam neki ténylegesen megírni. És még
mindig tervezés alatt áll több ponton. De hát állítólag a lassú víz partot mos.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mint te is említetted a történet
lelkei a szereplők. Ki az a könyves/filmes karakter, akivel legjobban
azonosulni tudsz? (Értheted ezt a HP-re vonatkozólag, de kalandozhatunk más
univerzumokban is.)</b><br />
Nos, ezen a kérdésen sokat gondolkoztam, és nem csak most, hanem amúgy is, de
megint csak azt kell mondanom, amire mindig jutok: nincs ilyen karakter. Egész
pontosan olyan nincs, aki eszembe jut, és azt mondom, hogy igen, ez én vagyok.
Igazából rengeteg karakterrel tudok azonosulni valamilyen szinten, egy jól
megírt szereplőben mindig találok valami kapcsot, közös pontot, amiből
kiindulva ki tudom bontakoztatni magamban, és megérteni őt. Bukok egyébként a
szétesett, zilált elméjű és életű, törött karakterekre, én ugyan nem vallom
magam annak, de velük tudok a legjobban azonosulni.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Barangolva a Meris profilodon
szembeötlött valami: a playstation iránti szenvedélyed. Ez hol gyökeredzik? </b><br />
Mélyen a kölyökkoromban. Az egész általános iskolában kezdődött valószínűleg,
ugyanis öcsémmel közös baráti körömnek hála rengeteg fiús hobbit űztem:
bicikliztünk, botokkal verekedtünk a közeli erdőben, na és persze
számítógépeztünk. Kismilló játékot kipróbáltunk, volt, amiket évekig aktívan
csináltunk is, sőt van, amit azóta is előveszek néha nosztalgiából. De az
biztos, hogy akkor szerettem bele ebbe az ezerarcú virtuális világba, és ez a
játékok iránti szenvedélyem azóta is kitart, csak éppen pár éve, a szintén
gémer párommal közösen a playstationt választottuk a fő platformunknak. De ez
nem playstation-szenvedély konkrétan, az csak így alakult, hogy pont ezen a
konzolon játszunk, lehetne bármi más is, én imádnám, hiszen a virtuális
kalandokat imádom, amiket a játékok tudnak nyújtani.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ismét a profilodon láttam, hogy
büszke tagja vagy a Kritika Klubnak. Mióta és mit szeretsz benne a legjobban?</b><br />
Nem olyan régóta, igazából, valahol karácsony és szilveszter között nyújtottam
be a jelentkezésemet, de ez hosszas megfontolás után történt. Ismerem magam
ugyanis, és tudom, hogy akkor csinálok valamit a lehető legeffektívebben, ha
muszáj. Régebben lusta kritikaíró voltam, lett volna véleményem, csak nem
vettem a fáradságot, hogy elmondjam. Ezért jelentkeztem végül, hogy jól kiszúrjak
magammal, és végre ne hagyjam szó nélkül a sztorikat, amiket olvasok. Így, hogy
KK-s vagyok, ezt nem tehetem meg ugyanis, mert mindig beugrik, amikor bezárnám
a sztorit olvasás után, hogy hohó, vissza kell jelezni. Szóval azt szeretem
benne a legjobban, hogy amióta tag vagyok, azóta sokkal aktívabban részt veszek
a Merengős közösség életében, nem csak a háttérben sündörgök.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Volt már rá példa, hogy negatív
véleményt írtál egy írónak? Vagy ha annyira nem tetszik valami, inkább nem
"hagysz magad után nyomot"?</b><br />
Ez változó dolog. Egyébként nem félek negatív véleményt hagyni, bár igyekszek
mindig jó pontokat is kiemelni a hibaleltár mellé, de igen, sokszor volt már rá
példa, hogy összességében nem lett túl pozitív a kritika. De nagyon sokszor
megesik az is, hogy elolvasok valamit, és nincs lelkierőm összeszedni, hogy
miért nem tetszett, olyankor bizony szó nélkül állok tovább. Ámbár azt is hozzá
kell tenni, hogy megfontolt kritikaíró vagyok, szeretem hagyni, hogy
leülepedjenek a gondolataim, mielőtt prezentálnám őket. Általában napokkal
olvasás után véleményezek, szóval sokszor megesik, hogy amit első felindulásból
egyáltalán nem akarok kritizálni, végül arra is írok egy véleményt.<br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha a KK tagjaként
kritikát írnál magadhoz, mit emelnél ki a történeteidben? Mi szerinted az
erősséged és a nem annyira erős oldalad?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Hohó, jó kis kérdés. Ami az erősségem szerintem, az
egyrészt a szereplőimhez való hozzáállásom. Még a legpiszlicsárébb
mellékszereplőmet is töviről-hegyire ismerem általában, próbálok érző, valós
lényeket alkotni, semmiképp nem töltelékeket, és azt hiszem, ez általában
sikerül is. Illetve, állítólag jó a humorom. Mármint ezt szokták mondani. Jó,
én is annak tartom, de hát a saját viccein csak illik röhögnie az embernek,
szóval az én véleményem nem mérvadó. Ami a gyenge pontom, az egyértelműen az,
hogy hajlamos vagyok rettenetesen elveszni a részletekben és mindent
túlkomplikálni, azt hiszem, ez elég jól látszik a rendszeresen tízezer fölötti
szavasra sikerülő fejezeteimen. Illetve, bár ez nem tudom, mennyire számít
hibának, mert egy írónak legyen stílusa, de engem nagyon tud néha zavarni, hogy
vannak szavak, kifejezések, amiket túlhasználok, és fel se tűnik, csak mikor
már huszadjára olvasom át a fejezetet, hogy hoppá, ez túlteng. (Aki olvas
tőlem, lehet vadászni! Aki talál jogosat, küldök neki kekszet fénypostával.)</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nagyon sok embernek,
aki álnév alatt ír, a fanficek világa egy menekülőút, egy hely, ahol a
mindennapok nem érik utol, éppen ezért valamennyire igyekszünk a kettőt
szétválasztani, elhatárolni egymástól. Nálam ez abban nyilvánul meg, hogy mugli
életemben szinte senki nem tud a riporterkedésről, az írásról. Nálad hogy van
ez?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Ó, nálam szinte mindenki tudja, hogy ezzel foglalkozok.
Páromnak szoktam felolvasgatni is viccesebb ficeket, meg mesélni rendszeresen,
hogy mik történnek Merin. De a családnak is szoktam beszélni erről, vagyis hát
főleg nyígni, mikor írnom kellene, meg munkahelyemen a kollégák is tudják a
ficírói és a költői ambícióimat. Viszont én abban a szerencsés helyzetben
vagyok, hogy nincs miért menekülnöm a mindennapjaimból, nekem az írás az életem
szerves része, nem menedék, szóval nem félek megosztani a környezetemmel is. </span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nyilván egy fanfices
író leghőbb vágya, hogy nyomtatásban megjelenhessen a neve. Volt már olyan
ötleted, amit "kiadásra méltónak" találnál? Ha igen, mennyire
szerepel előkelő helyen a fontossági listádon ennek a műnek a megírása? Először
mondjuk befejeznéd a futó projekteket, vagy ha annyira jó, inkább nekiállnál
annak a megírásához? Szerinted mitől eladható egy történet?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">No, ez egy fogas kérdés. Mert természetesen titkosabb
vágyaim között ott van, hogy egyszer publikált író lehessek, és vannak is kósza
ötletek a fejemben, de a fontossági listám végén kullog a dolog egyelőre,
bizony, először a futó projektekre koncentrálok. Most úgy vagyok vele, hogy
szeretném a Bolondokat megírni, ami még a mostani jó tempóm mellett is lesz két
év, hiszen egy hatalmas történetről van szó, és ráadásul ha az megvan, akkor
sincs vége a mutatványnak, mert folytatást is tervezek hozzá. Szóval most ez az
univerzum kibontakoztatása a top prioritásom abszolút, emellett még maximum a
verselgetés fér bele. Verseskötetet amúgy szívesen publikálnék egyszer, ha majd
összegyűlik annyi, de az manapság pont nem annyira eladható.</span><br />
<span class="5yl5">Hogy mi eladható egyébként, azt nem tudom, egyrészt a mostani
bestsellerek nagyjával már nem vagyok jóban, nem ismerem őket, nem tudom, hogy
milyenek, másrészt meg ez olyan, hogy már mindent megírtak, nem? Szóval nagyon
nehéz eredetinek meg ötletesnek lenni, meg nem is szeretem ezt az elitista
hozzáállást, hogy nem szabad sablonosnak lenni, mert egy jól ismert mesével
nincsen semmi baj, ha megfelelően van tálalva. Nehéz újat mutatni manapság, és
nem azért, mert már nincs új a nap alatt, hanem mert mégis mindenki elvárná,
hogy valami újat alkoss, tök fölösleges nyomás nehezedik a magunkfajta
amatőrökre ezzel, hogy komolyan ez a legnagyobb problémád manapság, hogy nem
sablonos-e, nem olvastál-e hasonlót, nem fogják-e hasonlítani a nagyokhoz, hogy
koppintottál. Közben meg kit érdekel, ha igen, amíg ezzel együtt jó? Szóval az
eladhatóság igazából olyan, hogy ezer meg egy dolgon múlik, és ezek között ott
van a szerencse is erősen, úgyhogy nem is lehet megmondani feltétlen, hogy
mitől eladható valami, egyszerűen csak vagy az, vagy nem, sajnos.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Adj 5 hasznos tippet az
íráshoz!</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Huhú, ez hosszú lesz. Azt előre leszögezem, hogy ezek mind
tök egyéni vélemények lesznek, nem észt osztani akarok meg okoskodni, hogy így
kell írni, meg írónak lenni, csak elmondok pár olyan dolgot, amik nekem nagyon
hasznosnak bizonyultak az írói munkásságom során. Illetve, hiába erőltettem meg
magam, de nem nagyon tudtam még egy ötödiket is összekaparni, szóval lázadok a
rendszer ellen és csak négyet mondok, de azok cserébe jó komplexek és
részletesek lesznek. Ja, a sorrend nem fontossági, csak véletlenszerű.</span><br />
<span class="5yl5">1. Szinopszis! Legyen. Nem arra értem persze, amikor bokán
harap az ihletmanó és lekörmölsz-pötyögsz valamit, ami öt perce még a fejedben
se volt, bár én még akkor is írok vázlatot először, mert kényszeres eltervezgető
vagyok. Ha folytatásos, ha novella, ha új ötlet, ha ezer éves és most állsz
neki, ha még nem is akarsz nekiállni, de majd egyszer, tök nyolc, vázold le!
Szánj rá legalább öt-tíz percet, hogy összerakd a fejedben, mit akarsz
megvalósítani, jegyezd le a fontosabb jeleneteket, csattanókat, párbeszédek
néhány szavas kivonatait, állítsd sorrendet, logikai rendet. És ami nagyon
fontos, ez nem azért kell, hogy kövesd, mint a szentírást. Isten őrizz! Én
speciel az esetek felében valahol félúton eltévelyedek a vázlatomtól, mert
kitaláltam egy új vicces jelenetet, vagy megint nekiállt félig releváns
baromságokról locsogni az egyik szereplőm, vagy rájöttem, hogy lehetne ezt
jobban is, mint ahogy terveztem. A szinopszis nem arra való, hogy pontosan
lekövesd, hanem arra, hogy irányt adjon. Térkép. Szóval ez olyan, hogy ha
utazol, és térképpel mész, az megakadályozza, hogy eltévedj, és ha eltérsz az
előre eltervezett útvonaltól, hát a térképpel a kezedben tudod, hogy merre
tértél el. Ugyanígy, ha eltérsz a szinopszistól, le tudod követni, hogy hogy
tértél el, hogy ez a folytatást miben befolyásolja, szóval segít kiszűrni
bármiféle következetlenséget meg logikai bukfencet. Meg úgy egyáltalán egy
vázlattal nagyon jól le lehet követni, hogy hol tartasz, mi van meg és mi
nincs. Én sokáig küzdöttem a folytatásosommal, aztán nekiálltam vázlatolni,
azóta érzékelhetően könnyebben megy, meg most már el se tudnám képzelni, hogy
vázlat nélkül írjak, olyan nekem, mint a sántának a mankó, kell támasztéknak,
nélküle billegek, elakadok.</span><br />
<span class="5yl5">2. Írj akkor is, ha nem megy! Komolyan. Ez a legnagyobb
önámító kifogás, amikor valaki azt mondja, hogy most nincs ihletem, nem tudok
írni. Ne már. Ez részben az, ami miatt én hét évet vártam a Bolondok
megírásával, ami nevetséges. Aztán erőt vettem magamon, és nekiültem, és egy év
alatt cirka 150 ezer szót leírtam - hát aki azt hiszi, hogy ez annak
köszönhető, hogy végig ihletett állapotban voltam, orbitális nagyot téved. Nem
ment. Rengetegszer ültem a megnyitott fejezet előtt, és bámultam a képernyőt,
meg cirkuláltam a szobában, meg Indexet olvastam, meg cigiztem, meg a
jegyzeteimet lapozgattam, meg húztam az időt, mert úgy éreztem, hogy nem fog
menni. És nem is ment rögtön, nyögvenyelősen indult sokszor, meg óránként egy
mondatot haladtam néha, meg egész bekezdéseket kukáztam ki, és vért izzadtam,
és nyavalyogtam, és bele akartam dögleni. De csináltam. Rowling is csinálta,
csak hogy általánosabb példát hozzak, éveken át csinálta a Harry Pottereket, és
biztosra veszem, hogy voltak pillanatai, napjai, akár hetei, amikor hagyni
akarta a francba az egészet, amikor újrakezdett egy mondatot, bekezdést,
fejezetet tizedjére is, amikor kényszerítenie kellett magát, hogy írjon, hogy
ne adja fel, amikor semmi kedve nem volt az íráshoz, és mégis írt. Nem szabad arra
várni, hogy a megfelelő emelkedett, vagy depressziós, vagy romantikus
hangulatba kerülj, hogy pofán verjen a múzsa és megvilágosodj, mert abból nem
lesz semmi. Nem, neki kell ülni, és meg kell próbálni, és lehet, hogy
belerázódsz és utána dől belőled a szó, lehet, hogy másnap rájössz, hogy semmit
nem ér az egész, vagy pont hogy utólag visszaolvasva tetszik meg az, amit
elsőre kihajítottál volna, lehet, hogy egy bekezdést küzdesz össze végtelennek
tűnő órák kínkeserves munkájával, tök nyolc. Csináld. A halogatásból nem lesz
semmi, de tök jól bele lehet kényelmesedni, meg mondogatni napról napra, hogy
ma meg sem próbálom, mert érzem, hogy nem menne. Az élet mindig a küzdelemről
szól, miért pont az írás lenne a kivétel? Küzdeni kell, önmagaddal, a hangulataiddal,
a nyűgjeiddel, a mondvacsinált kifogásokkal, mert különben arra jössz rá, amire
én nemrég: hogy évek óta tervezgetsz egy történetet, de a fejeden kívül még
sehol se tart az egész.</span><br />
<span class="5yl5">3. Ismerd a karaktereidet! Ennek amúgy alapnak kéne lennie.
Nagyon a halálom tud lenni, amikor belefutok egy olyan történetbe, amiről
ordít, hogy sok szereplő csak azért van benne, hogy legyen, és nem több egy
név-haj-szemszínkombónál, két-három definiáló jellemvonással jobb esetben. Nem
elég, és nem jó, mert üresnek, élettelen díszletnek fog érződni a szereplő, és
akkor meg minek van ott? Amikor az ember történetet ír, világot teremt vele,
főleg, ha egy hosszabb volumenű, folytatásos dologról van szó, és ennek a
világnak szerves részét képezik a benne élők. Nem lehet úgy világot teremteni,
ha nem tudod, kik lakják. Te magad sem csak egy név vagy, meg egy hajszín,
szemszín, öltözködés, kedves vagy gonosz mosoly, a karaktereid se legyenek
azok. Tudd, hogy kik a szülei, hogy mikor és miért lett háziállata, hogy milyen
hobbijai vannak, kitől kapta a kedvenc ékszerét, hova jár nyaralni, mennyit
alszik és milyen mélyen, milyen félelmei, erősségei, gyengeségei, szavajárásai,
kedvenc ételei és ruhái vannak, tudd, mi motiválja, mik az álmai, a vágyai,
hogy kik a barátai és kik az ellenségei, és miért, tudj róla mindent úgy,
mintha a legjobb barátod lenne. Ne elégedj meg azzal, hogy egy kezdetleges
sablont, egy vázat használsz szereplőnek, töltsd meg élettel legalább a saját
fejedben. Nem kell, hogy ezeket az infókat mind az olvasóra is zúdítsd, de az
kell, hogy te tisztában legyél velük és a szereplőddel magával is. Ne csak
eszközök legyenek aa szerencsétlenek a cselekmény előmozdítására, vagy egy jó
poén elsütésére - nem baj, ha ebből indulnak ki, de ne ragadjanak meg ezen a
szinten, mert érződni fog, hogy csak bedobtad őket és kipipáltad a dolgot, oszt
csókolom. És a lusta író szerintem bőven rosszabb a rossz írónál, mert a
lustaságra nincs kifogás. Úgyhogy ne legyél lusta időt szánni a szereplőidre!
Én amúgy speciel minden karaktert szeretek részletesen kidolgozni, mielőtt
használni kezdeném őket, még akkor is, ha amúgy hótt irreleváns
mellékszereplők, hát még ha fontosak. És ez baromi nagyképűen fog hangzani, de
oda se neki, kimondom: nem véletlen, hogy sokan dicsérik a szereplőimet, a
hihetőségüket, a valódiságukat. Tudok róluk mindent, amit tudni lehet róluk,
nem csak bábokként rángatom őket ide-oda a történetben a saját
kényemre-kedvemre, számomra ők szinte létező, valós személyek, akiket
egyenrangú felekként, régi ismerősökként kezelek írás közben.</span><br />
<span class="5yl5">4. Szeresd a történeted! Mert ha te nem szereted, hogy
várhatod el, hogy más szeresse? Nagyon el tudja venni a kedvem egy sztoritól,
ha azt látom, hogy az író mentegetőzik, hogy bocsi, ha rövid, meg sablonos, meg
nem történik benne semmi, meg unalmas meg gagyi az eleje meg mittudomén. De
halál komolyan, falnak megyek azoktól az íróktól, akik ezzel vadásznak
dicséretre, hogy fikázzák a saját történetüket, és ilyeneket mondanak, hogy
tudom hogy szar, meg én is annak érzem, meg föl se akartam tölteni, meg ez csak
ilyen régi értelmetlen semmiség. Hát basszus, te hoztad a világra a történetet,
ember, a saját gyereked effektíve, legyél már rá büszke, mint egy valamirevaló
jó szülő! Dolgoztál a megírásával, mindegy, hogy könnyen ment vagy nehezen,
mindegy, hogy te jónak érzed-e vagy sem, és még ha a világ legnagyobb
sablonjait is használtad, pont ugyanolyan akkor sincs még egy. Tehát letettél
valamit az asztalra vele, és ezt vállald föl, ha publikáltad, mert nyilván nem
magától meg véletlen töltődött föl a történet, te tártad a világ elé
szándékosan, akkor meg ne nyígjál meg mentegetőzzél. Ja, és lehet ezt a
tanácsot kissé máshogy is értelmezni, szóval mégiscsak ki fog jönni az az öt,
ha úgy vesszük, mert ennél duplázok. Mert nem csak a feltöltéskor, de már a
megírásakor is érdemes szeretni azt a fránya történetet. Te írod, ha neked nem
tetszik egy adott ötlet, vagy jelenet, vagy fordulat, akkor egyrészt hogy
várhatod, hogy másnak tetsszen, másrészt minek írod meg egyáltalán? (A
kihívásos meg egyéb adott kulcsra, témára készülő dolgokat ne soroljuk ide,
nyilván.) Szóval nagyon fontosnak tartom, hogy egy író ki legyen békülve azzal,
amit éppen ír, mert nagyon meg tud látszani, ha egy történet szeretettel és
pozitív hozzáállással készült, és ugyanúgy nagyon tud érződni az is, ha semmi
kedve nem volt hozzá az írónak, hogy pont ezekkel a szereplőkkel vacakoljon,
vagy nem tartotta jónak az ötletet, amit megvalósított. Csak azért megírni,
mert egyszer, máskor, remek ötletnek tűnt, vagy mert úgy véled, hogy az
olvasóknak tetszene, ha neked nem is, nem érdemes. Az olvasó úgyse tudja, hogy
mit veszített, ha nem írsz meg valamit, ami nekik kedvezne, neked meg csak púp
a hátadon. De azzal viszont alkalomadtán értékes perceket veszít az életéből,
ha elolvas egy nyögvenyelős valamit, amiről üvölt, hogy az író rühellte és a
töke tele volt az egésszel. Ha nem tetszik, ha nem szereted, ne írd meg. Ha
tetszik, és szereted, akkor ne érdekeljen, hogy mások azt mondanák rá, hogy
sablonos, vagy unalmas, az érdekeljen, hogy te szereted, mert a te történeted,
neked számít elsősorban.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Szerinted lehet ezt
komolyan tanulni, vagy mindenképp tehetség az elsődleges és aztán azt lehet
fejleszteni?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Is-is. Igazából szerintem bármit meg lehet tanulni
vállalható szintre a tehetség leghalványabb szikrája nélkül is, nyilván sose
lesz zseni az emberből egy szakterületen, ha nincs hozzá tehetsége, de nem is
kell mindenkinek zseninek lennie. Ha meg van tehetség, azzal se megy önmagában
sokra az ember a legtöbb esetben, arra is érdemes rágyúrni. De semmiképpen nem
hinném, hogy nem érdemes valamit megpróbálni megtanulni, csak mert nincs hozzá
tehetséged, az, hogy miben vagy jó, nem feltétlen azonos azzal, hogy mi érdekel
és mit csinálnál szívesen, és szerintem fontosabb az, hogy mit szeretsz csinálni,
mint hogy mit tudsz jól csinálni. És nem véletlen van az a mondás, hogy
gyakorlat teszi a mestert, ez pont arról szól, hogy kellő gyakorlással és
tanulással bármit el lehet sajátítani.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ehhez a kérdéskörhöz
kapcsolódnék még: Mennyire értesz egyet azzal a kijelentéssel, hogy írni bárki
tud.</b></span><br />
<span class="5yl5">Maximálisan egyetértek vele, mert ez így van, írni bárki tud.
Az nem mindegy, hogy hogyan persze, az már egy más lapra tartozik, hogy milyen
jól ír valaki. De egyrészt ez szubjektív szerintem, hogy kinek mi számít jónak,
ami valakinek az etalon mondjuk, azt más még simán tarthatja bűnrossznak,
másrészt meg nagyobb vétkek is vannak a világon annál, hogy valaki nem ír jól,
de mégis próbálkozik. Szóval aki ezen leáll problémázni, hogy miért írnak
egyesek, ha nem tudnak őszerinte, az nézzen magába sürgősen, és tegye a szívére
a kezét, és esküdjön meg, hogy még sosem próbált ki semmi olyasmit, amiről
utólag derült ki, hogy nem olyan jó benne esetleg. </span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mit látnál szerinted
Edevis tükrében, ha lehetőséged lenne a varázstárgy elé állni?</b></span><br />
<span class="5yl5">Nem vagyok egy nagy igényű ember, csak egy nyugodalmas kis
életet szeretnék, a párom és Sachi barátném társaságában. Szóval valószínűleg
valami olyasmit látnék, hogy ezt a két fentebb említett személyt ölelve állok
egy nem túl nagy, otthonosan rendetlen, és a mi saját gémer-művész-geek
ízlésünknek megfelelően berendezett lakásban. Párom bakeliteket gyűjt, meg
videójátékokat velem együtt, én meg animefigurákat, sminket, turis ruhát is,
Sachi dettó, meg amúgy így alapból a dekorálásról is mindhármónknak elég
sajátos elképzelései vannak, meg a napszakok váltakozásának jelentőségéről is,
meg a táplálkozáskultúránk és a zenei ízlésünk is hagy némi kívánnivalót maga
után bizonyára. De ebben az a jó, hogy furák vagyunk, de ugyanúgy furák, szóval
összeillünk és össze is tartozunk, és tényleg az lenne így kábé életem álma,
hogy velük teremthessek egy saját kis világot, ahol élhetjük a saját kis
jelentéktelen, de remélhetőleg nyugodt életünket. Ha ezt megkaphatnám,
esküszöm, nem is vágynék soha semmi másra az életben. </span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Egyébként vannak
HP-s relikviáid?</b></span><br />
<span class="5yl5">Nem tengenek túl, azt hiszem, sőt most így belegondolva
szerintem egyáltalán nincs is. Vagyis, jó, van, mert én a könyveket magukat is
belesorolnám ebbe a kategóriába, illetve van egy batár nagy HP-s mappám, a
Bolondok közt a legnagyobb art bookja, ami így Sachi rajzaival meg a
jegyzeteinkkel van tele. Vicces, mert Gyűrűk Urából, Star Warsból, Star Trekből
meg minden másból vannak ez-azaim, de pont HP-ből nincs.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mit találnánk Hiriajuu
kedvenc könyvespolcán, ha "házkutatást" tartanánk?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Az az igazság, hogy nincs kedvenc könyvespolcom, vagyis
hát van, csak elég evidens az ügy, mert mindössze egy darabot birtoklok az
említett bútordarabból. Ami amúgy nagyon nem elég, és ellepik a szobát a könyveim,
így komódon, ablakpárkányon, ágytámlán, földön stócokban, meg mindenhol vannak.
A könyvespolcon meg fele-fele arányban könyvek és animefigurák, illetve azok
dobozai osztoznak. De prezentálok egy kivonatot azért a szívemhez legközelebb
álló dolgokból, ezek főleg a fölső polcok és a komódsorunk lakói. Harry Potter,
angolul és magyarul is rongyosra olvasva, természetesen. Böszörményi Gyula
munkássága egy külön polcot elfoglal, pedig az újabb művei már meg sincsenek.
Mondo magazinok, egy baromi súlyos kupacban, a kezdetektől nagyjából napjainkig
- nem teljes gyűjtemény, de elég sok megvan ahhoz, hogy büszke lehessek rá.
Mangából félkész avagy kész sorozatok, pár oneshot itt-ott. Rengeteg Rejtő Jenő
és Agatha Christie is fellelhető aztán, előbbitől főleg a légiós sztorik,
utóbbitól csak Poirot. A komódon terpeszkedik az Eragon-tetralógia első három
kötete (a negyedik legnagyobb csattanóját lelőttem magamnak egy random
könyvesbolti fellapozással, és így azóta összeveszésben vagyok a témával),
Raana Raas Csodaidőkje végig, Tolkientől az ismertebb dolgok, meg a teljes
Hellsing mangasorozat, amit most már nagyon el kellene olvasnom, mert lassan egy
éve megvan, hogy megvettem. De most így körbenézve tudok még mondani notóriusan
felbukkanó neveket, szerte a szoba számos pontján: Shakespeare, Gerald Durell,
Fekete István, József Attila, J. D. Salinger, Astrid Lindgren, és sokan mások.
Súlyosan mindenevő vagyok, ami a kezembe kerül, elolvasom, de így a fönti
felsorolás tükrözi a lényeget.</span><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">És ha már Shakespeare, térjünk is
vissza a beígért színházhoz. *vigyorog* Mi volt az utolsó színházi darab, amit
láttál? </b><br />
Most éppen az ÉsTeÁtrum avagy ÉSTE? elnevezésű, zenés műfajtalankodásnak
titulált akármicsodát láttam utoljára, és mellesleg hetedjére. (Merthogy hét
előadás volt eddig.) Ez ilyen átmenet a koncert és a színház között, Trócsányi
Gergő megzenésített verseit adja elő színházi keretbe foglalva egy csapat remek
muzsikus, és nem csak azért járok notóriusan az előadásaikra (azt mondták,
lassan már családtagnak számítok), mert imádom az egész csodát, amit
teremtettek, hanem azért is, mert állandóan változik, újul a repertoár.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Van nem kellemes élményed az
előadásokkal kapcsolatban?</b><br />
Van, persze. Egyrészt rettentő finnyás vagyok, nem vagyok túl jóban a súlyos,
létértelmezős-elgondolkodtatós drámákkal például, meg én abban a
szerencsés-szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy páromnak köszönhetően a
kulisszatitkokkal is tisztában szoktam lenni, ami egyrészt jó, másrészt azt is
eredményezi, hogy duplán kritikus szemmel vizsgálok mindent, nézőként és
bennfentesként is. De a legtöbbször leginkább a közönséggel szoktak problémáim
lenni, tavaly például elkövettem azt a hibát, hogy diákbérletes előadásra
vettem jegyet egyszer egy felújított darabra, ami ráadásul amúgy sem tetszett,
de a mögöttem ülő lányok teljesen élvezhetetlenné tették. (Amíg izomból bokán
nem rúgtam az egyiket, mikor meguntam, hogy módszeresen a székem alját
rugdalja. Akkor kissé elcsitultak.)<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A bemutatkozásodban említetted a
túrázás iránti szenvedélyedet is. Van olyan kiránduló hely, amire azt mondanád,
hogy bármikor elmennél, mert egyszerűen minden évszakban találni lehet benne
valami különlegeset?</b><br />
Szerintem ezer meg egyet tudnék mondani. Kapásból a veszprémi Állatkert az, ami
az eszembe jut, az különleges helyet foglal el a szívemben. De amúgy kirándulok
én szívesen bárhová förgetegben, viharban, verőfényben, nem konkrét helyekbe
vagyok szerelmes, hanem magába az életérzésbe. Meg mi nem az álmélkodós,
útvonalatkövetős, kulacsos-hátizsákos túrázók vagyunk, mi csak bevágódunk a
kocsiba kosárral, bakancsban, és megyünk az ismerős tájakra. Kutyát járatni
indulunk útnak, meg elszabadulni a hétköznapok nyüzsgésétől, és legfőképpen
gombát szedni, meg szedret, medvehagymát és az erdők, mezők egyéb kincseit.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha most rögtön elmehetnél bárhová, mi
lenne az első hely, ami eszedbe jutna? </b><br />
Glasgow, Skócia. Nem érdekel kifejezetten a város, mármint persze, érdekel, de
vannak olyan helyek, amik ezerszer jobban vonzanak. Viszont kies angolhonban
lakozik az én legkedvesebb barátnőm, múzsám, lelki társam, jobbik felem és
mindenem, Sachi, aki nagyon hiányzik, mióta egyetemi tanulmányai okán átkelt a
csatornán. Úgyhogy ha tehetném, máris repülnék hozzá.<br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Többször is szóba
került az interjú alatt Sachi, a múzsád, lelki társad, jobbik feled, ahogy őt
leírtad. Mióta ismeritek egymást, mi a ti történetetek? </b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Ez az a kérdés, aminek a megválaszolásához mélyre menő
kutatást kellett folytatnunk az említett hölgyeménnyel, mert már egyikünknek
sem a legfrissebb az emlékezete. Egy középiskolába jártunk amúgy sokáig, de
kilencedikben még más társaságokban forogtunk, tizedikben barátkoztunk össze.
Hogy hogyan, azt már nem tudtuk visszafejteni, esélyesen a közös buszozások és
érdeklődési körök együttállása tehet róla. Dumáltunk animéről, Hary Potterről,
fanficekről, írásról és olvasásról, aztán a végén már szerintem mindenről, és
onnantól nem volt megállj. Ez nyolc éve volt amúgy, kimatekoztuk, szóval nem
mai csirke a barátságunk, de a komolyságát jól mutatja, hogy nem véletlenül
tituláljuk egymást Asszonynak következetesen, még a közös gimiben egy
Valentin-napi bál keretein belül házasodtunk össze, és ezt azóta is véresen
komolyan vesszük ám. Aztán külön iskolákba, külön egyetemekre, sőt külön
országba sodort minket az élet, de már föl se vesszük. Ugyanúgy elhülyülünk a
végtelenségig minden baromságon, a saját angol-magyar-kitudjamilyen
keveréknyelvünket beszélve, megértjük egymást félszavakból, és úgy általában
bármit csinálunk együtt, rögtön visszaredukálódunk idétlen, vihogós
tizenévesekké. Szóval ez egy olyan dolog, hogy ő az, aki minden titkomat tudja,
akivel két mondattal fölvidítjuk egymást, ha kell, akivel nyári hajnalokon a
kertben fetrengve, a fura zenéimet hallgatva (az ő fogalmazása, szerintem semmi
baj a zenéimmel, de behódolok), és csillagokat nézve már a csönd se
kényelmetlen. Már el sem tudnám képzelni az életemet nélküle, egyszerűen
összetartozunk és kész. </span><br />
<br />
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nahát, ezt nagyon szépen írtad! És akkor
azt hiszem, ez a mondat remek lezárása lenne az interjúnknak. <br />
Köszönöm, hogy vállaltad az Olvasók és az Írófigyelő nevében is, igazán nagy
élmény volt! Theodora</i><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nos, én kifogytam a kérdésekből, de
az olvasóidnak akadt még… pár. *kacsint*</b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasói kérdések:</b><br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mióta írsz?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Most mondhatnám, hogy mióta az eszemet tudom, de arra nem
mernék megesküdni, meg elég sablonos is lenne, szóval nem mondom. De elég
régóta, egy tíz éve egészen biztosan, mert azt tudom, hogy általánosban már
elég sok mindent összekapirgáltam. Szerintem valahol áltisi felső tagozata
környékén álltam neki olyan szinten írogatni, hogy azt már írásnak lehetne
nevezni.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Miről szólt az első
történeted, amit papírra (vagy éppenséggel monitorra) vetettél?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Hú, hát ha én ezt sok év távlatából meg tudnám neked
mondani, nagyon örülnék a jó memóriámnak... De sajnos nem tudom megmondani
pontosan. Nem pontosan azért meg tudom mondani, mert ugyan összefolynak már
erősen az emlékek, de emlékszem a legkorábbi dolgaimra is, csak a pontos
idejükre nem. Szóval ezek nagyjából egyszerre történtek, de nem tudom
megmondani, effektíve melyik volt az első. Volt ugyebár egy nagyon aranyos kis
történetem egy lányról, aki Pestről vidékre költözik a szüleivel, és kap egy
szamarat meg önkéntesnek megy egy állatmenhelyre az új barátnőjével. Volt aztán
egy Csillagkönyvek című mókám is, megint magyar gyerekekkel, és érdekes módon
megint Bándon játszódott. (Veszprémhez közeli aranyos kis falu, nem tudom
miért, nagyon vonzott tiniként.) Ez meg arról szólt, hogy pár átlag kölyök
talál egy könyvet az egyikük anyukájának az antikváriumában, és kiderül a
könyvről, hogy varázskönyv, az anyuka meg boszi. Meg rémlik valami egy kis
alakú sárga füzetről, amibe sokat írogattam valami fantasyt, de azt nagyon nem
bírom fölidézni. Volt benne egy beszélő rigó, meg egy őzike, meg egy lány, aki
velük menekül valahova valami üldözők elől. Egyébként elég tipikus
írásművészetem van, szóval vannak olyan dolgok, amiket már nagyon kicsi korom
óta notóriusan használok. Magyar mágusok, beszélő madarak, menekülős harcok,
ezerféle szubkultból szabadult tinik, meg ilyenek. </span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Bögre vagy csésze?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Egyértelműen bögre. Abba több fér, akármit is igyon belőle
az ember. És én speciel majdnem mindent abból iszok. Ha kitöltöm persze, amit
iszok, mert megvan az a perverz szokásom is, hogy szeretek mindent az
üvegből/dobozból inni.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Szoktál zenét hallgatni
írás közben? Ha igen, akkor milyet?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Nagyon változó. Alapvetően amúgy nem hallgatok zenét írás
közben, mert zavar benne, de van olyan, hogy valamiért mégis. Ha nagyon
muzsikálós kedvem van, akkor például a saját kedvenceimet bőgetem: The Killers,
Scissor Sisters, Halsey, Melanie Martinez szól mostanában, vagy éppen mindenféle
régebbi szerelmem. Meg néha megesik, hogy van egy szám, ami nagyon kapcsolódik
az adott témához, amit írok, akkor azt előkapom inspirációnak.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Az írás mennyire képezi
részét az életednek? (Szóval tehát ha egy napig nem lenne technológia, meg se
papír, se toll, akkor kibírnád írás nélkül?)</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Simán kibírnám. Akár két napig is. Akár egy hétig is. Akár
egy hónapig is. Aztán meg persze megőrülnék valószínűleg. Szóval oké, nem írok
kényszeresen minden nap, volt olyan idő, hogy hónapokig, évekig szinte semmit
nem írtam, de ettől függetlenül az életem szerves és fontos és nélkülözhetetlen
részének tartom, csak éppen sok minden mást is, és nem tudom úgy beosztani az
időmet, hogy mindig mindenre fussa belőle. Igyekszem persze, ahogy csak lehet,
meg amúgy az írással főleg, mert rettentően el akarom mondani ezt az egész
univerzumot, ami a fejemben kereng már hosszú ideje.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Milyen sorrendben
olvastad végig a HP szériát? (Ezt a kérdést magamból kiindulva tettem fel.)</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Haha, miért, te nem sorrendben olvastad végig? Nekem nem
menne máshogy az ilyesmi szerintem. Rendes, eredeti sorrendben olvastam végig a
HP szériát. De még most is ott tartok, hogy ha mondjuk a hetedik könyvet újra
akarnám olvasni valamiért, akkor újra kellene olvasnom előtte a másik hatot is,
mert zavarna, hogy nem az elejével kezdtem.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha öt szóval kéne
jellemezned magad, melyek lennének azok?</b></span><br />
<span class="5yl5">Kreatív, rinyagép, megszállott, lusta, segítőkész.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Van háziállatod?</b></span><br />
<span class="5yl5">Van bizony, meg volt mindig is, nem tudnék állatok nélkül
élni. Jelenleg van egy utcai vegyes fekete terrierkeverék blökink párommal, aki
a Rozi névre hallgat, már amikor úgy tartja az úri kedve a kisasszonynak.
Rendes neve egyébként szerintünk Rózsabimbó, anyámék szerint Rozsomák. Nagyon
kajla, mint afféle kölyökkutya, de egyébként meglepően intelligens és csöndes
jószág, csak túltengnek az energiái még. Illetve van egy macskám is, akit az
olvasóim már ismerhetnek, merthogy Arion kis kedvencét, Minnie cicát róla
mintáztam, úgy egy az egybe nagyjából. Az ő neve nálunk leginkább Manci, ő meg
eredetileg Manó volt, de átkereszteltük szegényt. Nagyon bájos, nagyon mafla és
kicsit kövér fekete-fehér macsek, szintén az utcai vegyes kategóriából. De volt
ezer meg egy állatkám az évek során: kutya, macska, patkány, egér, hörcsögből
vagy harminc, törpehörcsög, ugróegér, varangy, teknős, meg isten tudja, mi
minden még.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ki a kedvenc Harry
Potter szereplőd? És szerinted melyik karakterre hasonlítasz a legjobban?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Ha abszolút kedvencet kellene mondanom, nem igazán tudnék,
nagyjából egyenlő imádattal viseltetek Remus, Sirius és Luna iránt, ők a
szentháromságom. Halálosan bukok a különcökre, a számkivetettekre, a
feketebárányokra, ez így eléggé látványos. Meg nagyon bírom a küzdő alkatú
karaktereket, akiknek elég sok szörnyűség van a múltjukban, tökmindegy, milyen,
és ezek ellenére is megélnek, felvetett fejjel és büszkén, hogy nem tudta őket
megtörni az élet, és ezt mind hármójukban lehet igazából látni, hogy olyan
emberek, akinek nem egyszerű az életük, de élik becsülettel és őszintén. Az,
hogy kire hasonlítok, nem nagy fejtörés: a könyvbéli Ginny jelleme eléggé
egyezik az enyémmel. Lobbanékony és harcos természet vagyok, szeretek szabad és
önálló és ügyes lenni, meg nem bírom, ha irányítani vagy pátyolgatni próbálnak,
de nagyon tudok szeretni embereket, sokáig és kitartóan és önfeláldozóan és
rendíthetetlenül.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ki(k)/Mi(k) a legfőbb
ihletadó(i)d?</b></span><br />
<span class="5yl5">Hát igazából így a három legfőbb ihletadóm Sachi, az internet
és az élet. Asszonykámnak elég egy kósza ötletet, vagy képet, vagy zenét hozzám
vágnia, és kész jellemek, jelenetek vagy egész történetek körvonalazódnak tőle
a fejemben. Nem tudom, hogy csinálja, de tényleg így működünk, egész ijesztő.
Illetve rengeteg headcanont meg apró poént gyűjtögetek az internet olyan sötét
bugyraiból, mint mondjuk a tumblr, van egy egész mappára való képem, amikbe
ezeket ömlesztem, aztán előszedem, ha éppen meg vagyok lőve egy részt illetően.
És nagyon sok olyan szereplőnk meg jelenetünk is van, amit a saját életünkből
emeltünk át a sztoriba. Van az a mondás, hogy az élet a legjobb ihletadó, na
hát ezt én is aláírom amúgy.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Melyik a kedvenc
könyved, és miért?</b></span><br />
<span class="5yl5">Most komolyan? Erre szerintem lehetetlen választ adni.
Mármint, annyi mindent olvasok, és annyi mindent imádok azok közül, amiket
olvasok, hogy lehetetlen egy abszolút favoritot mondani, meg változik is
állandóan, hogy épp mi a numberone. Mindegy, mondok megint egy viszonylag
stabil szentháromságot.</span><br />
<span class="5yl5">Márqueztől a Száz év magány nagyon nagy szerelmem,
kismillószor olvastam már, de nem tudok ráunni. Olyan misztikus az egész,
annyira beszippantós ez a valóságos és mégis varázslatos világa, hogy
lehetetlen letenni.</span><br />
<span class="5yl5">Rejtő Jenőtől a Csontbrigád olyan, hogy szintén örökké imádni
fogom, szerintem az egyik legjobb könyve. Megvan benne a klasszikus rejtői
humor és krimi, de bőven komolyabb, komorabb, mint az átlag légiós művei, és
vannak benne olyan sorok, amiktől a mai napig kiráz a hideg, pedig ha nem
olvastam harmincszor, hát egyszer se.</span><br />
<span class="5yl5">Illetve J. D. Salinger műveit úgy általánosságban szeretem, de
a Kilenc történet az, ami a legközelebb áll a szívemhez. Ez mondjuk, mint a cím
is mutatja, kilenc különálló novella, bár részben ugyanannak a családnak a
különböző tagjairól szól, mint amúgy a Zabhegyező kivételével a legtöbb műve.
Eredeti nyelvű, második kiadást birtoklok belőle, olyan öregecske szegény, hogy
már csak félve merem elővenni, de előveszem azért elég sokszor, mert ahogy
Salinger ír, és megformálja ezt a rettenetesen bonyolult és őrült Glass-famíliát,
az nagyon inspirálóan hat rám a mai napig is még.</span><br />
<span class="5yl5">(Az ilyen egyértelmű kedvenceket, mint a HP-könyvek, a Gyűrűk
Ura meg Böszörményi Gergő-univerzuma, nem említettem, mert nyilván kedvencek
mind, de nyilván egy kedvencre meg nem tudnék rábökni közülük. Meg most inkább
a kevésbé fandom-jellegű könyvek közül válogattam.)</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">És, hogyan született
meg a Bolondok? Hirtelen megszállt az ihlet és írni kezdtél, vagy már megvolt
Arion karaktere és mindenképp szerettél volna vele írni valamit? És miért pont
Tekergők-era?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Na ez megint egy jó hosszú válasz lesz, előre is bocsi. Az
abszolút kiindulási pont az én régi-régi és szekrénymélyre száműzött és titkos
és batárnagy projektem, az Új Nemzedék című soha meg nem született
fanfictionöm. Ez egy nagyon multiverse és nagyon mériszús és nagyon sablonos
katyvasz volt amúgy, de imádtam és imádom még most is, bár sose fogom megírni.
Alapvetően egy Yuu Yuu Hakusho című animéhez készült fic lett volna, sok saját
szereplővel, meg utóérzésekkel Rowling, Tolkien és Böszörményi Gyula bácsi
világaiból. Ennek egy igen hosszú szelete lett volna az, hogy az én mindenféle
máguslányaim a Roxfortba látogatnak egy évre, idegen varázslókultúrákról
tanítani a HP-nextgen nebulóit. A szereplőgárda egy jó része ehhez a
történethez született meg, köztük Arion is. A részben emiatt az interjú miatt
előguberált régi jegyzeteim tanúsága szerint ő az Új Nemzedékben ugyan csak
mellékszereplő lett volna, de oda van biggyesztve zárójelben a leírása végére,
hogy róla majd lesz külön fic is. Hát lett.</span><br />
<span class="5yl5">De ugye a sztori akkor még alapvetően egészen máshogy nézett
ki, elvégre nextgen volt, meg egy nagyobb és egész más univerzum apócska
szelete. Arion karaktere azonban már akkor is az volt lényegileg, aki most, ezt
pedig Sachinak lehet köszönni, akivel akkoriban barátkoztam össze, és aki rám
sózta az Ouran High School Host Club című őrületet. Ez egyébként azóta is az egyik
kedvenc animém, tömény baromság amúgy, meg rommá szivat egy csomó
sztereotípiát, de azzal együtt nagyon szép tanulságai vannak. A maga 24
részével viszont nem túl hosszú, szóval a befejezése után keletkezett űrt
pótlandó kezdtem ficekre vadászni belőle, és ekkor futottam bele Lumoson egy
pár fejezetes, meg befejezetlen műbe, ami nemcsak az anime alapötletét, de úgy
nagyjából az összes jobb poénját is feldolgozta, gyakorlatilag átültette az
egészet HP-világba. Nekem is tetszett a dolog, de nagyon nyúlni nem akartam,
meg nagyon foglalkozni se vele, mert volt már egy szép nagy és akkoriban még
valamennyire jól is haladó projektem, így adódott, hogy az Új Nemzedék egy
könyvébe a tervezett háromból belekerült egy némileg OHSHC inspirálta
HP-nextgen rész. (Ezt most jobban nem konkretizálom, mert a Bolondok egyik
legnagyobb poénját lőném le vele, és hátha van itt olyan, aki még nem kezdte el
olvasni, és mondjuk pont az interjú hatására kap kedvet hozzá. :D)</span><br />
<span class="5yl5">És ez így igazából szép és jó, de az Új Nemzedéknek az lett a
sorsa végül, ami a Bolondoknak is majdnem: addig-addig tervezgettem, míg a
fejemre nőtt brutálisan, és irreális méreteket öltött. Meg akkoriban kezdtem
visszakacsingatni Lumosnak hála a HP-ficek világába amúgy is, úgyhogy az lett a
vége, hogy eltettem az asztalfiók legmélyére ezt a förmedvény multiverse
őskáoszt, és csak a nextgenes szereplőgárdát hagytam elöl belőle. De mivel csak
amiatt volt nextgen, mert így illett a nagy sztoriba, és nem amiatt, mert azt
akartam, hamar úgy döntöttem, hogy legyen belőle az, amit igazából akarok:
Tekergők-era.</span><br />
<span class="5yl5">Szóval ott voltam egy főszereplővel, egy alapötlettel, meg egy
korral, amiből ki kellett hozni valamit. Mert azért Tekergők-era amúgy, mert
szerintem félelmetes potenciál van abban a korban. Egy háború előszele,
kitörése és viharos lezajlása, és mindezt ráadásul fiatalok csinálják végig
főleg, és annyi elmondatlan tragédia van ott, hogy az hihetetlen. Regulus halála,
Sirius kitagadása, Peter árulása, Lily és James tragédiája, az egész Főnix
Rendje, meg az a rengeteg névtelen ember, akik ezt velük együtt megélték.
Szóval ez engem baromira vonzott, meg a fiatal Tekergők kidolgozatlan, de nem
üres, csak elég kezdetleges személyisége is, meg a bűvös hetvenes évek, meg
egyáltalán a tény, hogy megvannak a főbb eseményei a kornak, de közte üres az
egész, és csak arra vár, hogy kitöltsék.</span><br />
<span class="5yl5">Hát úgy döntöttem, kitöltöm. Meg amikor már elég jól megvolt
fejben, hogy mit is akarok ebből, megosztottam Sachival is, hogy mire akarok
vetemedni, és rögtön ráharapott az ötletre, úgyhogy hamar ketten lettünk rá, és
nagy lelkesedéssel tervezgettük tovább a részleteket ahhoz az alaphoz, ami
részben az én fejemből pattant ki, részben pofátlan nyúlás innen-onnan. Kaptam
tőle sorban az ötleteket, a poénokat, a szereplőket, egyszerűen csak annyi
történt mindig, hogy leültünk pofázni, és belelendültünk az ötletelésbe, meg
adtuk egymás alá a lovat, és elég hamar kialakult a történet lényegi váza, amit
használok most is, annak ellenére, hogy régen született.</span><br />
<span class="5yl5">(Ja, és egyébként még ekkor sem adtam föl Az Új Nemzedék
elkészülésébe vetett hitemet, mert egy ideig egy ilyen furcsa szimbiózisban
létezett a különvett Bolondokkal, úgy volt eltervezve Bolondok sztorivonala meg
végkifejlete, hogy illeszkedjen az Új Nemzedék idővonalába, szóval hogy az Új
Nemzedék effektíve Bolondok folytatása lett volna. Meg azt hiszem, ott volt még
benne rövid ideig egy rémesen sablonos jóslat is, amiből most nem idézhetek,
mert még úgy is halál spoileres lenne, hogy már rég kikukáztam az egészet, de
nem is baj, mert tényleg borzasztó és indokolatlan ötlet volt. Mint ahogy az
egész összevonás is, és szerencsére hamar letettem róla, és hagytam Bolondokat
a maga valójában kibontakozni.)</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Melyik roxforti házba
járnál?</b></span><br />
<span class="5yl5">Hugrabugos vagyok, és nagyon büszke rá! Minden teszt, meg
Pottermore is ezt állítja, meg én magam is biztos voltam benne tesztek nélkül
is amúgy. Jó, vannak kis mardekáros mellékzöngéim, de alapvetően egy az egybe hugrabugos
jellem vagyok.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ki a kedvenc íród?
(Meris, nem meris, mindegy, de itt főleg a kiadott szerzőkre gondoltam.)</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Olyan jó kérdéseid vannak, komolyan. Nincs egyszerű dolgom
velük, föladtad a leckét alaposan. Itt ugyanis megint nem tudok egy embert mondani,
nincs abszolút favoritom, úgyhogy maradok a jól bevált megoldásnál, és mondok
hármat. </span><br />
<span class="5yl5">Rejtő Jenő az, aki elsőként jutott az eszembe, úgyhogy
tulajdonképpen be kell vallani, hogy talán őt lehetne legkedvencebb kedvencnek
mondani. A hülye viccek és a fordulatos sztorik szerelmese vagyok, azt ugyan
nem tudom, hogy emiatt szeretem-e Rejtőt, vagy Rejtő tehet róla, hogy az ilyen
történeteket szeretem, de ez a helyzet.</span><br />
<span class="5yl5">Böszörményi Gyula bácsit is illenék megemlítenem, a
Gergő-univerzuma valami egészen egyedi és hihetetlenül varázslatos, még
senkinél nem tapasztaltam ilyen sokszínűséget és fantáziadússágot, mint nála. </span><br />
<span class="5yl5">Gerald Durell is mindenképpen megérdemel egy dobogós helyet.
Akár önéletrajzi, akár szépirodalmi művéről van szó, falom a jól ismert sorokat
sokadjára is. Imádom a természetszeretetét, az öniróniáját meg úgy általában az
elbeszélési stílusát.</span><br />
<span class="5yl5">Merin meg amúgy a cathy111, Raistlin és Susan Kreber az örök és
biztos kedvenceim. (Nem, egyáltalán nem bukok a jó humorra. Dehogy.)</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nézel sorozatokat? Ha igen,
melyeket?</b></span><br />
<span class="5yl5">Mostanában már nem igazán, vagyis nem olyan sokat, mint régen.
Volt egy idő, amíg tumblrön keringtem igen aktívan, és akkoriban szinte minden
népszerűbb sorozatot néztem. Sherlockot imádom, Supernaturalt valahol a 9. évad
tájékán hagytam abba, de tervezem egyszer újrakezdeni és felzárkózni vele,
Almost Human nagyon nagy szerelmem volt, de azt abbahagyták sajnos egy évad
után, Hannibalt is követtem az elején, Teen Wolfot is a harmadik vagy negyedik
évadig. Ezen felül Dr. House, Bones, Dokik, The Big Bang Theory, CSI meg
ilyenek, amiket tévében elnézegetek, ha adják, szóval azokat nem így sorrendben
meg aktívan nézem, de sokat láttam belőlük. Amit jelenleg is nézünk néha
párommal, az a Ghost Adventures, ez a Travel Channelnek egy ilyen paranormál szellemvadászós
sorozata, meg a Star Trek: Voyager, aminek az első évadánál járunk, mert most
épp szüneteltetjük, de én azt mindenképpen végig akarom nézni egyszer. Ja, meg
animét is nézünk néha, ha rávesszük magunkat. Ouran High School Host Clubot már
elkezdtük párszor, a végére még egyszer sem értünk el, Yu Yu Hakusho dettó, FMA
Brotherhoodot viszont ügyesen végignéztük, meg még nem tudom, miket. Meg
igazából van egy csomó sorozat, amit nem nézek, meg nem is tervezem megnézni,
de ismerem annyira, hogy érdemben hozzá tudjak szólni egy róla szóló
beszélgetéshez Merlin, Doctor Who simán ilyenek például. Mostanában sajnos annyi
egyéb elfoglaltságunk van, nekem is meg páromnak is, hogy ha leülünk valamit
nézni, akkor inkább filmezünk, mint sorozatozunk.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha J. K. Rowling
olvasná a Bolondokat, szerinted mi lenne róla a véleménye?</b></span><br />
<span class="5yl5">Fogalmam sincs. Szeretném azt hinni, hogy tetszene neki, de
hát azért valljuk be, hogy ezt lehetetlen megmondani. Elvégre ő alapvetően
egészen más világot teremtett, mint amivé én átgyúrtam ezt az univerzumot, és
elég látványosan érezhető már most is, hogy sok dologban nem értünk egyet, vagy
legalábbis nem ugyanazokat a dolgokat tartjuk a legfontosabbnak. Igyekszem
olyat írni persze, amiről ő is jó véleménnyel lehetne, mert nem véletlen, hogy
pont az ő műve inspirált annyira, hogy egy ekkora fanficet írjak hozzá, de nem
tudhatom, hogy mennyire üt el az én világom az övétől, mert nekem már teljesen
egybefolyt fejben a kettő, és ugyanígy nem tudhatom, hogy tetszene-e neki
mindaz a változtatás, amit én eszközöltem.</span><br />
<span class="5yl5">Én az a fajta ember vagyok, aki szeret a lelkivilágokban
barangolni, kényelmetlen témákat boncolgatni és a kulisszák mögé lesni. Meg
talán lehetne azt is mondani, hogy fapados socialjusticewarrior lettem így
felnőtt koromra, szóval nagyon érdekelnek a faji, vallási, rangi, nemi vagy
bármiféle más alapú megkülönböztetések, a nem és szexualitás mint
konfliktus-téma, és ezek nálam jóval erősebben megjelennek, mint
Rowlingjóanyánknál. Ő például Dumbledore bedobásával letudta a kötelező meleg szereplőt,
a skála számtalan egyéb pontját meg még aztán ennyire se érintette. Nem tudom,
ennek mi az oka, nem is szeretnék vádaskodni vagy elméleteket gyártani
egyáltalán, de Bolondoknak igen nagy része azért olyan, amilyen, mert ezeket a
témákat hiányoltam a könyvekből. Ugyanígy, éppen csak felvetette érdekesség
szinten az aranyvérűek kényszeres beltenyésztési mániáját, meg a Gomoldok
kapcsán meg lett említve, hogy ez azért nem egészséges dolog, és kész, nálam
meg ez az egyik központi konfliktus alapja. De ennek ugye egészen érthető oka
van: az ő könyvei azért alapvetően Harryről szólnak, az ő szemén keresztül
éljük meg az egész mesét, és szegényem igencsak el volt havazva a saját
harcával Voldemorttal, szóval sok téma nem lett olyan alaposan kibontakoztatva,
ahogy lehetett volna, mert Harry szempontjából nem volt lényeges. Én pont ezért
választottam egy olyan főszereplőt, akinek a legfontosabb tulajdonsága az, hogy
az égvilágon mindenbe belekeveredik akarva-akaratlanul. Arion egy átlagos
kölyök alapvetően, megvannak a maga bajai, de nem csak az ő bajaira
koncentrálunk, és nem is ő az egyetlen szereplő, akit követünk, csak belőle
indulunk ki. Így aztán szépen bele tudok mászni a kevésbé varázsló-tematikájú
és inkább a mindenki számára ismerhető és ezért kényelmetlenebb ügyekbe, mint a
családi problémák, a fiatalkor ügyes-bajos gondjai, vagy a közelgő háború
hatása a gyerekekre. Ezek olyan dolgok, amiket Rowling is érintett, talán nem
úgy vagy nem annyira, mint én, de merem remélni, hogy nem dúlom össze a hagyatékát
túlságosan azzal, hogy más nézőpontokból is bemutatom.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A Bolondok megírása
előtt olvastál Tekergős vagy Lily/James (esetleg Sirius/saját szereplő)
történeteket</b>? <b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha igen, mi a
véleményed róluk? És miben tartod különbnek ezen írásoktól a te nagy művedet?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Tekergőset egy párat igen, de pont a két föntebb említett
párosítást nem. Aki a merengős profilomra téved, az láthatja is a
bemutatkozásomban, hogy a Lily/James illetve a Sirius/OC pont két olyan dolog,
amit kifejezetten nem szeretek. Ennek több oka is van. Egyrészt az ilyen típusú
ficek igen nagy része egy kaptafára megy, nem mondom feltétlen azt, hogy
sablonos, de nagyon ugyanolyanok, én meg jobb szeretem a különlegesebb ficeket,
meg a romantikus dolgok sose vonzottak igazán. Ezek mellé vegyük hozzá, hogy én
a tinédzser Lilyt és Jamest mint karaktert kifejezetten nem csípem,
unszimpatikusak voltak mindketten a könyvekben, és nem vágyok róluk olvasni. Az
írásukkal is megszenvedek néha, az épp elég nekem.</span><br />
<span class="5yl5">Siriusszal meg az a bajom, hogy él a fanonban egy ilyen
suli kedvence, csajozógép menőcsávó kép róla, amitől így konkrétan a falnak tudnék
menni. Ha ehhez hozzáadunk egy akármilyen "különleges" lányt, aki
legtöbbször titokzatos, vagy nehéz múltú, vagy különleges
erőt/képességet/tulajdonságot birtokol, vagy törtető, vagy forrófejű, és
természetesen halálosan beleszeret Siriusba, és aztán az egész életük ekörül a
kapcsolat körül forog, meg mindenféle zűrbe keverednek, hát kész is a sablon
Sirius/OC. Amivel nincs semmi baj, nem azt mondom, de engem személy szerint ez
rohadtul nem vonz. Meg Siriusnak ezt a megformálását, ami a legtöbb ilyen
ficben van, nagyon nem bírom. Mármint, szerintem nem véletlen, hogy azon
kevesek közé tartozik, akinek a könyvekben egyáltalán nem volt semmiféle love
interestje, még említve se. Meg ő azért nekem egy elég problémás embernek jött
át, szóval ezt a jópofi nyálgép karakterizálást nem tudom hova tenni. Imádom
Siriust, de pont azért, mert lobbanékony, meg féltékenykedő, meg bipoláris
tendenciákat is mutat, meg hangulatingadozásai vannak, meg hajlamos genyózni,
és ezzel együtt jó ember. Szóval azt szeretem benne pont, hogy egy összetett
személyiség, és nagyon nem tökéletes, viszont egy jól felépített komplex
karakter, jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt. Ezekben a romantikus ficekben
meg ez általában elsikkad, nem érzem bennük Siriust Siriusnak, és akkor meg
minek olvasnék pont róla? Mikor egy akármilyen original romantikus történet is
ugyanazt az élményt nyújtja, sőt, ott legalább nem zavar közben, hogy nem tudom
összeegyeztetni a karakterről a fejemben élő képet az olvasottakkal.</span><br />
<span class="5yl5">Az egyetlen kivétel, tehát az egyetlen nagyobb lélegzetvételű
Lily/James és Sirius/OC történet, amit valaha olvastam, az cathy111 Mi rossz
időben születtünk című remekműve, és szerintem egyébként ez az élmény is
hozzájárult ahhoz, hogy azóta se olvastam más ilyet és nem is akarok: az a fic
egyszerűen tökéletes volt, az egyetlen, amiben nem irritált Sirius megformálása
meg a barátnője se, és imádtam a Lily/James jeleneteit is. Olyan magasra tette
nekem a mércét ez a történet, hogy azóta is a második-harmadik fejinél bezárok
mindent, amit a témában megnyitok naivan reménykedve.</span><br />
<span class="5yl5">A saját nagy művemet igazából nem tartom különbnek tőlük,
illetve de, egy dologban: abban, hogy az én nagy művemben nincs se Lily/James,
se Sirius/OC igazán. Vagyis csurran-cseppen, de nem ez a központi téma. Szóval
csak abban különbözik, hogy nem erről szól. Nyilván mivel canoncompliant és
ötödévben játszódik, a Lily/James eleve tárgytalan, mert ott még főleg csak
veszekedtek, mint ahogy nálam is. Az én Siriusom meg olyan mufurc, hogy nehezen
tudom elképzelni bármiféle akár csak félig funkcionális kapcsolatban, meg nem
is ezt szánom az ő fő konfliktusának, mert több van benne szerintem, mint egy
romantikus vergődés. Lesz azért az is persze, de csak csínján.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha (egyszer :D) a
végére érsz a Bolondoknak, akkor mit írsz utána? Van erre valami terved, vagy
annyira ki fogsz merülni az írásától, hogy inkább pihenni fogsz?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Terveim még éppenséggel lennének is, ha nagyon
megerőltetném magam, de az az igazság, hogy ez a Bolondok-trilógia még a
legjobb tempóm mellett is hosszú évekig fog tartani, és épp elég most az a meló,
ami ezzel van. Szóval egyelőre nem tervezgetem, hogy mi lesz utána, mert még az
első kötet felénél se járunk. A kimerüléstől nem félek, úgyis az az életelvem,
hogy 'majd alszok, ha meghaltam'. A lustaság már inkább rizikófaktor, ha
egyszer tényleg sikerül megírnom ezt az egész mindenséget, az valószínűleg még
engem is annyira meg fog lepni és le fog nyűgözni, hogy sokáig gondolni se
fogok semmi másnak az írására, csak álmélkodok meg virulok büszkén.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Legjobb és legrosszabb
tulajdonságod?</b></span><br />
<span class="5yl5">Legjobb tulajdonságom egyértelműen az, ami most már saját
jelmondattal funkcionál, akármiről is legyen szó: Zita segít. Szóval ezer
dologhoz értek, meg amihez nem, ahhoz is megpróbálok, ha elkél, és akármiről is
legyen szó, megpróbálok segítséget nyújtani barátnak és idegennek is, gyakran
háttérbe szorítva a saját érdekeimet vagy ügyeimet is. Nem várok viszonzást se,
még köszönetet se feltétlen, csak csinálom, mert bennem van ez a kényszer. (Ezt
néha szeretik kihasználni az emberek. Azt már nem szeretem.)</span><br />
<span class="5yl5">A legrosszabb pedig egyértelműen az, hogy iszonyúan haragtartó
vagyok. Nagyon türelmes is úgy alapjáraton, talán pont ez a baj: általában
nagyon sok vagy nagy dolognak kell történnie ahhoz, hogy berágjak, de ha ez
megtörténik, hát ember legyen a talpán, aki kiengesztel. És megesik aztán az
is, hogy elég csak egy érzékeny pontra tapintani, egy hülyeséget mondani, és
leírta magát az illető. Szóval van olyan ember, akivel egy meggondolatlan
mondata miatt évek óta minden kapcsolatot megszakítottam, és hiába akarna akár
ő vagy én ezen túllépni, egyszerűen a fejemben van az, amit akkor mondott, és
nem tudnék megbocsájtani. Aki egyszer a rossz oldalamra kerül, az ott is marad,
ha rajtam múlik.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mennyire kedveled az
extrém párosokat? (HP fandom)</b></span><br />
<span class="5yl5">Mondjuk úgy közepesen. A nagyon extrém és elborult cuccoktól,
mint a Hagrid/Dumbledore meg a Mordon/Dobby meg az ilyesmi kaliberű
agymenésektől úgy konkrétan a hideg ráz, de a nem crack-szintű extrém párosok
némelyikét kifejezetten kedvelem. Bár nem tudom, mi minősül extrémnek ilyen
téren. Percyt és Oliver Woodot shippelem például, Albust és Teddyt is egy
zseniális karácsonyi novellának hála, meg elkötelezett wolfstarshipper létemre
Jamest és Siriust is szeretem együtt. Ezek elég extrémek? Nekem már a
Draco/Luna is extrémnek érződik amúgy, szóval ezt nehéz így behatárolnom, meg
van egy csomó olyan páros, amit szintén extrémnek gondolnék, és nagyon nem
kedvelem. Draco/Ron vagy a Sirius/Piton pl. kifejezetten taszítanak. Szóval
azért mondtam, hogy közepesen, mert extrém párosa válogatja, hogy szeretem-e
vagy nem.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Melyik szereplőddel
töltenél el egy hetet egy lakatlan szigeten?</b></span><br />
<span class="5yl5">Nyilván mindenki azt várná, hogy a főszereplőmet válasszam,
vagy Navant mondjuk, aki abszolút a legérdekesebb alak a gárdából, így ennek
fényében kicsit meglepő lesz a döntésem, bár szerintem érthető is:
Marley McKinnon. És gyarló emberi lény vagyok, egészen egyszerű okokkal. Marley
hollóhátas, és Főnix Rendje-tag, szóval elég fasza varázsló, az csak jól jöhet.
Marley betonkemény csaj, úgyhogy nyilván meg tudná menteni meg védeni a béna
seggemet bármiféle szituációból, amibe egy lakatlan szigeten keveredhet az
ember. És Marley faceclaimje Ruby Rose, aki a világ egyik legszebb nője
véleményem szerint... Tulajdonképpen akár egy hétnél sokkal többet is
eltöltenék vele egy lakatlan szigeten.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hogyan találod ki
ezeket a csodás jellemeket?</b></span><br />
<span class="5yl5">Na ez megint hosszú válasz lesz. Mert hogy egyrészt a csodás
jellemek egy jelentős része Sachi érdeme és nem az enyém, vagy éppen a kettőnké
együtt, meg ráadásul nincs igazán fix metódusunk. Vagyis nem egy van, hanem
sok, és igazából karaktere válogatja, hogy hogy született meg. De azért mesélek
ezt-azt, hátha rá lehet fogni, hogy meg bírtam válaszolni a kérdést.</span><br />
<span class="5yl5">Van, amikor egyszerűen fogunk egy sztereotípiát, és embert
kerítünk köré: ilyenek például Ash és Tania, a stoner hippipár, Dorcas, a
social justice warrior, Angel, az elkényeztetett francia királykisasszony, vagy
Joel, aki aztán tényleg a legklasszikusabb nyomulós veszett vadribanc homokos.
(Bocsánat, erre nincs szebb szó.) Van, amikor csak egy alapötletből indulunk
ki, ilyenekből, mint Merry zsenije, Frank törtetése vagy James
életképtelensége, és a többit útközben adjuk hozzá, kibontakoztatjuk a
kiindulási pontból őket.</span><br />
<span class="5yl5">Vannak olyan szemtelenek is, akik körülbelül magukat írják meg
útközben, egyszerűen csak elkezdek dolgozni velük, aztán hagyom, hogy ők
döntsék el, kik lesznek. Jared például elég súlyosan ilyen, róla effektíve
annyi volt meg, hogy drogos meg ő a Monday-rangidős, a többi egyszerűen jött,
ahogy elkezdtem írni róla. Meg az egész Monday-család ilyen kicsit amúgy: egy
zeneszámból jött hozzájuk az alapötlet, mikor úgy döntöttünk, hogy ne gagyi
Weasley-utánzatok legyenek. Megkapta mindegyik a maga agybaját meg legfontosabb
jellemvonását, aztán a többit meg elintézték nekünk menet közben.</span><br />
<span class="5yl5">Megesik, hogy egyszerűen csak akarunk egy bizonyos
jellemvonást, hobbit, nevet vagy bármi baromságot, úgyhogy összekaparunk köré
egy arcot. A Smith-hármasikrek például, szegények, csak és kizárólag azért
születtek, hogy bejátszhassuk az April-May-June poént a neveikkel, ők később
kaptak vállalható jellemet az alapján, hogy melyik házba tartoznának. Ezért
létezik Blake is, a cuki szekrénymélyi cicafiú, vagy Mareen, a művészlélek
griffendéles lány.</span><br />
<span class="5yl5">Vannak például olyan szereplőink is, akiket a való életben megismert
emberekről mintáztunk többé vagy éppen kevésbé. Remington erre a legjobb példa,
ő külsőre és belsőre is egy régi 'kedves' osztálytársunk, szóval hozott
anyagból dolgoztunk, nem a saját kreativitásunk szülötte. Meg mellesleg Joel is
ilyen, amellett, hogy nagyon sztereotíp.</span><br />
<span class="5yl5">De persze a legtöbben igazából már nagyon régóta léteztek
prototípusként, szóval a szereplőgárda nagy része az évek során alakult ki szép
lassan, ahogy egyre jobban hajtott minket az, hogy igényes és kidolgozott és
hihető szereplőink legyenek, és egyre bővítgettük őket. Meg ezek a fent
felsorolt kategóriák sokszor átfednek, és ráadásul van, aki abszolút nem is
kategorizálható, mert olyan bonyolult a fejlődéstörténete. Navan például már
egyáltalán nem hasonlít arra, aki akkor volt, amikor Sachi megírta. Akkor még
viszonylag egyszerű és talán kissé sablonos is volt, a kötelező szexis és
titokzatos és csábító vámpír, így nagyjából. Aztán annyira megszerettük, hogy
mostanra ő a legkidolgozottabb karakterünk talán. Sachi rengeteget dolgozott a
jellemén, de tőlem kapta például a láncdohányzást, a kétballábasságot meg a
gótos öltözködését, mikor a Janice-novelláimba belekerült még Bolondok előtt,.
Szintén tőlem kapta Lenát is maga mellé, az aprócska orosz barátnőjét, akivel
mostanra egész komplex és összefonódott történetük van, pedig csak azért lettek
összerakva, mert milyen viccesen néznének már ki együtt.</span><br />
<span class="5yl5">Szóval igazából nem az van, hogy csak így ripsz-ropsz leülünk
és kidolgozunk egy egész karaktert. Ötleteket gyűjtögetünk ezer helyről,
ezekből gyúrjuk össze őket szépen lassan, ha ők akarnak valamilyenek lenni, azt
is hagyjuk. Nem kerüljük a sztereotípiákat sem, mert azoknak is van alapjuk,
bármilyen hihetetlen, és a valós sztereotíp emberekkel szemben unfair azt
mondani egy sablonos karakterre, hogy nem jó, nem hihető, csak mert sablonos.
Nem félünk szerethető rosszfiúkat és utálatos jófiúkat írni, és nincs olyan
szereplőnk, akihez ne tudnék legalább három rossz tulajdonságot is mondani a
jók mellé, és fordítva. Meg tényleg a legpiszlicsárébb adatokat is fejben, de
legalábbis jegyzetben tartjuk róluk, igyekszünk töviről-hegyire kiismerni őket,
hogy olyan csodásak legyenek, ahogy azt állítottad. (Köszönjük a bókot
egyébként, igyekszünk.)</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mindig is érdekelt,
hogy a szereplőid közül ki tud főzni?</b></span><br />
<span class="5yl5">Ez az egyik kedvenc kérdésem, esküszöm. Nem tudom miért,
lehet, mert olyan random, de jól elszórakoztunk a válasz összehozásán Sachival.
Bár azon nem kellett sokat filóznom, hogy az abszolút prímet ki viszi, elvégre
Navan drága párja, Luke többek között és elsősorban szakács a foglalkozását
tekintve, meg már egy pár évszázada csinálja is, szóval szerintem nincs olyan
étel a világon, amit ne tudna megfőzni. Peter és Mary többször sütögetnek
közösen a konyhán a történetben, szóval ők is biztosan. Ares szintén, mert ő
ugyebár mihez nem ért? Meg vannak még néhányan háziasabb jellemek, Lily, Frank,
Dave, Tania, és még páran. Matt meg például alapvetően elvész a konyhában, de
teát főzni nagyon jól tud, meg pizzát rendelni, meg megtalálni a város legjobb
éttermét. Akárcsak én. Nem véletlenül ő az írói énem.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ki fog a legtovább élni
a Bolondok közül?</b></span><br />
<span class="5yl5">Erre nem nagy kihívás megfelelni, mert hogy van egy
szereplőnk, aki a maga 340akármennyi évével elég súlyos helyzeti előnyben van
ugye. Szóval Navan. Ráadásul ő ugye a Félvér Hercegben felbukkan, mint kétszer
névileg említett canon szereplő, tehát még ott is biztosan él, de még azt is
meg merem súgni, hogy utána se kell nagyon félteni.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mennyire van hatással
rád kedves olvasóid egy-egy kérése (gondolok itt bizonyos párosítások irányába
tett lépésekre meg egyesek szerepeltetésére, ilyesmik...)?</b></span><br />
<span class="5yl5">Ez nagyon változó. Van, amit csak súgni kell, és igyekszem
teljesíteni: ez például Surreal és a Lily-James jelenetek esete. NIncs bajom
Lilyékkel, mókás dinamikájuk van nálam, de alapvetően magamtól nem nagyon
foglalkoznék velük. Ha kérik, minden további nélkül. Meg általában ha
szerepeltetésről van szó, arra mindig vevő vagyok. Jó, majdnem mindig, egy
szereplő van, aki nem szerepel nálam, pedig amúgy közönségkedvenc, és nincs az
a könyörgés, hogy ezen változtassak: Piton. Piton az én történetemben
körülbelül a legkevésbé fontos szereplő, és itt számításba veszem a csak névleg
létező abszolút töltelékkaraktereinket is, szóval a teljes majd 100 fős
szereplőgárdát, és ez azért elég világosan mutatja, hogy nincs rá szükség a
sztoriban, és nem is lesz soha. Félre ne értsetek, nem vagyok amúgy
Piton-ellenes, sőt! Ficekben kifejezetten szeretem a róla szólókat. De dolgozni
nem tudnék vele, meg nincs is hozzá kedvem, szóval minek?</span><br />
<span class="5yl5">Párosokkal meg már egy kicsit bonyolultabb a helyzet, mert a
nagy részük már fixen megvan. Szóval nagyon örülök neki, ha shippelik a
karaktereinket, meg általában meg szoktam érteni az indokokat mindig és
elfogadom őket, de nem biztos, hogy ennél többet tudok tenni az ügy érdekében,
mert nextgen utánig elég alaposan ki van dolgozva az univerzum, párosításokkal
együtt, és egy-egy most még jelentéktelennek tűnő nem canonship canonizálása
olyan láncreakciót indítana el, ami mondjuk a harmadik könyvre átláthatatlan zűrzavart
tudna okozni. (És ott anélkül is átláthatatlan zűrzavar van.) Csak éppen ezt
rajtam és Sachin kívül még nem tudja senki. Szóval vannak olyan shipek, amik
soha nem fognak megtörténni, vannak, amik akár még meg is történhetnek, és van
pár, ami nyilván biztosan meg fog történni, akár támogatja mindenki, akár nem.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Van egyáltalán bárki a
szereplőgárdából, akinek nincsen totál követhetetlen, vagy legalábbis létező
háttértörténete?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Itt először azt akartam válaszolni, hogy egész sok ilyen
van, de a jellem-kitalálós kérdés megválaszolása közben rá kellett döbbennem,
hogy annyira már nem sok.Szóval nyilván vannak, akik csak úgy vannak, de az a
ritkábbik eset, meg azok főleg ezek a név szintjén létező töltelékszereplőink.
A főbb szereplők mind alaposan ki vannak dolgozva, jórészt a maguk komplex vagy
éppen kevésbé komplex háttértörténettel együtt. Elvégre egy adott ember
jellemét igen nagy részben az alakítja, hogy miket élt meg az élete során,
szóval ha egy cinikus, kiégett alakról akar írni például az ember, ahhoz
szerintem illenék azt is tudnia, hogy mitől lett ilyen cinikus és kiégett,
tehát tisztában kell lennie a szereplők történet előtti életével is. Ez persze
csak egy példa, de szerintem akármilyen karakterről is van szó, jó az, ha az
író tisztában van a múltjával is.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hány elrejtett gonosz
kis utalás volt nagyjából eddig a történetben, amit visszaolvasva majd a
fejemet fogom fogni?</b></span><br />
<span class="5yl5">Sok. Nyilván a Prológus maga egy nagy utalás-fesztivál, szóval
az tele van olyan dolgokkal, amik a történet folyamán vagy a legvégén fognak
értelmet nyerni, de nem csak ott trükközök ilyenekkel, rengeteg ilyen
utólag-értelmet-nyerős részlet volt is és lesz is még az egész könyvben. Nagyon
szövevényes és ármányos mesét alakítunk Mattel meg persze Sachival, ahol minden
mindennel összefügg előbb-utóbb, csak ez most még nem látszik annyira. Mi már
látjuk.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hogyhogy pont akkor
kezdted el írni, amikor, és nem korábban, ha már azóta érlelődött?</b></span><br />
<span class="5yl5">Hát ez egy vicces sztori. Még tavaly nyáron volt egy hosszú
mosolyszünetünk Sachival, és már nagyon kezdtem elunni a dolgot, meg már nagyon
hiányzott az én drágám, úgyhogy egyre többet gondoltam arra, hogy most már
aztán istenigazából neki kéne állni ennek a mi szerelemgyerekünknek, a
Bolondoknak, mert egyrészt kompenzálnám vele a hiányát valamennyire, másrészt
közös a kölyök, előbb-utóbb csak összehoz minket újra valahogy. És láss csodát,
így lett. Március elején békültünk össze, március végén került is föl az első
feji Merengőre. Ami ugyan nem olyan nagyon falrengető dolog, mert hát az az igazság,
hogy egy ősi Bolondok-blogon már évek óta fönn volt szinte ugyanolyan formában,
mint ahogy most kinéz, szóval itt még akár elakadhatott volna a dolog, mint
ahogy már párszor elakadt, de az újfent egymásra találás eléggé túlfűtött ahhoz
érzelmileg, hogy ne dőljek ki már az elején, egy idő után meg már az hajtott,
hogy ha már idáig eljutottam, nem szabad kidőlni. Előtte bizony sokszor is
megesett, hogy az első pár fejinél vagy még a bőven túl hosszúra nyúlt
tervezgetési fázisban kifújt a lendület. Azt hiszem, fel kellett nőnünk kissé a
feladathoz és a felelősséghez, amit egy ekkora történet elkészítése jelent.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hogy csempészik be a
különlegesebb állatokat a Roxfortba egyesek?</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><span class="5yl5">Nem csempészik őket szerintem. Vagyis ez igazából olyan,
hogy oké, hogy bagoly, macska vagy varangy lehet csak elvileg, de többször is
volt példa másra is, ha Ront és Makeszt, vagy Ginnyt és a törpegolymók
Arnoldot, vagy Leet az óriástarantulájával vesszük mondjuk, és nem volt semmi
célzás rá, hogy ezekkel úgy kellett volna besunnyogniuk. Szóval én ezt vettem
alapul, meg azt, hogy a hetvenes években játszódik a történetem, és az alapból
egy lazább kor volt, és nem nagyon izgat senkit, hogy milyen állattal jössz,
amíg nem egy dinoszauruszról van szó. Meg hogy a mindenféle állatok viccesek.Ezért
van nálunk nyúl, meg holló, meg sólyom, meg kutya, meg kígyó, meg selyemmajom,
meg süni meg minden egyéb, ami éppen eszünkbe jutott.</span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Milyen szinten tudod
kívülről a történetet?</b></span><br />
<span class="5yl5">NAGYON. A fontosabb részeket fejből tudom idézni szinte tök
pontosan, meg ha bármi jelenetnek utána akarok nézni valami apróság miatt,
lazán tudom, hogy hol találom. De hát ez szerintem érthető azért, mert egyrészt
én írtam, másrészt legalább tízszer átnézem még írás közben meg feltöltés
előtt, harmadrészt a kész epizódokat is újra szoktam olvasgatni időnként.
Negyedrészt meg már évek óta fejben megvan az egész, szóval az hagyján, hogy az
eddigi részeket tudom kívülről, de igazából a még meg nem írtakat is föl tudnám
vázolni simán, mert tényleg nem hazudik a sztori leírása, amikor azt állítja,
hogy már az elejétől a végéig el van tervezve az egész. (Vannak például előre
megírt jeleneteim a 35. meg még a 37. fejezethez is, pedig azok nagyon messze
vannak.) Ja és ötödrészt egész jó a memóriám amúgy is. </span><br />
<br />
<span class="5yl5"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">És végül: Mikorra lehet
tőled újra verseket várni?</b></span><br />
<span class="5yl5">Hát ez ügyben nem tudok biztatóan nyilatkozni sajnos. Mármint
nem azért, mert föladtam a verselést meg ilyenek, csak verset nem tudok úgy
parancsra meg elhatározásból meg kvótával írni, mint Bolondokat, azok csak úgy
jönnek. És mostanában pont nem jönnek. Én meg nem erőltetem, mert máskor is
volt már ilyen, és elmúlt, csak ki kellett várni. Szóval lehet, hogy holnap,
lehet, hogy jövő héten, vagy hónapban, vagy évben születik új versem, nem
ígérek semmit. Ha lesz, úgyis látni fogjátok.</span><br />
<br />
<br style="mso-special-character: line-break;" />
<br style="mso-special-character: line-break;" />
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-72364480670836543212016-05-10T21:27:00.000+02:002019-07-09T19:44:12.788+02:00Kia interjú<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ismeritek a <i>papírszív</i>ű könyvesboltos férfi
történetét? És az <i>üvegszív</i>ű festőét?
Mi a helyzet a <i>kőszív</i>ű rockénekessel?
Amennyiben egy kicsit is romantikus beállítottságúak vagytok, illetve
szeretitek a misztikumot, az érzelmeket és a humort, a következő
interjúalanyomat erősen ajánlom a figyelmetekbe, ugyanis a fent említett karakterek
az ő nevéhez fűződnek. Ismerjétek meg a Szívregények szerzőjét, Kiát! :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elsőként kérlek,
mutatkozz be az olvasóknak! Mit érdemes rólad tudni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kiaként
2015. augusztus 13-án születtem meg, a valóságban kicsit korábban, egészen
pontosan 1987-ben (és nem augusztus 13-án). Gimnázium után egy évet jártam
egyetemre (magyar szakra), de nem igazán találtam ott a helyem, ezért is nem
fejeztem be. Ezt életem egyik legjobb döntésének tartom, többek között azért
is, mert nem sokkal később így megismerhettem a kedvesemet, amiért minden egyes
nap nagyon hálás vagyok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Alapvetően
boldog ember vagyok, nagyon szeretek élni és nagyon szeretem az életet.
Egyébként pedig elég zárkózott, visszahúzódó személyiség vagyok, talán ebből
adódóan elég bizonytalan leszek, ha magamról kell beszélni, mert fogalmam
sincs, mi lehet érdekes és mi nem. :) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Honnan ered a
nickneved? Van valamilyen különleges története esetleg, vagy pusztán megtetszett?
<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kifejezetten
különleges története nincs, egyszerűen csak olyan nevet szerettem volna, aminek
a betűi az igazi nevemben is benne vannak. Elég sok nevet összeraktam, aztán
mindig azzal szembesültem, hogy már foglaltak a Merengőn. Végül a Kia, csak
így, egyszerűen, nem volt foglalt, szóval lecsaptam rá. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mióta foglalkozol
írással? Mit jelent számodra? Szeretnél egyszer a könyvespolcra kerülni mint
író? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amióta
megtanultam írni. :) Mindig írtam valamit – kisebb koromban meséket, verses
meséket, aztán jöttek a versek, novellák, korai regénykezdemények, végül
elérkeztünk oda is, hogy már ne csak kezdemények legyenek, hanem befejezett
történetek. Soha nem tudtam meglenni írás nélkül, ez számomra maga az élet.
Abszurd kijelentés, tudom, de úgy érzem, írás nélkül nem is léteznék. Azt
hiszem, ebből kiderül, hogy az írás nagyon fontos számomra, hogy igazából a
szeretteimen kívül mindent jelent nekem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igen,
szeretnék, bár már korántsem érzem ezt olyan fontosnak, mint régebben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mivel ilyen régóta
írsz, felmerült bennem a kérdés, hogy mind megvannak, vagy időnként
szelektálsz? Vannak olyan korábbi ötleteid, amiket mondjuk felhasználtál
valamilyen módon a későbbiekben? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
java megvan, bár a korai írásaim csak papíron (akkoriban még nem volt
számítógépünk), ezek közül némelyik sajnos elveszett az eltelt évek alatt,
illetve hozzátartozik, hogy egyik sem alkalmas bármilyen publikálásra, tehát
csak az emlékek miatt őrzöm őket. Amiket már gépen írtam, azok azt hiszem, mind
megvannak, nem szoktam törölni, ugyan sok közülük abszolút csak „asztalfióknak”
való iromány, de nekem azért mindegyik sokat jelent.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábbi
ötleteimet leginkább csak olyankor használom fel később, ha ötlet szinten
maradtak. Ha már komolyabban dolgozom egy ötlettel, akkor az már az adott
történethez tartozik, nem tudnám átemelni egy másikba, mert úgy érezném, hogy
nincs helye ott. (Persze ritkán azért akad kivétel, kifejezetten ebben a
pillanatban csak egy jut eszembe: egy regény alapszituációját emeltem át egy
színdarab alapszituációjának, de a két történet aztán teljesen különböző
irányba futott.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi az, ami megihlet?
Vagy pontosabb lenne, ha úgy fogalmaznék, mi az, ami nem? :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igazából
nem tudom. Bármi, minden, zenék, filmek, olvasásélmények, egy-egy szituáció,
egy hangulat, egy szép kép, egy érzés, egy pillanat – tényleg bármi. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Több műfajban is
kipróbáltad magad. Melyek állnak hozzád közel és miért?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Regényeket
és „szösszeneteket” szeretek a legjobban írni. Regényeket talán azért, mert ott
a történet és a szereplők az életem részeivé válhatnak, és ez jó érzés. Jó
érzés, amikor egy-egy szereplő szinte már valóságos számomra, amikor írás
közben izgulhatok azért, hogy minden úgy történjen, ahogyan kell, hogy a
történet végére mindenki boldog lehessen. Regényt írni számomra olykor olyan,
mintha nem is írnék, hanem olvasnék. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
„szösszeneteket” azért szeretem, mert lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy
zavaros érzést vagy akár gondolatot kiadjak magamból, tulajdonképpen akár azt
is mondhatnám, hogy terápiás célt szolgálnak nálam. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ahogyan kell.
Előfordult már, hogy valami nem a terveid szerint alakult? Ha igen, mit teszel
olyankor? Hagyod sodródni az eseményeket, vagy igyekszel visszaterelni mindent
az eredetileg eltervezett mederbe?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Előfordult,
nem is egyszer – szeretnek megviccelni a szereplőim. :) Ilyenkor hagyom, hogy
alakuljanak úgy a dolgok, ahogy a történet akarja, nem ragaszkodom az eredeti
elképzeléseimhez – igazából értelme sem lenne, volt már, hogy próbáltam, de
olyankor a történet megmakacsolta magát, és akárhogy akartam, képtelen voltam
írni. Ha megadom magam neki, akkor szépen történik tovább. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Milyen témákkal
foglalkozol? Van olyan, amiről sosem írnál?
<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt
hiszem, nem is annyira a témákon, mint inkább az érzéseken van nálam a
hangsúly. Érzésekről szeretek írni, és magukhoz az érzésekhez jönnek a
történetek, amelyek bármilyen témát megragadhatnak, ami éppen illik hozzájuk,
olykor egy-egy történetbe több téma is belefér – bár jelenleg romantikus
történeteket írok, ebből adódóan a legfőbb témám a szerelem és annak
sokszínűsége. De írtam már életről és halálról (erről a párosról elég gyakran
és elég sokat), az emberben rejtőző sötétségről, a fantázia mibenlétéről… és
tulajdonképpen egészen hosszan sorolhatnám.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
tudom, van-e olyan, amiről sosem írnék. Jelenleg elég sok olyan téma van, amit
egyáltalán nem érzek közel magamhoz, de idővel lehet, hogy pont ezek a témák
foglalkoztatnak majd – azt hiszem, ez kiszámíthatatlan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már említetted a
romantikát, térjünk akkor rá az írásaidra. Legelső publikált regényed a sokak
által szeretett <i>Papírszív</i>, mely egy
mai magyar környezetben játszódó romantikus történet, megfűszerezve egy kis
misztikummal. Mesélj róla egy kicsit! Hogyan, mi által jött az ötlet? Miért
pont magyar környezet? Hogyan születtek meg a karakterek? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fellelhető esetleg egyezés
bizonyos karaktertulajdonságok és a tieid között, vagy igyekszel mellőzni
ezeket?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
teljesség (és az igazság) kedvéért: a <i>Papírszív</i>
csak Kiaként az első publikált regényem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igazából
ez a regény egy kísérletként indult, bár a lehetőség a folytatásra az elejétől
kezdve megvolt, de nem voltam benne biztos, hogy alkalmas vagyok ilyen jellegű
történetek írására. Ezt próbáltam kideríteni, mikor elkezdtem írni a <i>Papírszív</i>et. Korábban más jellegű
regényeket írtam, azokban is előfordult ugyan romantika, de soha nem csak azon
volt a hangsúly, sőt… Érdekelt, hogy vajon képes vagyok-e egy szerelem
kibontakozását a maga mélységében ábrázolni – úgy, hogy legyen benne humor
(lehetőleg jó sok) és valamennyi misztikum (ez nálam igazából elengedhetetlen,
bár egyszer szeretnék valami olyasmit is írni, amiben egy cseppnyi misztikum
sincs), illetve, hogy képes vagyok-e igazi, hamisíthatatlan szórakoztató
regényt írni, olyasmit, ami nem elgondolkodtatni akar, ami nem szomorú vagy
éppen nehéz érzésekkel van teli, hanem épp ellenkezőleg: ami megmelengeti az
ember szívét, ami kikapcsol, amitől az olvasó úgy érzi, hogy élni szép.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
<i>Papírszív</i> alapja egy pár évvel
ezelőtti ötletem, egy mese, amit egy másik történetbe akartam bedolgozni, amit
végül mégsem írtam meg. A mese viszont megmaradt bennem, fel-felmerült olykor,
míg végül a <i>Papírszív</i>ben – kicsit
módosítva – megtalálta a helyét. Mikor eldöntöttem, hogy igazi romantikus
regény írásába kezdek, az egész adta magát, ahogy aztán minden más is: a gúnyos
stílussal megáldott, nyers könyvesboltos férfi, aki kisegítőként diákmunkást
alkalmaz, egy lányt, aki odavan a könyvekért (ráadásul különös kapcsolatban is
van velük), a nagy korkülönbség, az, hogy elsőre mennyire különbözőek, holott
igazából mégis egyformák ők ketten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
magyar környezetet igazából azért választottam, mert Magyarországon élek,
Magyarországot ismerem, így biztos lehettem benne, hogy a környezet ábrázolása
hiteles lesz. (Írtam már nem Magyarországon játszódó történetet, rengeteg
kutatással járt, és még így sem vagyok benne biztos, hogy hiteles lett, mert
kis országunkat csak egyetlen egyszer hagytam el, akkor is csak Erdélyig
jutottam, igazság szerint nem akartam még egyszer ugyanabba a hibába esni, és
hát a kutatás sem tartozik az erősségeim közé.) Illetve bennem volt az is, hogy
ha egyszer magyarul írok, és imádom a magyar nyelv szépségét, árnyalatit, akkor
miért játszódjon külföldön a regény? Tudom, hogy manapság sokak számára az
talán divatosabb, megnyerőbb, de úgy éreztem, hogy ha a történet Magyarországon
játszódik, akkor sokkal közelebbinek, valósabbnak érezhetem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
szereplők adták magukat, bár ezt fentebb már említettem. Egyetlen karakteren
sem kellett gondolkodnom, ahogy megvolt az alap, minden jött magától
folyamatosan. Egyezés a karaktereim és köztem elég sok van, bár erre nem
törekedtem szándékosan, igaz, az ellenkezőjére sem. Hagytam, hadd jöjjön úgy,
ahogy jönni akar, megvártam, míg a szereplők szépen lassan megmutatják magukat,
aztán pedig rájöttem, hogy bizonyos tulajdonságaik akár az enyémek (vagy éppen
fiatalabb önmagaméi) is lehetnének.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A történetben több
konkrétum is szerepel, gondolok itt filmekre, zeneszámokra, előadókra vagy
könyvekre. A <i>Papírszív </i>esetében
például egy regény igen fontos szerephez jut. Először volt meg az alapötlet a
fejedben, amihez kerestél egy ide illő történetet, vagy a történet köré írtad a
regényt? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igazából
talán egyik sem. Mikor elkezdtem írni a történetet, még nem tudtam, hogy annak
a bizonyos regénynek ilyen fontos szerepe lesz, tulajdonképpen azt se tudtam,
hogy szerepe lesz, aztán ahogy alakult a történet, egyszer csak adta magát,
mondhatni belekívánkozott ez a regény – talán azért, mert az egyik kedvenc
történetemről van szó. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A regény tulajdonképpen
egy trilógiának az első része, amit két szívregény követ, az <i>Üvegszív </i>és a <i>Kőszív, </i>melyek érdekessége, hogy a <i>Papírszív</i>ben megismert Adrián testvéreiről szólnak. Miben
hasonlítanak, illetve miben különböznek ezek az első történettől? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amiben
egyértelműen hasonlítanak, az a történet felépítése: mindegyik regénynél
fejezetenként előbb a női, majd a férfi főszereplő szemszögéből követjük az
eseményeket, és a történet végén az epilógus már a következő regényt vezeti
elő. Aztán mindegyiknél elég hasonló a történet íve, a történetvezetés, ez
tulajdonképpen hibaként is felróható számomra, hiszen ez kiszámíthatósághoz
vezet. Nyilván hasonló a stílus, bár azért ebben már vannak eltérések is –
attól függően, hogy a szereplők és maga a történet mit enged meg, például az <i>Üvegszív</i> sokkal inkább lírai, ezáltal
pedig komolyabb (talán helyenként még a drámai sem túlzás), mint a <i>Papírszív</i> vagy a <i>Kőszív</i>, aztán eltérő a humor is, ez is leginkább a szereplőkhöz
igazodik. Mindenhol más az alapszituáció, így mások a konfliktusok is, amitől
aztán nem egyforma az sem, hogy mennyire izgalmasak (vagy éppen nem) a
történetek. Tulajdonképpen elég hosszan lehetne elemezgetni a hasonlóságokat és
különbségeket…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igazából
leginkább érzésre írok, így aztán hagyom, hogy a történet és a szereplők
vezessenek, nem törekszem arra, hogy minden más legyen a történetekben, de
nyilván arra sem, hogy ugyanolyanok legyenek, hagyom, hogy úgy szülessenek meg,
ahogyan akarnak, és ha akad hasonlóság, azt elfogadom, és bízom benne, hogy nem
annyira számottevőek, hogy zavaróak legyenek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van a három történet
közül kedvenced, vagy mindegyikkel ugyanúgy érzel? Mit tapasztaltál, hogy
vannak ezzel az olvasók, és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Magam
sem tudom, igazából mindegyik történetet szeretem. Számomra mindegyik regény
más, más a hangulatuk, más nyomokat hagytak bennem, de (vagy talán éppen ezért)
ugyanúgy közel állnak a szívemhez. Ha nagyon muszáj lenne kedvencet
választanom, akkor az <i>Üvegszív</i>et
választanám – valamiért azt szerettem a legjobban írni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
olvasók kedvence a három regény közül a <i>Papírszív</i>
és a <i>Kőszív</i>, hogy miért, azt nem
tudom – vannak tippjeim, de egyik sem biztos, erről igazából az olvasókat
kellene kérdezni. :) Bár azért hozzátartozik, hogy sokan mondták azt is, hogy
az a kedvenc, amit éppen írok, de azt is, hogy mindegyiket egyformán szeretik.
:)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a helyzet a
karakterekkel? Ki(k) áll(nak) hozzád a legközelebb, és miért? És az
olvasóknak? <i> <o:p></o:p></i></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Adrián
a kedvencem, talán azért, mert ő volt az első, aki megszületett bennem. Meg
nagyon bírom a gúnyos, mogorva és nyers stílusát. :) De egyébként minden
szereplőt egyformán szeretek, elég hosszú időt töltöttem mindegyikükkel, jól
megismertem őket, így aztán közel kerültek hozzám – ha nagyon muszáj lenne,
persze itt is tudnék sorrendet felállítani, de nagyon apróságokon múlna csak,
hogy kit helyezek előrébb.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
olvasóknak Krisz a nagy kedvence – gondolom, részben azért, mert mégiscsak ő a
történetek legviccesebb karaktere. A lányok közül pedig Léna, talán azért, mert
ő egyszerre határozott és mégis nagyon ártatlan, kedves szereplő.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azóta újabb történetek
születtek, melyek tulajdonképpen folytatásai az eredeti trilógiának, hiszen az
ott megismert egyik igen fontos mellékszereplő gyerekeiről szólnak. Amikor
belekezdtél a Papírszívbe, tervben volt már, hogy megírod az ő történetüket is?
<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem,
egyáltalán nem. Fogalmam sem volt róla, hogy a történet egésze végül ennyire
szövevényessé válik majd. Eleinte úgy voltam vele, hogy egyáltalán lássuk meg,
megy-e, ha igen, akkor jöhet a trilógia, de az, hogy ebből aztán még egy
trilógia lett, engem is meglepetésként ért. :)<b><o:p></o:p></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha jól tudom, néhány
kiegészítő történet is született az idők során, egyik a Szívtől-szívig Fannival
a középpontban, másik az Éjmélyi mesék, ami szorosan kapcsolódik Abigél és Iván
történetéhez (Szívmély), illetve aki figyelemmel kíséri a blogodat, sok mást is
találhat. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor merült fel a blog
gondolata? Már régebb óta szerettél volna egy saját kuckót, vagy ahogy íródtak
a történetek, adta magát a dolog? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Aki még nem ismerné az
oldalt, mi mindent lehet ott találni? :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
blog gondolata valahol a <i>Papírszív</i> első
pár fejezete után merült fel bennem. Nem terveztem, hogy blogot fogok indítani,
mert akkor még azt sem tudtam, hány történetet fogok írni Kiaként (végül is
csúfos kudarccal is végződhetett volna ez a próbálkozás), de a <i>Papírszív</i> rögtön az elején elég népszerű
lett, és ezzel együtt többen is feltörték a történetet, ezáltal pedig tele
lettem üres kritikákkal, ami eléggé lehangolt. Mindig lelkesen láttam, hogy
nőtt a kritikák száma, aztán kattintás és… semmi, persze azért annak örültem,
hogy sokan kíváncsiak a folytatásra, tulajdonképpen ezért is indítottam el a
blogot: így a türelmetlen olvasóknak nem kellett várnia az adott fejezet
engedélyezésére, a blogon olyankor már lehetett olvasni. (Megjegyzem, ennek
ellenére a mai napig vannak üres kritikáim, de már megedződtem, ezért ha nőtt
is a kritikák száma, nem számítok rögtön arra, hogy valaki írt, így aztán nem
ér csalódásként, ha tényleg üres sorok néznek rám vissza a monitorról és
tisztán csak örülhetek annak, hogy valaki annyira várja a folytatást, hogy még
a történetet is feltöri érte. :))<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
blogon rengeteg mindent lehet találni. Elsősorban persze magukat a
történeteket. :) Aztán mindegyik regényhez tartozik egy könyv-, film- és
zenelista (némelyikhez vers- és/vagy színdarablista is). Az összes történetben
elég sok utalás szerepel könyvekre, filmekre, zenékre (legtöbbször nem
konkrétan), így jó ötletnek tűnt ezeket összegyűjteni, hátha valaki érdekesnek
találja majd. (Illetve feldob a gondolat, hogy valaki talán így talál rá egy
lehetséges kedvencre. :))<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
listák mellett, bár nem mindegyik történetnél, de vannak extrák is, amelyekben
(leginkább) kis szösszenetek kaptak helyet – ezek legtöbbször egy-egy jelenetet
mutatnak be nagyon röviden más szemszögből, mondhatni kiegészítések, bár
nélkülük is teljesen egész minden történet. Ugyanilyen kiegészítés a <i>Szívdobbanások</i> is, ami a szereplők
későbbi életéből egy-egy kiragadott pillanatot jelenít meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
blognak van még egy galériája, ahol többek között olyan fotók kaptak helyet,
melyek leginkább emlékeztetnek engem a szereplőkre, illetve olyan képek,
amelyek pedig az olvasók elképzeléseit mutatja meg. Akadnak még hangulatképek,
amelyeknél nem annyira a szereplőkön, mint inkább a fotók hangulatán van a
hangsúly. Végül pedig egy külön lapon összegyűjtöttem az olvasók által
készített rajzokat, alkotásokat is, mert hihetetlenül boldoggá tesz, hogy
vannak. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(Valamint
van egy e-book fül is – korábban a regényeket letölthetővé tettem, de az az
igazság, hogy szeretném őket átnézni, kijavítani, ahol szükséges, kiegészíteni vagy
éppen kurtítani, így a letöltés most szünetel, és majd csak akkor fog újra
élni, ha már kijavítottam a történeteket.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az oldal kinézete,
stílusa szép és egyszerű, a szó jó értelmében, viszont aki figyelemmel kísér,
tudhatja, hogy nem ez volt az első verzió. Miért érezted fontosnak a váltást?
Elégedett vagy a mostani kinézettel? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
váltás leginkább mindig azért vált szükségessé, mert nőtt a történetek száma.
Ezért módosítottam többször a fejlécet (bár volt, hogy csak azért, mert újra
vágytam :)), illetve ezért váltottam a felső menüsorról az oldalsó menüsorra,
valamint magát a menü összetételét is ezért változtattam többször. Eleinte nem
volt zsúfolt, ha minden történet külön pontot kapott a listákkal együtt, most
viszont már érzésem szerint az nagyon sok lenne, így muszáj volt összébb
rendezni, szűkíteni. Maguk az alapszínek viszont mindig megmaradtak, azokat
nagyon szeretem, és úgy érzem, illenek a történetekhez, bár, hogy miért, arról
fogalmam sincs. :) A mostani kinézettel abszolút elégedett vagyok – és bízom
benne, hogy rendezett és átlátható minden.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A szívregények, ha
fogalmazhatok így, nagy népszerűségnek örvendenek – jogosan – az olvasók
körében, ami nem csupán a véleményekben mutatkozik meg, hanem hogy egyrészt
márciusban kiemelt lettél a Merengőn, amihez ezúton is gratulálok, másrészt a
karakterek megihletik a művészlelkű olvasókat is, hiszen jó néhány rajz is
készült már a történetekhez. Milyen érzés? :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm
szépen, nagyon meghatott (és meglepett), mikor a kiemeltek között találkoztam a
történetemmel. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy
milyen érzés? Igazából leírhatatlan. Keresgélhetném a szavakat és
megközelíthetném ugyan az igazságot, de ténylegesen nem fejezhetném ki, hogy
mennyire sokat is jelent nekem, hogy a történeteim ennyire hatással vannak
másokra. Ez… igazából hihetetlen számomra, ugyanakkor hatalmas megtiszteltetés.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Erre
hadd reagáljak én is, ha megengeded. Hatással vagy. Én csupán a magam nevében
beszélhetek, de a történeteid teljesen beszippantanak és elvarázsolnak. Én
alapból eléggé szkeptikus típus vagyok, (már-már túlzott) óvatossággal állok
mindenhez, és ebbe erősen beletartoznak a másik nem képviselői is, viszont a
Szívregényeket olvasva képes vagyok ezeket félretenni és egyszerűen elmerülni
az érzésben, amit a történetek nyújtanak. :) <o:p></o:p></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon szépen köszönöm,
elmondhatatlanul örülök, hogy így érzel. :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba kerültek
az olvasóid, mennyire befolyásolnak a kapott vélemények? Volt már olyan
esetleg, hogy változott a történet az ő hatásukra? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nehéz
kérdések, mert annyira együtt haladunk, hogy úgy gondolom, sokszor
akarva-akaratlan is befolyásolnak. Szeretem, mikor egy olvasó kérdez vagy
megosztja velem, hogy mit nem ért, esetleg mire kíváncsi, mert így sokszor
rádöbbenek, hogy valami kimaradt, valami bővebb kifejtésre szorul, vagy éppen
olyasmi, ami nekem egyértelmű, magyarázatot kíván. Illetve ahogy arról olvasok,
hogy ki mit gondol az adott fejezetről, kinek hogy tetszett, az nagyon sok
gondolatot ébreszt bennem, ezekből pedig előfordul, hogy ötletek születnek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Más
értelemben véve pedig egyértelműen befolyásolnak: nagyon boldoggá tesznek – ha
boldog vagyok, felpörgök, ha felpörgök, akkor pedig villámsebességgel áradnak a
gondolataim, így aztán gyorsan haladok a történetekkel. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt
hiszem, kifejezetten olyan, hogy változott volna a történet, nem volt. A
történet mindig úgy alakul, ahogy akar, erre sokszor még én sem tudok hatással
lenni. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Szívregények lényeges
eleme, hogy minden embernek megvan a maga párja az életben, akivel
összetartoznak, és erre előbb vagy utóbb ők maguk is rájönnek, ami után
boldogan élnek tovább. Ez valahol eléggé idillikus, már-már mesés, nem? Neked
mi erről a véleményed? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt
hiszem, ez valóban idillikus és mesés, ugyanakkor szeretem azt hinni, hogy
tényleg így van. Talán naiv vagyok, talán csak túl élénk a fantáziám, de ha nem
is hiszünk a csodákban, nem várhatjuk, hogy valóra váljanak, így hát én úgy
döntöttem, hiszek bennük. :)<b><o:p></o:p></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mik a terveid a
továbbiakban? Vannak már ötleteid az írásra vonatkozóan? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Most
egyelőre azt tudom, hogy nagyon szeretném átolvasni és kijavítani az eddigi
történeteket, ha ezzel megvagyok (és remélhetőleg kibírom addig), szeretnék új
történetbe kezdeni – ha az marad, ami most motoszkál bennem, akkor bár
különálló történet lesz, de valamilyen szinten része az eddigieknek, szóval
akár új szív-regénynek is nevezhetem, vagy második generációs szív-regénynek.
:) Persze alakulhat máshogy is, előfordulhat, hogy más műfaj mellett döntök,
ami biztos, hogy valamit mindenképpen írni fogok. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban már
említettük, hogy a történetekben szerepelnek különböző zenei, könyv vagy filmes
utalások. Ezek tükrözik a te kedvenceidet, vagy ez csupán az adott karakterre
vonatkozik? Amennyiben utóbbi, mik a te kedvenceid? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elég
vegyes, szinte minden történetnél akad egy-egy személyes kedvencem is, bár a
legtöbb könyvet, filmet vagy zenét, amit említek, én magam is szeretem, igaz, nem
mindegyiket egyformán – egy-kettő olyan akad, amit a szereplők miatt
választottam, és én magam nem olvastam vagy nem ismerem olyan jól, de ez nem
túl számottevő.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy
mik az én kedvenceim? Filmeknél és zenéknél nem igazán tudok választani, elég
hangulatfüggő, hogy mit szeretek éppen vagy mihez van kedvem, így nincs
egyértelmű kedvencem, bár különböző filmzenéket bármikor tudok hallgatni, írás
közben pedig kifejezetten szeretek is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sorozatoknál
a <i>Csengetett, Mylord?</i> számomra örök
és megunhatatlan, bármikor képes vagyok bármelyik részt megnézni, illetve új
nagy kedvencem a <i>Fekete vitorlák</i>.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
könyveknél azt hiszem, van néhány, amit ki tudok emelni, bár nagyon-nagyon sok
könyvet szeretek. :) Verseket nézve egyértelmű kedvencem Pilinszky János, bármikor
tudom a verseit olvasni. Regényeknél Alkyoni Papadaki <i>A Hold színe</i> című művét szinte minden évben elolvasom egyszer vagy
kétszer, egyszerűen nem tudok vele betelni. James Clavell <i>A sógun</i> című regényét bár nem olvasom újra minden évben, de a
kedvenceim között tartom számon, ahogy Marina és Szergej Gyacsenko művét, az <i>Alekszandra és a Teremtés növendékei</i>t is.
Alice Hoffmantól és Sarah Addison Allentől gyakorlatilag mindent szeretek, bár
Hoffmantól különösen közel áll a szívemhez <i>A
tizenharmadik boszorkány</i> és a <i>Galambok
őrizői</i>. Megunhatatlan számomra Antoine de Saint-Exupéry <i>A kis herceg</i> című könyve, illetve
Eleanor H. Portertől <i>Az élet játéka</i>, utóbbit legszívesebben
mindenkinek a kezébe nyomnám, hogy „tessék, olvassátok és fontoljátok meg”.
Aztán nagyon szeretem a történelmi romantikusokat, főképp Julia Quinn és
Johanna Lindsey műveit, bár nem mindegyiket egyformán. Kedvenc íróim között
tartom számon Jane Austent is, nagyon szeretem a könyveit, aztán ott van
Charlotte Brontë <i>Jane Eyre</i> című műve,
amit szintén majdnem minden évben elolvasok, mióta felfedeztem magamnak. És azt
hiszem, jobb, ha most abbahagyom, mert ha belelendülök, a végtelenségig tudom
folytatni a sort… :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az egyik karaktered nagy
Harry Potter rajongó, állítása szerint: „Perselus Piton az egész történetben az
egyik legkedvesebb karakterem”. Ez vonatkozik rád is?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vonatkozik.
:) Nagy HP-rajongó vagyok (olyannyira, hogy réges-réges-régen írtam HP-s
ficeket is), Perselus Piton pedig valóban az egyik legkedvesebb karakterem a
sorozatból. (Mind a könyveket, mind a filmeket nézve.) Igazából róla is írtam
már. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">De jó, újabb Harry
Potter rajongó. Van kedvenc köteted, és ha igen, miért az? Mennyire tetszettek
a filmadaptációk? Piton karakterén kívül kiket kedveltél még, és kik azok a
szereplők, akiket nem szívleltél? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
harmadik és az ötödik kötet a kedvencem, a harmadik azt hiszem, Sirius és Lupin
miatt, az ötödiknek szeretem a hangulatát. Alapvetően tetszettek a filmek, bár
a könyveket sokkal-sokkal jobban szeretem. A filmek nagyon sok mindent nem
adnak vissza, én elég sok mindent máshogyan képzeltem el, és bevallom, Daniel
Radcliffe sem a szívem csücske, nekem ő nem igazán jó Harry.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pitonon
kívül nagyon szeretem még Siriust, Lupint, Dumbledore-t, McGalagony
professzort, Fredet és George-ot, és még hosszan sorolhatnám, igazából nagyon
sok szereplőt szeretek, de tagadhatatlanul ők állnak hozzám a legközelebb. Akit
a legkevésbé szerettem, az Umbridge, bár szerintem ezzel sokan vagyunk így,
illetve Rita Vitrol. Akadnak még, akiket annyira nem szeretek, de őket valahogy
mégis jobban el tudtam fogadni, szóval nem emelném ki őket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a véleményed a
történet befejezéséről? Voltak az utolsó könyv megjelenése előtt elképzeléseid
a végét illetően? Mennyire egyeztek azok a Rowling által íródottal?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
hetedik kötet nem tartozik a kedvenceim közé, nemcsak azért, mert sokan
meghalnak (köztük sok kedvencem is), hanem azért is, mert számomra kicsit már
túlságosan is komor – persze megvan a győzelem, de én nem éreztem
felszabadulást, és ez hiányzott. Ennek ellenére persze ezzel együtt egész a
történet, és érthető az is, miért ilyenre írta Rowling, csak én valahogy többet
vártam, feloldozást, megkönnyebbülést, és ezt csak részben kaptam meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kifejezett
elképzeléseim nem voltak – bár sajnáltam, hogy a történet jó része nem az
iskolában játszódik, nekem hiányzott az a környezet, illetve sok volt számomra
az „üresjárat”.<span style="background-color: white;"> <o:p></o:p></span></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16px; line-height: 18.4px;">Amit reméltem, hogy Pitonról kiderül, hogy igazából nem Voldemort oldalán áll, ez így is lett, és ennek örültem, bár a halála olyasmi, amit semmiképp nem így képzeltem volna, és igazából nem is nagyon szeretem, hogy így történt</span><i style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 16px; line-height: 22.72px;">, tulajdonképpen azt se, hogy egyáltalán megtörtént</i><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16px; line-height: 18.4px;">.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szabad megkérdezni,
milyen ficeket írtál? Időnként szoktál bennük nosztalgiázni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Rövidebb
novellákat írtam, a legtöbb kicsit komorabb hangulatú, elmélkedős történet
volt, illetve akadt egy-egy romantikusabb szösszenet is. Szereplők tekintetében
Piton, Sirius, Lupin, Dumbledore, Voldemort és McGalagony került nálam sorra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon-nagyon
ritkán előfordul, hogy egyikbe-másikba beleolvasok, de igazából ma már túl sok
hibájukat látom. Az egyetlen, amiről úgy gondolom, hogy tényleg jól sikerült,
egy pár évvel ezelőtti Kívánság Üstre írt SSHG. (Ha esetleg valakit érdekelne:
a történet </span><a href="http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=99897"><i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">itt</span></i></a><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
található.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Végezetül, üzennél
valamit az olvasóidnak? :) <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm,
hogy vagytok. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm
szépen, hogy elfogadtad a felkérésünket, nagy-nagy örömömre szolgált
közelebbről is megismerni téged. További sok sikert kívánok neked az élet
minden területéhez! :)<o:p></o:p></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright<o:p></o:p></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon szépen köszönöm
a lehetőséget, megtiszteltetés volt számomra és nagyon hálás vagyok érte.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm, és én is sok
sikert kívánok neked! :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kia<o:p></o:p></span></i></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-47381023936007548472016-01-05T19:09:00.000+01:002017-01-10T18:02:13.902+01:00Interjú Gigi685-tel<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Következő alanyommal egy igen hosszú utat jártunk
be, előbb én, aztán ő tűnt el. De végül csak összefutottunk újra, hogy mérlegre
tegyük az utolsó simításokat, ami még az interjújából megmaradt.</span></b></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Fogadjátok szeretettel Gigi685-öt, aki leginkább a
Berci történeteivel vált híressé az Olvasók körében, hogy aztán később
részesévé tegye a rajongókat egy trilógiának. Elmondása szerint a Berci és a
haverok egy kamasztörténetnek indult, de bizton állíthatom, hogy kamaszok és
nem kamaszok is gyöngyszemre bukkanhatnak benne. Gigivel orosz irodalomról,
fantasy könyvekről, és természetesen Berciről, fő karakteréről beszélgettünk.
Nem utolsó sorban jegyzem meg, hogy általa ismerkedtem meg olyan szavakkal,
mint a „netfightolás” és a „hájpolás” Aki már tudja, mit jelentenek,
rokonlélekre talál Gigiben. :D Ha valaki nem lenne képben, az interjúban minden
kiderül!</span></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></b><br />
<a name='more'></a><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></b></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Milyen
szavakkal jellemeznéd magadat?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Remek,
a legnehezebb kérdés. :D Anyámat idézve (aki meg a Harry Potterből idézett,
amikor ezt mondta), „lelkem sajnos oly száraz, mint a pergamen, amelyre
szeretett könyveimet nyomtatták” (legalábbis az hiszem, hogy így van, ő
pontosan mondta :D). Ez valahogy így is van. Meg nem tudom, mit írjak még…
Tizenhét éves vagyok, Pesten élek, magyar-töri tagozatos osztályba járok, most
leszek tizenkettedikes, és orvos akarok lenni, ha nagy leszek. Az első, amit
sokan megjegyeznek rólam, hogy milyen magas vagyok (173 centi, szóval azért nem
verem le a felhőket, ha az utcán sétálok, és nem kell kifúrni a plafont se
otthon, hogy elférjek, de vannak, akiknek ez nagyon magasnak számít). Azon
kívül, ilyen fura répavörösre van festve a hajam most már majdnem két éve,
nagyjából azóta, hogy feltöltöm az írásaimat Merengőre vagy Imagine-re, ami
igazából tök véletlen, de akár jelképes is lehetne.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Nem
akarom azt írni, hogy olvassa el az írásaimat, aki meg akar ismerni, mert az
illető ránéz a Bercire és szörnyethal, de az az igazság, hogy azokból tényleg
átjön valamennyire, hogy milyen ember vagyok. Általában én vagyok az irritáló,
kellemetlenkedő bontóelem a társaságokban, aki rossz vicceket és unalmas
természettudományos tényeket puffogtat, és mindig nagyon nagy hanggal és
szívesen adja elő a rossz, de szerinte nagyon tuti meglátásait a többiek életéről,
mindenki nagy örömére.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Oké,
ezek nem lettek szavak, de ezek az égetően fontos információk rólam.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Hogyan
állsz neki egy történet megírásának?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Kitalálom
a történetet, aztán amikor nem bírom tovább, hogy ne írjam le, elkezdek
tervezni, elnevezem a karaktereket, kitalálom, hogy hány fejezetes legyen, vagy
hogy esetleg folytatásos-e. Általában azt szoktam mondani, hogy amíg az első
fejezet nincs meg teljesen a fejemben, és nem látom magam előtt az első
mondatot legépelve, még nem kész a történet arra, hogy megírjam, de
alapjáratban nem szoktam sokat várni velük.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Elért
már téged is az „írói válság”?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Ilyen
szempontból elég szerencsés vagyok, mert egyrészt sokat tudok írni, másrészt
gyorsan (a minőség egy más téma, azt ne fejtegessük :D). Sokaktól hallom, hogy
egy bizonyos érzelmi állapot kell ahhoz, hogy írjon, általában a szomorúság,
mert a bánatból tud a legtöbbet meríteni, de én nem vagyok ilyen. Általában, ha
van rá időm, úgy írok, mint egy gép. Van egy kis tervem, tudom, mikor minek
kell következnie, azt megpróbálom átérezni meg időközben javítgatni a hibákat,
és általában megyeget. Persze, vannak napok, amikor egyáltalán nem akarok írni,
akkor nem is erőltetem. Most júliusban megcsináltam a NaNo Camp-et ötvenezer
szóval, mert tudtam, hogy amikor amúgy lenne - novemberben -, nem fogok ráérni.
Ott az elején nagyon lelkes voltam, de az utolsó pár nap már gyötrelem volt, és
kábé legalább annyit szidtam Twitteren az írásomat, és könyörögtem magamnak
térden kúszva a Berci és a haverok 4-ért, mint amennyit ténylegesen írtam. De
meglett, ráadásul négyezer szóval el is számoltam, szóval véletlenül magasan
túlteljesítettem, és utána pár nap pihenés után megint kívántam vissza az
írósdit, szóval ez se nevezhető igazán válságnak.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Remélem,
ez csak azért van, mert éretlen vagyok, és az érettségi idejére megtalál, mert
pihenni akarok. :D</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Milyen
könyveket olvasol a szabadidődben? Melyik az, amelyik különösen kedves a
szívednek?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Mostanában
Imagine-es feltöltéseket és kötelezőket, mert ha van is szabad időm, inkább
írok, mint olvasok, de vannak azért örök nagy kedvenceim, és igazából rájöttem,
hogy mindkét regény, amit megemlítenék, orosz és modern, szóval ezzel nagyjából
behatárolható a dolog. :D Az egyik Szolzsenyicintől a Rákosztály, ami az örök
kedvenc regényem. Imádom a hangulatát, a témákat, amiket boncolgat, és imádom,
hogy egy olyan klasszikus, ami nem arról szól, hogy milyen okos az író és
milyen szép kifejezéseket ismer, hanem tényleg emberekről meg nagyon értelmes
társadalomkritikáról, és amellett, hogy eszméletlen nyomasztó az egész, olyan
hangulata van, hogy az ember nem tudja nem olvasni. És külön szeretem, hogy
olyan kérdéseket vet fel, ami érdekes lehet minden kor orvosának, én meg idén
felvételizek az orvosira (amit mondjuk akkor még nem is gondoltam volna, amikor
a regényt olvastam, de így utólag emiatt is érdekes).</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">A
másik Szergej Lukjanyenkótól az Őrség-trilógia (tetralógia?), ami az első
gondolatom, ha meghallom azt a kifejezést, hogy ’urban fantasy’. Márpedig
eléggé csípem az urban fantasyt. Az egész sztori hihetetlenül laza és stílusos,
és valami olyasmi hangulatot fog meg Moszkvából, ami nagyon erősen megvan
Budapesten is (mondjuk még nem jártam Moszkvában, hogy őszinte legyek).</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Miért
pont Magyarország? A történeteid javarésze ott játszódik.</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Tény,
hogy az Antarktiszt választani sokkal hipszterebb lett volna, de itt élek,
szóval... miért ne? :D Sok sztorit olvastam már, ami egyszerűen nem volt jó, és
nem feltétlenül azért, mert annyira rosszul lett volna kitalálva, hanem azért,
mert semmi személyesség nem volt benne. Amikor olvasás közben meg tudod
saccolni, hogy az író átlagban hány Gossip Girl epizódot nézett meg az
időszakban, amikor kiagyalta a történetet, az nem jó (főleg, ha a Dan és Serena
családjáról szóló részeket nézte, amikor nem is történik semmi). Persze vannak
nagyon jól megírt angol neves és helyszínes történetek, de én ezt mindig is egy
kicsit távolságtartónak éreztem, mintha egy szinten képzelt benyomásokat
sugallna a történet olyan helyekről, amit az író filmekben látott vagy könyvben
olvasott. Magyarországot úgy írhatom meg, ahogy csak akarom, semmin nem kell
külön görcsölni. A saját környezetemet megírva könnyen lehetek kritikus, ami
egy amerikai helyszínt megírva csak majmolás lehetne. Eleve sok utalást teszek
kifejezetten magyar dolgokra, jelenségekre, ahogyan egy amerikai film vagy
sorozat és tele van popkult-utalásokkal, és ez sokkal színesebbé-szagosabbá
teszi a dolgot, mintha általánosságokban kellene írnom a történetem hátteréről.
Szerintem Magyarországot (Pestet, valljuk be) sokkal jobban át tudom adni, mint
egy képzelt placcot. Ráadásul Pestnek pedig (nem a belvárosnak, hanem a ronda,
panelházas résznek) döbbenetesen menő és érdekes hangulata van, olyan, ami
jellegzetes, és tök jó háttér mindenhez. Nem biztos, hogy én jól csinálom, vagy
hogy az a tuti, amit én mondok, de én mindenkinek azt mondanám, hogy próbálja
meg a magyar helyszínt. Annyira lehetne hájpolni Budapestet, ha egy kicsit
rásegítenénk!!!</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">(Nem biztos, hogy értem a
„hájpolni” kifejezést, de Gigi olyan érzéssel írta bele a válaszába, hogy
eszemben sincs vitatkozni. :D)</span></b></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">A
Berci-történetekhez honnan merítetted az ötletet?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Magához az ötlethez nem kellett eszméletlenül
kreatívnak lennem. Úgy kezdődött az egész, hogy Berci tízedikes. Akkor én is
tízedikes voltam. Fiút akartam, mert nem szeretem a női főszereplős
történeteket, és ehhez egyáltalán nem is illett. Egy fél évvel lett idősebb
nálam, mert én eleve ’98-as vagyok, és ezzel az egyik legfiatalabbnak számítok
az évfolyamomon, és azt akartam, hogy Berci idősebb legyen, mint én. Azon kívül
szinte csak olyan helyeket írtam bele az egészbe, ahol már én is jártam.
Például az összes hely, ahol Berci valahogyan eltéved, olyan hely, ahol már én
is eltévedtem. Laurát leszámítva az összes szereplő olyan kerületben lakik,
amihez valahogyan tudtam kötni a saját barátaimat. A kóró, ahol Berciék
csöveztek a nagyszünetekben, ugyanígy létezik az én életemben, a legjobb
barátnőm nevezte el így, amikor kilencedikesek voltunk. De majdnem minden, ami
a Berciben iskolai fronton történt, valamilyen szinten egy valós sulis
élményem, vagy a nálunk általános iskolai közösségi élet része. A baráti
társaságot a saját barátaim inspirálták, igaz, egyik karakterre se volt igazán
komoly minta az ismerőseim közül. Gáspit inspirálta nagyon erősen nagyjából 2-3
fiú ismerősöm, és Berci az, aki a legjobban hasonlít rám az egészből. Meg nekem
is van egy húgom, akivel két év köztünk a korkülönbség, szóval csak egy kicsit
több, mint Kitti és Berci között, de az én húgom nem sokban hasonlít Kittire.
Szóval ezekben tényleg nem voltam valami kreatív.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">A koncepció már egy kicsit más dolog, mert azt
sajnos tényleg ki kellett találni. Először az volt, hogy adott egy nyomorult
srác, aki nem ismeri magát, nincs tisztában azzal, hogy mit érez és miért, de
szeretné kézben tartani az életét, és csodálkozik, hogy annak ellenére, hogy jó
mennek a dolgai, miért érzi folyamatosan pocsékul magát. Meg adott volt, hogy
ahhoz, hogy ez a probléma feloldódjon, valahogy fel kell nőnie, és varázslatos
módon belátnia mindent. De ez megtörténik majdnem mindenkivel a sztoriban, még
a főbb felnőtt szereplők is megragadtak a gyerekkorban (a mellékszereplő
pedagógusok többsége meg ki volt égve), ami a „gyerekes felnőttek”
szitkom-klisé szomorú kiforgatása akart volna lenni, de az ő szálukat valahogy
nem érzem 10/10-esnek. Mindenki életébe kitaláltam egy pontot, ami valahogyan
„felnőtté teszi”, de ezeket csak nagyon ritkán inspirálta olyasmi, ami velem
vagy a környezetemmel kapcsolatos, ezek inkább adódtak magából a sztoriból.
Nagyon sokszor az új ötletek onnan jöttek, hogy visszaolvastam a régebbi
fejezeteket, ha úgy éreztem, hogy „kiesek”, hátha nem varrtam el valami szálat,
vagy hátha van valami olyan erre vagy arra, ami írás közben nem jött le nekem,
de igazából simán segíteni tudja a sztorit.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Meg persze volt egy csomó zene, a legalapabb a
Diary of Jane a Breaking Benjamin-tól, ami az egész történet során folyamatosan
emlegetve van, és Berci vagy tízmilliárdszor meghallgatja. De a (fő?)
romantikus szál csomó nagy eseményét a Green Day Whatsername-jére találtam ki és
írtam meg (köztük Berci majdnem az egész trilógiában legprogresszívebb
felfedezését a második rész elején), aminek szintén eléggé helyzethez illő a
szövege is. Meg a Whatsername ihletett egy egész fejezetet a harmadik részből
is, és még tényleg nagyon-nagyon sok mindent. Az Offspring - Pretty Fly
for White Guy-jára találtam ki Berci és Gáspi csajozási kísérletét a
második rész végén - ami egy kicsit segített elfelejteni a borzalmas
osztálykirándulást, amin éppen voltam - és a harmadik rész vége felé sokat
segített a Space Oddity. Na meg Linkin Park - Waiting for the End adott egy
csomó löketet az utolsó részes melodrámának, köszönhetően annak, hogy ronggyá
hallgattam, amikor kórházba kerültem (ami szintén ihletett egy fontos részt!).</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Gondoltad
valaha, hogy ilyen hosszú lesz az az írás?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Hogy
ennyire, azon újra és újra meglepődök. :D De azt, hogy ezt emberek képesek
voltak végigolvasni, már őszintén képtelen vagyok elhinni, de minden
elismerésem nekik, mert a támogatásuk nélkül biztosan nem tudtam volna befejezni.
De igen, nagyjából a felétől kezdve ilyen hosszúra volt megtervezve. Az elsőnél
gondoltam még azt, hogy a részek tizenöt fejezetesek lesznek, aztán az első
húsz lett, a másik kettő huszonöt. De ezek világossá váltak már akkor, amikor
felvázoltam magamnak a cselekményt. És nekem a fejezeteim is hosszúak, főleg
itt, a Bercinél, ahol egy kicsit epizodikusak a dolgok, és lényegében minden
fejezet egy külön kis történet, ami általában le is zárul a végén. Igen,
Wordben nyolcszáz oldal, és kevesebb, mint másfél év alatt írtam meg az
egészet, ami nem rossz teljesítmény (főleg, hogy írtam mást is közben), de
valahogy természetesnek éreztem közben, hogy sokat írom, szinte észre se
vettem. Egyrészt, mert hetente frissítettem, és ez motivált, másrészt, mert nagyon
szerettem a sztorit (és szeretem most is), és élveztem kitalálni meg megírni,
még ha ez nem is jelenti azt, hogy tökéletes lett.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">A
női karakterekkel ezek szerint nem írsz szívesen? Könnyebb belehelyezkedni egy
fiú helyzetébe?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Nem
igazán arról van szó, hogy nem írok szívesen lányokról, mert mindig szeretem
azt képzelni, hogy szupererős női karaktereim vannak, és ha még ez nem is igaz,
a Berci pont egy olyan történet, amiben igenis voltak kemény csajok. Nem
feltétlenül Francira gondolok, mondjuk őt is végig erősnek éreztem, csak nem
keménynek meg nem minden esetben hősiesnek. De például Berci húga, Kitti
majdnem minden esetben marha erősen a kezében tartotta a dolgokat, és valahogy
úgy gondoltam, hogy ez így IC és máshogyan el se lehetne képzelni. Sok része
van a sztorinak, amit kifejezetten a lányok uralnak, és legalább annyira
szeretek lányokról is írni.<br />
Főszereplőnek viszont tényleg szinte soha nem választok női karaktert. A Bercit
simán meg lehetett volna írni Franci szemszögéből is, valószínűleg ugyanúgy
nézett volna ki, még az irritáló, okoskodó szóhasználatot is el tudtam volna
képzelni hozzá, de fel se merült bennem. Egyszerűen nem akartam, hogy a vége az
legyen, hogy Franci (vagy a mindenkori főszereplőm) én legyek, mert egy olyan
karaktert, akivel teljesen azonosítom magamat, nem lehet normálisan megírni,
ahogyan egy olyan karaktert sem, akivel valami nagyon lényeges dologban
különbözik a személyiségünk. Legalábbis szerintem. Nekem nem kényelmes, és nem
akarom, hogy amiatt ne legyen motivációm megírni az egészet, amikor lehetne
akár jó is, mert leragadok annál, hogy a főhős minden mondatát külön
átgondoljam, nehogy nagyon átüssön rajta az én beszédstílusom vagy
személyiségem. Szóval Bercit és a mindenkori fiú főhőseimet tudom kívülről,
kritikával nézni, és mégis lehetnek olyanok, mint „Gigi”, ahogyan Berci is
eszméletlen sok dologban hasonlít rám. Szerintem erre szükség van ahhoz, hogy
másoknak is élvezhető legyen a történet, és nekem is érdekes marad, mert
kizárólag saját magamról értekezni nem szeretnék, és az nem is érdekelne
senkit. Kell a távolság, és ez az a távolság, amit szeretek megtartani a
szereplőmről, és nem is kényelmetlen, mert amúgy is ki a fene nem szeret az
ellenkező nemről gondolkozni?</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Illetve
akkor kellemetlen, amikor egy romantikus jelenetet írok, mert ott persze, hogy
a csajjal azonosítom magamat, vagy inkább senkivel se. Szerintem ott feltűnő
is, hogy leginkább csak az érzésről írok, és ha valami fizikai dolgot említek,
majdnem mindig többes számban beszélek róla. Személyesen azt, hogy Bercinek
milyen volt átdugni a nyelvét az aktuális csaja szájába csak ilyen bájosan, a
pszichológia síkján mozogva részletezem (de ezek általános dolgok mondjuk, nem
feltétlenül csak a Bercire, hanem minden írásomra vonatkoznak).</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Ezek
szerint Berci úgymond veled együtt „nőtt fel”. Javítanál valamit az akkori
írásodon, az első fejezeten mondjuk?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Ó,
persze, szívem szerint az egész első részt teljesen átírnám. :D Az elején még
nem volt meg a történet stílusa, és sokkal kevesebb vicc működött benne, mint a
másik két részben. Ami egy humorosnak szánt történetnél azért elég szívás. Az
első fejezet szerintem egyike a legunalmasabbaknak, én biztos nem olvasnám el a
történetet utána, ami elég nagy baj. Szóval biztos, hogy utólag kivenném belőle
a legeslegelejét, vagyis azt, hogy otthon szenved és Kittivel veszekszik, aztán
elindul találkozni a barátaival. Azzal indítanék, hogy Berci már a Parton van,
és vár a többiekre, a nyafogást meg közbeiktatnám. Akkor mondjuk azt a részt is
át kellene variálni, de legalább az egész találkozás hosszabban történne, és az
talán még jót is tenne neki. Meg többet dumálnának egymással, mint hogy csak
isznak, aztán képszakadás, talán mászkálnának is, és lehet, hogy akkor Berci
csak a második fejezetben kezdené az iskolát és találkozna Laurával.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Ja,
és tetszik ez az „együtt nőttem fel Bercivel” szóvirág, mert lényegében igaz.
:) Mondjuk majdnem semmiben nem hasonlít a „történetünk” egymásra, de ő is
sokat változott, én is sokat változtam, és határozottan a hozzám legközelebb
álló nemlétező dolog lett. :D</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Mennyiben
változott meg a stílusod?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Szerintem
elég megnyitni egy bármilyen fejezetet a Berci első és harmadik részéből, hogy
feltűnő legyen, hogy nagyon sokat. :D Legalábbis remélem, mert az elején nem
tudtam fogalmazni. Sokszor gagyik voltak a viccek (mármint gagyibbak), és Berci
stílusa szörnyen idegesítő volt. Majdnem minden második mondata ilyen
kilométeres, többszörösen összetett, dögunalmas okoskodás, és ezt nem foghatom
rá arra, hogy Berci eleve egy intelligens valaki, legalábbis egy olyan ember,
aki törekszik arra, hogy szépen és választékosan beszéljen, mert ez csak egy valamilyen
lett; nagyon megakasztó. Talán a harmadik részre lett nagyjából oké a
nyelvezet; ott mintha normálisabbak, egyszerűbbek lennének a mondatok. Persze,
visszanézve mindenki fogja a fejét a saját régi írásain, de én csodálkozom,
hogy azok, akik olvasták a történetet, meglepődtek, amikor valahol a második
rész feltöltése közben előjött, hogy még csak tizenöt éves vagyok (voltam, mert
azóta azért eltelt valamennyi idő :D), mert az első rész stílusa tényleg nagyon
rossz volt. A másik kettővel igazából ki vagyok békülve, de úgy éreztem, hogy
sok helyen elég kesztyűs kézzel nyúltam a dolgokhoz. Lehetett volna
polgárpukkasztóbb is, de nem bánom, hogy végül úgy írtam meg őket, ahogy. Azt
hiszem, talán annyi változott a stílusomban, hogy szélsőségesebb lettem. Aki ismeri
más írásaimat is, az talán tudja (vagy érzi), hogy szeretem a groteszket, meg
hogy lényegében az a „műfajom”, és talán az utóbbi fél évben jobban eltolódtam
ebbe az irányba. Néha még erőltetett humorkodás nélkül is kibírom, ami régebben
nehezebben ment, de azt is csak akkor, ha pályázatra írok, vagy ha tényleg csak
novelláról van szó.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Vannak
még hasonló történetek a tarsolyodban?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Mármint
kamaszos sztorik? Persze, hogy vannak, de nem akarok „tiniromantikusos arc”
lenni, amikor a Berci előtt még csak nem is gondoltam rá. Nem azért, mert nem
érzem magamat csillogóan intelligensnek, ha tinisztorit írok, és hogy az a tuti
ember, aki arra idealizálja magát, hogy csak klasszikusokat olvasson, mert csak
az méltó az összetett érzelmi világához (persze szíve joga). Szóval nem
elzárkózni akarok az egésztől, mert azzal nagyon sok mindent kihagynék. Írtam
egy tinisztorit, ami lényegében egész népszerű lett, és csodálatos érzés volt.
Nyilván az egész hihetetlenül közel is áll hozzám, ezért nehéz valami olyanról
írni, amiben legalább ennyire tudnék mozogni, de attól még szeretnék egy csomó
másféle dolgot írni; sci-fit, fantasyt, ilyesmiket. Nem is feltétlenül csak
kamaszokkal, amitől mondjuk ódzkodok egy kicsit, mert nem biztos, hogy tudok
annyira gondolkodni egy felnőtt valaki fejével, hogy az egy tényleg felnőtt
valakit le tudjon kötni. De a Berci egy korszakról szólt, és még mindig abban a
korszakban élek. Tudom, hogy nem fogom tudni jobban megírni. Nem akarok két
Bercit írni, meg vannak más ötleteim is. Idén viszont ballagok, és utána
reményeim szerint egyetemre megyek, jó eséllyel másik városba. Az egy másik
korszak, arról simán el tudom képzelni, hogy majd írok egy hasonlót, mint ez,
csak egy fokkal felnőttebben, amilyen akkor leszek. Persze más karakterekkel
meg ilyesmik. Meg valószínűleg azzal is várnék egy-két évet, amíg elkezdem,
hogy hassanak rám az ottani dolgok, és ne valami felnőtt másolat legyen. De egy
„egyetemista Gigi” sztorit tényleg tökre el tudok képzelni.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Idén
biztos, hogy nem jövök új folytatásossal (Az özvegy, a csaló és a médium első
része meg van írva, ha azt összerázom normálisra, feltöltögetem a maradék
fejezeteket, de tényleg pihenni akarok, szóval maximum novellák jöhetnek).
Utána meg meglátjuk. Az biztos, hogy nem a Berci az utolsó ilyen stílusú,
folytatásos regényem, amit feltöltök a Merengőre.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">(amúgy
ennek a fele kamu, mert most is írok egy sztorit pesti kamaszokról, ami az
utolsó évről szól, ahogyan én is utolsó éves vagyok, és teljesen más a plotja,
szerintem még a karakterek se hasonlítanak, csak nem akarok semmit ígérgetni,
mert majdnem ezerszázalékosan biztos, hogy nem fogom publikálni, vagy ha igen,
csak évek múlva)</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="background: white; color: #500050;">Az
adatlapodon látom, hogy a HP-t is szereted, de ezzel kapcsolatban nem írtál sok
történetet. Hogyhogy csak egy HP novellát töltöttél fel?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Az
az igazság, hogy az egész fanfiction műfaj nincs olyan közel hozzám. Minden
tisztelem azoknak, akik fanfictiont írnak, és sok példát láttam már arra, hogy
valaki zseniálisan csinálja, de ez nagyon nem az én asztalom, ezt minden
alkalommal be kell látnom, amikor megpróbálom. Sherlock fanficet is nekiálltam
írni, aztán abból se lett semmi, pedig ahhoz rendesen megvan a koncepcióm, és
pontosan tudom, hogy minek kellene történnie, csak egyszerűen nem élvezem
annyira, ha nem saját karakterrel és saját stílussal írok. Hogy aztán azon
idegeskedjek, hogy elég „sherlockos” vagy elég „rowlingos” voltam-e. Az az egy
Harry Potter történetem se a varázsvilágban játszódik, és se IC, se rowlingos,
csak azt bizonyítja, hogy száraz és keserű vagyok. :D A Harry Potter meg egy
külön eset, mert annak ellenére, hogy imádom a sorozatot, és mind a könyveket,
mind a filmeket többször olvastam/láttam már, valamiért <i>úgy </i>a
Harry Potteren sose gondolkoztam. Nekem kerek egész maradt az egész. Harry
tizenhét évesen megmentette a világot, benyúlta Ron húgát, Ron és Hermione
összejöttek és boldogan élnek, míg meg nem halnak (nem érdekel, mit mond
Rowling!!!), ez tökéletes. Ron karakterét pölö imádom az embersége és a természetessége
(meg eleve önmaga) miatt, benne van a top3 kedvenc regénykarakter ever-ömben,
de soha nem jutott eszembe, hogy írjak valamit róla.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">De
azért elolvasod a mostanában divatos fantasy könyveket (Pl. A Csontváros, Percy
Jackson, Katniss Everdeen története)?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Valamelyiket
igen, valamelyiket nem, és nagyjából ugyanez vonatkozik arra, hogy
tetszettek-e. Szerettem az Éhezők Viadalát. Az anyukámmal kölcsönkaptuk a
trilógiát, és konkrétan beosztottuk, hogy mikor melyikünk olvashatja.
Mindketten három nap alatt letudtuk az egészet, nagyon jó volt. Nem nevezném
rajongónak magamat (amúgy szinte soha nem szoktam rajongani dolgokért, szóval
ez nem a regények hibája), de szerettem olvasni. Csontvárost és Percy Jacksont
nem olvastam, és nem is tervezem. Mindkettőről hallottam már, és nem fogtak
meg. Maze Runnerből a filmet láttam, és az se annyira az én világom. A
Beavatott-sorozat első kötetét elolvastam, és bár végeztem vele, ez javarészt
amiatt volt, mert épp nyaraltunk, halálra untam magamat, és nem volt semmi más
a kezem ügyében. A főszereplő idegesítő, a probléma sarkított, és azóta se
tudom túltenni magamat ezen az „akinek több személyiségjegye van egynél,
csodalény”-felfogáson. Nem szeretem, amikor egy regény azt a vágyamat próbálja
meg megfogni, hogy különlegesnek érezzem magamat, amiért tök átlagos vagyok.
Erre semmi szükségem.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Mennyire
vásárolsz papír alapú könyvet?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Háát,
kicsit necces, mert általában a szüleim vásárolnak, és nem nagyon. Illetve ők
igen, megvan a Galaktika kiadó összes a polcunkon, de én ritkán szoktam könyvet
kérni, és ritkán olvasok papíralapú cuccokat is. Háromezer forintért necces
dolog valami olyasmit kérni, amit lehet, hogy végig sem olvasol, vagy utálni
fogod. Régebben kaptam egy csomó Agatha Christie-t, de most már mindegyiket
kiolvastam, amelyikről tudok.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Kit
ajánlanál a magyar irodalomból, akinek a művét mindenképp a kézbe kell venni?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Romhányi.
Ehhez nem fér kétség. Sokaknak voltak szép meg magvas gondolatai, de Romhányi
az más. Ő egy zseni. Olyan ember, mint ő, tényleg csak minden ezredik évben
születik egy országnak. Kiskoromban volt, hogy hónapokig nem engedtem magamnak
olvasni a Szamárfület, mert olyannak kellett lennie, mint egy ajándéknak
akkorra, ha tényleg nagyon szomorú vagyok vagy unatkozom. Aztán ha úgy volt, hogy
most éppen olvashatom, elvittem valahova, ahol békében lehetek, elolvastam az
összes verset, megnéztem az összes képet, és úgy röhögtem rajta, mintha most
látnám először. És ha most előveszem, még mindig ugyanúgy röhögök.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Vannak
merengős kedvenc történeteid?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Igen.
:) Mondjuk a „kedvencek listája” az adatlapomon olyan, hogy vagy vezetem, vagy
nem (mint talán mindenki másnak is :D), de nagyjából átfogja, hogy miket
szeretek. Az abszolút kedvenc talán a - nagy bánatomra - egyelőre befejezetlen
Jess alig titkos nem-naplója Ashától. Teljesen profin megírt történet, marha jó
humorral, szerethető karakterekkel, olyan magas szeretet-faktorral, hogy kiüti
a plafont. Szeretem Ville Reményrekviemjét (sajnos tényleg csak a
Reményrekviemet mondhatom, mert a folytatásokat még nem olvastam, de azt
nagyon). Jó a krimis meg a romantikus szál, és tök jól ír Budapestről. A
Senkinek sem kellesz!-t Lana Swantől (ennek sem olvastam a folytatását, de az
stratégiai döntés volt, mert imádtam a befejezést). Érdekes, meg tud lepni, és
ritka szerethető a főhős, mi kell még? Szeretem Xelin és Ruby történeteit is,
mert szórakoztatóak, és nagyon ki tudnak kapcsolni.<br />
Azon kívül nem tudom, hogy titok-e, vagy egyáltalán érdekel-e bárkit is, de
nagyon-nagyon rajongok a Mungóért. Minden ottani történetet legalább
háromszor-négyszer elolvastam már, és a kedvenceim között egy csomó Zirmus és
marci szerepel. Sajnálom, hogy a fanfic-paródiának ez a műfaja már kihalóban
van, mert a maga alantas módján zseniális. A barátnőmnek írtam Draco-Hermione
ficet ebben a stílusban, és szerinte tökre átjött a lényeg, szóval tényleg
illene feléleszteni.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Ééés,
ott van a kedvenceim között Lily Evans naplója is, a csodálatos Botkrisz
tollából. Ha valaki nem ismerné, szerintem azért érdemes elolvasni, mert nagyon
feelinges, teljesen a tekergők idejében érzed magad, és rávesz, hogy akkor is
shippeld Lilyt és James-t,ha úgy állsz neki, hogy nem akarod. Külön szeretem
azért, mert nagyon jól és részletesen kidolgozza a háttérsztorit. Nekem szinte
olyan, mintha a HP tényleges előzménye lenne.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">(Az
első döbbenet után sikerült feleszmélnie az interjút készítő Botkrisznek.
Köszönöm a kedves dicséretet, Gigi.)</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;"><br /></span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Meg
felhívnám a figyelmet Kharexre, aki most kezdett el rendszeresen feltölteni a
Merengőre, szóval, aki már találkozott írásával, lehet, már tudja is, hogy
mennyire zseniális, de aki még nem, mindenképpen tegye meg (helyenként már
majdnem olyan jó a humora, mint nekem). Hogy a Kaszással vagy a Mechanikus
Budapesttel, az majdnem tök mindegy.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Szóval
igen, tényleg egy csomó kedvencem van, és mindenki előtt ott az esély, hogy
ilyen szépeket gondoljak a sztorijairól. :D *motiváció*</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">A
te környezetedben is van olyan ember, aki motiváló hatással van rád?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Hát,
nagyon motiválnak az olyan emberek, akiket utálok, mert a kislányos álmaimban
egy csomó olyan van, hogy mindenkinek megmutatom, hogy mekkora ász vagyok, és
hogy majd sárgulnak az irigységtől. Ez egy csomó értelmetlen hülyeségen át
tudja lökdösni az embert, ami tök pozitív.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">És
oké, persze ott van a család és a barátok meg a pozitív érzelmek. :D Nagyon
motiválnak a barátaim az Imagine-ről, akiket anyám vagy az „internetes
barátaimnak” vagy „olvasókörnek” hív, de pont ma jegyezte meg, hogy egész cool,
hogy ilyen közel állunk egymáshoz, és hogy annyit beszélgetünk a deep
művészetünkről, és ezzel csak egyetérteni tudok. Amúgy minden nap beszélünk, és
a „valóságban” is egy csomót találkozunk, ami tényleg tök pozitív. Jó, hogy ha
bármilyen dolgom van az írással kapcsolatban (pl gyűlölöm a történetemet,
gyűlölöm a karakteremet, visszaolvastam magamat, és ég a pofám, vagy éppen
valami pozitív, hogy helyezett lettem pályázaton, mint most), akkor azt velük
megbeszélem, és lényegében támogatjuk egymást egy csomó mindenben. Oké, persze
nem csak online életem van, motiválnak az iskolai barátaim is. Ők nem direkt az
írással kapcsolatban, de a bercis ötletek fele nem lenne meg nélkülük, meg
mondjuk, a suliban is meghalnék, ami duplán negatívum lenne. Jó érzés két ilyen
összetartó csoport tagjának lenni.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Szereted,
ha nyüzsgés van körülötted?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Na,
azt nem. Mint majdnem mindenki, én is utálom a tömeget, mert nem valami
kényelmes. Legjobban azt szeretem, ha valahol egyedül lehetek, rossz zenét
hallgathatok, és írhatok, de ezt a listában szintén magányos tevékenységek
követik. Kivétel talán az, ha olyan nyüzsgésről van szó, amit én irányítok,
mert akkor majdnem minden tényező kiiktatódik, ami miatt kerülném a nyüzsgést,
de ilyen ritkán fordult elő velem az eddigi életemben (kivéve, ha az ötgyerekes
simcsalád annak számít, olyanom majdnem minden héten van).</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Mi
lenne neked az ideális hely a kikapcsolódásra? Elvágynál egy másik országba?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Van
egy játszótér a házunk mögött, és oda szoktam kijárni hintázni. Persze
szigorúan csak késő délután- estefelé, nehogy a gyerekek megijedjenek tőlem, de
én mindig ott kapcsolódok ki. Tudom, hogy gyerekes, meg majdnem felnőttként már
egy kicsit gáz is, de tény, hogy soha nem voltam az a nagy utazós ember. A
külföldre menést is csak azért nem szólom le, mert néha kell az embernek, hogy
valami más környezetbe kerüljön, mert otthon hajlamos vagyok jobban frusztrálni
magamat a dolgaim miatt (orvosi, írás, orvosi, orvosi), mint olyankor, amikor
jó messze vagyok tőlük, ergo majdhogynem muszáj elengednem őket egy kicsit. Ez
azért jót tesz a fejemnek.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Viszont,
ha új helyekre nem is szeretek menni, az utazást nagyon élvezem. Képes vagyok
hat órákat halál kussban eltölteni a buszon, bedugott füllel, az ablaknak
támaszkodva. Ha nem Erdélybe mentünk volna, valami huszonegy órányi buszútra
Pestről, osztálykirándulni, a Berci második rész második fele lehet, hogy totál
máshogy nézne ki. </span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Város
vagy természet? Melyiket választanád?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Város,
mindenképpen. Tudom, szörnyen felületes ember vagyok, és ezt nem is titkolom,
de csak nagyon ritkán érzem jól magamat a természetben. Eleve nem igénylem,
hogy valami grandiózus vagy szép legyek, sokkal jobban vonzódom a ronda, béna helyekhez.
Nekem a város kell, mert ott minden közel van, le mersz ülni, mert nem megy
kullancs a lábhajlatodba, és nem megy tönkre az összes ruhád, amiben túrázni
mész, vagy lefekszel a földre, vagy akármit csinálsz. És városban bármikor
tudok írni, ami ugye megint pozitívum. :D</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Valaki
átolvassa a művedet, mielőtt felkerül a Merengő oldalára? Szerinted fontos a
Béta szerep?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Azt
mondanám, hogy a béta egy tök nagy segítség tud lenni, jó, ha van, és mindenki
kipróbálja legalább egyszer-kétszer, akinek van józanesze. Én viszont még soha
életemben nem bétáztattam. Ez egyrészt lustaság, másrészt nárcizmus,
harmadrészt igénytelenség. Negyedrészt meg nem szoktam úgy érezni, hogy
szükségem van rá, de ez hozzácsapható a nárcizmushoz is. Szeretek gyors lenni,
és a Bercinek volt pl hetven fejezete, amit másfél év alatt töltöttem fel. Ha
ebben az egészben benne lett volna egy béta is, minden lassabb lett volna, és
ahogyan óriási munka volt nekem is megírni, neki is legalább annyi lett volna
kijavítani. Ha feltöltök, nem szeretek egy másik valakitől függeni, és a
helyesírásom amúgy is mindig rendben volt, véleményeket meg - szerencsére -
általában kapok. A történet vége felé éreztem, hogy jól jönne valaki, aki
kívülről nézi az egészet, és segíthet a befejezésben, de végül azt is
eldöntöttem magamtól.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Én
az a típusú ember vagyok, akinek soha eszébe se jut, hogy ezt vagy azt
bétáztatnia kellene. Se átfutás, se előolvasás, soha semmi nem volt, és várom
már, hogy mikor fázok rá. Most például, életem első komoly pályázatára úgy
küldtem be a novellámat, hogy a végét már át se javítgattam, szinte el se
olvastam, mert már elegem volt belőle, és amúgy is szorított a határidő. Szóval
ment a thuglife meg minden ilyesmi. Utána rendesen bánkódtam, hogy ez nagy
hülyeség volt, és hogy most beégetem magamat egy csomó komoly ember előtt
azzal, hogy nem tudok írni, na az szörnyű érzés volt, és mindent megfogadtam
magamnak, hogy ezentúl mit fogok másképp csinálni. Oké, aztán kiderült, hogy
második lettem a pályázaton, és a szervező szerint tényleg csak egy hajszállal
maradtam le az elsőtől, amitől szó szerint lepadlóztam, de ki tudja, hogy miért
vonták le azt a két pontot tőlem, ami végül a különbséget jelentette? Simán
lehet, hogy a benne maradt hülyeségek miatt, és ha lett volna valaki, aki
elolvassa, mielőtt beküldöm, akár nyerhettem is volna. Mondjuk így
belegondolva, mivel ez azt jelenti, hogy meg fogok jelenni az antológiában,
szerkeszteni fogják, amiről már írtak is, és az tulajdonképpen olyan, mint a
bétázás, szóval… már csak pár hónap, és meg fogom tapasztalni a dolgot. :D</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Szóval
azt hiszem, a béta nem létfontosságú, és néha nem értem, hogy nagyon jó írók
miért olvastatják át négy emberrel is az írásukat, mielőtt bármit is kezdenének
vele, de esetenként tényleg hasznos lehet, és ez tényleg egy olyan lehetőség,
amit érdemes lehet kihasználni. Viszont sokszor azt látom, hogy több a
bétázásra váró író, mint a vállalkozó szellemű, általában tényleg segíteni
képes béta.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Vállaltál
már Bétázást valakinek?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Na,
azt már persze. Amíg nem voltam admin az Imagine-en, sajnos aktív béta voltam.
Azért sajnos, mert szerintem elég pocsék béta vagyok, de ezt így utólag mertem
csak beismerni magamnak. Az elején nagyon lelkes voltam, és bármit elvállaltam,
amivel megkerestek, voltak dolgok, amikkel rengeteget szenvedtem, és ha valaki,
én nem az az ember vagyok, akinek érdemes odaadni az írásodat, hogy mondja meg
az őszintét. Sokszor rosszul éreztem magamat, amiért nem tudtam szépen közölni
a véleményemet a szerzővel, és fordítva is lett belőle már sértődés. (igaz,
volt, akivel meg tök jól együtt tudtam dolgozni) A legjobb egy tizenegy éves
kislány volt, aki elküldte nekem az írását, ami nagyon szép, csak sajnos
olvashatatlanul rossz volt az egész. Visszaírtam neki, hogy dicséretes ebben a
korban írással foglalkozni, de még fejlődnie kell ahhoz, hogy én érdemiekben
segíteni tudjak neki. Erre kaptam egy sértett hangvételű válaszlevelet, hogy
képzeljem el, már három hónapja ír, és a barátai szerint tök jó. (tény, hogy
engem nehéz megfogni azzal, hogy valaki már három hónapja ír, és tizenegy éves,
nekem tizenegy éves koromban, hat év írás után eszembe se jutott volna
elküldeni az írásomat valaki másnak) Annyiban hagytam. Aztán pár hónap múlva
jött egy fenyegető levél, ugyanarról az e-mail címről, hogy nem bánná, ha
eltűnnék pár hónapra. Hátborzongató volt az egész. Én tényleg nem vagyok jó az
ilyesmiben, még a legnagyobb jó szándékkal sem. Lehet, ha amúgy bétáztatnék,
vagy csak egyszerűen jobb ember lennék, jobb érzékem lenne hozzá, de most már
talán mindegy. Szerintem, mint admin vagy mint kritikaíró, sokkal többet tudok
segíteni valakinek, hogy fejlődjön, mint ha direktbe elküldi nekem a sztoriját
véleményezésre.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Találkozol
más írókkal a Merengő berkeiből?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Vicces,
mert pont ma találkoztam Finnigannel és Assával a Kéziratok Éjszakáján. J Persze
tök véletlenül, nem volt lebeszélve, meg semmi, csak Hil és Iso odamentek
hozzájuk, és aztán jöttem én is, szóval be lettem mutatva. És most már Kharex
is merengős, szóval őt is mondhatom. De, hogy őszinte legyek, őket nem
Merengőről, hanem az Imagine-ről ismerem.<br />
Meg Elyes-szel sikerült ugyanarra a filmre mennünk ugyanott, és nem
találkoztunk. :D</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Viszont,
a legutóbbi talin (ami irtó régen volt, és asszem pont nem volt szemöldököm se)
ott voltam, (szerk.) és már jelentkeztem is a mostanira. Akkor egyből jó sok
meris emberrel fogok élőben találkozni (megint).</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Miről/Kiről
szólt az első írásod? Itt most nem arra gondolok, amit legelőször feltöltöttél
az internetre, hanem arra, amit legelőször begépeltél vagy leírtál.</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Hát,
ez nem teljesen a kérdés, de igazából három „elsőm” van.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Az
abszolút legelső ötévesen volt. Egy remekbe szabott dráma volt egy anyapaciról,
aki megdöglik, és artikulálatlanul vinnyog, miközben a kispacija szintén
artikulálatlanul vinnyog. Azért van a hangsúly ennyire az artikulálatlanságon,
mert amikor a nagy mű megszületett, még nem ismertem az összes betűt, de úgy
gondoltam, ettől csak művészies lesz. Meg azt is gondoltam, hogy sietnem kell,
és akkor én lehetek az első ötéves drámaíró. Mármint ezt tök komolyan gondoltam
így. És hogy utána majd átállok prózára, és meg van oldva az életem.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Aztán
az első regényem hétévesen volt. Kőkemény öt oldalt tett ki. Iszonyat kreatív
módon egy lányról szólt, akinek kiderült, hogy gazdag az apja, és az tök jó.
Mármint, ha egy gazdag apád van, aki otthagyta anyádat, de legalább vannak
szolgái. Annak idején marha érzékeny voltam szociálisan, azt hiszem. Annyi a
regény, hogy elmegy hozzá, a következő fejezet már az, hogy: „Hát, minden jó
véget ér egyszer, hazamegyek.”, és hazamegy. Úgy lett öt oldalas, hogy
harminckettesre vettem a betűméretet.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Az
első „rendes” regényem meg tizenkét éves koromban lett kész. Egy
kutatóorvos-házaspárról szólt, akik elkezdenek egy olyan nővel foglalkozni, aki
amnéziás, és minden újabb napon „újraindul az agya”, de valamennyire mégis van
fogalma magáról, mert emlékszik az összes álmára, csak így az igazi életét is
elég furán látja. És azért emlékszik, mert nő valami fura fű a kertjében,
amiből minden nap teát főz magának, szóval elkezdenek kísérletezni vele, mert
milyen frankó dolgokat lehetne megtudni az agyról, ha ezt a részletet is
ismernénk. Mellette nagyon érett konfliktusok voltak benne, mint hogy a nő
okosabb a pasinál, és ezért a csávó féltékeny rá, mert eleve úgy ismerkedtek
meg, hogy a fater patronálta a csajt, és vele nem foglalkozott. Na, ez az első,
ami regényterjedelmű lett, és befejeztem, csak hát a végeredmény olyan rossz
volt, hogy tíz oldal után abbahagytam az átolvasását, és többet felé se néztem.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Hogyan állnak hozzá a</span></b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;"> <b>szüleid/testvéreid/barátaid
az íráshoz és a Merengőhöz?</b></span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Szerintem örülnek, hogy valahol lekötöm magamat. A
szüleim a Merengőt szerintem valami varázslatnak tekintik, ahol elolvassák a
gyerek írásait. Ez mondjuk komoly családi tragédia, hogy amikor kiskoromban
írtam, anyám mindig beállt a hátam mögé, és ontotta magából az építő
javaslatokat, aminek az lett az egyenes következménye, hogy átcuccoltam, és
soha többé nem mutattam meg neki semmit. (ami mondjuk csak erős túlzásokkal
igaz, ő folyton panaszkodik, pedig a Berci és a haverokat leszámítva - amit
tényleg soha soha - majdnem mindent olvasott tőlem, ami említésre érdemes)
Testvéremet szerintem nem érdekli, a barátaim meg örülnek, mert át tudom nézni
mindenkinek mindenki esszéjét, és meg tudom mondani, hogy miért rossz, és mit
kell javítani rajta. Mivel pedig folyton esszét írunk, ez szerintem tök
hasznos. Összességében, ha valaki nem tudja „elfogadni”, hogy írok (lehetséges
nem elfogadni? hm…), azzal nem hinném, hogy hosszútávon jól kijönnénk
egymással, mert nem csak neten tudok oldalakat szövegelni az írásról. Nekem
szerintem totál része a személyiségemnek is ez az egész.</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Mit
gondolsz, az írás csak hobbi vagy életstílus?</span></b></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span lang="HU" style="color: #222222; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Hááát,
ez egy elég necces kérdés. Még netfigtholtam is róla valamikor. :D Az a baj,
hogy egyrészt nagyon szeretek írni, ez emészti fel az összes szabadidőmet, a
történeteimen gondolkozom, amikor bevágom az unalmast órán, de a világ egyik
legidegesítőbb jelenségének tartom, amikor valaki ettől el van ájulva, és
elkezdi hatalmas alkotó zseniként kezelni magát. Márpedig az „életstílusba” ez
is beletartozik. Én mindig is éreztem valami kis fellengzést ebben. Hogy valami
olyat csinálsz, amit senki más, meg persze művész vagy és hópehely, és ez
tényleg annyira más, mint mindenkinek az élete. Szerintem ez egy rózsaszínű
kamu, és soha nem akarok semmi ilyet képzelni magamról. Ha valamire, akkor
inkább az írásaimra legyen nagy arcom, és soha nem arra, hogy író vagyok. Mert
nem vagyok az. Nem élek az írásból, szóval biztos, hogy nem vagyok író, de ha
élnék is, akkor se kellene elszállnom magamtól, mert akkor sem én vagyok a
lényege, hanem, hogy aki elolvassa, az boldog legyen. Hogy egy művész írta-e,
vagy földi ember, azt tökre le szokás szarni, szóval tulajdonképpen nagyon
meglepő, hogy jobb helyeken milyen támadást kap az ember, ha kijelenti, hogy
igen, az írás egy hobbi. Igen, az a kölyök voltam, aki már tuti a kiságyában
fekve ilyen szarságokon gondolkozott (mármint regényeken, „meséket” sose
költöttem, mert halál komoly voltam meg fontosnak képzeltem magamat), és aztán
egész eddigi életemben toltam tovább a dolgot, de pont egy „írónak” nem kellene
félnie a szavaktól. Emberek, ez egy hobbi. Akinek jobban esik, hogy
életstílusnak érezze, annak szíve joga, de valamit, amit azért csinálsz, mert
szereted csinálni, bármennyire szereted, sőt, bármennyire is csinálod jól, az
egy hobbi. Nem érdemes többnek képzelni. Jó, persze hallottam már olyat, hogy
„hű, pedig mekkora szenvedés megírni egy regényt, csak a késztetés miatt muszáj”,
de akkor még jobban meglepődök, hogy hogy van valakinek annyi szabadideje, hogy
kínozza magát. Én imádok írni. Persze, hogy párszáz oldalnyi összefüggő
szöveget nem teljesen pihentető összehozni, de ha valakinek komolyan fizikailag
fáj, az hagyja abba, már az egészsége érdekében. Akkor a „késztetés” szórakozik
vele, és más baja van. Szerintem túlreagálás nélkül könnyebb. Én „életstílus”
alatt valami extrémet értek, és hát az, hogy a Word előtt ülök, és kitalált
emberek érzelmi világán vinnyogok, pont nagyon messze van az extrémtől. Hú,
bocsi. :D Érzelmek, tudod. És sok-sok fájdalom. Rossz dolog ez a netfight… :D</span></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<br /></div>
<div style="background: white; margin: 0cm 0cm 0pt;">
<b><span lang="HU" style="color: #500050; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: DE;">Nagyon
köszönöm a végtelen türelmet Gigi, és azt is, hogy megosztottál velünk egy kis szeletet
az életed színfala mögül! Sok sikert kívánok a továbbiakra!</span></b></div>
</div>
</div>
Botkriszhttp://www.blogger.com/profile/05446222564546875857noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-48031108409361629132015-12-23T01:30:00.005+01:002019-07-09T19:44:36.516+02:00Venom interjú<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A következő
interjúalanyomat több ok miatt néztem ki magamnak. Többen is tettetek az
illetőre ajánlást a fórumon, régi motorosnak számít, aki sok emlékezetes
történettel gazdagított minket, csak hogy egy párat említsek - Kemény
kalaposok, Harry Potter és a Félvér Herceg – egy kicsit másként, Bűvöljünk
becsináltat, Felhők&Macik. És mivel az első Kívánság Üst történetemet neki
készítettem, szerettem volna erről is beszélgetni vele, így pedig lehetőségem
adódott rá. :) <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok nagy
lelkesedéssel Venomot! :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></b></div>
<a name='more'></a><b><br /></b>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Legelőször arra kérlek,
mondj pár szót magadról. Mit érdemes rólad tudni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nos,
bár a fanfiction oldalakon ez viszonylag ritka, a férfinemet erősítem, immáron
22 éve. (Akkor születtem, nem nemváltó műtétem volt, vagy ilyesmi.) Kisvárosban
nőttem fel, ennél fogva imádom a csendet, a nyugodt környezetet, a hosszú
sétákat, a háborítatlan természetet (bár azért azt szeretem, ha a fű le van
vágva), és imádom, ha a város szívéből hamar el lehet jutni egy zöldövezetbe.
Jelen pillanatban Budapesten töltöm egyetemi éveim, bár nemsokára befejeződnek,
és kénytelen leszek valami munka után nézni. Őszintén szólva elég kettős
érzelmeim vannak a nagyvárosi élet iránt: tetszik, hogy rengeteg a látni- és
tennivaló, és az ember mindent meg tud találni és vásárolni, de utálom a
tömegközlekedést, a zajt, piszkot, tömeget, a zajt, azt, hogy minden olyan
messze van egymástól, és a zajt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
írásról is ejtve pár szót: ugyanolyan kettős érzelmeim vannak iránta, mint a
fővárosunk iránt: imádok írni, és szabadjára engedni a fantáziám, de vannak
pillanatok, amikor inkább tehernek érzem, mintsem örömnek. Ez részben
tulajdonítható a tökéletességre törekvő fejemnek, ami nem hagyja, hogy
félbehagyjak valamit, akármennyi időbe és energiába kerül a befejezése --
mindezek ellenére mégis pozitívba billen a mérleg, és az évek alatt sok
örömömet leltem az írásban. Talán egy nap a könyvesboltok polcán látom majd
viszont a nevem, ha a jóisten is megsegít. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezzel kapcsolatosan két
kérdésem lenne. Az egyik, hogy mi leszel, ha nagy leszel? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Őszintén
szólva a fordítás az, ami igazán érdekel. Könyvek, filmek sorozatok, igazából
bármi. A probléma az, hogy manapság Dunát lehet rekeszteni fordítókkal, szóval
tényleg csak annak van esélye, aki ismeri a megfelelő embereket a megfelelő
helyen. Ha realisztikusan nézem a dolgot, végeztem már korábban logisztikával
kapcsolatos munkát, szerintem olyan jellegű munkakörben el tudnék helyezkedni.
Az egész munkavállalás kérdésével viszont van egy nagy problémám: imádom a kis
városkát, ahol felnőttem, Budapesten viszont nem szeretek sokáig egyhuzamban
lenni -- viszont, mérete miatt a szülővárosomban ritkán akad említésre méltó
munkalehetőség, azt viszont elképzelni sem tudom, hogy Budapesten éljem le a
felnőtt éveimet. Szóval egyelőre patthelyzetnek tűnik a dolog. Jelenleg gőzöm
sincs, mi fog történni 2-5-10 év múlva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Reméljük a legjobbakat!
A másik dolog, ami engem nagyon foglalkoztat: csak én lepődtem meg azon, hogy
fiú vagy? Hogyan kezeled ezt a tényt?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ó,
dehogy, kaptam már nem egy kommentet, hogy én tényleg fiú vagyok-e. Ilyenkor
mindig révedten meredek a tükörbe, és mélázva annyit motyogok "Tényleg fiú
lennék? Vagy a nem csak illúzió?" ...öhm, de legalábbis jót nevetek.
Tudom, hogy a Merengőn, illetve bármely magyar fanfiction oldalon a felhasználók
99%-a lány, szóval mindig meglepett sóhajokhoz vezet, ha kiderül valakiről,
hogy más jellegű nemi szervekkel büszkélkedhet. (Ilyen szempontból a Merengő
pont az ellentéte egy mérnöki egyetemnek.) Hogy hogyan kezelem: többnyire
hagyom, hogy az olvasók felfedezzék maguknak. Sosem hirdettem a nemem, de nem
is tagadom le soha, hisz miért is tenném. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ugyanakkor,
főleg eleinte, én saját magamban mindig ilyen kis "inside joke"-ként
kezeltem a dolgot: nagyon vicces élmény volt egy kvázi nő-exkluzív oldalra úgy
írogatni, hogy közben mindenki azt hitte, én is lány vagyok. Úgy éreztem magam,
mint egy kém, aki sikeresen behatolt az ellenfél bázisára, és gond nélkül
meggyőzött mindenkit a barátságos mivoltáról -- persze, sosem akartam ártani
Merengősöknek vagy ilyesmi, viszont azon sokat kuncogtam, hogy vajon mikor fog
valaki tudomására jutni, hogy én "más" vagyok; imádtam a hüledező
kommenteket, amiket ezzel kapcsolatban kaptam. Illetve, egyszer engem már
beajánlottak egy hasonló jellegű -- fanfiction írókkal interjút készítő --
fórumon, és ott külön kiemelték, hogy milyen jó a humorom, annak ellenére, hogy
fiú vagyok. Na, azon nagyon nevettem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan csöppentél a
Harry Potter könyvek világába? Van kedvenc köteted?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Erre
élénken emlékszem: sokat jártam akkoriban a városi könyvtárba, mert az internet
még nem volt olyan széles körben elterjedt, mint most -- ez olyan 2002-2003
környékén volt, nem sokkal az ötödik kötet megjelenése előtt -- és épp az
ifjúsági irodalom részleget böngésztem, amikor egyszer csak megakadt a szemem
egy könyvön, ami a polc legszélén ült. Elég vastag volt, amit mindenképp jó
jelnek tartottam, hisz vastag könyv = idősebbeknek szól = idősnek és komolynak
fogok tűnni tőle. Ez a vastag könyv a Harry Potter és a Tűz Serlege volt, és
mondanom sem kell, cseppet sem tűntem idősebbnek tőle. Igen stílszerűen fogtam
magam, és egyből az utolsó fejezetekbe lapoztam bele, mert úgy fest, nem
dolgoztam még fel teljesen, hogy működik ez az egész "könyv" dolog.
Egyből Cedric halálához és a pálcából előbukkanó szellemes jelenethez érkeztem,
szóval igen sikeresen le is lőttem magamnak a poént, ami akkor nem zavart
egyáltalán: egyet tudtam, azt, hogy én ezt a könyvet el akarom olvasni.
Kikölcsönöztem, hazavittem, és úgy befaltam, hogy bármelyik házifeladat-evő
kutya megirigyelné. Ekkortájt amúgy tisztában voltam már a Harry Potter széria
létezésével, hiszen az első két film megtekintésén már túl voltam, amikor
elkezdtem olvasni a könyveket -- emlékszem, mennyire össze voltam zavarodva,
amikor valami a könyvben másként történt, mint a filmben, hisz azt hittem, az
író elhibázott valamit, vagy rosszul emlékszik a filmre. Aztán szépen lassan,
elkezdtem őket kiolvasni, és az ötödik kötettől kezdve már a világ többi
rajongójával együtt vártam az újabb könyveket, tűkön ülve. Kedvenc köteteim az
első és a harmadik, az első azért, mert talán annak van a
"legvarázslatosabb" hangulata, már ha ennek van értelme -- annál a
könyvnél éreztem leginkább, hogy egy varázslatos világba, afféle "fiús
tündérmesébe" pillanthatok be. A harmadik pedig azért, mert imádtam Lupin
karakterét, a Tekergők Térképét, és mert a karakterizálás minősége érezhetően
megugrott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Szóval
kronológia: 1. film, 2. film, 4. könyv, 3. film, 1. könyv, 2. könyv, 3. könyv,
4. könyv...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 18.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem volt zavaró, hogy
előbb olvastad a negyedik kötetet, mint a harmadikat?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Őszintén
szólva, engem cseppet sem zavart. Nem éreztem, hogy bármit lelőtt volna az első
kötetekből, és akkoriban amúgy sem törődtem olyasmikkel, mint hogy időrendben
olvassak el egy könyvsorozatot.</span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mit gondolsz a
filmváltozatokról? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Összességében
szerintem nem végeztek túl jó munkát velük. Nyilván ebben az is közrejátszott,
hogy még jóval azelőtt elkezdték gyártani a filmeket, hogy befejeződött volna a
könyvsorozat. Ahogy haladtak előre az időben, egyre inkább eltértek a
könyvektől, így nem sikerült egységet kialakítani a filmekben: a hangulat, a
rendezés, a látványvilág filmről filmre más volt, így inkább érződött
antológiának ugyanazokkal a szereplőkkel, mint egységes filmsorozatnak.
Egyszeri megnézésre megfelelnek, paródiát jól lehet belőlük írni, ugyanakkor
nem érzem azt, hogy átadják a Harry Potter hangulatot, és az a mágia is
hiányzik belőle, ami a könyvekből, főleg a legelsőből, csak úgy sugárzott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ismerve
Hollywoodot, pár éven belül reboot-olják a sorozatot, és remélhetőleg már
egységesebb lesz az egész.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az írónő azóta több
könyvet is írt, saját illetve álnéven, ami már elmondása szerint a felnőtt
korosztályt célozza meg elsősorban. Olvastad esetleg valamelyiket vagy
szándékozod? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elkezdtem
olvasni a Kakukkszót, aztán rájöttem, hogy nem olvasok mást, csak egy tucatgyártott
"dime-a-dozen" krimit, szóval a felénél feladtam, és átfutottam a
cselekmény végét Wikipedián. Nem szoktam könyvet félbe hagyni, de egyszerűen
annyira untam a dolgot, nem akartam tovább kínozni magam. A Selyemhernyóba,
vagy mi a manó a folytatás címe, bele se kezdtem, majd az interneten jól
megmondja valaki, hogy mekkora hibát követek el. Az Átmeneti üresedést pedig
egy ismerősöm elkezdte olvasni, és fél óra után belealudt, szóval az ő
tanácsára hozzá se nyúltam. Talán egy nap beléjük kezdek, de semmiképp sem
mostanában. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted mi lehet
ennek az oka? Hiszen JKR jó író, rengeteg ember olvasta a köteteit világszerte.
Talán nem neki való ez a műfaj? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
belegondolunk, hogy ugyanazok az emberek írták a The Pink Panther 2 című filmet
(amely tragikusan rossz), és a 500 Days of Summer című filmet (ami kiemelkedően
jó alkotás), akkor kijelenthetjük, hogy senki sem tud konzisztensen műremekeket
alkotni. A Harry Potter sorozat, így egyben, egy műremek. Irodalmi mérföldkő,
ami évekig meghatározta a popkultúrát; rengeteg gyerekkel szerettette meg az
olvasást, és nem utolsó sorban, valóban jó, minőségi írást képvisel. A két
krimi regénye és az Átmeneti üresedés, amennyire tisztában vagyok velük, nem
rossz könyvek, hanem csak átlagosak, vagy jók. Nincs bennük igazán kiemelkedő
vagy emlékezetes, nem mérföldkövek, sok embernek fogalma sincs, hogy Rowling
írt mást is a Harry Potteren kívül. Néha egy alkotás egyszerűen egy szűkebb
rétegnek van szánva, és ha abban a rétegben sikert arat, akkor nem tekinthető
kudarcnak; ahogy hallom, a krimiregényeit nagyon éltetik a kritikusok, viszont
nem sokan olvasnak krimit: általában 20-50 közötti rendszeres könyvolvasók a
célközönség, hisz a krimi nem épp egy könnyed kis műfaj, amit az ember
átlapozgathat, amikor nincs semmi dolga.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Térjünk most át az
írásaidra. Mióta írsz, mit jelent számodra? Hogyan találtál rá a Merengőre, és
van-e más oldal is, ahol elérhetőek az írásaid? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kicsit
haloványak az emlékeim azzal kapcsolatban, hogy hogyan csöppentem a fanfiction
világába. Még otthon, a könyvtárban szörfölgettem a neten, faltam a Harry
Potter weboldalakat, amikor rábukkantam egy történetre. Arról szólt, hogy a fic
írója, és pár barátja, valamint a Tekergők és Piton elmennek együtt nyaralni.
Persze, első pillantásra felfoghatatlannak tartottam az egészet: hát hogy írhat
valaki olyat, hogy Pitonnal nyaralt? Ilyen biztos nem történhetett meg! Fiatal
voltam még, nem tudtam elképzelni, hogy az emberek kitalációt is megosztanak az
interneten. Aztán erről az "ugródeszkáról" rátaláltam a Mézesfalásra,
és annak is a fanfiction részlegére. Ahogy ráéreztem arra, hogy miről is szól
ez az egész, nagyon megtetszett; főleg Lily/James történeteket olvastam
eleinte, mert tetszik a karakterük, de Rowling borzasztóan keveset írt róluk. A
Mézesfalás aztán ugye megszűnt, szóval áttértem a Lumos fanfiction oldalára.
Pár év múlva aztán ugye ez is megváltozott, és most már a Csodaidők domain
alatt fut az oldal. Ide publikáltam az első internetre feltöltött történetem.
Nem Venom név alatt, hanem valami egészen más, és örülök is ennek nagyon, mert
visszanézve valami borzasztó -- viszont, akkoriban nagyon büszke voltam rá. Úgy
éreztem, valami hihetetlenül vicceset alkottam, és elképzelni se tudtam, hogy
valaki ne imádja a történetet. Ma persze már nevetek ezen, hiszen elég ügyetlen
szárnypróbálgatás volt, arra viszont büszke vagyok, hogy onnan eljutottam
egészen odáig, ahol most vagyok. Hogy a Merengőre hogy találtam rá? Gőzöm
sincs, az a helyzet. Talán Susan Kreber történetein keresztül bukkantam az
oldalra, aztán egyszer csak itt ragadtam -- annyi biztos, hogy nagyon jó döntés
volt, talán életem egyik legjobb döntése. Más oldal egyébként nincs, ahol
fellelhető lennék, hűséges maradok a Merihez. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Írni
amúgy már jóval a Merengő előtt kezdtem, bár nem kifejezetten "prózai
írásra" kell gondolni: 5. vagy 6. osztály körül naplót írtam az
osztálykirándulás élményéről, illetve belekezdtem egy kalandtörténet írásába,
ami hamar abbamaradt, mert titokban akartam megírni, de folyton benyitottak a
szobába. Egy fekete műbőrkötéses naplóba írtam, amiről senki sem tud, se a
szüleim, se a bátyám, pedig ott ül a szekrényünkön, a többi könyv között. Néha
előveszem, és belelapozok, hogy nosztalgiázzak egy kicsit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Emellett
az írás kiváló "lecsapolása" a kreatív túltengésnek. Az agyam
hajlamos megszállottan dolgozni a történetötleteken, amelyek nagy része nem
kerül megírásra, de egy jelentős porciójuk igen, és az agyam bizony addig nem
hagy nyugodni, amíg azokat az írásra érdemesnek ítéltetett történeteket
képernyőre nem vetem. Az írással nemcsak a kreatív gőzt engedem ki, hanem
minden másféle gőzt is: nagyon jó stresszoldó, amikor igazán belelendülök a
dologba, megfeledkezem a problémáimról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fő műfajod a humor, a
publikált történeteid legtöbbje az. Miért? A való életben is vicces figura
vagy? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
viccesnek tartom magam, hogy a környezetem hogyan lát, az már más téma. Elég jó
vagyok a szóviccekben, általában el tudok sütni egyet a pillanat hevében, amire
elég büszke vagyok. Ehhez viszont, a poénkodáshoz, kell az, hogy a közeli
barátaimmal legyek; idegenek társaságában hajlamos vagyok egy
"távolságtartóan udvarias" perszónát felvenni, ami rögtön le is
kerül, amint megkedvelem az illetőt/illetőket. Összességében amúgy nem tartom
magam kiemelkedően viccesnek, ahogy Bödőcs Tibor mondta, a filmrendező sem
utasítgatja a feleségét a hálószobában -- plusz, az a humor, amit a Merengőn
képviselek, szóban nem működik: nyakatekert mondatok, alliterációk, szójátékok,
abszurd poénok, hasonlatok, ezek csak írásban ütnek igazán. Ha szóban lennék
ilyen, úgy festenék, mint aki kétségbeesetten próbál felidézni egy
paródiaregényt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Merengőn azért írok leginkább humoros történeteket, mert ezeket a legnagyobb
élvezet írni. Imádok poénokon gondolkodni, vagy azon töprengeni, hogy hogyan lehetne
egy filmjelenetet, egy klisét, vagy bármit pellengérre állítani. Plusz, nincs
túl sok humoros történet, legalábbis messze elmaradnak az általános és
romantikus történetek mögött, szóval fel kell rázni néha az állóvizet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted mitől lesz
jó/szerethető egy humoros történet? Én személy szerint azt gondolom, hogy ez
azért nehezebb műfaj, mert a közönségtől - ebben az esetben az olvasóktól -
függ, mit fogad be. Neked mi erről a véleményed?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
humor az egyensúlyról szól. Nem lehet folyamatosan szóvicceket meg metaforákat
pufogtatni, mert megfekszi az olvasók gyomrát; pont ezért találom a HP6
paródiám első fejezeteit kevésbé jónak, mert túlságosan törekedtem arra, hogy
minden sorba beférjen egy poén, még akkor is, ha ezért be kell áldoznom a
következetességet vagy a ritmust. Egy jó humoros történet tulajdonképpen nem
sokban különbözik egy jó karakterdrámánál: van egy konfliktushelyzet, amibe
belepottyantjuk a szereplőket, ők pedig megbirkóznak a feladattal, és
remélhetőleg közben fejlődnek, változnak -- egy szimpla drámától ez annyiban
tér el, hogy néha azért közbevetnek a karakterek egy vicces egysorost,
hasonlatot, megfigyelést, vagy esetleg maga a cselekmény folyása nevetteti meg
az olvasót: egy jó kis irónia vagy szembeállítás (nem tudom, hogyan kéne az
angol "juxtaposition" szót hitelesen lefordítani) felejthetetlen
poénokhoz tud vezetni -- humorbálványom, Terry Pratchett, mindkettőben nagy
mester.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy
a közönség mit fogad be? Hát persze, ez változik, de ez minden műfajra igaz:
van aki csak a űrhajós-űrutazásos-felfedezős sci-fit szereti, van, akinek a
reálisabb sci-fi (génmanipulációs, technokratás stb.) a kedvence. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vannak visszatérő
elemeid, motívumaid vagy esetleg karaktereid? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
HP6 paródiában akadnak visszautalgatások korábbi fejezetekre, de ebben kimerül
a dolog. Nem elég összefüggő a Venom-univerzum ahhoz, hogy legyenek benne
visszatérő motívumok -- vagy csak én nem vagyok olyan jó író. Ez nem rossz
ötlet amúgy, lehet el kell kezdenem elhinteni ezeket az elemeket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én azért fedeztem fel.
;) A humoron kívül szinte mindegyik történetedben szereplőd Piton. Miért pont
ő? A szarkazmusa miatt?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elképzelhető,
jómagam is második nyelvként beszélem a szarkazmust. Illetve, szeretem a fekete
ruhákat. Oké, meg is állapítottuk, tudatalatti üzenet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
sem elhanyagolható, hogy mindig csodáltam a bátorságát. Lehet, titkon Piton
szeretnék lenni, és ez a fanfictionben csapódik le. Úgy érzem, ma tanultam magamról
valamit. :D <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Illetve főleg a
korábban publikált történeteidnél jellemző a főleg párbeszédes forma, ami
engem, de nyugodtan cáfolj rá, ha tévedek, az ókori drámákra emlékeztet. Véletlen
vagy szándékos egybeesés?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Véletlen
egybeesés, ugyanis leginkább a Susan Kreber által jegyzett Vitriolt másoltam le
-- nem, nem is próbálom tagadni, hogy szemérmetlen másolásról van szó, mind
stílusában (csípős odaszólások, szarkasztikus megjegyzések), mint tematikájában
(Piton és a Tekergők "ütközetei"), mind formájában (párbeszédes
stílus, sőt, még a történet-eleji karakter felsorolást is lenyúltam). Hiába, a
legjobbaktól szabad lopni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ugyanakkor,
elképzelhető, hogy Susan pedig az ókori drámákat próbálni emulálni, szóval
lehet végül mégis csak Shakespeare-nél lyukadnánk ki a "Ki másolt
kit?" játék végén. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyébként Susan Kreber
tud erről? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Susannel
volt szerencsém beszélgetni egy-két alkalommal az interneten keresztül, és
elmondása alapján tetszettek neki a történeteim, főleg a Karantén, szóval nincs
harag köztünk. Nincs új a nap alatt, alkotóművészetben meg főleg. Mindenki csak
összegereblyézi, amit lát, aztán összenyálazza a saját stílusával, és tádám:
így lesz a szépirodalom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 277.5pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miután vannak
hagyományos írásmódú történeteid is, kérdezném: melyiket egyszerűbb használni,
illetve van-e kedvenced a két stílus közül? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
párbeszédes dolog rengeteg formázással és html-kóddal jár, amit sokszor a hátam
közepére se kívántam, ugyanakkor nem kell azon aggódni, hogy a párbeszéd
mellett a körítés lehúzza vagy vontatottá teszi a művet. A hagyományos művekbe
több humort lehet beleépíteni, viszont jóval több munkával járnak. Nem tudnék
választani közülük, legalábbis most így hirtelen nem. Ha valaki pisztolyt
tartana a fejemhez, akkor a hagyományost választanám. És utána megkérdezném,
hogy miért érdekelte annyira a kérdés, hogy az életem kioltásával fenyegetőzött.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És akkor a már többször
is megemlített HP6 paródiád a <i>Harry
Potter és a Félvér Herceg – egy kicsit másként. </i>Mesélj erről egy kicsit.
Hogyan született meg az ötlet, és miért pont a hatodik kötetet választottad? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagy
rajongója voltam Tipca Harry Potter és a Tűz Serlege - egy kicsit másként című
történetének, számos olyan pillanatot okozott, amikor rázkódtam a nevetéstől. Ő
volt igazából az inspiráció, hogy belekezdtem az egészbe. Eredetileg az
ötödikből is akartam írni egyet, de mire belefogtam volna, kijött a hatodik
rész a moziban, szóval gondoltam, eh, ez is megteszi. Ahogy ültem a
moziteremben, és néztem a filmet, már akkor gondolkodtam azon, hogy hogyan
tudná kifigurázni a dolgot -- fun fact: jó pár olyan poén is belekerült a végső
szövegbe, ami még akkor, 2009-ben, a moziban ülve jutott eszembe --, és kvázi
ahogy hazaértem, neki is estem a dolognak. Persze akkor még nem sejtettem, hogy
mekkora fába vágtam a fejszémet, de minden nehézség ellenére nagyon élveztem az
írását; úgy érzem, ezen a történeten nagyon jól le lehet követni, hogyan
változik a stílusom, az írásmódom, a poénjaim, az évek folyamán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fun
fact 2: folyton összekeverem a "folyamán" és a "során"
szavakat, és mindig valami olyasmi jön ki, hogy "soramán". Ha lenne
beleszólásom, lehet, bevezetném a magyar nyelvbe a szót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Másik írásod, amit
kiemelnék még, a 2012-es Kívánság Üst játék keretein belül íródott <i>Bűvöljünk becsináltat, </i>amiben Piton
bekerül Gordon Ramsey műsorába. Mesélnél erről egy kicsit bővebben?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ugye
a kívánság az volt, hogy Ramsay és Piton egy légtérbe kerülnek, amit, lássuk
be, nem a legkönnyebb feladat kivitelezni. Sokat töprengtem azon, hogy hogyan
lehetne ezt valamennyire reálisan kezelni, és végül az ősöreg "Az egész
csak álom volt!" klisénél lyukadtam ki; ahogy azonban elértem ehhez a
következtetéshez, egyszer csak beugrott: volt az az éberálom dolog a Weasley
fivéreknek. Gyorsan fellapoztam a vonatkozó kötetet, és éreztem, hogy
megtaláltam a tökéletes alapot a történethez. Szeretek a humoros történeteim
végére tenni egy csavart (a HP6 paródiát is azzal zártam), mert az olvasók
általában értékelik, engem pedig ebben az esetben kihúzott a csávából az, hogy
az egész mű csak illúzió, így kvázi a ésszerűséget vidáman félreseperve azt
tehettem, amit akartam. Magára a műre amúgy mai napig elég büszke vagyok, mert
ez azon kevés hosszabb humoros művek közé tartozik, ami nem parodizál semmit;
ekkor döbbentem rá, hogy nem is olyan könnyű az embernek saját magától vicces
dolgokat írnia, de szerintem ügyesen kivágtam magam a helyzetből. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kívánónak és az
olvasóknak mindenesetre tetszett. A történet végére fűztél megjegyzést, ahol
magyarázatot adsz, te mint író mit is akartál kifejezni. Miért érezted
szükségét a külön magyarázatnak? Úgy vél(t)ed, a novellából ez önmagában nem
derül ki? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
emlékszem tisztán, miért tettem utána a megjegyzést; úgy tűnik, nem bíztam
eléggé az olvasók intelligenciájában. Visszanézve eléggé arrogáns dolognak
tűnik, de akkor, a pillanat hevében, szerintem csak biztosra akartam menni,
hogy nem okozok a hardcore Ramsay-rajongóknak csalódást.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ugyanebben az évben
történt, hogy én magam először próbáltam ki magam a játékban, ahol történetesen
neked írtam novellát, méghozzá Mr Weasleynek tanítottuk meg, hogyan működik a
repülőgép. Amikor kitaláltad a kívánságot, voltak elvárásaid?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ó,
nem mondod. Haha, kicsi a világ. Eszemben sem volt, hogy te írtál nekem. --
Nos, hogy őszinte legyek, én elsősorban azért jelentkeztem a játékra, hogy
írhassak, nem azért, hogy én kapjak. Izgalmasnak találtam az ötletet, hogy
határok közé szorítva bizonyíthassam az írói tehetségem, és amúgy is, mindig
jobban tudtam írni, hogyha adnak hozzá valamilyen alapot (lásd. HP6 paródia).
Ezt figyelembe véve egyáltalán nem voltak elvárásaim: az ajándéktörténet kvázi
másodlagos volt, és amúgy sem volt hivatásos író egyikünk sem, csak egy csapat
lelkes amatőr, akik meglepik egymást egy-egy írással -- eléggé beképzelt
dolognak tartottam volna, hogyha elkezdem pocskondiázni a történetet, amit
kapok, hogy "nem üti meg azt a mércét, amit elvárok". Szerencsére
erre nem is volt szükség, mert jól megbirkóztál a feladattal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm szépen, pedig
izgultam rendesen, és megvallom, féltem, hogy téged kaplak - bevonzottam, úgy
látszik -, mert olyan valakinek tűntél, aki határozottan megmondja, ha valami
nem tetszik neki.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez egyébként
általánosságban így van?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ó,
ne is mondd. A családom és barátaim jól tudják már, de nekem filter nélkül
minden kicsúszik a számon; minden megjegyzés, minden kérdés, minden
visszajelzés. Teketóriázás nélkül megmondom, ha valami nem jó, akár egy
vadidegennel beszélek, akár anyukámmal. A legtöbb ember valószínűleg a
"pofátlan" vagy "bunkó" szavakkal jellemezne ilyen
esetekben, de én jobb szeretem a "kíváncsi" és "őszinte"
jelölést -- mondjuk, igazából mindez nézőpont kérdése.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van
néhány alapvető eszme, ami alapján élek, és az egyik, hogy nem hazudok. Szinte
soha. Az előfordul, hogy amit mondok, egy kicsit, hogy mondjam, színpadiasabban
van előadva, mint kellene, de ennek ellenére minden szava igaz. Ha valaki olyan
kérdést tesz fel, amire nem akarom megadni a választ, akkor általában úgy
csűröm-csavarom a mondandóm, hogy megkerüljem a válaszadást -- mondok is
valamit, meg nem is. Ebből fakad, hogy ennyire bántóan őszinte vagyok; én úgy
látom, inkább mondjon meg az ember egy tapintatlan igazságot, minthogy
hazugságokkal áltassa azt az embert, aki őszinte visszajelzés reményében
fordult hozzá.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ehhez
kapcsolódik az is, hogy nagyon a szívemre veszem, ha hazudnak nekem. Na, nem
hétköznapi, utcai emberek, ők nem érdekelnek, hanem olyanok, akiket szeretek és
tisztelek, és akikkel végletekig őszinte vagyok. Hogyha tudomásomra jut, hogy
egy ilyen személyes többször is gond nélkül a szemembe hazudott, ott alapjaiban
reng meg a róla alkotott nézetem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a helyzet a
véleményekkel? Szoktál nyomot hagyni magad után, ha olvasol valamit?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Merengőn manapság elég ritkán publikálok, és még ritkábban olvasok. Nem azért,
mert nem tetszenek az írások, vagy ilyesmi, hanem mert egyszerűen vagy időm
nincs rá, vagy egyszerűen lusta vagyok rákattintani egy történetre. Ha mégis
elolvasok valamit, akkor mindig hagyok véleményt; általában hosszasan kifejtem,
hogy mi az, ami tetszett, mi az, ami nem, hogyan lehetne javítani a történeten,
stb. Meg is alapítottam a saját "kritika klubom", a KritiKalózokat,
de én vagyok az egyedüli tagja. Igazából csak azért szoktam a végén odaszúrni,
hogy KritiKalózok, hogy összezavarjam az embereket, és azt higgyék, ilyen is
van. :D <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Micsoda dolog! Bár most
lelőtted a poént. :D <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ó,
sosem szántam titoknak. :D És amúgy is elég kevés kritikát hagytam KritiKalózok
lenyomattal, szóval nem is igazán számít, hogy kik vannak beavatva a Nagy
Kritika Titokba. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba került, mi
a véleményed a Kritika Klub szerveződésről? Jó ötletnek tartod a
kezdeményezést? Ha az idő nem gátolna, csatlakoznál? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem
önmagában jó ötlet az, hogy szorgalmazzuk az olvasókat a kritika írására,
hiszen hatalmas öröm látni, hogyha valaki megosztja a véleményét a
történetedről; kb. a legnagyobb öröm, ami egy átlag merengőst érhet. Ugyanakkor
úgy érzem, a "quality control"-nak szigorúbbnak kellene lennie: sok
olyan KK-s kritikát olvastam, ami nem tartalmazott építő jellegű kritikát, nem
fogalmazta meg, mi az, ami működik a történetben, és mi az ami nem, nem ad
tanácsokat, hanem szimplán csak röviden kifejezi, hogy az olvasónak tetszett a
mű. Ezzel önmagában nincsen baj, de ha már az ember alapít egy klubot a
kritikák írásának ösztönzésére, akkor jobban oda kellene figyelni a minőségi
kritikák írásának ösztönzésére. Összességében amúgy nem csatlakoznék, hisz
akkor ki csinálná a KritiKalózokat? :D <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Harry Potter fandomon
kívül saját kis történeteid is vannak. Mi inspirál? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
agyam tudat alatt és felett a nap 24 órájában készen áll a történetmagvak
felöklendezésére, és ez a legkisebb impulzusra meg is történik: ha látok egy
érdekes alakú fát, ha hallok egy beszélgetésfoszlányt, ha találok egy érdekes
weboldalt, vagy az interneten egy félreeső kommentet, rögtön beizzik az
ötletkazán. A leginspirálóbb dolog azonban a zuhanyzás. Fogalmam sincs, miért,
de ha húsz kezem lenne, se tudnám megszámolni, hány történetbe/poénba forduló
ötlet ötlött fel a fejemben zuhanyzás közben. Van az egészben valami rituális,
vagy megnyugtató, vagy nem is tudom, és akkor tucatjával záporoznak a kreatív
gondolatok. Az inspiráció amúgy a történetfolyamtól is függ: a 100-nál a
mélyebben szántó gondolatok dominálnak: dolgok, amik elszomorítanak vagy
elgondolkodtatnak, vagy érzelmek, amiket szavakba akarok foglalni. A
Felhők&Macik viszont az elvetemült ötletek tárháza; azoké, amik az
internetes humoroldalak, baráti beszélgetések, vagy jókedélyű séták közben
jutnak eszembe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban említetted,
hogy egyszer szeretnéd viszontlátni neved a könyvespolcon. Miket írnál szívesen?
Ott is a humor dominálna? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerintem
vagy egy 100-jellegű elgondolkodtató történetgyűjteményt írnék, vagy Terry
Pratchett nyomdokaiba lépve humoros fantasyt. (Hm, említettem már, hogy imádom
Terry Pratchettet?) A fantasynek az a nagy előnye, hogy kvázi bármi lehetséges
benne, szóval a lehetőségek szó szerint korlátlanok -- ez által rengeteg minden
van, amiből gúnyt lehetne űzni, mindennapi témáktól kezdve ellentmondásosabb
témákig, pl. vallás, kultúra, média, oktatás stb.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Melyik az a téma vagy
műfaj, ami távol áll tőled és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Romantika.
Gőzöm sincs a romantikáról. Nem tudnám megmondani a különbséget az élvezhetően
romantikus és a nyálas között. Nem segít a helyzeten, hogy az utóbbi években
ezek a "klasszikus" romantikus regények kihaltak, és átadták a helyet
a mindenféle "specializált szerelem" témaköröknek: vámpírok,
szellemek, BDSM, határ a csillagos ég. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Végezetül lássunk
néhány nem íráshoz kapcsolódó kérdést: <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a hobbid? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
írás. Hah! Senki sem szabja meg, mit tegyek! ...Na jó, igazából a sétálás.
Nagyon szeretek sétálni, a fővárosban úgy tanultam, hogy mi hol van, hova hogy
lehet eljutni, hogy állandóan céltalanul kóricáltam. Szó, mi szó, eltévedtem
egy párszor, és nem egyszer riadt lakosokat rohamoztam meg kétségbeesett kérdéseimmel,
de alapjában véve imádok sétálni. Túrázni viszont annyira nem. Milyen furcsa,
nem igaz? A városi környezet, főleg az otthoni kisvárosi környezet, valahogy
jobban megfelel a sétálgatáshoz, mint egy erdő vagy mező. Lehet, mert az
erdőben a kiszáradt fatörzsek nem tudnak útbaigazítani, de újfent eltévedek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha hármat kívánhatnál,
mik lennének azok? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">1.
A családom és legjobb barátaim találják meg a boldogságot az életben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2.
Kapjak egy állásajánlatot amit imádok, ugyanakkor bőségesen fizet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">3.
Egy Oreós Milka, mert annyira finom, te jó ég. Nem tudok rendesen funkcionálni,
amikor Oreós Milkát eszem, mert az agyam minden egyéb folyamatot leállít, és
csak az ízélményre koncentrál.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha csupán szavakkal jellemezhetnéd
magad, miket sorolnál fel? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Filkó!
Pityer! Varkocs! Dzsúzli!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Repültél már? Elmondásod
szerint szereted a felhőket. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ó,
igen, egyszer volt szerencsém elrepülni Angliába, egy iskolai út keretében.
Hatalmas élmény volt számomra, mert repülőtér közelében sem voltam még, nem
hogy repülőn. Az egész belépési rituálé nagyon izgalmas volt számomra, az
átvilágítás, meg minden, hiába a rutinos repülőknek ez már csak bosszantó. És
felszállni a gépre, ah! Úgy éreztem magam, mint egy filmben. Lehuppantam a
székbe, aztán röpke 25 perc furikázás után felszálltunk. Az a pillanat, amikor
felgyorsít a gép, és beleszorulsz az ülésbe, felülmúlhatatlan. Szerencsére
ablak mellé kerültem, szóval annyi felhőt láttam, és olyan gyönyörűeket, hogy
még. Csináltam képeket is, valahol megvannak még. Megbabonázva néztem a
hömpölygő felhőóceánt alattunk, amire feltette a koronát, hogy pont akkor kelt
fel a nap, szóval fokozatosan aranyba borította a tájat. Egyik kedvenc emlékem.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az első élmény számomra
is emlékezetes volt. :) <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha választhatnál egy
helyet, ahol szívesen élnél, mi lenne az és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
szülővárosomban. Az én szememben az a tökéletes város, és ha lenne gyerekem
(vagy majd ha lesz), örülnék, hogyha ott nőhetne fel, mert én imádtam ott
felnőni. Lehet nem valami izgalmas válasz, de nekem nagyon hazahúz a szívem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kedvenc könyved a Harry
Potter sorozaton kívül? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Uh,
a "kedvenc" kérdésekkel mindig bajban vagyok, valahogy sosem tudok
egyet választani. Szeretem Csukás Istvántól a "Nyár a szigeten"-t,
Terry Pratchettől kvázi bármit, de főleg a Night Watch könyveket, a Watchmen,
ami bár képregény, de elég komoly és összetett, P.G. Wodehouse-tól a Jeeves
sorozat bármely tagját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba kerültek a
képregények: hogyan állsz a manapság igencsak előtérbe kerülő Marvel
univerzummal?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szeretem
a Marvel-filmeket, annak ellenére, hogy eléggé egy kaptafára készül az összes,
és a cselekményük több mint kiszámítható. Megkedveltem bizonyos karaktereket
(Amerika kapitány, Thor, Ruffalo mint Hulk), és érdekel a sorsuk -- sok filmnél
ez nem mondható el, általában magasról teszek arra, hogy él-e vagy hal az
ügyeletes főszereplő; ez hatványozottan igaz a futószalagra leeső Young Adult
filmekre, amiknek látszólag sosem lesz végük. Szerintem a Marvel-filmek
tökéletesen betöltik a "kétórás izgalmas látványfilm" pozíciót; jobban,
mint egyéb látványfilmek (Transformers és társai). Aki azért ül be egy
Marvel-alkotásra, hogy mélyen szántó gondolatokat halljon, és Oscar-díjas
alakításokat lásson, az rossz háznál kopogtat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyébként szereted a
„mélyen szántó gondolatokat” közvetítő filmeket is, vagy inkább preferálod a
szórakoztatóakat? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Filmek
terén majdnem mindent szeretek. Vígjáték, dráma, romantikus, sci-fi, fantasy,
jöhet mind. Szeretem az "annyira rossz, hogy jó" filmek egy részét
is, de azt inkább barátokkal grillezős délutánokra tartogatom, mert egyedül nem
akkora élmény egyik sem. A komolyabb filmekkel az az egyetlen gondom, hogy kell
hozzájuk egyfajta hangulat, ami nekem sokszor nincs meg, míg egy vígjátékot
vagy könnyed sci-fit vagy valamit bármikor meg tudok nézni -- de alapjában véve
igyekszem elsajátítani a filmes alapműveltséget. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a helyzet a
sorozatokkal? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sorozatokra
sajna nem nagyon van időm, most épp egyetlen húsz perces sorozatot követek
(Rick and Morty), és ezzel vége is a listának. Borzasztóan időigényesek, és
annyi mindent ajánl az internet, hogy azt sem tudom, hol kezdjek neki. Régebben
rendszeresen néztem sorozatokat (Jóbarátok volt a nagy kedvencem, illetve a
Nickelodeon és Cartoon Network kínálata), de ez az egyetemi évek alatt nagyon
elapadt. Talán, majd ha kikerülök végre az iskolapadból, akkor újraélesztem a
dolgot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van esetleg még olyan
téma, amit nem érintettünk, és szeretnél beszélni róla? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyha
így magamhoz ragadhatom a mikrofont, akkor szeretném megemlíteni, hogy a Kemény
kalaposok a kedvenc saját történetem, és egyúttal kvázi a legkevésbé olvasott
is, ami összetöri a szívem. Pedig még kiemelt is volt egyszer! De mégsem hozta
meg azt a sikert, amiről álmodoztam. Az volt talán az első, ami féllábbal benne
van ugyan a HP univerzumban, de mégis önálló történet, és ennél tapasztaltam
meg igazán, hogy mennyire nem egyszerű az embernek a semmiből elteremtenie egy
cselekményt, szóval a végén nagyon büszke voltam a végeredményre. A mai napig
örömmel nézegetem a profilomon. Talán egy nap kap még egy kis szeretetet. (Fun
fact: a történet egyszer már fent volt a Merengőn, aztán letöröltem, és
megfeledkeztem róla. Később véletlenül rábukkantam a meghajtómon, szóval
leporoltam, átdolgoztam-kiegészítettem, és feltöltöttem újra.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Végezetül következzen
egy olvasói kérdés: <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Venom, honnan van a
nickneved? Szerintem már régebben is elgondolkodtam rajta :P<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Középsuliban
az egyik angol órán megkért a tanár mindenkit, hogy lapozzon fel egy angol
szótárat, és keressen egy szót, ami nagyon tetszik neki. Én felütöttem a
szótárunkat otthon, és a Venomon landolt a tekintetem. Nagyon megtetszett a
hangzása, olyan kellemes ritmusa van, vagy nem is tudom, szóval megragadt
bennem. Amikor aztán regisztráltam a Merengőre, ez volt az első név, ami
eszembe jutott, a többi pedig történelem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm szépen, hogy
vállalkoztál az interjúra. Remélem, jól érezted magad a beszélgetés alatt, én
mindenképpen. :) További sok sikert kívánok! :) <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
köszönöm a felkérést! :) Egy zárógondolat: mekkora hülyeség már a "Ki
korán kel, aranyat lel." mondás. Öt éven át keltem korán a középiskola
miatt, és sosem botlottam kósza aranytömbbe lefele menet a lépcsőn. Hát
hazugságokkal tömjük a fiataljaink fejét?!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright<o:p></o:p></span></i></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-68057555818975943942015-11-24T19:41:00.001+01:002017-01-10T22:32:19.342+01:00Interjú BNorival<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Kedves Olvasók! Ezúttal olyasmit hozok
nektek, amit eddig még sosem láthattatok. *dobpergés* Ismerjétek meg pár évvel
fiatalabb önmagamat! Na jó, nyilván ez túlzás, de tény, hogy interjúalanyomnak
és nekem rá kellett döbbennünk,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>rengeteg
mindenben hasonlítunk, már ami a könyves/filmes/sorozatos/édességes ízlésünket
illeti. Mondjuk az igaz, hogy ő sokkal jobban rajong a magyar nyelvtan rejtelmeiért,
Mr Sirius Blackért, vagy Lunáért de hát egye fene! Gyertek, tekeregjetek velem
és BNorival ezen interjú erejéig! Esküszünk, hogy rosszban sántikálunk!</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<div style="text-align: left;">
</div>
<a name='more'></a><br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mint mindig, az első kérésem az lenne, hogy
kérlek szépen, mutatkozz be nekünk! </b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Tizenöt éves
pesti lány vagyok. Korábban csak olvasásmániám volt, aztán jött rám az írás
iránti szenvedély is, irodalom- és nyelvtanőrült vagyok. Kiskorom óta
folyamatosan álmodozom, ami mostanra két álomra szűkült: hogy magyart
taníthassak, és hogy könyveket írhassak. A zenei ízlésem egy totális kavarodás,
csak sosem az, ami éppen menő. Mióta a Merin vagyok, rohamosan nő az
önbizalmam, és ezzel párhuzamban az írás iránti vágyam is. Az talán fura dolog
bennem, hogy szeretek tanulni, mert még nem sok jobb érzéssel találkoztam
annál, mint amikor tudok valamit, és ettől okosnak érezhetem magam…</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Az irodalom mániádat teljes mértékben át
tudom érezni, viszont a nyelvtannal kapcsolatban mindig is komoly ellenérzéseim
voltak, valahogy soha nem találtam olyan izgalmasnak. Téged mi nyűgöz le benne
annyira</b>?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Nagyon
szeretem a helyesírást, még versenyekre is jártam belőle, igazából lenyűgöz a
logikája (meg olykor a logikátlansága), hogy újra és újra meg tud lepni, de
ezen eddig még sosem gondolkoztam el, egyszerűen csak kedvenc. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Még mindig az irodalomnál maradnék: ugyan
még jó pár kötelező olvasmány hátravan számodra, de mégis megkérdezném: melyik
az eddig olvasottak közül a kedvenc?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Egri
csillagok, egyértelműen. Már harmadik utáni nyáron elolvastam, és bár valahogy
kevésbé élveztem, amikor kötelezőként kellett újraolvasnom (sosem szerettem, ha
valamit, ami alapból szórakozás, kötelezővé tettek számomra), szerettem. A
másik még a PUF <i style="mso-bidi-font-style: normal;">(Pál Utcai Fiúk – a szerk.)</i>
volt, annak a végén nagyon sírtam…</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Néha-néha felröppennek olyan hírek, hogy a
kötelező olvasmányok listáját meg kellene változtatni, mert olykor túl nehéz,
száraz a mai diákoknak, esetlegesen nagyon eltér a nyelvezete a
“Facebook-zsargontól”. Te hogy látod ezt a kérdést? Ha újítanának, milyen
könyveket kellene számításba venni? A Harry Potter pl. listás lenne nálad?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Nem tudom, én
általában élveztem a kötelezőket is (mondjuk az osztályom kissé ufónak nézett
ezért), de igen, sokan kevésbé élvezik, hogy nehezebb nyelvezetű szövegekkel
kell megküzdeniük. Viszont én úgy vettem észre, hogy azoknak, akik fanyalognak
miatta, általában magával az olvasással van problémájuk, nem a könyvvel.
Személy szerint pedig én, mint az előbb is írtam, kevésbé élveztem a könyveket,
ha úgy olvastam, mint kötelezőt, mintha szabadon választottan vettem volna a kezembe,
így félek, hogy akkor eddig kikapcsolódásnak szánt könyveket éreznék erőszaknak.
Én nem változtatnék, a Harry Pottert pedig mindenképp meghagynám otthoni szuper
szórakozásnak.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">S akkor el is érkeztünk a lényeghez,
úgymond. Hogyan talált rád a Harry Potter sorozat?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Hű, már régen
volt, de arra emlékszem, hogy hatalmas mánia volt, engem meg nagyon idegesített
a körülötte lévő felhajtás, így egy ideig bojkottáltam. Aztán az egyik
barátnőmtől kölcsönkaptam, és szerelem volt első látásra (olvasásra). Ezután
jött egy időszak, amikor nem volt olyan nagy szerepe az életemben, majd
rátaláltam a Merire, és azóta még jobban szeretem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvastad JKR más jellegű könyveit is
(Átmeneti üresedés, Kakukkszó) vagy megmaradtál törzsgyökeres HP fannak?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Egyelőre nem
olvastam, de határozottan tervbe van véve, viszont egy picit félek is attól,
hogy csalódás lesz majd. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nos, igen. Ez nagy visszatartó erő számomra
is, bevallom. </b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Sírtál valaha HP olvasása/film nézésekor?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
De még
hányszor! Gyakorlatilag minden halálnál bőgtem, legalábbis első olvasásra majd
látásra. Sirius és Fred halálán, meg amikor Harry meghalni megy, még most is
sírok, ahányszor csak újraolvasom/nézem, sőt, még George füle elvesztésénél is
bekönnyeztem…</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Beszéljünk kicsit akkor a filmekről! A
Harry Potter filmek azok közé tartoznak, amiket újra és újra megnézel és még
mindig szereted?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
A filmek talán
nem annyira, mert ahogy elmúlt az újdonság varázsa, már egyre több hiányosságot
fedezek fel, amik engem zavarnak (például Tonks szégyenteljesen kevés
szereplése, meg jaj, hogy néznek már ki benne a Tekergők fiatalon?), viszont
vannak benne még mindig kedvenc jeleneteim, amiket bármikor magam elé tudok
idézni (Sirius halála, khmm… És Luna! Luna a filmben is nagyon szuper volt!)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mondd csak, mi az apropója a Sirius iránti
feltétlen rajongásodnak?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Először az
apafigura-léte miatt szerettem őt, és azért is sirattam meg annyira, tehát
főleg Harry miatt. Viszont amikor találkoztam a ficekkel, és elkezdtem
gondolkodni rajta, akkor ott ugrált előttem fiatalon, és a rengeteg lehetőséget
láttam benne, a rosszfiú-jófiú arcaival, a családjával és a Tekergőkkel (meg a
nőtlenségével…). </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Szóval én
sosem voltam képes őt (csak) annak a lökött csajozógépnek látni (Ki állított
ilyet?), hanem inkább a barátai iránti feltétlen hűsége, a családjával
folytatott csatározások érdekeltek, a kitartása, amivel harcolt a Főnix
Rendjében, a becsületessége, az ígéreteihez való ragaszkodás, és a szerettei
iránti végtelen elkötelezettsége. (Tízes skálán mennyire voltam nyálas?)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nos, ezt egy Sirius-fantól kellene
megérdeklődnünk! *nevet* Bizonyára nemmel felelne.</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">De mégis, mikor szerettél bele a
karakterbe? Már a könyvekben vagy esetleg egy fanfic olvasásakor, ami különösen
nagy hatással volt rád?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Azt hiszem,
egyik sem, hanem inkább akkor, amikor elkezdtem írni vele. Pontosabban előtte,
mivel a szereplőimen rengeteget szoktam törni a fejem, a jellemükön, a
viselkedésükön, hogy én hogyan látom őket, és kikből lehettek azok, akiket a
HP-sorozat folyamán megismertünk.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Ha már felhoztad a témát, rákérdezek. Hogy
kezdtél el írni? Milyen apropóra vezethető vissza az első dolog, amit papírra
vetettél, vagy bepötyögtél a számítógépbe? </b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Az első
írásom, azt hiszem, egy vers volt, majd egy kis füzetke, valami lovas
történettel (teleragasztgatva matricákkal), amit a húgomnak írtam szülinapjára.
Ezek után maradt pár év szünet, majd kezdődött az írós korszakom (ötödik vagy
hatodik osztály utáni nyáron), egy tündéres történettel, amit azóta
folyamatosan követnek másikak. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mondanom se kell, milyen fontosak a múzsák
és hogy ne hagyjanak el bennünket. Neked mi/ki a legfőbb ihletadód?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
A<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"> s</b>zereplőim, a zenék, amik megihletnek,
a fantáziám, no meg a húgom, aki már azzal rengeteget segít, hogy leül velem,
és meghallgat, és mindig azt látom rajta, hogy érdekli, ami nekem elmondhatatlanul
sokat jelent. Ráadásul nagyon jó tanácsokat tud adni. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A húgodon kívül szülők vagy barátnők be
vannak avatva a te kis titkos életedbe? (Ha szabad így fogalmazni)</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
A szüleim
tudnak róla (a nagyjáról), bár annyira nem érdekli őket, csak akkor, ha
túlságosan sok időt töltök miatta a gép előtt, a barátaim közül pedig csak
néhányan tudják - azok, akiket érdekel, de nem nagyon szoktam titkolni. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Volt már rá példa, hogy megálmodtál egy
történetet?<br />
</b>Szinte csak ilyen történeteim vannak… Konkrétan egy füzettel és tollal az
éjjeliszekrényemen fekszem csak le, mert néha éjszaka közepén felébredek egy
álmomból, amiről úgy érzem, muszáj megírnom, és ilyenkor lejegyzetelem, hogy
nehogy elfelejtsem (sajnos már ilyen is fordult elő).</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mikor találkoztál életedben először a
fanficekkel? Melyikre bukkantál rá legkorábban illetve hova regisztráltál, hol
publikáltál először?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Hű, azt
hiszem, talán tavaly nyáron találhattam rá a Merire, amikor Jacob/Renesmee
történeteket kutattam (twilightos korszakom volt, már kevésbé vagyok büszke
rá…), és bár akkor még halvány gőzöm sem volt arról, mi is lehet az a
fanfiction, OOC vagy AU, lassan kitanultam a dolgokat, majd én is írni kezdtem.
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mi változtatta meg a véleményedet az
Alkonyattal kapcsolatban</b>?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Hmmm… Ezen még
nem sokszor gondolkodtam el, de inkább valahogy továbbléptem rajta. Először
nagyon tetszett, azt hiszem, ez volt az első „komolyabb” belekukkantásom a
fantasy irodalomba, így az újdonság varázsával nyűgözött le. Aztán találkoztam
sokkal „vámpírosabb” vámpírregényekkel, a könyv lapjairól szinte lelépő
szereplőkkel, önálló jellemme lés motivációkkal, stílussal, ráadásul e tájban
olvastam a HP-sorozatot is, ami az aprólékos pontossággal kidolgozott
háttérvilágával (többek között) levett a lábamról. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Valamivel
később újraolvastam Meyer könyveit, és akkor már nem sok dolgot találtam benne,
ami megfogott volna; elmúlt a dolog. Viszont azért én mindenképp tisztelem ezt
a könyvet, hogy annyi embert vett rá az olvasásra, és talán ők továbbra sem
hagytak fel ezzel a jó szokással. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Íróként milyen első benyomásra törekedtél a
neten? Volt-e valaki, aki segített eligazodni és kiismerni magad a fanfices
berkekben?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A</b>mikor elkezdtem írni a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tudnál szeretni?-</i>t, amiaz első
feltöltött írásom volt, abban a naiv hitben éltem, hogy a Sirius/saját szereplő
egy forradalmian új és zseniális ötlet… Azon igyekszem, hogy a főszereplő
lánykám ne nagyon legyen Mériszú, és ennek ellenére valami különleges legyen
benne. És a csavarok… Na, én teljesen rá vagyok kattanva a történetekben lévő
csavarokra, és az nagyon fontos volt nekem, hogy az én történetemben is legyen
lehetőleg több is belőle. Igazán büszke voltam magamra, amikor sikerült
kitalálnom párat… </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
A második kérdésre
pedig nem a válasz. Először egyedül próbáltam rájönni a dolgokra, amiket végül
általában a saját káromon tanultam meg, mert persze nem bukkantam rá rögtön a
Merengőről Merengőknek-re, a html-kódok meg valami távoli bolygóról származó
„dolgoknak” tűntek elsőre. És mire rájöttem, hogy mit akar a kritika alján tőlem
azzal, hogy „háromszor három kisbetűvel”, addigra már elég ideges voltam, mert
persze valami három vagy kilenc kisbetűben gondolkodtam, ugyanis szokásom
mindent túlbonyolítani… Amikor jelentkeztem a Kívánság Üstre, az sokat
segített, meg rátaláltam egy html-kódokról szóló útmutatóra is, és onnantól már
egészen jól elnavigáltam magam.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"> </b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Annak ellenére, hogy nagy HP rajongó vagy,
Merengős profilodon láttam, hogy már egyszer kiléptél a komfortzónádból és
előrukkoltál egy Original történettel is. Tervezel még ilyesmit a közeljövőben?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">A</b> Merire főleg HP-történeteket töltök
fel, meg később esetleg más fandom felé is el fogok kacsingatni, viszont az
Original írásaimat általában megtartom magamnak, ugyanis a legtöbb nincs kész
(a legjobb, hogy a háromnegyedük csak a fejemben van meg…), de egyszer
mindenképp meg fogom őket írni…</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Suli időben mennyi időd van az írásra?
Milyen helyet kap ez a hobbi a fontossági listádon?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Hű, valahogy
úgy néz ki a dolog, hogy első a suli, második a sport (mert muszáj), harmadik
pedig az írás, amire a szabadidőm legnagyobb részét áldozom. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gondolkoztál már azon, hogy más
univerzumokba is látogatást teszel, nem csak HP fanfictionöket és saját
történeteket találj ki? Láttam pl. a profilodon, hogy szereted még a Percy
Jackson sorozatot stb…</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Igen, többször
is, bár egyelőre ez fogott meg annyira, hogy fanficeket írjak hozzá, viszont
elkezdett érni bennem a gondolat, hogy a Maximum Ride c. könyvhöz is írjak
ficet. Percy Jacksont is szeretem, de még nem jutott eszembe hozzá ötlet. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Szerinted milyen egy jó író? Mi teszi
különlegessé, best-seller listavezetővé az embert?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Én c<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">s</b>ak arról tudok beszélni, hogy számomra
mi tesz különlegessé és szeretetté egy írót: legyen egyedi. Nagyon sokat jelent
nekem, ha egy olyan könyvvel találkozom, ami tud valami egészen újat mutatni
nekem; ez lehet akár stílusban, témában, netán egy csontig rágott témának egy
egészen új arcát fedi fel, esetleg az érzésekkel tud úgy játszani, ami
egyedülállóvá teszi. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Nos, az elején elárultad, nagy vágyad, hogy
felnőttként író legyél. Ha nyomtatásban jelenne meg a műved, választanál írói
álnevet, vagy megmaradnál a sajátodnál?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Azt hiszem,
maradnék a sajátomnál, bár egyelőre jobban szeretem kicsit „titkosabban”
megosztani az írásaimat, ha egyszer valami nyomtatásban megjelenne tőlem (szép
álmok…), akkor azt a saját nevem alatt szeretném látni.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mit jelent neked a Harry Potter sorozat?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Megnevezni
pontosan nem tudom, de nagyon sokat, és biztos vagyok benne, hogy mindig is
nagyon sokat fog. Talán, talán, ha egyszer valóra válnának az álmaim, akkor is
szeretettel néznék vissza rá, mert tudnám, hogy igen, innen indultam, ez volt
az a sorozat, ami olyan sokat segített nekem. Mert a ficírásban azt is
szeretem, hogy van egy anyag, amiből dolgozni lehet, mintha totyogós gyerek
lennék, aki járni tanul, de valaki megfogná a kezem, így egyelőre nem kell
teljesen egyedül boldogulnom. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Neil Gaiman szerint öt kedvenc könyvet
választani olyan, mint megnevezni öt testrészt, amit nem akarsz elveszíteni. Én
most mégis arra kérnélek, sorolj fel párat, és indokold meg a választásod!</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
Hű, abban
mindenesetre biztos vagyok, hogy öt darabbal nem fogom beérni… De akkor
próbálkozzunk! Tehát, régebben hatalmas indiánkönyv-rajongó voltam, de abból is
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az utolsó mohikán</i> maradt meg
leginkább (még a filmet is szerettem belőle, pedig ez nálam nagy szó…). Aztán a
HP-sorozat jött, látott és győzött (Cseles vagyok, ugye? Egy névvel kilőttem
hét könyvet, de így kevesebbnek tűnik…), a miértről pedig egészen eddig
regéltem. Shakespeare <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Rómeó és Júliá</i>ját
is ide kell írnom, holott ebből a musicalt láttam először, amibe szintén
teljesen beleszerettem, aztán a könyvet is elolvastam, és ott is maradt a
szerelem. A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tűzkönny</i> c. könyvet Chris
D’Lacey-től bárkinek ajánlom, akinek épp nincs ihlete, eskü, mindenki olyat
szeretne majd, mint ami ebben a könyvben van, meg annak is, aki sárkánymániás
(khmmm), aki pedig még nem az, ettől biztosan az lesz (És így próbálok nem
spoilerezni…). </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
És utoljára
hagytam jelenlegi legnagyobb kedvencemet: Patrick Nesst. De úgy unblock imádom,
nagyon egyedi a stílusa, olyan problémákat fogalmaz meg, ami sokunkat
foglalkoztat, és mindezt úgy, hogy közben el nem lehet szakadni a soraitól.
Tehát lenyűgöző. Minden. Egyes. Könyve. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasói kérdések:<br />
<br />
Miről/Kiről szólt az első írásod? Itt most nem arra gondolok, amit legelőször
feltöltöttél az internetre, hanem arra, amit legelőször begépeltél vagy
leírtál. </b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<span style="color: black;">Azt hiszem, ezt a kérdést már nagyjából megválaszoltam
följebb, de azért még ideírom, hogy az első “komolyabb” dolog, amit tényleg
nagyon akartam írni, és hónapokig elkotlottam fölötte, az egy vérfarkasos
borzalmasan mériszús valami volt. Azért vannak benne egész érdekes ötletek,
ahogy így visszaolvasom néha (tök jó olykor visszanézni, és máris felfedezni
némi fejlődést, és tudni, hogy azért képes vagyok rá, szóval hajrá, van még
hová küzdeni), lehet, hogy egyszer majd felhasználom őket.</span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
<br />
Minek/Kinek a hatására kezdtél el írni?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<span style="color: black;">Ez is jó kérdés... Azt hiszem, elsősorban magam miatt,
mármint én találtam ki jó pár könyv elolvasása után, hogy ha ennyien írtak,
miért ne próbáljam meg én is? Valahogy így. Azóta rengetegféle ihletőm volt, de
ami akkor a legjobban ösztönzött, az a húgom örökös lelkesedése és támogatása
(és most abbahagyom, mert azt mondja majd, hogy nyálas vagyok) volt.</span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
<br />
Szoktál zenét hallgatni írás közben?</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<span style="color: black;">Igen, körülbelül mindig. Családom roppant mód értékeli,
mert ugye én nem nagyon hiszek a fülhallgatókban... Remélem, nem csak én vagyok
olyan, hogy képes vagyok bőgni egy zene hallatán is. Írás közben összevissza
hallgatok mindenfélét, például valami harcjelenetet sikerült egyszer talán egy
ilyen szerelmes Republic-válogatásra megírnom, flufftengereset meg AC/DC-re, de
minden írásomhoz megvan egy zeneszám, amihez az tartozik. Újraolvasása közben
csak és kizárólag az szólhat, meg ha épp nincs ihletem, csak becsukom a szemem,
meghallgatom, és szuggerálom magam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="background: #F6F7F8;">BNori, mikor és hogyan szeretted meg a Tekergőket? </span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: #F6F7F8;">Már a könyvekben is nagyon
szerettem volna többet tudni róluk, leginkább akkor, amikor elkezdett érdekelni
Sirius háttérvilága, és beleszerettem a kis csapat belső dinamikájának
boncolgatásába. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="background: #F6F7F8;">És miért pont az a kedvenced közülük, aki? ^^</span></b><span style="background: #F6F7F8;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: #F6F7F8;">Attól tartok, már így is
túlságosan elvetemült mániákus látszatát keltem. (Hmm, így is van.) De hát itt
kaptam még egy kis helyet kirajongani magam: Sirius rettenetesen sokoldalú
szereplő lehet, ha annak akarjuk megírni, nagyon érdekes a sorsának alakulása
is. Amellett, hogy imádjuk, szembe kell néznünk az árnyoldalával is, szóval
mindig hagy gondolkodnivalót. És ki ne akarna egy ilyen keresztapát, aki egy
börtönből is kiszabadulna azért, mert úgy sejti, veszélyben vagyunk, pedig ez
elvileg lehetetlen? Meg persze elég hízelgő a kép, ami róla él a fejemben. Hmm.
Nemrég kaptam egy I love Black feliratú pólót. Bár a tervezője valószínűleg nem
így gondolta, de imádom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Magam, az Írófigyelő csapata és az Olvasók
nevében is nagyon köszönöm BNori, hogy vállaltad a felkérést és ezáltal
megismerhettünk téged! További sok sikert és szép pillanatokat a fanfic
világban! A csíny letudva!</b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 115%; margin-bottom: 10.0pt;">
<br /></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
</style>
<![endif]--></div>
Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-8314867186118193092015-09-29T16:08:00.000+02:002019-07-09T19:45:01.728+02:00Aidemera interjú <div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
szerzőre a Perselus Piton Kihíváson figyeltem fel a Narcissa-Piton párosítású
novellája miatt, később pedig, amikor első helyezést ért el a <i>Barátság extrákkal </i>snangerével, kerestem
fel őt. :) <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Soron
következő interjúm Aidemerával készült, aki nemcsak lelkesen válaszolgatott a
kérdéseimre, de én magam is kaptam tőle párat. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fogadjátok
őt szeretettel! :) <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 132.75pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></div>
<a name='more'></a> <o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kérlek,
mutatkozz be az olvasóknak? Mit érdemes első körben tudni rólad?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sziasztok, kedves Olvasók! A
legfontosabb, amit tudni kell, hogy bemutatkozásban nem vagyok jó, általában
elmondom a nevem, aztán hagyom, hogy a beszélgetés alatt ismerjenek meg, vagy
alkalmasint az írásaim alapján. Szóval szorítkozzunk a tényekre: 26 éves
vagyok, aki már hosszú ideje foglalkozik írogatással. Többszöri próbálkozás
után sikeres HP függő, aki néha odébb áll, hogy aztán újra visszatérhessen.
Aidemera néven írok, de be kell, valljam, nem ez volt az első írói nevem. A
civil életemben is gyakran írok, csak nem épp regényeket; kutató vagyok
állítólag.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Milyen
hosszú ideje írogatsz? Hogy kerültél kapcsolatba a HP világgal? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az első versátiratokat 12 éves
korom körül írtam, de mióta az eszemet tudom, történeteket találok ki. Aztán
jött egy farsangi előadás forgatókönyve, novellakezdemények, sőt, egy időben
még képregényt is írtam. Az első fanfictionömet 2007-ben kezdtem el,
közvetlenül azután, hogy azon év nyarán harmadszori próbálkozás után magával
ragadott a HP univerzum. Legelőször olyan 11-12 évesen vettem kezembe a
köteteket, egy barátnőm ajánlására, de akkoriban még nem kötött le, aztán
néhány évvel később már a harmadik kötetig jutottam, de csak 19 évesen ragadott
magával, és azóta is csak ritkán enged.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van
más univerzum, legyen az könyv, sorozat vagy film, ami ennyire beszippantott,
mint Rowling világa?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ennyire nem, de vannak még
kedvenceim, és néha kikacsingattam más fandomok felé is, például James Bond
fanfictionök közül többet is olvastam, néhány rövidebb írást saját, és angol
gyakorlás céljából le is fordítottam közülük.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Esetleg
tanultál valamit a kötetekből? Ha igen, mi volt az? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezen még sosem gondolkoztam el, na
de majd most. Talán ami újra-és újra eszembe jut, hogy az események és az
emberek nem egyszerűen feketék vagy fehérek, jobban a mélyükre kell nézni, hogy
megértsük őket. Aztán azt, hogy a barátok fontosak, és ha igaziak, az csak a
nehézségek idején derül ki. A történettől függetlenül, de a köteteknek hála
arra is rájöttem, hogy az olvasásnak és az írásnak terápiás hatása van/lehet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez
utóbbit kifejtenéd picikét bővebben? Kíváncsivá tettél. <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az egyik barátom pszichológus, ő
maga is foglalkozik az írói lét kérdéseivel, és kicsit én is belekontárkodtam
ebbe. Például felfedezhető, hogy az írásokban gyakran dolgoznak fel az írók
olyan élethelyzeteket, amelyekbe a koruk vagy épp az adott helyzetük miatt
kerültek, úgymond megoldásokat próbálnak ki, tesztelnek, csak épp' nem élesben.
Vagy az is előfordulhat, hogy az írás átsegíti őket egy nehéz időszakon.
Ugyanígy az olvasás is; van, hogy elmenekülhetnek egy másik világba, vagy
tanulságot szűrhetnek le a cselekményből, a karakterekből. Dióhéjban ennyi, de
persze ez sokkal szerteágazóbb, ott van például a biblioterápia.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezek a terápiás hatások sokszor nem
tudatosak, vagy csak annyiban, hogy komfortérzetet ad az olvasás vagy az írás.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
nehéz időszak átvészelésében teljesen egyetértek, én is egy családi tragédia
során jöttem rá, hogy hiányozna, ha nem olvashatnék vagy írhatnék vagy csak
egyszerűen gondolhatnék rájuk. :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogy
találtál rá a fanfictionökre? Melyik volt az első oldal, ahol publikáltál?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amikor
elolvastam a köteteket, még a hetedik nem volt a piacon, de mesélték, hogy van
valahol kalózfordítás, és elkezdtem keresgélni. Fanfictionökre bukkantam, és
még aznap este elkezdtem olvasgatni. Az első oldal, amire rábukkantam, a Lumos
Továbbvilág oldala volt, de már akkor is Piton volt a kedvencem és az első
írásom főszereplője is, szóval a Téli mese első fejezete az IEPP-re ment, jól
vissza is küldték központozási meg helyesírási hibák miatt <span class="emoticontext">:)<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span class="emoticontext"><b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jelen vagy még IEPP-n?
<o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sajnos az oldal azóta
már nem él, de jelen lennék, ha még élne. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az írásaim most már a
Merengőn gyűlnek, már ami publikus. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
már szóba került a Merengő, mióta vagy fent az oldalon? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2007 óta vagyok fenn a Merengőn, de
ahogy már fentebb említettem, több néven is előfordultam, egészen konkréta az
Aidemera a harmadik, de ezen már nem szándékozom változtatni. Az első
történetemet lora/lorka néven publikáltam - a különbség azért, mert az egyik
oldalon már szerepelt a másikon korábban megadott lora, és módosítanom kellett
-, aztán pedig Xelia néven írtam egy ideig, de azon sem sokáig. 2010-ben
regisztráltam Aidemeraként. Ez a sok váltás pedig azért volt, mert nehezen
vállaltam fel magam ebben az írói létben, de aztán megbékéltem a dologgal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez
utóbbi, hogy nehezen vállaltad fel magad, honnan eredeztethető? Esetleg nem
fogadták jól az írásaidat, vagy te magad nem voltál velük elégedett? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Inkább én nem voltam velük
elégedett, a kérdésedre válaszolva, a felvállalás meg olyasmi, hogy féltem,
hogy valahogy hozzám társítják az írásokat, bár nem igazán értem már, hogy
miért. Talán valamiféle identitáskeresési lépcsőfok volt ez.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt tudom, hogy a lorát azért
cseréltem Xeliára, mert valami komolyabbat akartam, ami már én vagyok, a
nevemmel játszottam (Alexandra vagyok).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ez
az oka annak, hogy az utóbbi időben több kihíváson is szerepeltél? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem, a kihívások oka, hogy mióta
Aidemerára váltottam, egyre kevesebb időm van, és a kihívások inspirálóak,
megismerhetek más írókat, és köt a határidő, tehát a szabadidőmet írásra
fordítom, semmint például punnyadásra egy sorozat előtt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezek
szerint téged nem korlátoznak a kihívásos kötöttségek?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Néha megjárom velük, mint legutóbb
a Szívdobbanás kihíváson, de alapvetően nem korlátoznak, élvezem az ötletelést,
hogy miként füzzem őket egy láncra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ettől
függetlenül első helyezést értél el a történettel, amihez először is
gratulálok, és akkor térjünk is rá a szóban forgó novellára. :)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm a gratulációt :),
mindenesetre engem meglepett, hogy én kaptam a legtöbb pontot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Barátság extrákkal különlegessége, ha fogalmazhatok így, hogy az azonos című
filmet veszi alapul. Honnan jött az ötlet?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Először egy komolyabb, jóval
hosszabb, összetettebb történetet szerettem volna írni, de sajnos kicsúsztam az
időből, és mindenképpen keresnem kellett egy új ötletet, és azon kezdtem el
gondolkozni, hogyan felelhetnék meg a kulcsoknak. Abban biztos voltam, hogy az
átok egy könyvhöz fog kapcsolódni, és Hermione szerkesztő lesz, aki nem tudja,
ki a zseniális szerzője, és próbálja belezsarolni abba, hogy leleplezze magát,
de ebben a történetben nem volt semmi ami romantikus. Aztán azon kezdtem el
gondolkozni, milyen fajtái lehetnek a szerelemnek, amire a választott idézetem
illik, így ugrott be egy ilyen lazább kapcsolat, arról pedig maga a film. Azt
gondolnánk, hogy amikor az ember maga választ kulcsot, akkor könnyebb a
helyzet, de az a tapasztalatom, hogy nem így van. Ha úgy kapod, legalább van
kit okolni érte. :D <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
nagyon jól szórakoztam olvasás közben, felüdülés volt. Egyedül talán Piton volt
az, akit furcsa volt ilyen szerepben látni. Melyik volt meg előbb? A
szereplőpáros (snanger) vagy maga az ötlet, és ahhoz jött a pár?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Örülök, hogy örömet szerezhettem.
:) A páros volt meg előbb, már a kulcsokkal együtt, nagyon régen nem írtam
kettejükkel, pedig mégiscsak ők azok, akikkel a legtöbb történetet olvastam,
így gondoltam, teszek velük egy próbát. Igazság szerint azért változattam
Pitonon, mert szeretem, ha nem a szokványos, mogorva, kiállhatatlan zárkózott
önmaga, hanem szokatlan oldaláról mutatkozik meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
féltél, hogy nem tudsz velük újat mutatni? Elég sok történet van már róluk, nem
lehet egyszerű olyat írni, amit még senki előtte.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem, marha magabiztosan vállaltam
be őket némi töprengés után extrém párosokról, aztán meg jól bennragadtam a
klisék között. Nagyon sok történetet olvastam már róluk, és kiderült, hogy
nehezen tudok velük barmit is kezdeni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pedig
szerintem ez a történet, pont ezzel a barátság extrával téma miatt nem lett
sablonos. :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jó, hogy így látod, akkor a célt
elértem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
másik történet, amiről szerettem volna, ha szót ejtünk, a Perselus Piton Kihívásra
írt Átkozottak sorsa, ami Narcissa-Piton párosítású novella.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Állok elébe. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Először is csak ismételni tudom önmagam, a történet nekem
nagyon tetszett, olvasás közben gondolkodtam el azon, hogy őket el tudom
képzelni együtt. Te hogy vagy ezzel? Hogyan jött a páros gondolata? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nagyon régóta
szerettem volna írni egy Piton-Narcissa történetet, csak sajnos annak a
cselekményét is meg kellett szabdalnom. Anno bele is kezdtem egybe, de az a
gépemen pihen, erőteljes átírásra várva. Kettejük kapcsolatának ötlete pedig a
HP és a Félvér Hercegből jött, a közös jelenetükből. Miért ment Narcissa
Pitonhoz? Miért pont hozzá? Miért voltak ennyire bizalmas kapcsolatban? És még
sorolhatnám a kérdéseimet hosszú sorokon keresztül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba került a közös jelenetük, nekem rögtön a film
jelenete kúszott a szemem elé, talán azért, mert Narcissa filmes változata
nekem elnyerte a tetszésem. Neked? És Pitoné? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vegyes érzéseim
vannak a karakterekről. Alan Rickman tetszett Pitonként, mert nagyon jól
játszik, de azért nem egy 30-as pasas, akárhogy is imádom őt, ezt el kell
ismernem. És sajnos nem ő az egyetlen szépítés a sztoriban. Helen McCrory
viszont már kényesebb kérdés, mert nagyon jó volt a Narcissája, még akkor is,
ha a könyvbeli teljesen más. Őszintén szólva nekem a borz hajat leszámítva
jobban tetszett, mint a könyvbeli Narcissa, habár ha választási lehetőségem
lett volna, nem őt castingolom. A filmes jelenet vs. a könyvbeli jelenet:
mindkettő nagyon hatásosra sikeredett, de a filmeshez hozzáadtak egy plusz
jelentést is, megerősítették, hogy valami van a háttérben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyébként mi a véleményed a filmváltozatokról úgy
összességében?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Tetszettek, elég sokszor megnéztem
őket, habár teljesen más élmény, mint a könyvek. Egyedül a 7/1-et esett
nehezemre megemészteni, de végül azzal is megbékéltem. Azért azt kicsit
sajnálom, hogy nem egy rendező készítette az egészet, talán akkor egységesebb
lett volna.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Egyet
kell, hogy értsek. A szóban forgó miért esett nehezedre?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mert elsőre nem tűnt többnek, mint
egy nagy sátrazás, nagyon lassú és vontatott volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Kifejezetten unalmas a hatos után.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
könyvet is vontatottnak tartottad vagy csupán a filmet? Mi a véleményed a
végkifejletről? Erre számítottál? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Nagyon nem - ez a véleményem röviden
és tömören, de ki is fejtem. Ami a legjobban bántott, az Piton értelmetlen
halála volt, és persze ott volt még sok halott, akiknek nem kellett volna
áldozatul esni. Meggondolatlannak és eltúlzottnak érzem azt, amit Rowling a
hetes könyvvel tett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Te
hogy fejezted volna be? Volt valamilyen elképzelésed a könyv megjelenése előtt?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem igazán volt
elképzelésem, legalábbis nem olyasmi, mint amire számítani lehetett. Ha rajtam
múlik, csupán a halálesetekbe nyúltam volna bele és az epilógusba. Alapvetően a
körítéssel semmi bajom, habár vontatott volt, de ugyanakkor elengedhetetlen is,
mivel Rowling nagy vagányan bevállalta ezt a hét kötetes dolgot jóval előre.
Ami a változásokat illeti, a párkapcsolatok leosztása borzalmas. Hermione és
Ron? Ugyan már! A Narcissa-Lucius-Draco szál is nagyon elvarratlan maradt. Mi
lett a Roxforttal, mi lett a társadalommal, a megmaradt halálfalókkal? Piton
miért halt bele a támadásba, amikor Arthur Weasley nem? Senkinek eszébe sem
jutott megmenteni? Számtalan megválaszolatlan kérdés maradt vissza a Halál
ereklyéi után, ami megért volna legalább plusz egy könyvet, nem csupán egy
húsz-évvel-később-fejezetet. Én abba a csoportba tartozom, akik még
reménykednek, hogy Rowling egyszer csak előránt valami előzmény-utózmány
történetet a tarsolyából. Lenne mit megírnia.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ezek mind-mind elgondolkodtató kérdések, amikre én is
remélem, hogy egyszer választ kaphatunk. Ha már Piton professzor haláltusája
szóba került, én nem egy olyan fanfictionnel találkoztam, ahol Hermione
mentette meg végül a férfit. Mi erről a véleményed? Reális volna a kép?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Mivel Hermione
ott volt a haldokló férfi mellett, ráadásul valamennyire tisztelte is régebben,
azt gondolom, reális lett volna, ha ő menti meg. De akár a Malfoyok vagy egy
roxforti kolléga is megmenthette volna. Már az is rettentő furcsa, hogy egy
pillanatig sem gondolkoztak el azon, hogy Dumbledore miért bízott feltétlenül
Pitonban. Például Hermione miért nem látott tovább a történteknél? Piton
számtalanszor megmentette az életüket. Hermione és McGalagony is rendkívül
intelligensek, miért nem jöttek rá semmire? McGalagonynak észre kellett volna
vennie, hogy Piton nem támad vissza, és elgondolkozhatott volna, hogy miért
nem. Ilyen kis apróságokon látszik szerintem a kapkodás és a szándékosság.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ki(k) a kedvenc karaktere(i)d és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amikor olvastam
a könyveket, nagyon kedveltem McGalagonyt és Pitont, valamint Harryt, Hermionét
és Ginnyt is. Alapvetően azonban nagyon sok érdekes karaktert jelenített meg
Rowling, nagyon valósághűek lettek a szereplői. A miértek: Pitonra nincs
miértem, az elejétől kedveltem a karaktert a titokzatossága és a zárkózottsága
miatt, gondolván, hogy biztosan van ott valami mélyen, elrejtve. Az emberek
ritkán feketék és fehérek csupán. McGalagonyt, Hermionét és Ginnyt pedig az
intelligenciájuk miatt kedveltem, mert bámulatosan céltudatos, erős nők,
amilyen mindig is lenni szerettem volna. Harryt pedig az embersége miatt
kedvelem, hogy minden ellenére olyan, amilyen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Korábban már beszéltünk kicsit a színészekről Narcissa és
Piton kapcsán. Rajtuk kívül mi a véleményed a színészi alakításokról? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Habár
határozottan nem kedveltem Ront a könyvekben, a filmben szerintem az őt
megszemélyesítő Rupert az egyik legjobb gyerekszínész. Egyenletesen
teljesített, míg ugyanez nem mondható el Danielről és Emmáról. Az idősebb
színészek zseniálisak, nem kérdés. Főleg mivel imádom az angol színjátszást,
filmeket. A karakterek valósága és a rendezők és producerek újraértelmezés
azonban hagy némi kívánni valót maga után. Ott van például a McGalagonyt játszó
Maggie Smith. Imádom a színésznőt, zseniálisat alakított, de köze nincs a
kötetbeli McGalagonyhoz. Vagy legalábbis nagyon kevés.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ron filmes karakterét én is nagyon kedveltem, sőt, a
Hermione-Ron páros ott vált szimpatikussá igazán.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A könyvekben
erről a párosról mindig azt gondoltam, hogy szóba sem jöhet kettejük szerelme,
annyira mások ők ketten, a filmet látva pedig nem is ez volt a fő ok, hanem az,
hogy olyanok voltak ott, mint két testvér, egy árnyalatnyi romantikát, egyetlen
szikrát sem láttam kettejük között.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kikkel tudtad volna elképzelni őket inkább? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ronon nem
gondolkoztam még sosem, de lássuk: egy olyan lánnyal, aki szintén olyan vicces,
mint ő, és tolerálja a srác hangulatingadozásait. Nagyon gyermeki, mondhatni
éretlen volt ő a könyvek alatt, talán még nem is találhatta meg akkor az igazi
párját, majd inkább néhány évvel később. Hermionénak mivel nagyon elfogult
vagyok, Pitont természetesen, na de félretéve a fandom vonzását, ha már a két
fiú között kell választani, akkor Harryt, de ha van más is akkor egy hollóhátas
srácot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem feltétlen gondoltam, hogy csak kettejük közül lehet -
bár én Harryhez húzok -, hanem általánosságban. :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hermione-Piton
mellett teszem le a voksom, Ronhoz viszont továbbra sincs ötletem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pörögnek előttem
a kicsit jobban megismert női karakterek, a nevük után meg az, hogy nem-nem-nem.
Lövésem sincs. Kikkel szokták őt összehozni?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem igazán tudom, de egyszer hallottam olyan véleményt is,
hogy Lunával.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Luna-Ron
felbukkant valahol mellékszálként egy fanfictiönben, amit olvastam, de Luna
szerintem inkább Neville-hez illene.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyébként mi vonz a snangerben?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Snanger?
Mindenek előtt biztosan az, hogy már annyit olvastam belőle, amennyi reflexként
hozza elő kettejüket az ideális HP párosnak, de ha ennél mélyebbre megyünk,
akkor mindenképpen az, hogy ők ketten kellőképpen intelligensek egymáshoz,
kihívást jelentenek a másiknak, és ahhoz, hogy Piton korábbi kríziseit kezelni
tudja valaki, kellőképpen empatikusnak és okosnak, megfontoltnak kell lenni,
amilyen szerintem Hermione.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mit szólsz a Lily-Piton szálhoz? Meglepett? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem lepett meg
igazán, de annál jobban kedveltem. Mármint azt a részét, amikor Lily még élt, a
másik fele, hogy Piton rajongott érte, azt nem szerettem, mert szerintem
teljesen természetellenes. Mindemellett, kicsit utálom is Lilyt, mert felszínes
volt, Pitont meg azért, mert annyira igazságtalan volt az emberekkel, Lilyt meg
mégis túlidealizálta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én Lilyt nem kedveltem, legalábbis, amit az emlékek alapján
tudok róla, nem vált szimpatikussá, ami furcsa is, mert valahol az egész
történetben annyira jónak lett beállítva, hogy csalódás őt így látni.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan láttad
őt? Milyennek? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hisztérikának.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A sárvérűs botrány
miatt? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Úgy az egész jelleme valahogy unszimpatikus nekem, illetve
van egy (őrült) elméletem, miért nem bocsátott meg a lány Pitonnak: szerintem
mást is érezhetett barátságon kívül. <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lily? Piton
iránt? És nem tudta, hogy mit akar? Erre kíváncsi vagyok, mert sosem hallottam
még ilyesmit. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az jut mindig eszembe, hogy Sirius tréfáját Remus képes
volt megbocsátani, pedig Holdsáp meg is támadhatta volna Pitont, és az
szerintem sokkal súlyosabb dolog, mint hogy hirtelen felindultságból a fiú így
illette Lilyt. Szóval kellett lennie emögött másnak is puszta barátságnál a
lány részéről is.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hát igen, igazad
van. Én azt gondoltam, azért nem bocsájtott meg mert túl beképzelt volt. Btw
nem ismerhette eléggé Pitont, mert akkor tudnia kellett volna, hogy nem
gondolta komolyan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Harry Potter sorozat befejezése óta az írónő több, más
műfajú könyvet is publikált. Olvastad valamelyiket? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Belekezdtem a
The Casual Vacancy-be, de körülbelül az ötvenedig oldalig jutottam. Mivel nem
nyerte el a tetszésemet, félretettem, és azóta sem vettem a kezembe. A
Kakukkszón is gondolkoztam, hogy belevágok, de túl sok jót nem hallottam róla.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sajnos én is félretettem az elsőt mindössze pár oldal után.
Ha már vélemény, ezek szerint téged nagyban befolyásol, hogy egy történet
milyen kritikát kap? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Abban az esetben
befolyásol, ha maga a leírás, film esetén bemutató nem tetszik igazán. Akkor
csak olyasmivel lehet rávenni az olvasásra, ha mások mesélnek róla jó dolgokat,
kellemes élményeket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan állsz a kritikaírással? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem vagyok benne
a legjobb kritikaírásban, általában csak abban az esetben írok véleményt -
teljesen szégyenletes módon -, ha az adott írás valamiért nagyon nagy hatással
van rám. Eleinte, amikor még fiatalabb voltam, nem láttam át ezt a rendszert,
hogy miért is fontos véleményt írni, most pedig már, amikor tudom, hogy fontos
és miért, akkor pedig jóval kevesebbet olvasok (értsd: alig). Ráadásul nagyon
nem szeretem mások "gyermekét" kritikával illetni, sokszor félórákat
töprengek egy néhány soros kritika fölött. Van még hova fejlődnöm, na. Persze
azért megvan a véleményem a kritikák stílusáról, amit a legkevésbé szeretek, ha
azzal jönnek, hogy egy egy történet, páros, esemény, hozzáállás miért nem
lehetett úgy, ahogy az megvan írva. Na meg az, ha arról írnak, ami nincs is a
szövegben, ahelyett, hogy arról írnának ami benne van. Ezt pedig nem is
magamnál vettem észre - mivel keveset is írok, kevesen is olvasnak, tehát alig
kapok bármi véleményt -, hanem mások esetében, például kihívásokon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Érdekes, amiket mondasz, és hadd reflektáljak rá. Egy adott
kihívás véleményezésénél azért az is fontos, nem, hogy mi nem volt benne? Vagy
ezt most általánosságban (is) érted? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Alapvetően nem a
kulcsokra értem, hogy nem használta fel, hanem arra, amikor olyat írnak, hogy
mi lett volna ha ne ezzel hanem amazzal hozod össze, szerintem ők semmiképp sem
illenek egymáshoz. Alapvetően olyan dolgokra gondolok, amikor nem a stílust, a
formát kritizálják, hanem a fantázia minőségét. Szóval igen, általánosságban
értem ezt inkább.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">De még ennél is
rosszabb ha feltörik a fejezeteket (lsd. Merengő) vagy annyit írnak, hogy 'de
jóóóóóóóóó, folytatáááást'.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt írtad, nem kapsz sok véleményt. Amiket igen, azok
mennyire befolyásolnak? Volt olyan, hogy hatásukra változtattál valamin? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Régen
rengetegszer, amikor még nem tudtam helyén kezelni a dolgokat. Volt úgy, hogy
komplett történeteket "dobtam a kukába", mert azt mondták, hogy ez
mekkora egy elszállt ötlet, meg ezt semmiképpen sem lehet jól megoldani.
Mostanra már inkább az lett fontos, hogy magamnak tessen az ötlet és a
felállás, mintsem az, hogy mások majd mit szólnak hozzá. Ne értsd félre, nem a
kivitelezésről beszélek, annak mindig örülök, ha valaki segít végiggondolni a
dolgokat, és javaslatokat tesz, rávilágít, hogy valami nem érthető, kimaradt
egy részlet, ami nekem egyértelmű, de az olvasónak nem lesz az.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Most néhány villámkérdés: <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Első fanfiction, amit olvastál?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Egy egyperces
volt minden bizonnyal, aminek nem emlékszem a címére, de az első biztos, amire
emlékszem az a Piton Álomnő Főzete volt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kedvenc író, legyen az amatőr vagy könyves?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Fogós kérdés,
mert folyton változik. Aktuális kedvenc M.C. Beaton, örök kedvenc Jane Austen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi az a szó, ami leginkább jellemez, és miért?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Álmodozó. Mert
folyton ezt teszem, és sosem tanulom meg, hogy a valóság az más, mint az,
amikor ábrándozom róla. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha kívánhatnál valamit, mi lenne az? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background-color: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Kapzsi módon,
azt, hogy bizonyos mennyiségű kívánságom teljesülhessen, vagy nagy bátran
bevállalnám, hogy az összes. Ha egy dolgot választhatnék egyszerre, akkor
valami olyasmit kívánnék, hogy én és a szeretteim még vagy 100 évig egészségben
együtt lehessünk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha azt mondom, álmaim netovábbja, neked mi jut erről
eszedbe?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hosszabb időt
tölteni Angliában, talán ez az egyik legrégebbi vágyam. De nehéz kiemelni
csupán egyet, mivel komplex kis álmaim vannak a jövőmről.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kívánom, hogy megvalósuljanak! :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<b><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">És végezetül: mik a terveid a jövőre nézve?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elérni az
álomsúlyom, több energiát fektetni a munkába, visszatérni az íráshoz és
randizni álmaim lovagjával. De amíg ez összejön... újra leemelni a polcról a
Bridget Jones naplóját, mert ezeknek a céloknak nagyon bridzsitesek lettek.
Komolyra fordítva a szót, tényleg ilyesmi céljaim vannak, azzal kiegészítve, hogy
szeretnék végre istenigazából megtanulni angolul.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<i><span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm szépen, hogy vállalkoztál a beszélgetésre,
örömömre szolgált megismerni téged. :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én pedig
köszönöm a lehetőséget, nagyon jól éreztem magam, számtalan olyan kérdést
tettél fel, amelyen még sosem gondolkoztam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="background: #f6f7f8; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i>Cartwright</i></span></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-85733624219211838252015-08-16T18:23:00.001+02:002015-08-16T18:23:32.177+02:00Egy szülinap, két szülinap...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Sziasztok!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Immáron második éve él az oldal a mi kis
kvartettünk „felügyelete” alatt, ami nemhogy jó érzés a számunkra, hanem
egyenesen ünnepi, és hatalmas büszkeséggel tölt el bennünket. Nélkületek azonban mit
se érne-élne az egész, szóval bátorkodtunk a facebook-os kép mellé egy kis
játékos meglepit adni nektek. Először is </span><span style="line-height: 18.3999996185303px;">nagyon</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> szépen köszönjük Sybill
Dumbledore-nak a frappáns kis kérdéseket, élmény volt válaszolgatni rájuk.
Másodsorban nem </span><span style="line-height: 18.3999996185303px;">ír</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">tunk neveket a válaszainkhoz…<o:p></o:p></span></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Tehát tessék!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
</div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Két éve kérdezünk, válaszolni azonban ritkán
szoktunk. Vajon ki-melyik válasz mögé rejtőzött? Szerintetek?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"></span></b></div>
<a name='more'></a><b><br /></b><br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor
és mitől jutott eszedbe/eszetekbe az, hogy belevágjatok ebbe az egészbe? Honnan
jött az ötlet?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst">
<i><span style="color: #76923c; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-themecolor: accent3; mso-themeshade: 191;">Ó, hát már amikor
először találkoztam az oldallal, nagyon megtetszett az ötlet. Szóval, amikor
láttam, hogy keresnek embereket, elfogott a kényszer, hogy jelentkezzek. És bár
bétának vettek fel, úgy alakult, hogy az első interjúalanyomért szinte
könyörögtem, és mivel jól sikerült, felajánlották a lehetőséget. Én pedig
örömmel elvállaltam :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<i><span style="color: #e36c0a; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">Nos, ez az ötlet nem tőlünk származott eredetileg, mi csak nem hagytuk,
hogy kihaljon a dolog. Egy embert illet minden elismerés e téren, mert ő vette
fel a régi irányítóval a kapcsolatot, hogy szeretné új csapattal folytatni az
interjúk készítését. Így léptünk az örökébe sok-sok riporternek, akik előttünk
faggatóztak, ez pedig már két éve történt - hogy repül az idő! :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<i><span style="color: #4f81bd; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-themecolor: accent1;">Onnan,
hooooogy… Honnan is? *fejvakar* Nos, nem nagyon akadtak olyanok, akik érdemében
foglalkoztak az üggyel, tehát „miért ne?” alapon cselekedtünk. Megérte. Mikor?
Hát lassan három éve, hogy felvetődött, pár nap alatt komolyra fordult, de
kellett néhány hónap, hogy létjogosultsága legyen újra.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<span style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><i>Valamiért mindig is
kedvet éreztem az újságíróskodás iránt, és alapból kíváncsi természettel vagyok
megáldva, szóval… miért is ne? :) Egy Lois Lane veszett el bennem, az
Írófigyelőben pedig egy kicsit kiélhetem ezt az énemet.</i><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan
találjátok ki a kérdéseket? Mindenkinek mást tesztek fel, vagy van egy alap
séma (ha fogalmazhatok így) amit általában követtek, esetleg csak kicsiket
változtattok?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #76923c; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-themecolor: accent3; mso-themeshade: 191;">Természetesen vannak
alapkérdések, akár HP, akár PD szerzőről van szó, de mivel a különböző írók
más-más stílusban, háttérrel és műfajban alkotnak, ha akarnám, se tudnám
mindnek tök ugyanazokat a kérdéseket feltenni. És uncsi is lenne, ha mindig
ugyanazokra a kérdésekre érkeznének a válaszok. A<a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a> legtöbb
interjú egyébként bizonyos szempontból rugalmas, közben is jutnak eszembe újabb
kérdések, és az is mázli, hogy az alapkérdésekre sem ugyanazok a válaszok
érkeznek a különböző alanyoktól, szóval végül is a sablonosság veszélye
szerencsére nem fenyeget :)<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #e36c0a; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">A többiek nevében nem beszélhetek,
de nekem van egy dokumentumom telis-tele kérdésekkel, azokból szoktam
válogatni, de sokszor jönnek ötletek egy-egy korábban megválaszolt dologgal
kapcsolatban is. Aztán persze sok kérdést fel lehet tenni az illető
munkásságával kapcsolatban is, vagy ha valami érdekességet említ, arra ráharap
a riporter, így pedig már gyerekjáték a dolog.</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="color: #4f81bd; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="color: #4f81bd; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Alapkérdés van – bár én nem kifejezetten szeretem őket XD Viszont
alanya válogatja, menyire merülünk bele, mennyire engedjük el magunkat… Volt,
akivel végigröhögtem az egészet, mert annyira ismertük és szerettük egymás
társaságát, még mással olyan „száraz” volt, hogy tényleg csak az alapokra
szorítkoztunk. Mindenesetre nem lehet ugyanazt kérdezni egy törzsgyökeres
Snanger fantól, mint egy Nagyterem kategóriás, akció-orientált fantól.</i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Először
jönnek az alapkérdések, de már a második csokorban jönnek az újabb ötletek. Én
szeretek az interjúalany válaszaiból „kérdezni”. Mindig van valamilyen téma,
ami előjön, és kíváncsivá tesz, akkor miért ne kérdezzek rá?</span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 35.4pt; mso-add-space: auto;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi
alapján találtok vagy kerestek írókat? Aki aktív, mind "jöhet"? (-:<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #76923c; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-themecolor: accent3; mso-themeshade: 191;">Ez több összetevős történet. Van,
akit azért választok, mert voltam már vele valamilyen kapcsolatban (bétáztam
neki, vagy szimplán csak olvastam tőle), van olyan, akit valamilyen kihíváson
fedeztem fel, aztán persze van, aki azért akad horogra, mert aktív és/vagy
sokan szeretik, és van a szubjektív nézőpont: akit én ígéretesnek tartok, még
akkor is, ha annyira nem népszerű az illető :) Meg ha jönnek ajánlások… Bár
abból még nem érkezett túl sok…</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #e36c0a; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #e36c0a; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">Az ajánlásokat igyekezzük
megfogadni, hiszen az is fontos, mit akarnak az olvasók olvasni, illetve van,
hogy mi keresünk magunknak valakit :) Általában jobban szembetűnnek az olyanok,
akik kiemeltek lettek a Merengőn, vagy valamilyen kihíváson vettek részt :)De
nyilván az is dominál, mi kiket olvasunk és szeretünk.</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #4f81bd; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-themecolor: accent1;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: #4f81bd; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-themecolor: accent1;">Nos, én szemtelen voltam
és olyanokkal beszélgettem, akik kifejezetten a saját kedvenc alkotóim. A
lehetőség adott volt, tehát jól megragadtam a grabancát :D De persze figyelünk
az igényekre, másokra, ki a népszerűbb per pillanat, ki nem népszerű… Van miből
válogatni.</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Az aktívabb
írókat könnyebb elcsípni, persze. De nem jelenti azt, hogy valaki aktív író,
akkor azzal majd könnyebb interjút készíteni. A levélváltásban nem mindenki
szokott gyors lenni, valamikor nekem van több időre szükségem, mert épp felhalmozódott
a tennivalók listája. Személy szerint nekem megtetszik egy adott író stílusa,
onnantól pedig már csak meg kell tudni, szeretne-e csatlakozni hozzánk, mint interjúalany.</span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 35.4pt; mso-add-space: auto;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi
ösztönöz titeket erre a munkára? Csak szimplán szeretitek ezt csinálni, vagy
van valami, ami külön boldogít benne?</span></b><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst">
<i><span style="color: #76923c; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-themecolor: accent3; mso-themeshade: 191;">Persze, elsősorban
azért csinálom, mert szeretem csinálni. Ez főleg akkor erős motiváló tényező,
amikor amúgy el vagyok havazva, és nem nagyon jut időm és energiám rá. Másrészt
kihívás, és szeretem a kihívásokat :) Minden interjúban én is megmutathatom,
mit tudok, hogy mennyire vagyok jó riporter, és nagyon jó érzés, ha az emberek
elismerik a munkámat. Fontosnak érzem magam tőle ;) <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<i><span style="color: #e36c0a; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">Én személy szerint szeretek új emberekkel ismerkedni, s mivel a mugli
életben előbb össze kell szednem a bátorságomat, ami elég sok időben telik, úgy
találtam, a neten könnyebb :)) És nyilván egy idő után az ember ráérez az ízére
és szereti is csinálni. De alapvetően azt kell mondanom, világéletemben
kíváncsiskodó emberke voltam, szóval az is egyfajta öröm, hogy választ kapok a
kérdéseimre. Másrészt mindenkinek ajánlom, tényleg, mert nincs két egyforma
alany és így soha nem lehet unatkozni ^^<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<i><span style="color: #4f81bd; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-themecolor: accent1;">Jól
esik az embernek, ha kíváncsiak rá. Még
nem volt olyan alany, aki piros lámpát villantott volna a kérdésre, mely szerint
lenne-e kedve egy interjúhoz? (Hogy mit gondolt magában, arról nem tudok
nyilatkozni. ) Öröm kérdezni, öröm ismerkedni, és nagy-nagy öröm azt látni,
hogy van, aki figyel. Meglátásaim alapján a meginterjúvoltak
vissza-visszatérnek és ajánlják az oldalt. Ez egy elég keménymag, és nagy büszkeséget
ad, ugyanis maga a számbéli népszerűségünk kicsi. De mindennek és mindenkinek
egyformán örülünk… És hát nem magunk miatt csináljuk. A riportalanyokért.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<i><span style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Valamikor nincs időm az írásra, ilyenkor háttérbe szorul az írói
munka, de az interjúztatás során újra beléphetek abba a világba, amit annyira
szeretek. Ez nagyon jó érzés.<o:p></o:p></span></i></div>
</div>
shanon widowhttp://www.blogger.com/profile/18229276053642547824noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-49031921799969833512015-08-11T19:14:00.001+02:002015-08-16T18:07:51.791+02:00Marysilver interjú<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h2>
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Egy ritkaság kapcsán találkoztam először
Marysilverrel: a Szabó Magda által megírt Abigél történetnek írt folytatást,
méghozzá olyan rendkívüli módon, ahogyan nem is gondolná az ember. A regény
végül szerzői jogok miatt nem került a polcokra, de ez nem vette el a következő
alkotónk kedvét. Nagy lendülettel alkot tovább, kezei közül olyan művek
kerülnek ki, mint a Windsorok- York rózsái, amelyben a brit királyi családot
állítja középpontba, vagy az újabb gyöngyszeme a My Fair Lady történet, Nekem
épp elég, hogy élsz! c. írás. Személyes kedvencemként ajánlom tehát
Marysilvert, kedves Olvasók, már ha még nem sikerült elcsípnetek a nevét a
Merengő berkeiben!</span></b></h2>
<h3>
</h3>
<h3>
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Fogadjátok szeretettel!</span></b></h3>
<div>
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></b></div>
<div>
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><a name='more'></a><br /></span></b></div>
<div>
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></b></div>
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"> </span></b><b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Hogyan mutatnád be magad az Olvasóknak?</span></b><br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">Az írás a
szenvedélyem. Mikor egy történeten dolgozom, teljesen átadom magam annak a
kornak, annak a világnak és a szereplőknek. Arra a kis időre a valóság
megszűnik létezni körülöttem. Azt hiszem, egy emberről leginkább a gondolatai
és az érzései árulkodnak. Az én gondolataim és érzéseim megjelennek minden
írásomban. Ha valaki elolvassa egy regényemet, a lelkembe lát és mindent megtud
rólam.</span><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Az első, amit annak idején olvastam tőled,
az Abigél-folytatások voltak. Honnan jött az ötlet, hogy továbbírd az eredeti
regényt?</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">Egészen kislány
korom óta nagy rajongója vagyok az Abigélnek. Ez a könyv volt, ami átvezetett
az kicsit nehezebb időszakokon is. A folytatás megírása csak egy kósza ötlet
volt. Egy fejezettel indult és majdnem egy évig nem is vettem elő. Aztán újból
a kezembe került a regény, és kedvet kaptam, hogy folytassam az írást.
Próbaképpen elindítottam egy honlapot, hogy lássam, hogy tetszik az embereknek
a „folytatás”. Hála Istennek megszerették! Nagyon boldog voltam, mert tartottam
az első reakciókról. Innen is köszönöm mindenkinek, aki hosszú évekig kitartott
a történetem mellett, és követte minden szombaton. :) Ha ők nincsenek, és nem
bíztatnak, valószínűleg abbahagyom az írást.</span><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Hogyhogy nem König? Ezt mindig is meg
akartam kérdezni. Többen benne látták a hőst.</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">König egy nagyon
érdekes és jól felépített karaktert volt. Én is nagyon szerettem, de volt
valami, amiért úgy éreztem, nem mehetek el szó nélkül a Zsuzsanna/Kalmár szál
mellett. A könyvben végig ott voltak a rejtett utalások a kapcsolatukra, ez
pedig különösen izgalmassá tette az írást. Az apró szálak felgöngyölítése, egy
kis nyomozás… :) Emlékezzünk csak az étkezéseknél felolvasott történetre: a
jóképű Guillaume, a szép Margaret és a szerencsétlen Teofil szerelmi
háromszögére. A néhány évvel ezelőtt megjelent forgatókönyv – ami tartalmazta
Szabó Magda feljegyzéseit és gondolatait – résztelesen leírja hármójuk
történetét. Margaret szereti Guillaume-ot, de ezt a szerelmet<b> </b>túl
szenvedélyesnek, túl bűnösnek ítéli meg ahhoz, hogy beteljesüljön. Úgy érzi, Teofilnak
nagyobb szüksége van rá, mint Guillaume-nak, ezért inkább őt választja.
Guillaume elmegy a háborúba, és meghal. Épp úgy, ahogyan Kalmár az Abigélben.
(Ezt a részt egy logikusnak tűnő húzással próbáltam áthidalni a folytatásban.
Nálam Kalmár eltűnik a háborúban és sokáig mindenki halottnak hiszi). Próbáltam hát ezt Guillaume-Margaret-Teofil-szálat,
és még a regényben, filmen és forgatókönyvben megjelenő utalásokat összerakni,
és kialakítani belőlük egy teljesen új történetet. König a folytatásban is hős
volt, de a hősiessége most másban nyilvánult meg: képes volt lemondani arról a
nőről, akit szeretett, mert tudta, hogyha magához láncolná, azzal akár a
halálát is okozhatná.</span><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mennyiben más az írásod, mint mondjuk annak
idején Szabó Magdáé?</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">Szabó Magda egy
íróistennő volt. Én csak egy irodalomkedvelő amatőr. :)</span><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Említetted, hogy végül nem publikálhattad a
folytatásokat. Szerinted mi volt ennek az oka?</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">Volt egy kiadó,
amelyik vállalta volna a regény megjelentetését, de sajnos szerzői jogi
akadályokba ütköztünk. </span><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A második világháború korszakában úgy
tűnik, nagyon otthon érzed magad. A Windsorok- York rózsái kapcsán találkoztam
veled újra. Mesélj egy kicsit arról a regényről! Ha jók az információim, ez az írás
egy nagyobb lélegzetvételű műnek csak egy harmadrésze.</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Igen, valóban több kötetesre terveztem a
történet. Az első rész, a Windsorok-York rózsái Albert herceg (a későbbi VI.
György király) és felesége Elizabeth megismerkedésétől datálódik egészen a
házasságkötésükig, 1923-ig. A második kötetben VIII. Edward lemondásával és
Bertie trónra kerülésének körülményeivel, valamint a nyugodt és békés családi életükkel,
míg a harmadikban a királyi család és Bertie háborúban betöltött
kulcsfontosságú szerepével szeretnék foglalkozni, egészen a király korai és
tragikus haláláig.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Miért éppen Bertie-vel és Elizabeth-tel
kezdődik a történet?</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">Mert ők voltak az
elsők, akik Windsor-házi uralkodóként léptek trónra, és hosszabb ideig
uralkodtak, bebetonozva ezzel a történelembe azt a dinasztiát, amit most mi is
ismerünk. A Windsor-házat V. György király hozta létre az I. világháború alatt.
Addig a Szász-Coburg-Gothai-házba tartoztak a brit uralkodók, Viktória királynő
német férje, Albert herceg révén. A háborúban azonban a britek szembe kerültek
a németekkel, akikkel szemben az angolok ellenszenve egyre csak nőtt. Ez akkor
érte el tetőpontját, amikor Londont egy Gothában gyártott és az erre a névre is
keresztelt repülőgép kezdte el bombázni 1917-ben. V. György ekkor megváltoztatta
a család nevét Windsorra, az ősi birtokukról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;">Albert herceg és
a nemesi családból származó Elizabeth Bowes-Lyon története több szempontból is
izgalmas. Egészen kis korukban találkoztak először. Elizabeth akkor 5, Albert
pedig 10 éves volt. Aztán évekig nem is tudtak a másikról, mígnem tizenöt évvel
később útjaik ismét keresztezték egymás, immáron végleg. Bertie háromszor kérte
meg a lány kezét, mire az végül beleegyezett a házasságba, és így ő lett az
első közember, aki beházasodott a királyi családba, évekkel később pedig
királyné lett belőle, a férje bástyája és támasza a nehéz időkben. Tökéletesen
kiegészítették egymást: az egyik hiányosságait pótolta a másik erőssége. Nem
sok szerelmi házasság köttetett a brit királyi házakban, de az övék volt az
egyik. Elizabeth ötven évvel élte túl a férjét, teljesítve ezzel utolsó
kérését; hogy kettejük helyett is éljen. 101 éves volt, amikor meghalt és soha
nem volt a szívében hely más férfinak, csakis Bertie-nek. Ha ez a történet nem
kiált egy külön regényért, akkor mi? :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Nem nehéz arról a korról írni? Úgy értem,
vannak fotók arról a korszakról, de azért mégis lennie kell egy korhűségnek.
Sok mindennek jársz utána az írásaid kedvéért?</span></b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Ha az ember komolyan gondolja az írást, és
élethűen<a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a> szeretné visszaadni az adott történelmi kort az
olvasóinak, akkor muszáj beleásnia magát egy-két dologba. Én nagyon élvezem a
kutatási időszakot. Amellett, hogy egy teljesen új világ is feltárul előttem,
alig várom, hogy visszaadjak valamit ebből az írásaimban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt;">Bevallom őszintén elsősorban a te írásod hozta meg a
kedvem, hogy a Privet Drive-ban is alkossak. Te mikor döntötted el, hogy a
megálmodott karaktereidet életre kell keltened?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">Köszönöm, ez nagyon jól
esett! :) Hogy mikor született meg a döntés? Amikor nagyjából elképzeltem a
történetet, és úgy gondoltam, ebből még lehet valami. A „Windsorok”-nak például
alaposan utána olvastam előtte és elég érdekesnek tűnt a háttérsztori ahhoz,
hogy akár jó dolgok is kisüljenek belőle. Megpróbáltam, és szerencsém volt.
Innen is köszönöm szépen minden Olvasónak!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt;">Rád ki az, aki eddig íróként nagy hatással volt?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">Szabó Magda, Ken Follett,
Gárdonyi Géza (remekek a csataábrázolásai). Ők hárman a leginkább, aztán
persze, vannak még sokan, de leginkább ők.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt;">Inkább magányosan alkotsz, vagy azt szereted, ha
nyüzsgés van körülötted?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">A magányos alkotás híve
vagyok. Akkor jönnek a legjobb gondolatok. Vagyis, ez így nem teljesen igaz. :)
Az igazán jó gondolatok akkor jönnek, amikor valami olyat csinálok, amihez
semmi kedvem: például mosogatás vagy egyéb házimunkák. Ilyenkor szabadjára
engedem a fantáziám, és alig várom, hogy végezzek, és végre leírhassam az
ötleteimet. Ilyenkor általában egy nagyobb egység –egy fejezet jelentős
része-megszületik. Szóval, mégsem olyan rossz a házimunka. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt;">Ha történik valami a civil életedben, mennyire van ez
hatással az alkotásodra?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">Valamennyire biztosan, de
próbálom magam tartani az eredeti történetszálhoz, és nem letérni róla. De, ha
épp nagyon jó kedvem van, az írás is sokkal jobban megy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt;">Van aki azt vallja, hogy minden nap ír legalább egy
sort, valaki viszont egy huzamban szeret alkotni, akár több oldalt, aztán
félreteszi az irományt. Te melyik típusba tartozol?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">Én akkor szeretek írni,
amikor ötletem van. Nem biztos, hogy jó, ha erőltetjük az írást, mert akkor az
általában érződik a történeten. Szerintem akkor kell írni, mikor az ember
kedvet kap hozzá és ihlete van. Előfordul, hogy a metrón jön egy jó gondolat;
akkor előveszek egy darab papírt, és megpróbálom leírni, nehogy elfelejtsem.
Aztán hazaérve jöhet az igazi alkotási folyamat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt;">A családod és a barátaid tisztában vannak azzal, hogy
írsz?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">Igen. És általában meg is
kérdezik, hogy van-e valami új, amit még nem olvastak. :)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Egyetértek velük! Én is zaklatni foglak a
történeteid folytatásáért, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül.<o:p></o:p></span></b></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="HU" style="font-family: "Book Antiqua","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Köszönöm, hogy interjút adtál nekünk!<o:p></o:p></span></b></div>
</div>
Botkriszhttp://www.blogger.com/profile/05446222564546875857noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-35866232324296682102015-07-14T13:45:00.000+02:002019-07-09T19:45:28.082+02:00Duchess interjú<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A soron következő
interjúalanyom bemutatásán nem kellett sokat gondolkodnom, szerintem elég két
nevet mondanom, hogy az olvasói tudják, kiről is van szó: Rhydian Deakin és
Hayden Miller. Bizony, bizony, következzék hát Duchess, fogadjátok szeretettel!
:)<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></b></div>
<a name='more'></a><b><br /></b>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kérlek</span></b><b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, mutatkozz be az olvasóknak. Mit
árulnál el magadról így első körben? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lassacskán
tizenhét éves, csendes, visszafogott lány vagyok, az a típus, aki már attól
zavarba jön, ha valaki ránéz. Nagyon szeretem az állatokat; hat éve lovagolok,
egykor bántalmazott, önbizalomhiányos lovacskám újranevelésével foglalkozom,
régebben kutyaidomítással is próbálkoztam, pályákat építettem - versenyekre
ugyan nem jártunk, mert a kutyám túlságosan agresszív volt. Az emberekkel már
jóval nehezebben találom a közös hangot, szívesebben vagyok egyedül. Érettségi
után pszichológiát vagy anglisztikát szeretnék tanulni. Mindkettő egyformán
vonz, még nem tudom, melyiket választom majd. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Honnan ered a
nickneved? Van köze az angol hercegnő szóhoz? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerelmes
vagyok az angol nyelvbe. Már évek óta. A duchess szót még valamikor a
kezdetekkor tanultam, tetszett a hangzása, néhány oldalra így regisztráltam, és
végül velem maradt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha szabad megjegyeznem,
meglepően fiatal vagy, én legalábbis elcsodálkoztam a korodon. Mióta
foglalkozol írással, és mit jelent számodra? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Írással
úgy, hogy tényleg komolyan is gondolom, és nem csak firkálgatok, körülbelül
másfél éve foglalkozom. Mostanra már el sem tudnám képzelni a mindennapjaimat nélküle.
Az írás megnyugtat, kikapcsol, segít egy kis időre elszakadni a mindennapi
problémáktól, könnyít egy-egy bánatomon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Merengőn találkoztam
a neveddel. Hogyan találtál rá az oldalra? Van más oldal is, ahol jelen vagy? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
Merengőre tizenkét évesen találtam rá, ha jól emlékszem, Star Wars fanficeket
olvasgattam, kerestem. Talán nem akkor jártam először az oldalon, de akkor
maradt meg igazán bennem, onnantól kezdve látogattam rendszeresen. A
fanfiction, amit találtam, nos… nem igazán az én korosztályomnak szólt, de hát
kíváncsi voltam, és belevágtam. Ezt természetesen megbántam, de a Merengőtől
nem vette el a kedvem. Egyszer-kétszer felnéztem már az Imagine-re és az AFS-re
is, de csakis a Merengőre töltöttem fel eddig az írásaimat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Érdekes, amit mondasz,
erről rögtön az jutott eszembe, hogy én például nem olvastam el 18-as
besorolású írásokat, amíg nem töltöttem be azt a kort – ezt a
szabálybetartásommal és a „biztos nem nekem való” gondolatmenettel magyaráznám.
Te ilyen tekintetben hová tartozol? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Én
sosem a korhatárt, hanem a témát (néha esetleg a figyelmeztetéseket) néztem.
Sajnos a szabálybetartás nem épp az erősségem. </span>:)<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi az, ami megihlet? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
zene. Arra egyszerűen szükségem van, nem is emlékszem, mikor írtam utoljára
anélkül, hogy hallgattam volna valamelyik kedvenc számomat. Vavyan Fable
műveiből is rengeteg ihletet tudok meríteni, nagyon szeretem a stílusát, a
humorát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már szóba került a
zene, milyen stílusú zenékre szoktál írni? Fontos, hogy legyen benne szöveg,
vagy az instrumentális is tud inspirálni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Tudatosan
sosem stílus szerint válogattam a zenéket, mindig azt hallgattam, ami épp
megfogott vagy a hangulatomhoz illett, mindenesetre a nagy kedvencek főleg rock
számok közül kerültek ki. Írás közben szinte mindig hallgatok Skilletet,
Breaking Benjamint, Apocalypticát, Muse-t (és a lista még nagyon hosszú lenne).
A szöveg számomra nem kihagyhatatlan része a zenének, viszont ha már van, akkor
fontos számomra, hogy legyen valami tartalma, mondanivalója.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan kell téged írás
közben elképzelni? Használsz vázlatot, vagy minden a fejedben van? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szoktam
az elején vázlatot írni, de csak úgy a biztonság kedvéért, ha a memóriám éppen
szórakozni óhajtana velem. Eddig egyedül a <i>Lidércfény</i>nél
vettem hasznát, ahol fontos volt pontosan emlékezni, hogy ki, mikor, mit, miért
csinált, hiszen minden esemény egybekapcsolódott, összefüggött, és igyekeztem
elkerülni a logikai bakikat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jelenleg futó
történeted, a <i>Kárhozottak találkája </i>harmadik
része a <i>Sarokba szorítva </i>című
írásodnak. A legelejétől kezdve ilyen hosszúra tervezed, vagy időközben alakult
így?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hosszúra
terveztem, de nem <i>ennyire</i>. Abban
biztos voltam, hogy szeretnék neki egy második részt, de azt is olyan 20-25
fejezetesnek álmodtam meg, mint az elsőt. Ehhez képest jóval több lett belőle, és
folyamatban van a harmadik rész. Közel áll a szívemhez a történet, nehezemre
esik majd megválni tőle. Azt hiszem, jó ideig nagy lesz majd a kísértés, hogy
még egy kicsit foglalkozzak vele.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan született meg az
ötlet? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha
nagyon őszinte akarok lenni – márpedig miért ne lennék az – az alapötlet és a
karakterek születésében az játszott nagy szerepet, hogy mit nem szerettem
filmekben/könyvekben. Sosem kedveltem a szerelmi háromszögeket, a határozatlan,
döntésképtelen főhősöket, akik egyszerre több vasat tartanak a tűzben, és
akarva-akaratlanul mindenkinek fájdalmat okoznak. Mikor a történetet kezdtem,
még nagyban tartott a környezetemben a Twilight iránti rajongás, valamilyen
formában ez is ösztönzött rá, hogy megalkossak egy (számomra) „igazi” vámpírt;
olyat, aki nem diszkó gömbként ragyog a napfényben, aki igenis kihasználja az
erejét, és nincs lelkiismeret-furdalása utána, kellőképpen gonosz és
kiszámíthatatlan. Így hát igyekeztem összehozni egy erős jellemű, hűséges
főszereplőt, aki tudja, mit akar, képes egyedül is választani, még ha talán így
nehezebb is azonosul az érzéseivel és a gondolataival, és olyan vámpírt, aki
nem igyekszik a hősszerelmes bőrébe bújni, mert az egyszerűen nem menne neki. A
többi pedig már jött magától.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hogyan viszonyulsz a
karakterekhez? Ki az, akivel könnyebben megtalálod a hangot, és ki, akivel
nehezebben megy a munka? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Főszereplőnek
mindig olyat választok, akivel könnyű „együttműködni”, Rhydian és Will
gondolatait, érzéseit könnyű volt leírni, nem kellett órákig ülnöm az üres Word
dokumentumot bámulva, és azon agyalni, hogy mégis hogyan tovább. Általában
minél több közös vonásom van a karakterrel, annál nehezebben megy vele a munka,
ezért is igyekszem ezt elkerülni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha már karakterek, az
egyik főhős neve (Rhydian) számomra igen érdekes, én legalábbis itt találkoztam
vele először. Hogyan választasz számukra nevet? Fontos például, hogy legyen
valami jelentése, vagy inkább hangzásra döntesz? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mindig
megnézem a nevek eredetét, jelentését. Ez alól pedig az egyetlen kivétel pont
Rhydian. ^^ Egy filmben hallottam ezt a nevet, és onnantól kezdve nem is volt
kérdéses, hogy így hívják majd a főszereplőmet. Utólag néztem csak utána egy
kicsit jobban, de illett a karakterhez, nem bántam meg a választást. (Walesi
eredetű, vöröset illetve szenvedélyt jelent.) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Van kedvenc saját
szereplőd? Ha igen, ki(k) és miért? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jelenleg
hárman vannak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az
egyik Rhydian Deakin, aki mint a legelső történetem főszereplője, mindig is
nagy kedvenc marad. Azt hiszem, ő az egyetlen karakterem, aki semmilyen
tulajdonságomat nem „örökölte”. Az egyik legjobb barátomról mintáztam, erre
viszont csak menet közben jöttem rá, hiszen ez egyáltalán nem állt szándékomban.
Annak ellenére, hogy hiányoznak a közös vonások, nagyon könnyű volt dolgozni
vele, rengeteg jó emlék fűz hozzá.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
második Hayden Miller, akinek a szemszögéből a <i>Kárhozottak találkájá</i>t<i> </i>írom.
Mindig is odáig voltam az antihősökért, a gonosz szereplőkért, és úgy érzem, az
ő karakterét sikerült a legjobban megformálni a történetben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
harmadik pedig Aiden Cornejo a <i>Shattered</i>ből.
Ő az, akinél igazából nem tudom megmondani, miért szeretem annyira. Egyszerűen
csak kezdetektől elsőbbséget élvezett a történet többi szereplőjével szemben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mennyire befolyásolnak
a kapott vélemények?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lelkesítenek.
Szerencsésnek mondhatom magam, amiért eddig még nem kaptam unalomból írt,
mocskolódó „kritikákat”. A negatív kritikákat is mindig normális hangnemben
írták, és ezt tényleg nagyon értékelem. Abból tud tanulni az ember.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Bár Rhydianék története
a legismertebb – és jelenleg Merengőn publikált – írásod, én nem így jutottam
el hozzád, hanem egy másik munkád nyomán, ami <i>Shattered </i>címen futó original PD slash volt. Miért döntöttél úgy,
hogy félbehagysz a publikálásával? Tervezed esetleg a későbbiekben folytatni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
<i>Shattered</i> c. történetemet egy
számomra nagyon fontos személy halála után kezdtem el írni, hogy valami
lefoglaljon, kicsit vigasztalódtam vele. Idővel azonban, ahogy visszaolvastam,
nem éreztem olyan jónak, mint amit ki akartam hozni belőle, ezért úgy
döntöttem, hogy egy teljes átalakításban lesz része, és letöröltem a
Merengőről. Azóta is rengeteget agyaltam már rajta, szépen halad a történet, és
amint túl leszek az előrehozott érettségin, valamint a <i>Kárhozottak találkájá</i>nak befejezésén, újra nekiállok feltölteni. A
történet fő témája továbbra is Aiden balesete ugyan, de nem sokban fog
hasonlítani az eredeti változatra; a szereplők fiatalabbak, néhány kapcsolatot
kivettem, illetve hozzáadtam, stb. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Illetve ha jól tudom,
első ízben indultál a 2014-es Kívánság Üst játékon. Hogy érezted magad?
Szeretnél játszani a későbbiekben is? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igen,
ez volt az első alkalom. </span>:)<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Volt az egésznek egy amolyan
sajátos hangulata, amit tényleg imádtam, és ez az írókörös megoldás tetszett.
(Bár én, mint rejtőzködő, gyáva nyúl nem sokat szóltam hozzá a dolgokhoz…) Azt
nem mondom, hogy egyszerű volt valaki más ötletével dolgozni, főleg, hogy a
kapott kívánságok eléggé távol álltak tőlem, ráadásul ott volt még az én egyik
legnagyobb ellenségem is… a határidő. Rossz szokásom mindent az utolsó utáni
pillanatig halogatni, és persze ez az alkalom sem volt különb. Emlékszem, az
Üst alkotói szakaszának utolsó napján még ott siránkoztam, hogy „még mindig
nincs kész, te jó ég, most mi lesz”. Ennek ellenére igazából nagyon szívesen
játszanék jövőre is, de ez nagyban függ attól, hogy a tanulás, a munkahely és a
lovak mellett mennyi időm és energiám marad. Magamat ismerve nem sok, de azért
reménykedem. ^^<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A történeted original
PD nem slash novella volt. Mennyire volt nehéz vagy éppen könnyű férfi-nő párral
dolgozni? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nekem
nehezebb volt velük dolgozni, azt hiszem, egy kicsit elszoktam a hetero
párosoktól, de ha még egy kicsit tudtam volna foglalkozni a történettel,
kihozhattam volna belőle többet is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mindenesetre
nagyon sokat tanultam a tavalyi Kívánság Üstös játékból, és ha esetleg indulok
a következőn, akkor már remélhetőleg jobban teljesítek majd. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olvasva a történetre
kapott vegyes hozzászólásokat, és hogy az sincs már fent az oldalon, feltenném
ismét egy korábbi kérdésemet: mennyire befolyásolnak a vélemények? Köze volt
ennek ahhoz, hogy inkább leszedted? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Őszintén
szólva, én örültem a negatív kritikáknak, amiket akkor kaptam. Én magam is
tudtam, hogy nem ez lett életem mesterműve, és még egy kis javítgatás ráfért
volna, valamint a kritikákból, amelyeket kaptam, sokat tanulhattam. Törölni nem
akartam, az az én bénaságom és a barátnőm telefonjának kombinációjának
eredménye volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mik a terveid a jövőre
nézve? <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
lehető legkevesebb töréssel és műtéttel megérni a felnőttkort. Egyébként
tolmács szeretnék lenni, csak még meg kell szabadulnom a félénkségemtől, de a
pszichológia is érdekel, dönteni még nem igazán tudtam. Ami pedig az írást
illeti, szeretném még az érettségi előtti, veszettül tanulós korszak előtt
befejezni a Kárhozottak találkáját, valamint nyáron Shattereddel foglalkozni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Időközben a szóban
forgó történet a végéhez ért, Duchess pedig új történet publikálásába kezdett:
a Pillanatnyi szabadság tanár-diák viszonnyal foglalkozó slash, aki szereti az
ilyesmit, én csak ajánlani tudom. :) <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönöm a szerzőnek,
hogy vállalta az interjút, örömömre szolgált beszélgetnem vele.</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Cartwright</span></i></div>
Cartwrighthttp://www.blogger.com/profile/15473539219592250337noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1036008582143778046.post-39979759151260269642015-07-07T15:40:00.000+02:002017-01-10T22:32:35.798+01:00Sybill Dumbledore interjú<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:DoNotShowRevisions/>
<w:DoNotPrintRevisions/>
<w:DoNotShowMarkup/>
<w:DoNotShowComments/>
<w:DoNotShowInsertionsAndDeletions/>
<w:DoNotShowPropertyChanges/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Következő alanyom csak nemrég robbant be a fanficek
világába, de máris hírnevet szerzett lelkesedésével és lendületével. Én magam
úgy ismertem meg, hogy pályafutásom leghosszabb kritikáját hagyta az egyik
történetem alatt, s az általa írt hozzászólás tele volt a Merengő működésének
rejtelmeivel kapcsolatos kérdésekkel. Most ezt igyekeztem méltóképpen
viszonozni, s bombáztam meg sajátjaimmal Sybill Dumbledore-t! Olvassátok
szeretettel beszélgetésünket!</span></b><br />
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br /></span></b>
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></b><br />
<a name='more'></a><b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Kérlek, mutatkozz be nekünk!</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nem tudom, ezt honnan kéne
kezdeni, de rendben. Kétezres születésű, érésben fogalmam sincs hol tartó
kamaszlányka vagyok. Szeretem az idegennyelveket, most a latint hajszolom, és
külön kedvelném az olyan történeteket, amik egy-egy kevésbé ismert országban
játszódnak. Rólam annyit lehet még tudni, hogy ha valamiben különbözöm az
átlagtól, arra érdemtelen módon büszke vagyok - pedig nem kéne, hogy tovább
hízzon a májam - így például a balkezességre; szeretem a balkezes főszereplőket
is. Persze nem ezek miatt az apróságok miatt fogom eldönteni egy történetről,
hogy elolvasom-e vagy sem, mielőtt bárki félreértene. És ha már itt tartunk,
elég könnyen félreérthető vagyok, ebből következik az is, hogy azt viszont nem
szeretem, ha olyat feltételeznek rólam, ami sértő, vagy nem igaz, vagy mind a
kettő egyszerre. Alapjáratban egyébként csendesnek és szerénynek tűnő lány
vagyok, de ez ne tévesszen meg senkit, sokkal közelebb járok az
álszerénységhez. És amit fontos rólam tudni, hogy nemigen tudok témához
kapcsolódó dolgokról beszélni. Sok álmom van, nagyok és kicsik és enyhén
szürreálisak a lehetségesek közt, de... hát, azért próbálkozom. Egyik ilyen
célom az, hogy egyszer elismert legyen valamelyik munkám, ami szót csak azért
nem írtam idézőjelbe, mert az már tényleg álszerénynek tűnne. Még a végére
annyit leírok, hogy bár én sem tartozom a nagyon szépbeszédű lányok közé, nem
szeretem a káromkodásokat. Jó, az ilyen kevésbé vészesekkel alapból nincs
különösebb bajom, mert én is használom őket, de a hím nemiszerv bizonyos
neveit, mások rokonainak, vallásának, Istenének való szidását azért nem
szeretem hallgatni. Azt hiszem ennyi lenne az, ami érdekesebb. (-:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ha egy személyt jobban meg szeretnél ismerni, te
milyen kérdéseket tennél fel neki?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Miket olvasol,
szeretsz olvasni? Mit csinálsz szabadidődben? De elsősorban inkább olyat
kérdeznék tőle, hogy: Te tudsz beszélgetni? Szerinted hogyan kell?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br />
<b>Nos, akkor próbáljunk meg beszélgetni *mosolyog* Téged mikor kebelezett be a
HP?</b></span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Úgy tizenegy éves korom
körül. Ha jól emlékszem, ötödikben - vagy talán hatodikban - félév táján
kölcsönöztem ki az első kötetet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Kedvenc idézet a Harry Potterből?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nincs, és lehet, hogy kicsit
szégyen, de egyet sem tudok fejből, most kikeresni egyet pedig túlságosan is
rám vallana, és az nem lenne jó.</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Miután kikölcsönözted az első
kötetet, gondolom nem volt megállás. Mi a véleményed a filmekről?</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szerintem jók lettek, nekem legalábbis tetszettek a megoldások. Bár néhány
jelenetet beletehettek volna a könyvből, amit kihagytak belőle, de
konkrétumokat nem tudok megnevezni, tehát olyan nagyon nem hiányoztak. Egy
dolog volt csak, ami nem tetszett bennük, az pedig a párszaszó volt, valahogy
furcsán jött ki nekem - de ezek már csak ilyen apróságok, amikbe belekötök,
összességében tényleg tetszettek a filmek. (Hát még a színészek... :D )</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Alapvetően melyik HP karakter áll hozzád legközelebb?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ron. És néha Hermione...
vagy Ginny. Attól függ, melyiküket olvastam régebben vagy éreztem inkább
elhagyottnak (ez a karakter fog hozzám közelebb állni.) De Ron mindenki felett.
Azért ő, mert szerintem Rowling eléggé elhanyagolta őt, nem bontakoztatta ki
eléggé, valamint számomra hihetetlen és elképzelhetetlen jellemfejlődésen ment
keresztül, mire elértünk a hetedik részig. HP7 spoiler: Én nem hiszem, hogy
csak azért, mert éhes, elhagyná a barátait (márpedig a könyvből nekem nem jött
le egyéb indok.) Spoiler vége. Én az első két kötetben egy szeretni való,
figyelemre vágyó kis kamaszfiút ismertem meg, aki mellékesen szereti a hasát,
és egy kicsit hadilábon áll az illemmel (de mindenkinek vannak hibái, nemde?)
és ezt a képet sokáig őrizgettem magamban. Kicsit sajnáltam is, amiért Fredék
annyit cukkolták, hogy kamaszos kifejezéssel éljek, és hogy nem kapott elég
szerepet sem a könyv eseményeiben, sem a többi szereplő életében. Persze az is
közrejátszhat ebben a szimpátiában, hogy szerintem kicsit hasonlítok rá,
leszámítva azt, hogy nem tudok sakkozni és kicsit illedelmesebbnek tartom magam
(fő az ego... mit fő, már sül!) tehát a hasonlóság is nagy úr. És Percyt is
szeretem, de őt csak azért, mert nem igazán ismertük meg pozitív oldalát és nem
is szerepelt mondhatni semmit. Utána következik a többi Weasley... és a sor
Harryvel zárul, mert ő a legnemkedvencebb karakterem.</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Kötetek közül melyiket tudnád unalomig
olvasni?</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Az elsőt valószínűleg, de akár a negyediket is, azt nagyon szerettem! Ezek
a kedvenceim, szerintem; talán még az ötödik...<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br />
<b>Hogyan kerültél kapcsolatba a fanfic világgal? Mert ugye a HP csak az első
kapocs volt, a fandomba való bekerülés pedig az ok, amiért felkerestünk.</b></span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Negyedik után elmentem az
iskolámból, ahonnan viszont az egyik barátnőmmel egy időben újra össze-össze
járogattunk - szintén öt-hatodikban - a városi könyvtárba. Kiderült, hogy ő is
szereti a HP-t és azt mondta, van egy történet az interneten, ami annak a folytatása.
Nos, azt nem találtam meg, helyette viszont ráleltem egy merengős fanficre.
Onnantól még kacsáztam egy aprót, de lényegében ekkor ismertem meg a fanfictionök
világát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Milyen fanficeket olvasol szívesen a
Merin? Mik a szempontok, amiket figyelembe veszel egy történet elolvasása
előtt?<br />
</b>Csak Harry Potteres fanficről van szó? Ott elsősorban a kategóriát nézem,
mármint ha szerelmes történetről van szó - az olyanokat is nagyon szeretem -
mivel valami szörnyű szűklátókörűségemben nem vagyok hajlandó olyan
történeteket olvasni, aminek egyik tagja Piton, Harry, Draco vagy Hermione (bár
utóbbi kettőt Ronnal szívesen olvasom). Tehát elsősorban a szereplőket nézem
meg, de persze a tartalmát is elolvasom. Itt nincs különösebb szempont, ha
megfog és felcsigáz akkor "Hajrá az olvasásnak!", de ha nem vált ki
belőlem különösebb reakciót, akkor sokszor ott hagyom a történetet.
Általánosságban véve szeretem még a saját szereplős történeteket is, de ott
szoktam figyelni rá, hogy mennyire tűnik nekem Mary-Sue-nak a főhősnő - sokszor
ettől függetlenül is tovább olvasom a történetet, ha tetszik a cselekménye,
legalábbis szerintem (-: Ó, és hogy ki ne felejtsem: mindig megnézem a
korhatárt és azt, hogy van-e erotikus tartalom vagy nemi erőszak, esetleg MPREG
figyelmeztetés, ezek ugyanis egyre inkább riasztanak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Minek a hatására kezdtél el te magad írni?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nem tudom. Volt(ak)
ötlete(i)m kiskoromban, amiket akkor nagyon meg akartam írni, gondolván, hogy
"hű de jó, majd kiadok egy könyvet". Aztán később újra jöttek az
olyan képzelődéseim, amiket mindenképpen meg akartam írni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Barátaid, családod tudja, miért ragadsz ott a
monitor előtt legtöbbször, hogy van itt egy rejtett világ, ami magával ragadott
és olykor még meg is ihlet?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Tudják és (a (kis)családom)
nem örül neki túlzottan XD Ezért van, hogy este lekapcsolom a villanyt a
szobámban és sötétben gépezek. Rontja a szemem, de hát... A barátaimat pedig
szerintem nem érdekli, csak egy kicsit. Meghallgatják, ha beszélek.</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Elmesélnéd nekünk, hogyan találod ki az
alaptörténetet egy-egy fanficedhez? </span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Csak fanfic vagy saját
történet is ér? Teljesen változó egyébként :D Tehát volt, hogy csak olvastam
egy másik fanfictiont és egészen máshogy alakult, mint ahogyan én azt előre
gondoltam, vagy éppen egy általam szeretett karakter vajmi kevés figyelmet
kapott, akadt egy engem kíváncsivá tevő, de egyébként lényegtelen és
elvarratlan szál, esetleg egy érdekes kérdésre sokáig nem volt válasz (vagy
mindez egyszerre) ami alapján beindult a fantáziám. De igazándiból bármi
hatására ötletelésbe kezdek, lehet az egy jó, ritmusos (nem tuc-tuc) zene vagy
egy film trailer-e is. Volt már olyan is, hogy álmodtam... vagy csakúgy magától
eszembe jutott valami, mert éppen unatkoztam és jobb dolga nem akadt az
agyamnak<b><i>.</i></b></span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Kinek a véleményét kéred ki az írásaid kapcsán? És
mennyire hallgatsz rá? Gondolok itt arra, hogy ha az illető azt mondja, az
általad legnehezebben összerakott részre, hogy felesleges, kihúzod-e?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ezek a kérdések együtt
vannak? Egyébként nem igazán kérem ki senkinek a véleményét, mivel nagyon
nincs, akitől kikérhetném. Ha már eljutott odáig, hogy fent legyen egy oldalon
az írásom, akkor a kritikákat várom bőszen, mivel azok mindenféle véleményt
tartalmazhatnak. Külön tényleg nem szoktam senkitől, maximum egy-két
barátnőmtől (osztálytársamtól), de az teljesen más, mintha egy idegen ember
mondaná el a 'műről' a gondolatait, de ez nem azt jelenti, hogy nem adok a
barátok véleményére. Hallgatni nem tudom, hogy szoktam-e az emberekre, elég
önfejű és lusta vagyok, ami azt illeti. Ha valami szerintem jó, akkor nem írom
át, de ha már elérték az emberek azt, hogy ránézni se bírjak az írásomra,
annyira osszam a véleményüket (egyszer elég volt elolvasni, mivel egyáltalán
nem tetszett), akkor nem bírom újra elővenni. Erről nem a kritika megfogalmazója
tehet, persze (-: Csak ilyen vagyok, de még változhatok. Olyan még nem volt,
hogy egy részt valaki konkrétan feleslegesnek ítélt volna, de ha lenne és én
sem találnám lényegesnek, akkor simán kitörölném.</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">A szereplők tulajdonságait általad ismert
emberekről mintázod?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Lehet, de tudtommal
nem. Igyekszem én magam kitalálni őket... vagy mégsem? Most elbizonytalanodtam.
Az, hogy én mindegyik történetemben így vagy úgy, de jelen vagyok, az biztos.
Volt egy olyan írásom, amit szándékosan az osztályomról akartam írni, persze
más nevű és külsejű, kicsit megváltoztatott szereplőkkel. Ezt a kettőt
leszámítva viszont szerintem ez általánosságban véve nem jellemzi minden
karakteremet. Oké, még olyan akad esetleg, hogyha valakire éppen haragszom,
akkor elfantáziálgatok róla, hogy milyen is lenne negatív szereplőnek... de az
ilyen emberekből végül mindig egészen más személyiségű egyén lesz. A válaszom
tömören tehát: változó.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Van-e olyan történeted, amit ma már
visszagondolva másképp írnál meg?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Hűha, befejezett
történetről van itt szó? Olyanból nekem még nem sokam van. De a kérdésedet
megválaszolva igen, akad egy. Elsőként rögtön az első kihívásos történetemet
említeném, amivel elsőre elégedett voltam, de a hibáimra rávilágítottak és
felnyitották a szemem...most már egészen másképp írnám meg. Ugyanez kezd lenni
a mostani kihívásos sztorimmal, csak jóval enyhébb verzióban. Azt hiszem, ez
még így is lesz (-:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szoktad-e visszaolvasni magad, mondjuk hónapok
elmúltával?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Időnként bele-bele
lesek egy-egy Merengőre feltöltött történetembe, vagy ha folytatásos regényt
(kell az idézőjel?) írok, akkor visszaolvasom a korábbi fejezeteimnek pár
részletét. Volt, hogy egy egy évvel korábbi (már három éves) írás kezdeményemre
voltam kíváncsi... attól Uram ments meg minket! Lehet, hogy most már azt
mondanám: Mungót neki!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Néhány kihíváson is felbukkantál már. Miért vágtál
bele? Visszaemlékezve az első kihívásomra, én nagyon sokat tépelődtem rajta,
nevezzek-e, vagy sem.</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nem tudom. Izgatott, hogy
milyen is lehet határidőre és megadott szempontok alapján írni, és hát nem
utolsó sorban - anyagias-földies (mardekáros-beütésű?) - emberként a lehetséges
díjak, emlékbannerek is kápráztattak. No meg persze az esetleges elismerés,
amit egy jó helyezéssel és jó történettel elérhetnék. Tehát ilyen kevéssé szép
és nemes dolgok motiváltak, mint a saját "jóügyem", de mivel annyira
nem vagyok hiú, tudtam, hogy ez elsőre nem fog menni. Így hát belevágtam, hogy
majd egyszer...</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br />
Hogy állsz a határidőkkel egyébként?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Rosszul, egyszerűen
borzalmasan. Első kihívásomon rögtön késtem, most (a másodikon) pedig majdnem,
hosszú ideig szüneteltettem az írást, majd a végén fejeztem be.</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szerinted mitől jó/elismert/olvasott egy író?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Jónak akkor jó, ha nem unom
meg a könyvét tíz oldal után és nem utálom meg a főszereplőt a könyv végére
(nálam ez a mérce, de lehet, hogy kicsit egyéni.) Szerintem akkor elismert, ha
akad néhány komoly olvasója, aki nem csak egyszer átszalad a regényén és el is
felejti, mi volt az, esetleg ha egy másik irodalommal foglalkozó ember/bárki
nála "nagyobb" gondol róla valami jót, vagy ha a műve nem veszik el
az idő rengetegében és évek/tán évtizedek múltán is emlékezni fognak a
könyvére. Ehhez nem feltétlen kell nagy rajongótábor. Ugye könyvet író íróról
beszélünk? Most merül fel bennem a kérdés. És szerintem akkor olvasott (akár a
fanfic világban is) valaki, ha a lehetőségekhez képest akad egy pár ember, akit
nem csak érdekel, amit ír, hanem végig is olvassa (ahol lehet, akár véleményezi
is) azt. Bár igazándiból ha a szó szoros értelmében vesszük, akkortól kezdve
már olvasott írónak számít, ha ő maga egyszer átfutotta a művét. Akkor már
valaki elolvasta, nem? De viccet félretéve, ott az előbbi válaszom (-:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Kicsit beszéljünk a jövőről! Neked vannak írói
ambícióid a felnőtt életedben is?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ó, de még mennyi! Persze
kinek nincsenek? Sok könyvet szeretnék kiadni, mert nagyon sok ötletem van és
akkor is töretlen maradok, ha ez mások szerint esélytelen. Én akkor is félig
író leszek.</span><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Milyen fanfices terveid vannak a közeljövőre nézve?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: black; mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Hűha, soroljam? :D Szeretnék
írni sok hetaliás fanficet (az egy anime, aminek a karakterei a világ
országai), közülük sok angol nyelvűt Magyarország főszereplésével. Pár HP-s
ötletem is van, az alapítóktól kezdve Tekergőkön át egészen a harmadik
generációig. Saját történet ötleteim viszont rengetegen vannak :D És ami a
lényeg: minél több kihíváson részt venni! Tehát sok-sok kihívásos sztorit
akarok még írni, egészen addig, amíg egyszer mindenki elégedett nem lesz velem.
Ennek az okát ugye már leírtam (-:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Mit látnál Edevis tükrében, ha szabad egy ilyen személyes kérdést feltenni?</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-bidi-font-weight: bold; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szabad, persze :D A választ viszont nem tudom.
Egyelőre két szélsőséges dolog jut eszembe, de mindenképpen a jövőképemet
látnám. Az egyik esetben családom lenne, férjem és gyerekeim, akiket nagyon
szeretek és nagyom sok szép időt töltök velük, valamint hasznos és jó munkám
van mellette. Vagy ezt látnám, vagy a másikat, tehát lényegében Edevis tükre
megmutatná nekem, hogy melyik fajta jövőt is akarom választani igazán a kettő
lehetséges közül. Remélem érthető, mi a másik (-:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ha ahhoz viszonyítunk, hogy voltak
olyanok, akik minden HP kötet megjelenését izgatottan várták az évek során,
tényleg együtt nőttek fel az Aranytrióval, te már egy új generációhoz tartozol,
akik közül mindenki csak úgy emelgeti le a polcokról a könyveket, s rövid időn
belül Harryből felnőtt lesz, anélkül, hogy az olvasó "megöregedett
volna". Mit gondolsz, ennek ellenére JKR teljesen vissza tudja adni a
kamaszproblémákat, az első szerelmet, féltékenységet neked?<br />
</span></b><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nagyjából igen. Igaz, Harry szerelmi érzéseit és barátaival szemben
tanúsított "ne gyertek velem" (7. kötet) központú gondolkodását,
számomra nem túl kedves viselkedését nem tudtam annyira megérteni, de ez
betudható annak, hogy enyhén szólva nem szeretem ezt a karaktert. A többiek hol
kicsit, hogy jobban megjelenő problémáit viszont Harryn keresztül is jól
közvetítette felém. Lehet, hogy ennek így nincsen túl sok logikája XD Azonban
így van.<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Neked mit jelent a Harry Potter?</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Nehéz kérdés... Egy külön világot jelent, ami biztosít némi támpontot és
akár menekülést a valóélet elől, ugyanakkor nem zár el a külvilágtól. Egy
csodálatosan fölépített, de nem túlbonyolított történetet, aminek könnyen a szereplőjévé
válhatok, mivel a főszereplőn és a főgonoszon kívül majdhogynem minden szereplő
története átélhető. A problémák nem csak mágikusak, de valósak is egyben, ezért
segítség is lehet olykor-olykor. Jó emlékeket idéz bennem és kellemes, egyedi
hangulatot hordoz az egész varázsvilág, ami hangulat szeretem, ha elragad.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Olvasói kérdések:</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Miről/Kiről szólt az első írásod?
Itt most nem arra gondolok, amit legelőször feltöltöttél az internetre, hanem
arra, amit legelőször begépeltél vagy leírtál. </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Kitalált személyekről szól, de természetesen (nem tudom, ez csak az én
szokásom-e?) az egyik szereplőbe beleírnám magam... ha írnám végre. (Az első
történetemet azt hiszem kilenc évesen kezdtem írni... a második fejezetnél tart
:D ) Olyan eget rengető dolgok nincsenek benne, mint a barátság fontossága, az
élet értelme, miért fontos a világbéke... legalábbis nem ezekre koncentrál.
Lényegében egy fantasy világban játszódik, amely egybeesik a mi 21.
századunkkal. Ilyen "nagy dolog" amiről esetleg szólhat, maximum az
lehet, hogy a vallásos gyerekek mit gondolhatnak, élhetnek meg másként (két
főszereplő hívő a négyből), az is árva-e vajon, akinek élnek a szülei, de
idegen a családja, vagy akinek meghaltak a szülei, de szeretik a
nevelőszülei... Lényegében Harry Potter lányban, ha ez így érthető volt (-: A
tartalom annyiból állna, hogy egy őrülten rossz gonosztevő megöl egy fiatal
apát és anyát, akiknek az újszülött kislánya így a barátaikhoz kerül, ők
nevelik föl. Aztán ahogy elér egy bizonyos kort, el kell mennie egy iskolába
megtanulni használni az erejét... a gyilkos viszont még mindig szabadon
garázdálkodik. Egyáltalán nem hasonlít Rowling verziójához, áh, dehogy...<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hogyan állnak hozzá a
szüleitek/testvéreitek/barátaitok az íráshoz és a Merengőhöz?</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Apám szerint nem normális dolog a Merengő (ne tessék őt megszidni, kicsit
más az értékrendje és ennyi), anya dicsérte az egyik írásomat, de a Merengő
népétől félt, a barátaimat egy ideig rogyásig traktáltam az oldallal, úgyhogy
őket inkább nem kérdezem meg (-: Szerintem őket nem izgatja különösebben.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<b><span style="color: black; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Sybill, nagyon köszönöm, hogy vállaltad az interjút és
ez által én is és az olvasók is jobban megismerhettünk! Theodora</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
Theodora S. Carterhttp://www.blogger.com/profile/02766845702890130203noreply@blogger.com0